Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-12 / 13. szám

A közgyűlésről a következő tudósításunkban számolunk be. Zsíros András, községi biró megnyitván a közgyűlést, előterjesztetnek a havi jelentesek: Az adóbehajtás rendesen folyt. A szegények házában 37 egyén ápoltatott, a kórházban 19 beteg volt. Született januárban : 129, meghalt 89, házasult 59 pár. A jelentések tudomásul vétettek. Inter pelláczió a jégről. Beliczey Rezső a rendes tárgysorozat előtt felszólal és kérdést intéz a községi elöljárósághoz, hogy miként kiván a jéghiányon segíteni ? K o r o s y László : Ez időszerint a községi elöljáróság különösebb intézkedések szükségét nem látja; de ha oly helyzetben lenne a község elöljárósága, hogy a jógszükségletet helyben beszereni nem tudná, akkor vagy szállítás utján, vagy jégkészitő gép beszerzésével fog segíteni a bajon A jégbe^zerzés a rendes körülmények között 150 frtba került a városnak, ha gép lesz beszerezhető, gondja lesz az elöljáróságnak arra, hogy a jégkészitő géppel a szükségelt jég mennyiség kétszer annyiba ne ke rüljön: Beliczey Reziő: Megnyugtató tudomásul veszi, hogy a fontos kérdéssel az elöljáróság foglalkozott. Nem találja azonban helyesnek, hogy az elől járóság jégkészitőgépet akar beszerezni. Mert meg lehet, hogy erre a gépre tiz éven belől nem lesz szükségünk. Ezzel ellentétben helyesnek azt találj a, ha vagy a juniua elsején Budapesten megnyíló jégkészitő gyárból rendeljen jeget, vagy pedig küldje ki a közgyűlés a városi in» tézőt a csorbái tóhoz, a hol jeget árulnak, hadd tudja meg személyes tapasztalataival, mibe kerül egy vaggon jég. Varságh Béla világította meg a jég kérdését. Egy csabai czég már a csorbái vállalattal levelezett. 100 mm jég 150 frtba kerül szállítással együtt. Ez nagyon drága. Szerinte a csorbái jég vételéről ne beszéljünk ma még, mert a jégyermekben van a városnak annyi jege, hogy julius elejéig készletei nem fognak elfogyni, juliustól pedig minden bókésmegyei község a csabaiakkal együtt ugyanazon kalamitás megszüntetésével fog törődni Ekkor talán együttesen magoldhatjuk a jégkészitő telep dolgát. iiz interpelláló a kérdés ilyen pertraktálásában megnyugodott és ezzel a közgyűlés a rendes tárgysorozat elintézésére tért. [A csabai szövőgyár ügye. K o r o s y Lás>ló főjegyí ő előterjeszti a szövőgyár dolgát. Már a névszerinti szavazásig érett cz a vállalkozásunk. A Schreiber-oég ajánlatáról a bizottság a következő javaslatot teszi: adjon a város a gyárnak 6780 • öl teiületet ingyen valamely városi ingatlanából; az építési anyaghoz 22.000 frt erejéig járugon hozzá a város ; adjon a gyárnak tizenöt évre adómentességet; ezenkívül adassék 100.100 frt építési kölcsön oly kikötéssel, hogy azt a vállalat maga törleszti és biztosításul leköti a gyár berendezéseit és a kormánytól 10 éven át 7500 frtnyi államsegélyt. Beliczey Rezső: kérdést intéz, fizeti-e a vállalat a 100.100 frt kamatját ? Korosy László: A vállalkozó cég fogja a kamatot is fizetni. Zsilinszky Endre dr.: A kérdés nem uj. Már egy év óta folynak a tárgyalások. És megvolt világítva a kérdés, nem kíván bővebben szólani a dologhoz, csupán azt konstatálja, hogy a Schreibercég ajánlata