Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-06-15 / 48. szám

jenzéssel fogadták. Lukács György dr. főispán meleg szavakkal méltatja Csák pénzügyigazgató érdemeit és neki pályáján emelkedést kiván; mire Csák mindenekelőtt köszönetet mond a vármegye főispánjának, kinek az előléptetést köszönheti és a bizottságnak, mely őt mindég támogatta. A leirat örvendetes tudomásul szolgált. Zöldy János dr. főorvos jelentéséből kiemeljük a következőket: A ragályos betegségek közül a mult hónapban is uralkodó volt a kanyaró, mely különösen Orosházán lépett föl nagy számban. Általában a hevenyfertőző betege dések szemben a mult hónappal, 39 esettel kevesbedtek. A difteritisz 8 községben 19 esetben, 3 halálozással fordult elő. A vörheny 13 községben 52 betegedéssel, 12 halálozással jelentkezett. A kanyaró 10 községben 177 betegedéssel, 6 halálozással végződött. A fertőző betegségek állásában beállott ilyen örvendetes javu lás, a pontosan kensztül vitt hatósági intézkedéseken kivül, még annak is tudható be, hogy a lakosság, mely eddig zsúfolva élt, a nyár beálltával a külső területekre húzódik széjjel. A trachomás betegek száma 163. A szaporodás négy és bevándorlással éretett el. Ez a jelentés tudomásul vétetett. Zöldy főorvos előterjesztésére a közigazgatási bizottság fölir a belügyminiszterhez, hogy a közkórházi gondnok es a segédorvos kiköltözésével előálló költség szükségletet a belügyminiszter engedélyezze. Az illetőknek azért kelletett kiköltözniük, mert lakásaikat kórszobákka alakitották át. A pónzügyigazgató jelentése : Egyenes adóban 36.448 frttal kevesebb folyt be, mint a mult óv hasonló szakában. A III. oszt. jövedelmi adó az egész megyében befejeztetett. A jelentós tudomá sul szolgált. Rezey kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a mult hónapban 78 tantermet látogatott meg. Jelenti, hogy az utiátalánya elfogyván, táviratilag kórt póthitelt. Hencóly Károly tanitótazoro&háziujság nyilttérben támadta meg, azzal vadolva, hogy a gyermekeket kiküldötte a kukoricza-földekre csutkát szedni. A vizsgalat megejtetvén, kitűnt, hogy a gyerme kek a nélkül, hogy a tanitó erre ösztö kélte volna, szedtek ugyan számára csutkát. Fegyelmi vizsgálat megejtése fenn forogni nem látszott, a tanitó azonban figyelmeztetik, hogy még a növendékek önkényének sem engedje meg ezt a szorgalmat, mely — mint 8z ujtágbeli támadó közleményből kitűnik — a tanitóra kellemetlen félreértésre adhat alkalmat. A bizottság helyeslőleg tudomásuvette hogy kezdemónyezósere a közoktl miniszter a bánfalvai ev. iskolát az első. fokú megintóaben részeltette azon botrányos iskolai helyzet miatt, mely ott fennforog. A bányakerületi püspök válaszolt a közigazgatasi bizotságnak átiratára, hogy a tótkomlósi, csorvási ós kondorosi is kólák kifejlesztésere rendeletet adott. TótKomlóst nem kivánja kényszeríteni ujabb iskolák építésére, mert mint tudja, onnét nagy kivándorlás történik, a midőn az iskolák szaporítása nem lesz indokolt. Haviár Dániel ugy tudja, hogy a tótkomlósi tankötelesek összeírásánál tó védés történt. Az ismétlő iskolás gyermekeket a mindennapi iskolások közzé számitottták. Rezey Silvius kir. tanfelügyelő: Az összeírás helyesen eszközöltetett. Kitűnt, hogy egy iskolára 95 gyermek jut. Mivel tiz tanterem van, összesen 150 gyermek helyeztetik el tu 1 