Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-06-18 / 49. szám

a szabályzat nem rokonszenve?, mert az éves cselédekről nincs gondoskodás benne. Beliczey István: A szabályrendeletet nem találja helyesnek. Kritikát nem gyakorol, mert a szabályzatot nem ismeri. És ha nem ismeri, ez azért van, ncert vele azt nem közölték. Azért konkrét indítványt tesz, hogy jövőben az ál talános érdekű ügyek előzetesen megküldessenek a községeknek. K o r o s y László szerint Belic ;ey Istvánnak ez általános érdekű indítványa nem tartozik a tárgyhoz. A segélyző alap szabályzata itt van, most a községek tárgyalhatják ; ha nem helyeslik, a törvény rendelkezései szerint megfelebbezhetik Ismerteti a szabályzatot, szerinte valami nagy eredményt nem lehet tőle várni. És pedig nem azért, mert oly igényeket kell kielégiteni, melyek az alap jöve delmeivel nem állanak arányban. Ugyanis birság pénz, melyből az alap terem endő Csabán, a törvény dicséretére, egy kr. sem folyt be ; a másodlatokból 10 frt jövedelem éretett el; adomány nincs szintén egy krajezár sem. Székács István : Beliczey Rezsőnek azon észrevételére, hogy a szabályzat egyoldalú, csak azt a megjegyzést teszi: A szabályzat nem egyéb, mint a munkás törvény egy §-ának végrehaj tása. A cselédekről nem intézkedhetett e szabályzat, mert a cselédeknek más tör vényük van. Ha a cselédtörvény revíziója keresztül vezettetik, akkor majd lesz azokról is intézkedés. Szerinte nyugodt lélek kel elfogadható a szabályzat. Beliczey Rezső meggyőződött, hogy az alapnak nem lesznek jövedelmei. Céltévesztett és igénynövesztő alkotás, visszás eredményt fog szülni. Nem fo gadja el. Beliczey István megindokolja azt a felszólalását, mely szerint a vármegye javaslatai a községnek megküldessenek. A szabályzatot a közgyűlés elfogadta, — Beliczey István indítványára felhivatik az elöljáróság, hogy kérelmet intéz zen a vármegye alispánjához, mely szerint az általános érdekű javaslatok jövőben a megyebizottsági tárgyalás előtt küldessenek meg a községeknek. A szövőgyár. Fábry Sándor dr., Békésmegye alitpónjp, a szövőgyár ügyében levelet intézett a kí'pvieelőtóstülethez, melyben kijelenti, hogy Csaba községe méltán indíthatna a gyáros ellen kártérítési pert, ám ezt, ha nem is teszi, arra hivja fel a képviselőtestületet, hogy ne ejtse el a tárgyalásokat; kishitűség lenne az. Felhívja a községet, hogy irjon fel a kereskedelmi miniszterhez a tárgyalások uj megejt se érdekében. A képviselőtestület köszönettel veszi az alispán levelét. Szalay József a kereskedelmi miniszterhez felirat küldését már most elhatárolná. Zsilinszky Endre dr. szerint nem közömbös Csabára, hogy mely indokok birták rá a gyárost a visszavonulásra. Kijelenteni óhajtja, hogy Csaba város nem volt oka annak, hogy a a terv nem sikerült. A gyáros bizonyos statisztikai adatokra hivatkozik ós ezek miait való félelem miatt mondott le. Rosenthal Ignácz tanulságos szép beszédben mutatja ki, minő presszió ós üldözösnek van kitéve a külföldi gyáros, ha Magyarországon gyárat akar ló tesiteni. Ha Csaba megtudja törni a gyarosoknak Magyarország ellen való gyűlöletét, akkor hazafias tettet követett el. Agazdasági vasuiés a kamatok. Az első gazdasági vasut iga igatósága válaszol a közgyűlés azon határozatára, melyben a gazdasági vasut egyenrangú kamatozó részvényeire megszava zott 30.000 