előnyösebb, mint előbb a Tauszigé, a kivel majd nem meg volt már a szerződés, mert Schreiber fizetni akarja a 100100 frt kamatját, míg Tauazig nem; e mellett a gyár egyedül áll a maga nemében, mert butorszövetgyá runk nincs és már ez biztosítja a gyárnak virágzáaát. U a maga részéről nem skrupulizál, hanem megszavazni akarja a vállalatot ós ajánlja a aegély megadását. A vita ezzel kimerittetvón, a névszerinti szavazás elrendeltetett. A bizottság javaslatára igennel szavaztak, az azt el lenzők nemmel. Igennel szavaztak : Varságh Béla, Beliczey Rezső, Simkó István, Dr. Zsilinszky Endre, Lepény Pál, Wágner József, Gally Gyula, Kulpin Dániel, Áchim Gusztáv, Fejér Béla, Németh Lajos, Zahorán János, Filippinyi Soma, Leszkő János, Áchim F. András, Baukó János, Urszinyi János, Beliczey Géza, Fáy Soma, Rosenthal Ignácz, Korosy László, Sailer Vilmos, Fábry Károly. 23 igen. Nemmel: Patay György, Kovács L. Mihály, Kiiment György, Kitka György, Hugyecz Pál, Kovács Sz. Ádám, Gajdács B. Pál, Drienyovszky János, Gállik János, Bottyánszky János, Szaszák Ádám, Petrovszky Pál, Nóvák János. 13 nem. Igy elvileg névszerint a szövőgyár létesítését kimondotték. Az árvaszéki költségek teki ntetben leirat érkezett, melyszerint a miniszter 3600 frtot az árvatári tartalékalap terhére, mint az árvaszék szükségletet jóváhagyta. Korosay László főjegyző bemutatja a törvényhatósági közgyűlés határozatát, melyben a mult 1897. évi számadások jóváhagyattak. Tudomásul szolgált, ugy szintén az is, hogy a községi iözmunkLelőirányzat a köztörvónyhatóság által szintén jóváhagyatott. A kanálisi szőlők szabályozási terve vita nélkül elfogadtatott. Jamina névváltoztatása ügyében a képviselőtestület tudtul adja a jaminaiaknak, helyeslő elismerésével a szép, ha zafias tervnek, hogy Jamina városrészi községi lakosai fele határozzon a névváltoztatás ügyében. A birkajáró legelőnek öntözési czélokra való berendezése a kulturmórnökség terve szerint tudomásul szolgált. Az öntözési költség 16000 forint. A». üzemköltségek 2800 frtra rúgnak évenként, a 175 holdnyi termelés után minden hold jövedelme 55 frt, összesen tehát 7875 frt, marad az eddigi jövedelmet is leszámítva, 4475 frt. Az alföldi gazdasági vasút bejelenti a képviselőtestületnek, hogy a kis vasút tehervonatai még e hóban rendszeresen megindulnak. Kéri a részvényjegyzett tő két befizetni. Viszont a képviselőtestület szívesen hajlandó a részvényeket bevál tani, de kéri a részvények elkü désót. Fáy Samu dr. szóváteszi azt áz ügygyei összefüggő kérdést, vájjon lesznek e a c aba-apáczi vasúton megállók? Rosenthal Ignácz bizik a társu latban, hogy a forgalem emelésére, ahol szükséges, megállókat fog létesíteni. A tanács bízatott meg a vasuttársasaság gal e tekintetben való tárgyalásokkal. K o r o s y László főjegyző előterjeszti a magyar vasúti forgalmi tár-as ignak szerződesi tervezetét, melyet a villanyvilágítás ügyében megköttetni kiván Az ügy ugyancsak hosszú vitát, egy második e.vi vitát keltett. Beliczey Rezső : A tervezetet nem akarja tárgy alni, hanem előbb kinyomatni kívánja. Zsilinszky Eudre dr. ellenkező nézeten vau. Publikuma nem lehet tenni szerződéstervezetet. Fábrv Károly a kérdéshez