Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-01-26 / 8. szám
XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 18S9. Csütörtök, január hó 26-án. jf^szám. BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség': Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közleményed küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám á-a 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizeteni *Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Meg van a béke. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — A béke tanácskozások befejeztettek. Ami ezutáu jön. már csak a feltételeknek alakba öntése és a teknikai obstrúkczió leszerelése. Az ellenzék mindenesetre lihegő bosszúja érzetében azon van, hogy Báuífy Dezső önkénytes távozását rut bukásnak bélyegezze, de ez aligha következik be. Mert Bánffy ugy pártja, mint a koröna részéről olyan elégtételben fog részesülni, a milyenben kormányelnöknek eleddig része alig volt. Nagynak is kell lenni az elismerésnek, a ki ellen oly példátlan módon üldöztetett, sértegettetett és a kit a házszabályok héaagai most olyan könyörtelenül szorítanak le, mikor pedig vele van egy parlamenti többség és a korona bizalma, tehát e két parlamenti fő-faktor. Erre Bartha Miklós azt mondja : De a parlament bűnben fogantatott. A Bánfty többsége nem többség. Mert alkotmányos tatárjárás szerezte meg ezt a nagy többséget. Mi pedig kérdezzük, hogy ha nem Bánfty lesz az elnök, hanem Széli Kálmán, vagy Kadó, — akkor (miután ugyanaz lesz a többsége, a mi Bánffynak) egyszerre erkölcsös lesz a többség, hiven képviseli Magyarország közakaratát ? Bizonnyal következetesebb lenne ennél azt mondani, hogy a mi Bánffy alatt erőszakosan szerzett többség volt, ilyen marad az Széli, vagy Radó alatt is, — más megoldás nem lehetne, mint uj képviselőválasztás. De Dehéz ezt elmondani a vezérczikkirónak, ha mellesleg országgyűlési képviselő is. E kitérés után összegezzük a történteket. Bánffy Dezső báró már 14iki első bécsi utja alkalmával bemutatta — Széli Kálmán formuláját, mely elé Bécsben aggályokat fűztek és az ismeretes clauzulával megtoldották s nyert a kérdés olyan színezetet, mintha az 1667. XII. t.-cz. szellemétől elütő gazdasági lekötöttséget örök időre ki kellene mondaui. Csak színezetet nyert ilyet az ügy, mert lényegileg a bécsi kouferenczia sem akarhatta e^.t az értelmezést. Mikor Bánffy visszajött Bécsből, főleg a Tiszák nagy alkotmányjogi aggodalmakat fűztek a tervhez és intervenciójukra határozta el a minisztertanács, hogy Széli Kálmánt a korona elé küldi, mint legkiválóbb embert arra, hogy az uralkodó elfogadja az uj formulát. És ez Szeli Kálmánnak sikerült. Az uj formula kimondja, hogy az 1867. év XII. t -cz. 58. §-a szerint az önálló gazdasági berendezkedéshez jogunk vau, ha mindazonáltal Ausztriával vámszövetség nem jöhetne létre, szerződés formájában nyernek szabályozást az Ausztriával való gazdasági viszonyok. 1893-ig kötünk szerződést, ha 1893 ban a viszonyt nem lehetne rendezni, akkor egy évi provizorium áll elő, mely után végleg önállóan rendezkedünk. Széli Kálmán a megállapodást diskréció mellett meg is mutatta, a mi nagy háborgást, örömet, izgatottságot idézett elő a folyosón. Maga a miniszterelnök nyugtatta meg pártja főbb embereit, hogy semmi sem történt, ami a szabadelvű pártot ki nem J elégíthetné és hangsnlyozta, hogy minden, ami történni fog, az ő teljes hozzájárulásával és a párt teljes integritásának megőrzésével fog történni. Az összes politikai pártkörökben igen élénken tárgyalták eme eseményeket. A szabadelvű pártban az a felfogás uralkodott, hogy a bécsi elhatározásokkal mi sem változott. Elterjedt hirek szerint az ellenzék a házszabályok revíziója dolgában konczessziókra lesz hajlandó, melyek a kormánynak is lehetővé fogják tenni a közeledést. Az ellenzéki klubbokban az ujabb eseményeket nagy megnyugvással tárgyalták és remélik, hogy a Széli akcziója siettetni fogja « kibontakozást, melyet minden párt komolyan óhajt, Mindenütt az a vélemény uralkodik, hogy a hajlandőság nagy a békére és ha a kiegyezés és a házszabály kérdésére meg lehet találni a megállapodás formuláját, akkor kész a béke, mert a két kérdésen kivül minden stipuláczió — alárendelt. A lunkássági vasútról Ujabb hirek. — A Gyula-Seprős-barakanyi b. é. vas ut engedményesei B e n e Ödön dr. ügyvéd és K ö r n y e i