z suf o 11 a n. Egyébként jelenti, hogy őt meglátogatta a tótkomlósi lelkész ós kijelentette, hogy miután Tótkomlósról többen, ha jól tudja, Bukovinába készülnek,— a tankötelesek nagy száma el fog enyészni. Hajnal István dr. éppenséggel nem tudja megérteni, mit csinálnának a komlósiak Bukovinában ; éppen e derék köz ség lakosai, a kik e hazában a legjobb helyzetben vannak. Fábry Sándor dr.: Nem Bukovinába való kirándulásról van szó ; de Tót Komlós annnyira bele van ékelve Csanádba, hogy evenként innét rajok mena szomszédos Csanádba. Hihetőleg erről a kivándorlásról van szó. Horváth Károlynak szintén van tudomasa a tótkomlósi túlzsúfoltságról. Azonban föltéve, hogy kivándorlás lenne is, ez nem lenne olyan arányú, hogy a tankötelesek apasztasára befolyással lehetne, — kéri azért a tanfelügyelőt, hogy élénk figyelemmel kisérje az iskolát es annak idején tegyen javaslatot. Az iratok az orosházi főszolgabírónak kiadatnak, hogy tartson vizsgálatot a túlzsúfoltság kórdesóben ós tegyen jelentést. Érdekes kis felebbezesi ügy került ez után a bizottság elé : Ménesi Viktória a gyulai csendőrörsnól szolgált mint sza kácsnó. Éves szerződése lóvén, hat heti felmondásra volt joga. Időközben három hónapra fölmondott, ekkor azonban a szol gálatadó hat hét után elbocsájtotta. Az elbocsájtott szakácsné tizenkét hetre kéri bérét, a melyet a bizottság hosszabb vita után, melyben Oláh György, Bodoky Zoltán dr., Horváth Karoly és a varmegye főúpanja vettek részt, — a szakácsné követelete jogosultnak ós kifizetendőnek kimondatott. Adó engedesi, halászati kihágási ügyek intéztettek még el ós a vármegye alispanja tett indítványt, melyet lapunk más helyén talál az olvasó. Leves tálalásra a vidéki tagok útban, a gyulai bizottsági tagok a zöld asztal helyett a fehér asztalnal voltak. Gazdasági egyletünkből. — Segédtitkári állás szervezése. — A szegedi kiállítás. — A. jégbiztosítás kartellje. — Gazdasági egyletünk az uj egyleti évben rendkívül élénk munkásságot fejt ki. Vasárnaponként jóformán permanens módon ülese van az igazgató-választmánynak. Örömmel látjuk, hogy az egylet működése körébe olyan tagok is bosoroztattak, a kik eddig kívülről nézték az egyleti munkát. Ha a tagokat meleg érdeklődésig föltudják rázni : sz lesz at igazi reorganizáció. Mert belfogás azt hinni, hogy egyesületnek tartalmat a fizetett tisztviselőik, ezek a végrehajtó szervek adnak : életet, tartalmat a tagok érdeklődése ós a mi evvel jár : uj eszmék, törekvések adnak, AZ egylet, molynek szükségességét talán évek óta jobban át nem látták, mint most, — olyan szin ben tűnik föl előttünk, hogy a gazdasági érdekképviselet komoly tényezőjévé indul. Már most azok a gazdasági produktív intézmények jöjjenek mi üama rabb, melyek a tagok éberségét iránta még inkább lekötik és a tagok tobor zását, minden szónál szebben eszközölt. Az ülésről tudósttásunk a következő : Jelenvoltak: Geiszt Gyula elnök, Beliczey István, Rezső, Géza, Tibor, Urszinyi Dezső, Szalay József, Fejér Béla, Léderer Rudolf, Sohár Kálmán, Stojanovics Gyula, Badics Elek, Kiss László, Reisz Simon, Koczizky Mihály, Haraszti Sándor, Hajnal István, Sailer Gyula, Bajcsy János, Yidovszky Károly, Horváth János, Mázor József, Yidovszky László, Sztraka György, Bajcsy Gusztáv, Hutiray László, Bakucz Tivadar, Banner Béla, Urszinyi