elvi szempontból szól; ő nem elvi ellensége a villamos világitasnak. de jobb síoretné, ha előbb Gyulán csinálnak m-tg. Hidd lássuk, hogyan válik ott be ?C<ak egyre hivatkozik. Az ártézi kúttal mi kísérleteztünk és bele tömtünk 50 000 frtot. Ha vártunk volna, meg'udmk volna csinálni 13 000 frttal. Ijy lehetünk a vil lanyvilágitással ELe : várjunk. Rosenthal Ignácz: szívesen várna ő is, ha az biztatná, hogy majd a gyulaiak megtanítanak rá, nogyan kell a villanyos világítást megcsinálni. Csakhogy ez nem fog bekövetkezni. Mert meggyőződébe, hogy sem Gpula, sem Csaba a maga erejebői nem fogja azt a villanyvilágítást megcsinálni. Sem ott, sem itt nem olyan nagy a fogyasztás. Együtt megcsinálhatjuk. Külön nem. Aztán vagyunk mi mar abban a hely zetben, hogy tanulmányozhatjuk a vilvilágítás kérdését. Van ilyen világítás Szolnokon, Aradon, Temesvárott. Nem kell arra éppen várni. A szerződés tárgyalása mellett tör lándzsát. Beliczey Rezső hosszasabban fejtegeti, hogy C<aba városát nem akarja lekötni 50 esztendeig. Hiszen a tudomány halad. A villanyvilágítás o csóbb lesz, az kétségtelen. O jövedelmet lát ebben a jogban a jövőre. Le*z még idő, midőn ezt a jogot pénzért fogjuk eladni. Meg— tNe igyekezzék tisztázni magát uram, hiába való fáradság ez . . . panaszt emelek a bíróságnál . . . ötven éven tul . . . ós kávéház ... és klubb ... ós orfeum . . . Marilána talán megtette volna, de fordulat állott be. Az inas, Jean, jelenti, hogy a most érkezett czirkusz társaság akrobatája bebocsátást kér. Salis báró nem tudta mit tegyen. Bebocsássa-e, mikor itt a felesége, tehát mikor a missekről alaposan nem infornáltathatja magát. Elvégre is nyílik az ajtó, belép Zakhár, a most érkezett czirkusz-társaság valóságos athlótája.f A megtermett, megnyerő külsejű akrobatát előzékeny mosolylyal fogadja a báró. Maritána mélyen talált nézni az ath lóta szemébe. Ugy érezte, hogy erőt vett rajta valamelyes bűvös hatalom, a e percztől kezdve kerülni igyekezett az akrobata tekintetét, pedig alig tudott betelni a nézésével. Az az erő, melyet minden mozdulata elárul, a* az izomzat, férfiúi mivoltának e külső megnyilatkozása oly különösen hatottak egész valójára. Zakhár aihléta és a báró leültek, beszélgettek, de hogy mit és miről, Maritána azt nem tudta, nem értet e. De érezte, hogy szive h.vesebLen dobog, hogy az arcza láztól hevül, piru . Eszébe jutottak a régi, az édes gyermek almok. Erről az arczról álmodott ő hosszúcsendes éjszakákon, ilyennek álmodta meg lelkében az ő ideálját, ilyennek a férfiút, ilyet keresett, ilyet szeretett. Maritána forró szerelemre gyuladt. Egészen megváltozott, mintha ki cserélték volna, mikor az athlóta távozott Egy érzelemtől hirtelen megkapatva olyan szeretetre méltó volt férjével szemben, mintha pár perczczel előbb mi sem tör tónt volna. Odaült férje mellé, simogatta arczát, beszélt sokat. Nagyon sokat, a czirkuszokról, a tánczosnőkről, akrobatákról, jól dressirozott lovakról, s oly behizelgően tudta kérni a bárót, hogy megígérte azt is, hogy minden este mindketten ott lesznek az előadásokon. Ott is voltak. Mindjárt az első este elküldte Maritána névjegyét az akrobatának, ennyit írva rá: „Szeretlek. Á