Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-06-01 / 44. szám
XXVI. évfolyam. ¥ B.-Csaba, 1899. Csütörtök junius hó 1-én 44. szám. BEEESH KGZL9NT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre A I Ü'J ki Egyes szam ára 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármiko* lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő »NyiHtér"-ben egy sor közlési dija 25 kp. A kiegyezés válsága. — A Békésm. Közlöny fővárosi tudósítójától. — Midőn e sorokat irom, a válság most van tetőponton. Ma kell Thun grófnak lemondania; ma kell azt Ő Felségének elfogadnia. A kiegyezés ügye megoldva akkor sincs, mert következik az ötödik osztrák minisztérium, melynek beletörött a kése a kiegyezés nagy, száraz kenyerébe. Hogy a harcz milyen feszült volt, v ellentéteket költött hogy mny " " ' ban, mint fel, semmi sem jelenti juu^... az, hogy midőn hétfőn Széli Bécsbe érkezett, nem is tett látogatást Thunnál. Legfölebb Goluchowsky külügyminiszterrel tárgyalt a várható megoldásról, előtte is szokott őszintesége és egyenességével jelentvén ki, hogy a pártközi egyezménytől egy hajszálnyira sem tér el; inkább beadja lemondását. Ha Thun akár megy, akár marad, ez Ausztria sorsára nincs befő lyással. Sem nem tudja a nemzetiségi ellentéteket elsimítani, sem már jobban össze nem kuszálhatja az osztrák állapotokat. Thun kormánya a kipeczkelt ladikhoz hasonlit, se előre, se hátra, pedig szeretne valamerre menni Épen ezért akaratoskodik a Széli-formula ellen és a bankkérdésben. Tenni nem tud; menni szeretne, egy kis népszerűségi ilastrommal is szeretné a rövid lélegzetű minisztérium sebeit hegeszteni: azért nem enged; álürügyekbe kapaszkodván és rendez magának tüntetést pártja részéről. Mindez a gyöngeség jele. A Neue Freie Presse már holnapra teszi az időt, midőn demissionál. Szó volt egy erős magyar válságról is és akkor beállana mindkét országban a bábeli zűrzavar. Széli után ki lenne bátor kabinetalakitásra vállalkozni ? Ha tehát Ausztriában bajos hivatalnok-ministeriumot összehozni, nem ke vésbé lenne bajos nálunk bármilyet. Azért nem lehet, nem szabad föltenni, hogy Széli Kálmán kormánya most lemondhasson. Arról, hogy az osztrák követelések előtt Széli engedni tudjon, szólni sem kell. Hiszen már régen nem az osztrák vendéglők kosztját ennék minisztereink, ha Széli egyáltalában enakarna. hírek, hogy Thun lemonXxZl^'lí dl lx- - * 'L i L 11 1 ' dásával a kiegyezed gY^itottabb lépésekben köth-tő meg, *l 7' nten mista föltevés csupán. Bárkit zenek ki Ausztriában kormányelnök i/ e> bizonyos, hogy az osztrák közvélemény nyomása alatt egyhamar nem egyezkedhet. Valószínű, hogy ez csak a látszatért lesz, nem lehetetlen az sem, hogy jóhiszemüleg indit a Thun utódja attakot. Bár miként legyen: egy bizonyos, egyhamar nem ugorjuk át az árkot és gigási küzdelem lesz, ha Széli bemutathatja kiegyezési javaslatait a törvényhozás előtt arra az időre, a mire megígérte Sőt holnapután, — a jelek szerint — még nyilatkozatot sem fog tehetni a magyar parlament előtt. A. törvényhatóság tavaszi közgyűlése. Mint előre is várható volt, törvényhatóságunk tavaszi közgyűlése iránt a ta^okntk nem muti'kozott valami nagy érd klód )se. Mezei ! azdák a legtöbben, a kik legtöbbjének szorgos dologideje i akadna mo3t, ha a fellegek