Lajos mérnök b -pesti lakosok, a Gyuláról kiinduló lunkássági vasút általános tervezetét a kereskedelmi ministeriumhoz már benyújtották és ennek alapján megkérték a közigazgatási bejárást. Tekintettel az aradmegyei belvizszabályozó társulat által tervezett többrendbeli belvizlevezető csatornára (melyek engedményesek által benyújtott terve zeten már ki vannak tüntetve) a közigazgatási bejárást megelőzőleg a kereskedelmi ministerium trasz-reviziót tartat ennek megtörténte után tűzetik ki maga a közigazgatási bejárás. A bejárás alapját képező tervezet az első felvételtől lényegesen eltér, részben Varsánd község részérőlmegtagadott hozzájárulás miatt,részben a gróf A1 lm ás sy uradalom által, a Gelvács major érintéséért kilátásba helyezett hozzájárulás miatt, azaz a vonal mostan Vári községnek Solymos major oldalán halad Gelvács majoron át Fezet puaztának, onnan Zerinden, Tresztie majoron, Miskén, Vadászon át fordul Seprősnek, ennek érintése után Apátinak, végre Barakonynak megy, hogy ez idő szerinti végállomása a Talpasbarakonyi köves ország ut mellett lehessen. A vonalvezető ily megoldásával nem csak az érintett községek, hanem az ér dekelt gróf Almássy, József, főherczeg Sulkovszky József Mária herczeg uradalmai teljesen meg vannak elégedve, mert érdekeiket teljesen szolgálva látják ugy külön-külön is, mint együttesen. Ezen vonalnak szép jövőt jósol azon körülmény, bogy a községek maguk kérték enged ményeseket a vonalvezetés meg nyújtására csatlakozással a „Vaskób Bélónyesváradi h. é. vonalnak valamely alkalmas állomásához. Az érdekelt községeknek már ma tudomására hozzuk, hogy engedményesek a vonalvezetést még tovább óhajtják vinni a bihari begyekbe, bogy esen vidék őserdői is a világ forgalomba juthassanak, melytől eddig elvoltak zárva. Ismerve már eddigi munkájok után is az engedményesek kitartását, különösen a társas tervező mérnöknek Környei Lajosnak — aki Környei Lajos békési ügyvéd, a hosszufoki árm. társulat nyugalmazott igazgatójának fia, ügybuzgalmát és a községekkel, valamint az uradalmakkal szemben eddig követett eljárást, magunk részéről erősen feltételezzük, hogy az annyira kívánatos vonal meghosszabbításnál munkájoknak meg 1p8z a kivánt sikere. „BékésmegyeiKözlóny , ,tárcála. A főidőnjáró csillagok között. — A csabai bohém estélyről, — Szinészbanketten legutoljára akkor voltam, mikor az öreg pipás névtelennek Gsabán kitelt a negyven esztendeje é» innét egyenesen Surányba zónázott ran gos bankett után — menházba. Az öreg Bokody Antal köszöntötte föl az ünnepelt Anti bácsit és már a felszólítás sai erősen találva érezte magát a jubiláns, szóiván ez a megszólítás az öreg Bokody ajakáról ígyen : „Vén gazember I" Kedves kis este volt, a magyar pzinészet közös majma, a Domi is jelen volt és Ketter asztalain a gardinettók között sem sétált és csemegézett olyan majom, mint a — Dómi, a ki diszletfestő és polgári nevén Dunai Árpádnak szólítják. Tegnapelőtt is volt bohém estély. „Aföldönjaró csillagok" rendezték ; a mint a nagy elkeresztelő, Jókai Mór a színésznőket elnevezte. A habituek java ott volt ós a vékonydongájú kritikusra löveltek epés tekintetett a heroina, a naiva, a subbrett, a coloratur, a primadonna, a comica. Levezekelt szegény minden kritikai megjegyzéseért és ez estén alapo san megbanta, minek kell neki Csaban Sarcey szerepere vállalkozni, miért nem lehet egyszerűen a csabai vigalmi bizottság tagja, a kin mint a fokusban a találkozó fénysugarak, — izzásig hevül a földönjáró csillagok tüzes szemevillanása. Hogy micsoda muri volt tegnap a Fiúméban, ahhoz bizony gyönge a tollam. Nem csak általánossagban, a mint Pulszky Guszti mondaná, hanem különösen is ebben az esetben, midőn jobb lenne Morpheus karjaiban ringatózni, álmodni Fedoráról, Martaroi, az Erdő szépéről és Liliről, hegyibe ebiedéskor enni egy kis korhelyderest, kaposzta lé között füstölt kolba&szal, ea a hasonsaenvi magyar gyógymód mindeneseire kellemesebb mint a — karcolatirés. De mikor a tisztelt közönség annyira siereti az intimitásokat, a kiket a festett világban grófóknak, almás kofáknak, királyéknak ós vasalónőknek fát. annyira szereti tudni, milyenek hát, mikor nsm kendőzik magokat. Erre egyszóval felelek : „Kedvesek." Szinasznép válik leggyorsabban barátoddá, a ki veled szívből együtt érez, minden bajodban, örömödben reszt kér, szive meleg és gyorsan föllángoló, de