frtból 30 százalékot megfizetett, sajnalattal veszi tudomásul, hogy a város egyenrangú kamatozó részvényekért fennforgó kamatot a város az egész összeg után meg nem szavazta. A vasuitársulat közgyűlése a kamatfizetésben Csaba és Apíc a kötelezendőnek találja és 6 százalékot követel a részvények késedelmes befizetéseórt. Felolvastatik e tárgyban a képviselőtestület által előbb hozott határozat. A kópviselőlőtestületnek ugyanis az a felfogasa, hogy Csaba részvényt vett. A vétel pedig azt jelenti, hogy fizetni akkor tartozik, a midőn azt átveszs z ü k. Azért Korosy Líszló indítványozza, tartsa fenn a képviselőtestület előbb hozott határozatát és ne fizessen kamatot. Beliczey István előtt tisztán áll a kérdés. Miből építették a vasutat? A részvények jegyzéseiből. Pénzébe van-e ez építés a vallalatnak ? Ha igen, akkor azt a részvényeseknek keli fizetni. R o 8 e n t h a 1 Ign ;cz hivatkozik a közgyűlési határozatra, mely szószerint olyan, hogy a részvények átadása elle nében fizet Csaba. Miután pedig a részvényeket még át nem vette, a fizetés ideje nem érkezett el. Kár volt fizetni egy krt is. Haan Báb, a kit szólásra provo káli Beliczey Rezső, kijelenti, hogy miután nem fogadta el, annak idején az ő ügyészi véleményét, nehé^ ma mar a képviseleti kijegeczedett véleményt megingatni, legjobb lesz, ha a vállalat birói döntés aia helyezi a dolgot ós szilárd vé lemónye. hogy a város lesz a vesztes. Szalay József: nem ismer törvényt, melyben az foglaltatnék, hogy a vasúttársaság szabna rendelkezést egy képvi selőtestületnek Zsilinszky tiindrének szemben a jogi véleménynyel az a felfogása, hogy nem tartozuik fi e ni. Az engedélyt nem is az első g8zd»9agi vasut kapta ós ha Csaba kötekedni akarna, avagy szeretne, nem is állana szóba a vasúttal, mely a közjó égisze alatt olyat követel, a mihez nincs joga. Nagy többség mondotta ki, hogy a kamatot nem hajlandó fizetni az általa jegyzett 30.000 frt ellenében, mert a ha tározatot oly értelemben hozta annak idején, hogy a részvények átengedése ellenében fizet. Ezzel kapcsolatban tárgyalták a vasútnak a terület átengedése ügyében beadott kérelmét. Itt egy kissé zajosabb jelenet fejlő dött ki. Ugyanis Zsilinszky Endre dr. szembpn a társaság akadékosságával a maga részéről kijelenti, hogy ha a társulat perelné a varost, askor ő viszont nem sdna át a terület. (Eüenttnondá ) Felkiáltások : a harag rosz tanácsadó), — Rosenthal Ignácz semmi retorziór i nem hajlandó. — Székács István csak annak akar kifejezést adni : Mily biztos abban Zsilinszky, a ki arri szavazott, hogy ne adjunk a társaságnak kamatot, íme most tűnik ki, mert fél a p írtől, mert már a tar-a-ágot leszerelni akarja. (D erü tség.) Zsilinszky Endre megokolja álláspontját: A tar-aság, midőn a város; olyanra akarja kötelezni, melyre a váro^ nem szerződött, mert csak a ré-zvények átadisa ellen ben mondotta ki a fizetés kötelezettségét, — elvesztette az erkölc i alapot, hogy a közjó érdekében ós égisze alatt a területet kérheíse. Korossy L íszló éppenséggel nem veszi rosz néven a társaságtól, hogy a kamatot kéri, sőt azt vette vo'na tőle zokon, ha az eLő szóra enged. M-rt mit bizonyit ez? Azt, hogy a tár-u at ig zgatósága védi a reszvenyesek érdekét. Ht Csabával szemben oly könnyen engedett volna, ez viszont azt bizonyito.ta volna, hogy más kérdésb n is könnyen intéz kedik a részvények hátranyára, pedig Csaba részvényes ós csak megnyugtató, hogy e társulatban,'a részvényesek érdekeit megvédik. Ő ezért a világért sem neheztel mindaddig, mig a vasuttár saság nem perel. (Derültség). Erre nagy szótöbbséggel a terület átengedése kimondatott. A villanyvilágítás. A villanyvilágítás kérdésében K o r o s s y László főjegyző jelenti, hogy a kel reszketve, félve. U*y tetszett neki, hogy mindenki csak őt nézi s kiolvai-sa a szeméből, hogy ugy jött el, meg.