szinte meg! állás nélkül nem ontanák az esőt, mely 3 annyi szép reményt devalvált ós annyi - aggodalmat keltett már. A közgyűlésnek azonban váratlanul • és elsiomoritóan nagy szenzációja akadt. , Kecske méthy Ferencz, „a legna'' gyobb filantióp" tetszelgett magának azzal, hogy elrecitálja a socialis izgatók • szokott közhelyeit, melyért a Síokoi layakat egyszerűen bünpörbe szokták ; fogni. A mi Békósmegye törvényhatósági termében soha meg nem történt, az bekövetkezett az ő hétfői herosz!rat»szi szereplése nyomán : a társadalmi osztályharc üzenete. Kecskeméthy közdolgait már régen nem értik sokan; de mi nem értjük a békés-banáti esperessóget, hogy a hitéletnek Békésen züllődő állapotában gyökeresen nem akar az orvosszerekhez gyúlni és legflább abban megbizonyosödn) ' Kecskeméthy Ferencz közéleti 8Zt ,r eP' ése éa a z egyházi téren ott Békésen mu n c* erősebben nyilvánuló anarkia között mife> okviszony van ? Nem érijük, hogy eltudj*! k 0 a z elasztikus a protesta ES öEkormónyi,'. 8 li szabályok választani a papot és azt a férfiút Kecskeméthy személyében, a ki ..mindenkit botránkczta óbn a megye termében, a varosa képviselőtestületében szerejjsl? De már Ktcskeméthy közéleti szereplésével sokan ott állanak, hogy igy kiál- , tanak föl: i Quofque tandem, Catilina, abutere I paciencia nostra? ! A közgyűlésről következő tudósítást j adjuk: ( Lukács György dr. főispán üd- 1 vözölvén a megyebizottsági tagokat, fel- £ olvastatik az alispáni jelentés, melyhez 1 szót ker Kecskeméthy Ferencz. Az egyház kenetes szolgájától éppen nem var- s tiotA rtnr\rq tamnrlaat inlÁ7. a mecrvpi llftov S birtokos osztálya ellen, kik idegen munkást fogadnak, mert csak a saját érdekeiket nézik. Kritizálja a miniszternek a munkás segély alapra adott ötezer forintját mert az igen kevés; továbbá kórdóst intéz az alisoánhoz, miként áll a kanadai kivándorlás ügye? F á b r y Sándor dr. azonnal felelt Kecskeméthynek. A birtokos osztálynak respektálandó joga, hogy onnan fogadjon fel munkást, a honnan akar. Egyébként is tevedés azt hinni, hogy a megyében valami nagy munkás beözönlés van és hogy itten sokan kimaradtak a munkából. Mindössze 500 endrődi munkás van aratási szerződés nélkül, de hogy talán tul magas igényeik miatt nem jutnak keresethez, elég annyit jelenteni, hogy egy jász-nagy-kun szolnoki nagybirtokos tett nekik 70 kr napszám mellett hosszabb répakapálási ajánlatot ós nem fogadták el. A hatóság éberen törődik a munkások sorsával. Es a maga részéről mondhatja, hogy a közigazgatás szerveinek a munkas-kérdós első gondját képezi és soha sem tapasztalta, hogy ebben nem mindég gyorsan ós helyesen jártak volna el. Hogy a miniszternek egy, még nem is létező intézményre 5000 forintos hozzájárulását dehonesztálni, felőle kicsinylőleg nyilatkozni lehessen, — ez lehet izlés dolga, de szintén tárgytalan és érdemi szóvátételre nem méltó. A kanadai kivándorlás ügyében ezeket jelenti. Egy gyantei kivándorló bizarr színekkel festett leveleivel kétségkívül fölbátorította a békésiek raját a Kanadába való kivándorlásra. De ezek a kivándorlók nem indultak meg oly egyszerre. írattak ai angol bajóstársaságnak, a mely őket az Ui-világba vinné, — továbbá irtak a kanadai kormányzónak ós magának az angol királynőnek Erről tudLat a? i