Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-05-25 / 42. szám

lyozója a természetes fejlődésnek és a folytonos haladásnak ! Nekünk pedig haladnunk és fejlőd nünk káli, ha meg akarjuk állani n versenyt azokkal a nemzetekkel, me'.yvk az embari civilizatiót vezetik. Amely nemzet nem képes felfogni a haladó kor szellemét, amely nemzet nem igyekszik kifej teni értelmi és erkölc i erejét, az menthetetlenül elpusztul. Es ez nemcsak a nemzetekről, hanem a v^ro^okról is áll. Elismerés Csabának. Minden város, mind-in község annyit ér, amennyi ésszel, tudomannyel. szorgalommal ós erkökc^iséggel rendelkezik. Mindan városnak jövője aitól függ, menynyi ön'.udatos-ággal ós busgósággaligyekszik saját intézményeit akként fejleszteni, hogy önmagát szabadon kormányozhassa és jövő haladásának slipjait le rakhassa. Természetesnek fogják Önök t. pol gártársain találni, hogy ón ily szempont ból mindenkor kiváló, rokonszenvvel ós fiúi szerettei,figyelemmel kiséremszülővá rosom fejlődését és polgárainak íörekvó sé'. Legyenek meggyőződve, hogy semmi sem okoz oly tiszta örömet, mint az, ha Önöknek a haladás utján segítségére lehetek. A mily fajdalommal nézem azt, hogy az egyenetlenseg, a ludatlanság, a haza fiatlanság, az önzés mint löki háttérbe a közhalfcdast, — tp oly hazafias örömmel és büszkeséggel tölti el hlkemet minden mozgalom, mely a népjólétének előmozdítására irányul. Minden baiázda föld, melyet a földt míves szorgalma megszerez ós ekéje fel szánt, gyarapítja a város erejét: ezórörömmel üdvözlöm azt a mozgalmat, mely egy nagy urnsk birtokát a nép ezreinek munkás kezébe akarja juttatni. Minden műhely, minden gyár, mely ben az iparos kezének ügyet sége és szorgalma érvényesül, gyarapítja a polgárság jólétét; azért üdvözlem a szövőgyár letrehozása körül kifejtett buzgalmat. Minden akó- ós felsőiskola, minden humanistikus jótékonysági intézet, minden történeti, művészeti em.ék es termék megbtCfülese ed me^őrzese gyára pnja az ember elteimét, önérzetét, munkakedvét, a mult iianti kegyeletét es ielkesedeset: ezért üdvözlöm azt a törekvést, mely iskolák, jótékonysági és tudományos intézetek altal kivanja a város jövőjet biztosítani. Csak arra kérem t. polgártársaimat, sohastm legyenek önmagukkal meg elegedve. A haladátnak eleő feltételét annak atérzese képezi, hogy még sok a hiány, tehát sok a tenni való es hogy minden alkotás faradisaggal, költséggel és luun kával jár. Egyes községek és váro-ok lakosságából áll az ország, áll a nemzet. Ha e lakossag értelmi, vagyoni ós erkölcsi lajiulyaval azon ideális magaslattá lesz kepes felemelkedni, melyen a nagy Sió chenyi akarta látni népét, akkor a magyar nemzet életrevalóságában es jövőjében kételkedni nem lehet. Nem üres frázis ez nalam, hanem erős meggyőződet-, mély ifjú koromtól el lelkemben, es melyet az élet tapaszta lása csak erősítem képes. (Tetszés). Mi dőn tehát ezen örök igazság befogadá sara hivom fel önöket; midőn azt kivá nom, hogy Csaba város népe igyekezzek pártkülömbseg nélkül a bókét, mint a Haladás első feltételét feltartani, — igyekezzék anyagi, erkölcsi és értelmi erejét, honszeretetót gyarapítani, intézményei nek tökéletesítésében eoha ki nem fá radní. Ha ily irányban halad, akkor hi szem, hogy boldogulni is fog. En jelen beszédemet azon ígérettel fejezem be, hogy : amig isten