-zökött hazulról. Sokszor úgy hallotta, hogy elegáns, czilinderes fiatal urak, a kik melletemen tek el, utána szólnak ; nem tudta bizonyosan, hogy neki szóltak, de megjegyzéseikre lángba borult a szép fehérarcú 8 csaknem futva menekült odább. Hova megy maga se tudta, osak ment, ment ós sirni szeretett volna. Sírni, de azért erőt vett magán. Az jutott eszébe, hogy lakást kell keresnie A nagy körút pálotaiba nem mert belépni. Egy mellék u'czába tért hát. Az egyik ház kapuján rosz magyarsággal irt czédula diszteienkedett. hirdetve, hogy „egy csinosan bútorozott szoba kiadó." Belépett, elszórult a szive a hogy körültekintett a szük udvarban. Hát itt fog élni ezentúl . . . addig ... de hát vájjon meddig ón Istenem ? Ugy látta, sötét álomszinü felhő borul az égre, vigasztalan setétság a világra, az egész mindenségre. Lesz-e még ragyogó napsugár, derűs ég, lesz-e valaha ? Avagy az álom — fényről, ragyogásról, szerelemről csak álom volt, csalogató, mint az aranyhajú Loreley dala, mi szirthez vonzza a szegény hajósokat. A szoba csakugyan nagyon csinos és elegáns. — Sok ilyen kisasszony lakott már itten óa mindegyiknek jól ment a dolga, mert a lakás jó helyen fekszik ós nem magasan. Durva mosolylyal kiséri szavait — Judit nem is érti mit mond, de arczába szökik a v r; érzi, hogy ez az ember sérti szavával, a tekintetével es a gondolatával, hogy innen mennie es mennie kell. Rohan le a lépcsőn, ki az utczára, a körútra; nem gondol arra, hogy elrejtse könnyeit, végig fo ynak azok az arczáu és elfúl a lélekzete a zokogástól ggg A házmestsr káromkodna zárja be újra a szoba ajtaját. Judit ekkor már künn jár, fut, mig a lábai birják. S aztán egyszer csak ugy látja, hogy forogukezdenek a nagy, tornyos paloták, az uti kiküldött bizot'sig nem tehet jelentést, mert az ajánlatot tevő két elégtől p'»tajánlatot kéretett, mely csak tegnap i rkezelt le. Beliczey Rezső szerint ez idő szerint sem érett meg határozathozatalra a kérdés, mert a kiküldött bizottsác e speciálisán szakszerű ügyben nem mu'a'ja be javaslatát, A tárgyalást azonban megakarja könnyíteni. Felolvassa Horn főmernöknek előadá árnl közö t hírlapi czikket, melyben egy. a villanyvilágítás terén korszakalkotó talalmanyról van e n'ités téve. E szerint az erőveszteseg 50 szállókkal száll alá. Emsk a talál mánynak a gyakorlatban való jen őségé' beakarja várni, az *rt bőven megokolt inditvánvt tesz arra nézve, hogy a villannyvilágítási tárgyalásokat egy éore vegyék le a napirendről. (H-lyeslés. Ellen mondás). Varságh Béle sajcá ja, hogy nem érthet egyet a feisz'óllalóval. a ki szerint újra elodáznók az ügyet. Ha mi minden ujabb találmány hirere elodázzuk a létesítést, akkor u^yan sokáig vámatunk. Mert a tudomány allacdóan halad. A maga részéről csak annyit akar pr czirozni, hogy a vállaik >zó az ujabj talalmáiyokat beszerezni tarto'.ik. — Ac h i m Gusztáv : megpótolja azza*, hogy a je eritóst a bizottság mielőbb tegy« m