n. terpelláló, hiszen a levelet ő czimezte. A két előbbi válaszolt is, csak még egyedül az angol királynő válasza van hátra.. Hiszi, hogy í kirándulásból, főleg, ha az interpelláló' lelkészi befolyását érvényesíti, — nem lesz semmi. K e 11 e r Imre a Kecskeméthy be,-zódere annyit kiván megjegyezni, hogy o lrnrmánr a mnn Iráonlrnülr mnnlro nllro„Békésmegyei Közlöny tarcaia" A Pálffy emlék ünnepély. — Gyulán, — Kegyeletes, szép ünnepélyt rendezett vasárnap a Békesmegye Közmivelődési Egylet : emléktáblával jelezvén a regény irás terén irodalmi nevet szerzett Pálffy Alberlnek szülőházát, üz ünnepely az egyesület agilis rendezőségének lár do zásából, a szerep'ők becsvágyából, a közönség rendkivül szép érdeklődése ós kitartásából szép volt; — legfölebb az ég volt mostoha, mely szürke felhővel ta karta orcáját és 8Z annyira aggasztó esőzésnek egy kiadós részletét akkor zúdította le. Mikor megnyílt a főispáni lakás szárnyas ajtója ós kilepett Lukács György dr. fői>pán, Gyulai Pal, Szíchenji kanonok, Schumacher Sándor dán ludós, Fabry Sindor dr. ós mások társaságában, hatalmas éljenzés zúgott. Ez csak akkor csillapodott le, midőn L ukacs György, mint a közmivelődési egylet elnöke megnyitóját elmondotta. A szónok minden minőségében hozzá szoktatott, hogy tőle emelkedett gondolatokat, előkelő irodalmi izlóst várjon a közönség és a megnyitók mesgyéjón nem már tépett virágokat. Beszéde a következő volt: Mólyen tisztelt közönség! Valamint a testnek levegőre, mozgásra, ugy a léleieknek szellemi táplálékra van szük sége, hogy frisességet megőrizze. S valamint a test kimerül, ha szünet nélkül faradt és jótékony nyugalmat nem élvezhet, ugy eifásul, rugékonyságát veszti a Jólek is, ha folyton az élet napi sivár küzdelmeiben harezol s nem keres szabad pillanatokat, melyekben szellemi forrásból: az irodalomból, a költészetből, a művészetekből merit üdülést. Egyesülelünk feladatainak ismeri, hogy tényező legyen abban, hogy vár megyénk társadalmának szellemi életét pezsgézsben tartsa s mintegy levezető csatornája legyen a kultura vívmányai nak. közvetítője a mivelődás minden eredményének, eljuttatatója mindezeknek a drága kincseknek közönségünkhöz. Ezen hivatásának érzetében örömmel ragadta meg egyesületünk az alkalmat arra, hogy Békósvármegye ós Gyulaváros kiváló fianak, néhai Pá ffy Albertnek emlékét megörökítse ós az ő emlékeben való elmarülés nemesítő gyönyörét közönségünknek megszerezze. Mélyen tisztelt közönség I A nemzeti ólét öntudatosságának, fejlettsége magasabb fokának jele az, ha megtiszteljük jeleseinket. Mert amidőn eleinkről emlékezünk, kik a közélet valamely terén kiválót alkottak, ez az em ékezés a történelmi folytonosság tudatát ébreszti ben nünk, jól eső öröm érzésre ós tiszteletre gerjeszt nemzeti multunk iránt, fokozza önérzetüukei és bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy van érsékünk a kiválóságnak megbecsülésére akkor is, ha nem szemeink előtt folyó napi küzdelmek érdekei kapcsolnak hozzá. Müveit nemzetek városaiban mind untalan nemzeti nagyságaik egy egy emlékere bukkanunk. Szobor, kép, emlék tábla hirdetik hogy itt is, mag ott is teremtő szellem ólt, tett, alkotott, hirdette a nemzeti szellem erejét, a hazai kulturát, a hon előmenetelét. Megdobban a hazafiúi sziv ily emlékek