az is bizonyos, hogy uj környezetben e sziv az ujak számára nyit ajtót, — ha a szerepét is oly könnyen felejtené a szinósa, mint a barátját, egyiknek se lenne repertoárja. — Kritikus ur, ön hallgasson ! Adja át szerepét a riporternek. Az asztalfőn oly szépen presideált Halmay Imréné, hogy Máté Ilona sem szebben, a ki ma még — a mint tudjuk, Magyarország miniszterelnökének felesége ós a kinél szeretetteljesebb háziaszszony ós eit ax osztrák delegátu-ok is elismerik, — nem kerülközik a szűkebb és tágabb hazában. Halmaynó a szakasztott mása. Igazi „Edes", nem a Bokor jóvoltából, de a maga ai anyós természete szerint. "Mint a tavasznak bohó dalos madarai röpködtek körülte, e bohém család gyermekei a Sárika, az Aranka ós a Klemike. D a r ó c z y Ilka majesztozus udvarára más bolygók jutottak, a kik (bár igy hallgatnák Bánffy beszédét a technikai obstrukcziósok) gyönyörködve fü leltek, a midőn Fedorát magasztalta. Fedóra kell nekem, ez museka csupa tüz darab, egész lelkemet viszem deszkákra benne. — Mikor ? — kérdezte az egyik habitue (Bizonyosan koszorú rendelés czóljából). — Jutalomjátékomon, a jövő héten, de már ekkor igazán „belemarkolok a csabai közönség szivébe" (é« selymamódra tekintett a kritikus felé, a ki valamikor ezt a remek saóképet alkalmazta a Daróczy játékára. A mésik virágos grupp hamvas, rózsaszínű „la francd"-a szintén rettegve besiólt saombatról. — Képzelje bál van és mind oda mennek, nem az ón jutalomjátékomra. — Hogy is aa nagysád, hiszen Csaba világváros. Jut ide is, oda is. Magát nem is Sárikának, hanem aLili"-nek fogják a jövő héttől kezdve nevezni. — Jaj, tudja, csak egy kis jó közönségem legyen, olyan jó kedvű leszek, mint Gebey. — Hát az kicsoda ? — Az az őrmester, aki 100,000 forintot nyert a sorsjegyével. Közbe míg ezek mentek, valóságos bohém felköszöniések is éltették az egész rózsás kertet, meg egyenkint a virágszállakat. Tuboly Clementinnek egy édes titka itt pattant ki, hogy egyszerre tizenegy vidéki lap irta felőle: a nálunk működő színtársulat kiváló tagja irta e szép költeményt. Tuboly tehát a testek áthatlansága fizikai törvényét meghazudtolta és egyszerre tizenegy helyen volt. A fizikai alaptörvény ilyen érthe tetlen megmódosulása csabai kéztől eredt ós a szép Tuboly megfenyegette a szerzőt. —• No várjon csak sserkesztő ur ! Ezért bosszút állok. Vasárnapra küldök magának verset. — Hiszen éppen ezt akartam. Aztán a beszélgetés az ,,Erdő szépe" felől folyt. — Harmadszor vagyok Csabán, még nem mertem kipróbálni, bogy szeret-e a közönség? Most nekibátorodom ós kive szem egy évre biztosított jutalomjátóko mat. Mit gondol, jó lesz a Hütelen ? — Hogy is ne, a ki olyan hű a csabaiakhoz. Mást, valami romantikus szép darabot. Ez illik a maga poéta lelkéhez. Válassza az Erdő szépét, az utólérhetlen Feuillet Oktáv gyönyörű színdarabját. Ez kell a csabai közönségnek, bizonyos a telt ház. — Jó. Magán szárad, ha nem lesz közönség. — Az „Erdő szépére" ? az lehetetlen Halmay Imre köxben formás szó-" noklatot vágott ki. Elragadtatásában majdnem azt mondotta: „Ha most a kezembe pottvana az aradi, meg a csabai színház, a Hamlet menni, vagy maradni, — töprengése fogna el. Mert ón annyira megszerettem Csaba derék, műpártoló közönségét." G ö ő z Aranka tapsolt és fenékig ürítette poharát. Eazel .tanúsította, hogy a direktor szivéből szólott. Neki is kedves város Csaba, hej ,pedig de szomorú emlékei vannak Csabáról. A múltkor itt lett halálos beteggé, melyből szerencsésen kilábolt, hogy az oly nehéz naiv szerepeknek legyen egy ellenállhatatlanul őszinte interpretátora. Göőzt még nem ismeri a közönség érdeme szerint. Nagyon sneidig szerepnek kell annak lenni, mely a naivákat triumfussal kiséri a közönség szivébe, — a nai va szerepek jobbára epizódjai egy darabnak. Van azonban még egy darab az „Egér," melynek központja, vezetője, hősnője a darabnak a naiva. Ebben mutatja be Göőz, mi telik tőle Ez a szerep okoz neki sok álmatlanságot, a közönségnek pedig bizonnyal sok gyönyört. A bohém estélyt parázs táncz kő vette. A földön járó csillagok járták a frisset. Hogyne, hiszen az égben is csárdást tánczolnak, Gabriella. — A „Békéamegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A esertési hegyeket mintha csókolta volna a nap. A hegyi rózsára rá borult piros sugarával. Fönséges volt a báj. Szebb természeti panorámát képzelni