János, Varságh Béla. Cs. G ei s z t Gyula megnyitván az ülést, fölkéri a hetes bizottság jegyzőjót, olvassa föl a bizottság javaslatát. Erre felolvastatik a hataiozaii javaslat, meiyet közöltünk mar es melyben segtdiitkari állas, szolga felfogadasa javasoltatik. Horváth János bar a hatarozat órdemehez nem szól, azt hiszi, hogy azt a választmány vegleg ei sem fogadhatja, mert az a közgyűléshez tartozik. Hasonló értelemben szólal föl Bajcsy Jano.s. Rosenthal Ignacz a hatarozati javaslatot tárgyalandónak találja, Itt az a tévedés törteQt, hogy az elnök, nyiivau abban a hiszemben, nogy Rosenthal beszédét befejezte. oly erteimu nyilatkozatot tett, hogy a javaslat a közgyűlésnek tartatik fönn és midőn Rosenthal azt fejtegette, hogy annal is inkább mtezkedesi joga vau a vaiasztmanynak, mert a közgyűlés e tekintetben vaio jogát atru házta az ig. valasztmanyra, kijelentette elnök, hogy az alapszabaiy okai helyesen akarja követni es az ügyet a közgyűlés elébe utalja. Rosenthal lgnácz sz elnöki megjegyzesben sz elnöki pártatlanság áthidaiasát latja s különösen azon csodálkozik, hogy ezt az álláspontot az elnök, a ki a kiküldött bizottsági táigyalásait vezeite, ott sohasem említette. G e i s z t Gyula elnök kijelenti, hogy távol állott tőle a vita iranyara prensiót gyakorolni. A megjegyzest jogosan tettb, mert az aiapszabalyoK. szerint oly nagy a kiadás, minő egy aegedtitkari ailáa szervezése, a közgyűlés rendelkezési jogáboz tartozik. Hajnal István dr. szintén osztja a felfogást, hogy a közgyűlésnek kell — Hát szeret engem a jegyző ur? — Hogyne szeretnélek. — Hü leszek ... jó leszek ... szó fogadó leszek . . . még jobban is meg szerettettem magam ... (Hajtsad már azokat a libákat, te! kiáltott újra az anya) Megyek már 1 megyek 1 Hess liba 1 Hess 1 Beállok a jegyző úrhoz, beállok, beállok. A jegyző ur gyönyörködve nézett a jókedvű, kis bohó gyermek után, a ki ugrálva, szaladva kergette a libákat, közben hátra-hátra tekintgetve. * Ráletett, rajta érte az édeB anyja, mikor késő este, az olajmécses világnál rakosgatott egyet-mást a kis Erzsike. Kiszedegette a komót fiából a ruháit és csomóba kötötte. Nagy gonddal takar gatta papirosba a mózes-sziyet Betoppan az édes anyja; Erzsike majd holtra ijed. — Elakartál szökni? — Sohase én. — Itt akarod hagyni az édes szüleid házát ? — Dehogy akarom. Csak szolgálatba állok. — Szolgálatba ? — Igen. De majd haza járok mindennap. — Ne fecsegj 1 Na nézze meg az ember a kis pondróját! Letedd azt a cso mót. Letégy arról a gondolatról, mert majd én verem ki a fejedből — Nem lehet, édes anyám. — Majd meglátom ón 1 — Nem lehet . , . Elállottam. — Kihez? — A jegyző urbos. Beszéltem vele. Azt mondta, megfogad; tetszem neki; megszeretett engem . . . hát mér én csak odaállok. — I^en ? A jegyző uihoz ? Na, csak az kellene még. Most is iár már a falu ez áj a, hogy a Cíupor Emc'k a jegyző ur után leselkedik. — Az nem igaz. — Epen szért. Itthon maradsz 1 — De nem 1 (És akaratosan rángatja vállait) — Nem-e l Na hát jó 1 Kimondom a szentencziát. Ebbe a házba be ne tedd többet a lábod, ha az akaratom ellen cselekszel. — De hiszen ón szeretem az édes anyámat. — Engem ugyan ne szeress. Én ilyen szófogadatlan roaz gyerekről tudni sem akarok többet. — De édes, jó anyám . . . — Hát szolgalatba mégy? — Elmegyek . . . reggel elállók . . . elmegyek, ha tüzes vassal tantanak is vissza. Könnyes szemekkel, reszkető kezekkai nyitja ki az ajtót az öreg asszony. — Hat eredj no ... de most tüstént . . . egy perczig se maradj itt tovább . . . rágondolj arra, a mit mondot tam . . . ajtót nyitva hagyom, ha a sze retet erőt vesz rajtad . . . visszatérhetsz még az este . . . Eredj no ... Az ajtó nyitva maradt; az öreg asszony egész ejjel figyelt, felült az agyában, forgolódott jobbra-balra . . . vájjon nem hallja-e az ajtót nyikorogni . . . Sokszor eí-elmondogatta magaban : — Nyakas természete van, mint az apjának volt 1 Hajnal felé valami motoszkálást hallott az udvaron ós nagy libagágogást. Ettől fogva a kormos ott vonított a ház előtt. Roszszat jelent. A felkelő nap a jegyző ur kis kapuja küszöbén telá'ta a kis Eizdkót. Bebekukucskált a kulcslyukon, hogy mikor elevenedik meg az udvar. — Ejnje, beh rest emberek laknak itt, mondogatta magában, — majd máskép lesz ba én ide költözöm. Az eltő ktkasRióia egy fehércseléd I az udvart sepergette. Égő arczczal, boldogságtól fénylő szemekkel állit be a pitvarba. Egy aszszonyság fogadja. — Kit keresel kislányom ? — A jegyző urat. — Meg alszik. — Akkor megvárom, a mig felkél. — Hát mit akarsz vele ? — Szolgálatba jöttem hozzá. — Cselednek? — Ta . . . lan annak . . . — Rosszkor jöttei lányom. — Miért? — Nincs most rád szükség. — Ob, azt ón jobban tudom. Mondta nekem a jegyző ur, hogy beállhatok hozzá. — De ha van elég cselédem. — Hiszen nem is az asszonysághoz jöítem ón, hanem a jegyző úrhoz. — De én fogadom a cielédaket, én tudom, van e szükség, nincs-e . . . — Hát micsoda itt az asszonyság? — A jegyző urnák a felesége vagyok Hogy forog ez a konyha, a kis Erzsike alig leli meg az ajtót. A jegyzőnó asszony elcsodálkozva néz a bolondos kis gyerek után. Hogy szalad, mintha megbabonázták volna. Utána kiabálnak messzire. — Kis leány I Kis leány 1 Gyere vissza; felkelt már a jegyző ur I Meg se áll, vissza se néz . . . futtában felveri a galambokat magára uszítja a kutyákat ... a tövisben megvérzi a lábát + Ő3Z van; az árok partján az üreg asszony őrzi a ruczákat, libákat. Hosszan merengve néz maga elé s el-eitüntdik órák .hosszáig nap-nap utáü. És talál találós meséket. — Ha ezt a követ belehajítom a vizbe és sz a tarka récze úszik ki leg hamarább, akkor mához esztendőre megkerül az én kis eltűnt, aranyos leányom... döntenie. Ez egész természetes. Ugy véli, hogy Rosenthal sem akarja a közgyűlést megkerülni. De végre is, — a hetes bizottság javaslatát az ig. választmánynak kell ós pedig a pénzügyi szempont mérlegelésével partalólag, vagy ellenkezőleg véleményevei ellátni. Érre egyhangúlag kimondatott, hogy kót héten belől közgyűlést hivnak egybe, a választmány nagy többséggel pártolja a hetes bizottság javaslatát, miután S ohar Kálmán pénztárnok jelentése s«erint az egylet vagyoni helyzete megbírja az uj állas rendszeritésót, a segéd i'kar nak a választmány 600 frtot, a szolgá nak 150 frtot javasol. Z 1 i n s z k y István titkár bemutatja azt a terjedelmes emiekiratot, melyet a dohánytermelés ós beváltás órdekeben kidolgozott. A nagyórdekü műből, melynek eszmeit, irányát, — talán nem követünk el indiskréciót, — Beliczey István, az egyletnek tiszteletbeli elnöke, ez az egyletben mind máig iegmunka sabb férfiú adta, majd a kalmilag mi