pg. (Fó kiá

1'ások : nem olyan sürgő- I Rá rnok arra) Az a találmány, mel r« Behosey Rv.só bivatko.ik, n-m moeiani. Mar tavaly ismert volt. É< azt érvénye-i'heti, kiha-zniiia a beve ető fél. B e 1 i c z e y R n*ő : H i tud eti i mérnök ur a találmányról, miért nem h >za • kodo t vele el3 ? Ed lig nem szólt róla. — Ac'him: Hacsak az szükséges. akkor egy szakkönyvtárt fog hozni legközelebb. A bizottság e zei a tataim inny»l fog alkozott, nyomt van ennek a bizottsig tárjyalásai jegysőkönyveb m. Ro s e n t h a 1 Ignác;: Külmisnek ta'álja a képviselőtestület magatart iaá\ E őbb bizottságot küld ki, aztán meg se hallgatja; de mégis megdol^ozta'ja. Tessék tiszta vizet önteni a poharba. Akkor mondja ki a közgyűlés, hogy nem akarja a villanyvilágítást, mid'3n az a bizottság működésével beszámol. Beliczey Rezső fenntartja iud.tványát. Korosy László szerint a bizo.tság kiküldetven, tartozunk iránta annyi tisztelettel, hogy hallgassuk meg véleményes jelentesét Hosszabb bestéddel argumentál a mellett, hogy az uj talal mány a fogyasztóknak válik javára Itt személyes kerdrsben vita volt Beliczey Rez8Őós Korosy Lísz'ó közöt', amelyet kö'csönös nyilatkozatokkal kimagyaráztak. czák, az emberek, a levegőbe kap s aztán összeesik a nedves aszfalton. III. A kupában mindössze csak hárman ültek. Bálint András az öreg, Józsi, az első legény a ki most egészen csinos, szinte „ur" nak néz ki, csak a Kezei durvák. —• meg Judit. Hallgatnak s maguk elé néznek ; csak Judit néz ki az ablakon, mig látja a város tornyait; utoljára szürke ködbe vész a város házaival és tornyaival, akkor aztán lezárja szemeit. Ugy látszik, alszik s Józsi, a ki szemben ül vele, mo -t már rátapadt tekintetévei. A vonat pedig vágtat gyorsan velük a rónán keresztül, haj longó buzakaiászos földek között. Mikor hazaérnek az anyja, a testvéreik sirva ölelik. — C.-akugyan itt vagy újra Judit, te szép te aranyos, te jó . . . Öreg Biliot András nézi őket egy ideig aztán szól: — Mikor elmentél, azt mondtam ebbe a házba vissza nem engedlek többet. Józsi, a kiből nem lesz semmi, nem hagyott bókét, hogy menjünk után«d. Szeret, ugy mondja, el akar venni. A', ő goídja mit csinál veled. Reggelig gondolkothat-z. Nekem mindegy akármit téssz. H i hozz i mégv, jó, ha nem, úgyis jó. de itt csúfságra nem maradsz. Judit odafordult a leg'nyhe? : — Hi kellek még mag iu ik J jzsi . .. Józan szivvel imodta és nem órzeu semmi melegséget a szivében, mikor a legény megcsókolta puha, fehér kezét. Késő volt, mikor lefeküdtek a ház nál; legkésőbben Judit. A hold már magasan járt az égen. Valabonuan messziről éjjeli zene akkordjait hozza az estéli szellő. A fehér hold agarak perczegn-k a zsalugáter levelei között. Enyelegnek Judittal, simogatják . . . Judit lezárja szemeit, befordul, hogy ne lássa; még egyszer felviharzik >ziveben a fájdalom a szép, az édes, az odaveszett, a megsiratott ábránd után s mig könnyei végig peregnek arczán, reszkető ajakkal susogja : — Olyan ezudar, olyan nyomorult a világ. — Már hogyne lennék megelégedve, mikor megkérte Kunigundám kezét ? 