látára ós törekvés fakad, kiolthatlan vágy ver benne gyökeret, mely unszol, ösztönöz, hogy kövessük a nagy példa kat, igyekezzék mindegyikünk erejébő telhetőleg részt venni a nemzeti művelődés örök életű palotajának megépité sében. Mindenki ereje szerint. Ki terméskövei, ki téglával, ki csak törmelékkel avagy ragasztó anyaggal Boldog az a nemzet, melyet a Teremtő megáld nagy férfiakkal. Olyanokkai, akik maradandót alkotnak. De szerencsés az összetartozó társadalmi ele mek azon 3zükebb köre is, mely a maga közvetlen soraiból lát támadni jeleseket. Igy szerencsésnek érzi magát Gyulaváros, mert ő adta a honnak azt a derék magyar írót, kinek emlékezetét ma ünnepeljük. Pá ;ffy Albertet, akinek az a nagy kor edzette meg lelkét, adott szárnyakat elméjének, próbálta ki publicistikai tett erejét, amely a szabadság friss szellőjét lengette meg Magyarországon. Ekkor 'egduzzadóbb. legszárnyalóbb, legmerészebb az ő működése Élete, cselekedetei, munkái különben inkább a contemplativ szellemet juttatják előtérbe, a megfigyelés, a csöndes szemlélet az ő óletere és az ebből leszűrt józan világnézlet jellemzi irodalmi munkásságát. De a nagy korszakban az ő működése is áthasonul, idomul a kor pezsgő szelleméhez ós vezérlő szépe van az akkori radikális sajtóban. Szerény munkásság a napi ós időszaki sajtó terén, komoly és higgadt átgondolás és tanulmányozás alapján megkészített irodalmi munkálatok : ime Palffy Albert életének története. Publicista egyfelől, nyugodt irodalmi munkás másfelől. De mi nemcsak a publicistát, nemcsak a zamatos óstartalmas magyar irót látjuk benne, mi látjuk vármegyénk fiát, városunk szülöttét, azt, akinek bölcsője ami falaink között ringott, aki a mi levegőnkben szívta magába áz első benyomásokat, melyek szellemének alakulására, irányára elhatározó befolyással voltak. Nem természetes-e tehát, ha magunkónak te kintjük őt, aki közünkből nőtt nagygyá? Nemr természetes-e ha részt kérünk abból a jeles közéleti szereplésből, mely Pálffy Albert nevét hazánk legjobbjainak jegyzékébe iktatta ? Áldozzunk emlékének. Hallgassuk kegyelettel élete történetét. Okuljunk munkásságán. Tanuljunk példáján hazaszeretetet, jó izlóst ós a szép tiszteletét. Végül megköszönte a közönség érdeklődését, bemutatta az egyesület nagynevű vendégét, az Academia küldöttjét Gyulai Pált, kinek jelenléte teszi országos jelentőségűvé az egyesület ünnepét. Éljenzés, taps rekeztette be a főispán beszédét. Ez után K ó h n Dávid olvasta föl Pálffy Albertről szép tanulmányát. Kohn bemélyedt Pálffy irodalmi eszméinek móltatásába, kidomborította mint embernek, mint politikusnak, mint Írónak egyéniségét. A fölolvasás méltó tanúsítója kollegánk irodalmi nagy olvasottságának, ju diciurnának és annak az erős esztetikai érzéknek, mely Kóhn Dávid Írásait jellemzi. Nagy tetszéssel fogadták. Az ünnepély ezzel a vármegyeház termében programmszerüleg véget is ért volna, hanem az eső ekkor zudult alá a legnagyobb kitartással s igy Gyulai azt a beszédet, melyet az emléktáblánál volt elmondandó, — itt adta elő. A kartárs, a jó barát szives, kegyeletes ós megható emlékezése volt ez, sok bensőséggel, az irodalmi szépnek szabatos formáival. De kell-e a kritikus Gyulait a közhelyek dicsérő szavaival illetni? Ezután elindult a közönség az emV