buffet harmadik ablaka alatt várj." Igen természetes Zakhár szívesen fogadta az ajánlatot. Salis báró is mindjárt '.első este az első emeleti páholyban hagyta nejét, azon hittel is távozott, hogy Maritanat ott hagyta, tehát ott van. S mig a buffotben a különböaő missekkel és nem missekkel ürítették a pezsgős palaczkokat, addig Maritána a 3. ablak alatt boldogan haj totta szép fürtös fejecskéjét az athlóta araiztos vállára. De hogy a Maritána boldogsága se legyen teljes, a társaság csak két napi előadásra kapott engedélyt. Igy eljött az az idő hamar, Zakhár athlótának menni kellett. A director ki is adta a jelszót: Palermóba. A balerinák is nehezen váltak el Salis bárótól, kérték, keresse majd föl őket — Palermóban. Salis báró meg is Ígérte, hogyha körülményei engedni fogjak, fölkaresi őket. Maritána pedig sírt, zokogott, hogy elhagyja Zakhar. Kérte, maradjon ott, biztos állást eszközöl ki számára, élhetnek boldagan Salis bárótól . . . Az ambiciózus ember hajthatatlan maradt, s igy nem maradt más hátra, Maritána Zakhár akrobatával megszzkött Palermóba. II. Mikor Salis báró haza került, s?o bája asitalán egy levelet talalt. Az első pillantásra látta, hogy Maritána irta. Fölbontotta. Arczan a megelégedés mosolya ült, a mint olvasta: „Mama beteg s nekem sürgősen el ke lett utaznom. Marhán*". És irt azonnal egy levelet s nejének szobája asztalara helyezte, hogyha Ma ritána előbb találna haza jönni, mint ő, tudatta, hogy lev3.,ő változtatás czéljából egyik falusi birtokára vonult. Most már egé-z nyugodtan ment balerinái utan ,— Palermóba. Éppen folyt az előadás. Megakadtszeme egyik, alakjára nézve minden többit fölülmúló tánezosnőn, a ki természetesen egyszerű ós közönséges tánczával bár, de mégis lebüvölve tar totta a palermói publikumot. A jó közönség valóságos tapsviharral tüntette ki az újonnan szerződtetett tagot. Hogy uj tagnak vélte Salia báró is, az kétségtelen.' Sietett keresni az alkalmat, hogy magát bemutassa. Még bent zúgott a taps, mikor már szemtőbszemben állt az újonnan szerződtetett taggal. A dühtől ós szégyentől kipirult ar czal állott Salis báró a saját felesége, Maritána előtt. Maritána lesütötte szép nagy szempilláit, nem szólt semmit, beszéltek helyette omló könnyei, hogy már megbánta azt, a mit tett s hangos zokogással borult férje keblére. Azután bevallott min dent, ünnepólyesnn esküt tett, hogy becsülete még tiszta. Salis báró nem azért szerette mindig annyira a nőnemet, hogy meg ne tudott volna bocsátani. Hamarosan ott hagyták Palermót s Palermóval egyetemben az akrobatát. Salis báró okulva a történteken, de külenben is annyira megszerette nejét, hogy ettől az időtől kezdve sohse maradt ki, sohsem látta senki a kávéházban, a klubban, az orfeumban. történhet, hogy kapunk néhány óv múlva olyan ajánlatot, hogy ingyen világit a konczessióért a városnak. Bizonyítja,hogy a villamos világítás ma még drága. Azt azonban feltétlenül megkívánja, hogy a mit megszavaz azt ismerje. Egyszeri elolvasás, hallásutján azt nem biztosítja. Rőten thai Ignácz minden érdek nélkül szólal föl, mert nnkt van vil lányos világítása, a város közérdekét nézi elsősorban, csak másodso-ban nézi a lakosok érdekét. Csak