1 — Bravó, gratulálok I — Azóta csak hallaná milyen vigan énekli Kunigunda : „Képeddel alszom el." — Mollban vagy dúrban ? — VegyeseD, mollban és dúrban egyaránt: „Képeddel alszom el, képeddel ébredek" 1 1 Judit regénye. i. ° Addig várta a mesebeli herczeget, a ki csillogó négyes fogaton fogja kiröpíteni a kicsi házból, ki a nagy világba, a hol minden csupa fény és ragyogás, — hogy egyszerre csak huszonhárom éves lett 8 odavéeödött arczára a szájszeglet körül egy keserű vonás, kicsi alig ész revehető, de elég arra, hogy temetője legyen ezer rózsás álomnak, ezer édes reménynek. — Judit, szép Juditom ? — mondogatta az anyja ós megsimogatta a leánya földig érő, dus, fekete haját. — Judit, szép Juditunk I —mondták a kis testvérei, de csak tekintetükkel merték végig simítani a Judit fehér arczát, mert közel érni nem volt szabad hozzá a mindig tiszta, mindig hófehér ruha miatt, a mi olyan gyönyörűségesen illett szénfekete, komló hajahoz. — Judit, szépséges Judit 1 — sóhajtották a negyedbeli ifjak, mikor csillagom, enyhe nyári éjszakán ott őgyelegtek a rosz kövezetü utczán a Juditék ablaka alatt. jJs tőlünk —ugy tetszik —eltanulta a lebbenő fuvalat, a feher hold.ugár; enyelegnek Judittal, simogatják, hitegetik. Hitegetik igen. Röpitik a lelket rneszsze, fényes idegen tájakon mesélnek neki pompás dolgokat. — Hallod e Judit ? — Hideg neked itten és nyomorú ságos minden. Künn, künn a világban más, egészen más. Itt meg se látnak, észre se vesznek ; megvénülsz, elhervadsz szerelem nélkül. Olyan a lány, mint 3 virág; ha nem éri melegitő napfény,vége lesz, elfounyad hamar. Gyere, gyere I Megdobban a szive. El innen ? De hogy? Hová? Mi lesz a vége? — Hir, dicsőség ragyogás. Lábaidhoz fognak borulni ós ugy csodálnak. És te ott állsz a tömeg, a siró, a tomboló tömeg felett, koszorúk, virágok özönétől elberitva, elragadva ezrek szivét, gondolatát. Az újságok vastag betűkkel és ékes szavakkal dicsérik művészeted ós szépségedet. Verseket irnak hozzád: szeretni, imádni fognak Judit. Es azután ? Azután ? — Mire vágysz még ? Pompa, fény vesz majd körül. Finom, előkelő urak, gazdag deli ifjak fognak versenyezni a kezedórt s te majd kiválasztod a szivednek tetszőt, a legdelibbet, Judit, a kit szeretsz s nem kell férjhez menned a legelső kovács legényhez, a kihez hoz záad apád, ha már megunt tartani; nem durvul el a munkától finom, fehér kezed, selyemben jársz, fónyea szobákban lakol. Behunyja szemeit. Igy, igy kell lenni valahogyan. Csak az első lépés nehéz, szabadulni innen, a többi magától jön. A dicsőség, hir, fény, gazdagság, szerelem . . . Kívülről a müvelyből kalapács ütések tompa zaja hallatszik. Öreg Bálint András dolgozik ottan, hogy pénzt, sok pénzt keresen. Kell; férjhez adó a lány s az első legény, a Józsi ssemet vetett rá; csinos legény ós dolgos. Berendezünk nekik is egy műhelyt megélnek urasan, — mondja magában s a tüzes szikrák vidáman röppennek szót a műhelyben erős ütései alatt. Judit pedig ez alatt titkon pakkol 8 búcsút készül mondani a kicsi háznak. A megvetett hófehér ágy ugy hivja : — Ne menj el; rosz a világ odakünn ; a gonosz emberek megcsaljak a szivedet, ellopják a tiszt iságodat Judit. Itt csöndes, nyugodalmas minden : puha, meleg ez a fészek, szeretnek . . . Elment ée milyen lett Judit. Ha tetszik elmondom a történelét. Rövid és nem nagyon vig. Felhős, borongós, reggel volt, mikor a fővárosba ért. És idegen arezok, soha nem látott alakok mindenütt. Gyors léptekkel surrant végig az utciákon a házak mellett lesütöt; szemek-