kegyelméből eszem és értelmem világosságának birtokában le szek, amig a sziv dobogni fog ós ez a kez dolgozni bír : soha nem szünök meg hü napszámosa lenni házamnak, ós méltó, hasznos fia lenni szülővárosomnak. (Lelkes szűnni nem akaró éljenzés, tetszés, ismételt fölkiaitások Éljen Zsilinszky Mihály). Csak midőn a szűnni nem akaró éljenzés lecsillapodott, — szólalt meg H a a n Béla, a volt nemzeti pártnak elnöke, kifejezetten volt párthívei nevében is. A beszed lelkes hangja mély ós nagy ha tast tett. Lényegileg a következőket mon dotta H a a n Béla: AZ imént elhangzott szingazdag és eszmekben dus beszednek egy momentuma az, a mely őt arra hívja föl, hogy nabar rövid időre, — kérje a hallgatóság figyelmet. Ez a momentum a beszá moló beszednek a belpolitikai helyzetről való rósze, azon részlet, melyet a kiváló szonok a nemzeti pártnak a szabadelvű partba való belépéséről, mintegy beolvadasáiól elmondott. Hogy ha az országos nemzeti párt párthatározattal erre politikai lepésre hatarozta el magát, nem lett volna erteime, hogy nálnnk a külön partállas főnntartassek, olyan képviselője lévén Csaba városának, a ki iránt, a meddig politikai ellenlábasok voltak p, c-ak a legnagyobb tisztelet hangján ejthetett szó. Mint a szabadelvüpárt tagja, azt kivátom, — végzi H a a n Béla beszédét, — hogy a törvény, jog ós igaz sag alapján allva, éljen Zsilinszky Mihály, C<aba város országgyűlési képviselője. (Hosszas eljenzes, tetszés) Perczekig tartott a tetszés nyilváni tás, melynek elültével Varságh B da szólott meg az ő szabatos szónoki tudásával. Abban a reményben kér siót, hogy az oáztailan együttérzés hingjst fogja tolmic-oln

1, midőn a polgártársak neve ben halas köszönetet mond a szívből jött, lelke -itő es ismertető, tíj^koztató szónoki te zedert, melybeu, a mig egy részről a po.itikii helyzetről oly lő'c->en tájékoztatott, hozzánk való tartozandoságat oly szépen nyilvánítottá, hogy n^mcíak a közoktatásügynek aliamtiikar^, a mi képviselőnk, de a mi testvérünk is. (Éljenzés). Kéri a mindenhatót, adjon neki erői ós egészseget, hogy varosunk diszere, emelkedésere még tokáig müKödhessek. (Leikes tetszés, szűnni nem akaró hoszszas eijenzós). Zsilinszky Mihály szólt még egywzer, meghaiot'an köszönve meg ezi a meleg, igazán megható^kitüntetóst, ss e retetet, melylyel körülveszik. Leheteiien a helyet elhagynia, bogy ezért hálás köszönetet ne mondjon, ljenezte oszlott szét az ezrekre menő közönség. Még az nap megnézte vendégünk a ügeti mulatságot, a hol a párt kiválóbb tagjai kalauzoltak. Általában a csabai intelligens társadalom kivetel nélkül együtt volt, hogy a képviselő iránt való szeretetét tanúsítsa. Iit időzése alatt ne hány látogatást tett és adott vissza a vendég, hetlőn részt vett a gazdasági egyletnek gyűlésén ; délután elnöke volt lóverseny zsürijenek. Kedden délelőtt vámunk képviselője, mint a közoktatásügyi tarcza államtitkára Bekisie rándult, hogy a főgymnasium létesítése ügy eben reszt vegyen a város előljartsíga és egyháztantcs, gymn. bizottság tárgyalásán. Erről a következő ludósitasunk szól. Békésen. Jóllehet Békésen csak hétfőn vált teljei en bizonyossá, hogy az államtitkár másnap reggel odaéi kezik, — díszes fo gadtatfst rendeztek. A balárnál husz kocsi várta, bent ptdig Szegedi Károlj lelkész szép siavakkal üdvözölte a vendéget, melyre