is fogunk közölni belőle mutatót. Egyelőre az egyleti közlönyben való közlese elrendeltetett, mielőtta miniszterüez menne, az ig. választmány tárgyalni fogja. A varmegyei lóienyesz bizottságot eddig a gazdasagi egyletben az öazszes igazgató választmányi tagok tettek, mosi, miután a bizottság nehezkeseu mozgot , a varmegye aiispanja kívánságához kepest az egyes járásokból aiakutatik. G e i s z t Gyu a elnök azt a javaslatot teszi, hogy a varmegyei lótenyésztési bizotisag tagjai a loavató bizottság tagjai legyenek. Éhhez az iuditvauyhoz Beliczey Ltvan azt a pótlást teszi, hogy csak az elnökök legyenek a lótenyeszbizottság tagjai. Miután azonban ekként igen is kevés tagból allana a bizottság, minden járásból harman választatlak ebbe a bizottsagba. És pedig: Csabai jaras: Beliczey Gaza, Ban ner Bala, Kocziszky Mihaiy. Békési járás: Morvay Mihaiy, Bakucz Tivadar, Horváth János. Szarvasi jaras: Gróf Bolza Gaza, Mázor József es ilj. Derczy Peter. Orosházi járás : Székács István, dr. Szaiay József, Ravasz József. Gyulai jaras : Szeker Gyula, Deimel Lajos, Genein Reinhard. Szeghalmi járás: Kovács István, Pe ter Andrat, Kardos Ferenc*. Gyomai jaias : Kherndi György, Debrecieni Endre, Kruchio Alberi. Z 1 i n s z k y latvan takar jelenti, hogy a szegedi kialhtasra a kollektív népies lókiailitas, igen jó anyag, biziositounak tekinthető. Aa igazgato-vaiasztmany kérelemmel fordul a gazdaközonseghez a bejelentés mielőbbi megtetelere. A kertészeti bizottság leihivatik, hogy a kertészi allasra tegyeu javaslatot. Mázor József indítványozza, hogy a gazdakra elviselhetetlen jegkartell ellenében radikalis íntezkedesekkel, esetleg gazdák e czélra való szövetkezetevei álljanak ellent a gazdák. Horváth János tanulaagosan mutatja ki a biztositasi dijak horibilis emelkedését. B e 1 i c z e y István erélyisan ostorozza azt az eljárást, mely numar igazan radikális intézkedésre buzdít. Ő a kormánytól varja a kartellek megszüntetesót. Sok téren szinte bandaszerüleg működik a milliókat seprő érdekcsoport, a gazdaosztáiy elszegenyedik es a plutokraczia pedig mind szemet szuróbb. Zsilinszky Eudra dr. szemban a nagy rizikóval, a mely a jégbiztosítással jar, bar a jegbiziositási dijak óruti mérvét elismeii, a kölcsönös szövetkezet nem vezet czélhoz. Itt csak az állami kenyszerbiztoaitas tudná a dijtóteieket leszállítani. Végre is héttagú bizottságot küldöttek ki, mely a kölcsönös biz.oaitás ügyeben javaslatot tegyen. A bizottság tagjai leltek: Beliczey István tb. einök elnöklete alatt Zsilinszky Endre, Mazor József, Horváth János, Beliczey Gaza, Szalay József, Wagner Isivan (Köröstarcsa). Ezzel az gyűlés veget ért. A esabai árvaszék minősége. — Felfogás a belügyminisztériumban. — Kót iV előtt elsőül az országban Békés-Csaba, mint nagyközség önálló árveszéket létesített. Lótesitette azt azért, hogy árvaügyét gyorsítsa, önmaga intézze ós azért, mert a törvényből azt olvasta ki, hogy a községekben létesítendő árvaszókek autonom jogukra, működésűkre, helyzetükre semmiben sem különböznek a megyei ÓB reidezett tanacsu árvaszékektől. Es eddig mindenki ebben a tudatban volt, a miben aztan megerősíthetett az a körülmény is, mélyszinté a precedens jellegével bírt. Ugyanis mintegy féleve történt, hogy a cttlai Mvtszek egy az spa reszeiöl megfeifcbbeiett házassági ügyben való