a város jogait akarja is biztosítani, mert a magánosok megvédik jogaikat oly módon, hogy ha a villanyvilágítást drágának találják, nem vezetik be a világítást. A város jogai megvannak óva, mert egy lámpa 12 frtba kerül. Nem félti ő a csabaiakat. Nem fogják azok hiába kidobni a pénzüket. Újra a tárgyalást ajánlja. Sailer Vilmos dr. újra elvi dis kurcziót lát, pedig elvi vitának nincs helye, mert már elvileg határoztunk. O a szerződést pontonként tárgyalni kívánja. Fábry Károly elhalasztó indítványt t=sz ós ezt főleg a gyulai villanyvilágításra adott műszaki velernénynyel okoija meg. A fe'szólalást meglehető nag/ izgatott közb szításokkal a/avartak. A vita tul is terjengett, — hiszen a féle „másodvirágzás" volt, melynek megvilágítására állott föl Zsilinszky Endre. A ki habár elvileg a Fábry nézetén volt a minap, nem akar újra elvi vitát 8 egye nesen tárgyalni akarja a szerződést- Azt kinyomatjak és rendkívüli közgyűlésen tárgyalják. * Tanácsi előterjesztés törtónt, hogy Csaba váro< közhivatalaiba 28 térképet vegyenek és az ügyes munka elismeréséül 100 frt tiszteletdíjai utalványozzon a közgyűlés a térképkészítőnek. Elfogadtatott. Ezzel kapcsolatban Wágner József Jamina külvárosnak reklamalja a maga ró-zletes térképét. Korossj .szerint nem lehet, mert az nem belső terület. Gvebrovszkv János, Pováisay Gábor végrehajtónak 50-5ü korona jutalomdíj szavaz;atott meg. K e 11 e r Károly, a „Fiume" szálloda bárlője a bérszerződós meghosizabbitásit kérte és a képviselőtestület, tekintettel Ketter eddigi fáradbatlan működésére, melylyel ugy a szálloda, valalamint a vendéglő és kávéház felvirágoztatásán működött, 8150 frt évi bér mellett a szerződés további hat évre meghoszszabaitotta. Kun Miksával bérlő 600 frtot fizet. Meg apróbb ügyek voltak ós ezzel a közgyülbe véget ért A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bánffy lakást bérel. Budapest, február 11. (Saját tud. táv.) Az ellenzék garancziákat kór a béke megköthetésére s ezek közé tartozik, hogy Bánffy váljon meg a bársonyszéktől A helyzet tisztázásához járulhat az is, hogy Bánffy ma kibérelte Zichy Géza gróf budavári palotáját. A béke drótozása. Budapest, február 11. (Saj. tud. táv.) Ma délelőtt a képviselőház egyik termében a konferenczia szűkebb albizottsága elfogadta Apponyi választási tervezetét. Ma délután öt órakor a konferencia tervezetét C s á k y Albin ós Andrássy Gyula grófok átnyújtották a kormánynak. Bánffy és Széli a királynál. Budapest, február 11. (Saját tud. táv ) Bánffy Dezső báró ós Széli Kálmán esti vonattal Bécsbe utaztak, a hol ő fölsége fogadja őket. Zavargás Párisban. Budapest, febr. 11. (Saját tud. táv). Párisból távirják : Ma Bauréprire felolvasást tartott a Dreyfus ügyről nagy halgatóság előtt, mely zajos tüntetéssel nyert befejezést, A rendőrség több egyént letartóztatott. Harcz a Filippi-szigeten. Budapest, február 11. (Saját tud. táv.) Londonból sürgönyzik: Az amerikaiaknak a spanyoloktól elvett gyarmaton ép ugy kell hadakozni a felkelőkkel, mint az előbbi tulajdonosnak. Manilla előtt volt összpontosulva az ellenséges tábor s tegnap a felkelők borzasztö verességet szenvedtek. Az amerikaiak bevették Colcocait.