az államtitkár szives választ adott. Ezután nagyszámú társasággal megnézte az uj főgymnasium helyét, a főjegyzői lakkal szemben, melyet igen alkalmasnak jelentett ki a főgymnasium czóljaira. — Azután megszemlélte a jelecS legi gymnazium felszerelését, melyen a község elöljárósága ós az egyház resztvettek ; az államutker kijelentette, hogy a közoktatásügyi kormány szivesen segiti Békés városát abban, hogy már a jövő tanévben a hetedik osztályt megnyithassa, éppen azért az eddig élvezett 5000 frt állam.- ególyt nyolez ezerre eme lik föl. A szemle után Szatbmáry Gábor főjegyző meghívta a varos vendégét, a bérházban tartandó villásreggelire, melynek során több felköszöntő hangzott föl. Szathmáry Békés városa fontos kultur ügyét oly szeretettel szolgáló államtitkárt, ezt a munkás férfiút éltette. Az államtitkár erre Békés városa jövőjéért mondott szép áldomást, üdvözölve a város közügye körül fáradó férfiakat, a kik felismerik a kulturczélok nagy jelentőségét ós oly nagy önzetlenséggel faradtak a főgymnasium érdekében. P o p o v i c s Sylvester főszolgabiró lelkes, szép szavakkal az államtitkár nejére ürítette poharát, Kömyei ügyvéd pedig a békési polgárok hálájának volt tolmácsolója ós az államtitkárt éltette. Mindezeket Zsilinszky Mihály megköszönvén, asztalbontás következett és délben a vendég Korosy László csaba-városi főjegyzővel., ki kíséretében volt, vissza utazott Csabára. Francziaország készüiődik. Budapest, máj. 24. (Saját lud. táv.) Páriából sürgönyzik, hogy a kormány uj erődítések építését tervezi A „Figaró" közli, mint fontos adatot a Dreyfus ügyhöz, hogy 1894-ben a tüzértisztek között szétosztott okirat a százhuszas ágyú rajzát és leiratát tar talmazza. Kitüntetett királyné. Budapest, május 24. (Saját tud. táv.) Az orosz czár Vilma dán királynénak a világbéke conferecczia alkalmából a Katalin-rendet, gyémántokkal adományozta. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Kormányválság hirek. Budapest, május 24. (Saját tud. táv.) A kiegyezési tárgyalás a két kormány között ma a király elnökletével egy órakor kezdődött és hosszan tartott. Mindenféle válság-hirek vannak forgalomban. Kiszivárgott, hogy a Thun kabinet még ma beadja lemondását. Érzel ellentétben egy másik verzió azt mondja, nem lehetetlen, hogy Széli Kálmán benyújtja a magyar kormány lemondását, de nincs kizárna az sem, hogy mind a két kormány lemond. A gazdasági egylet közgyűlése. A vidéki tagok szép érdeklődése mellett tartotta hétfőn közgyűlését a gazdasági egylet. A közgyűlés lefolyása érdekes volt s nem egy, a gazdaosztály hely zete javítására irányuló eszme hangzott el, befejezést azonban egy elszomorító ténynyel. Ugyanis dr. Zsilinszky Endre igazgató elnök, daczára a lelkes ós egyhangú marasztalásnak, lemondásához raggszkodott. A közgyűlésről tudósításunk a következő : G e i s z t Gj uia elnök nyitotta meg az ülést, szívélyesen üdvözölte a tagokat u felkérte dr. Zsilinszky Endre igazgatóelnököt, hogy évi jelentését terjessze elő. A jelentésben nagyon tartalmasan részlett zi, hogy bár az egyesület iránt a tagok érdeklődése mérsékelt, mily ügyekben irt fel az egylet a kormányhoz, mit kezdeményezett s mi a jövő teendők prog-, rammja. A tagok száma aránylag gya ! rapodott; jelenleg van 142 alapító, 38 ot forintot, 573 két forint tagsági dijat fizető, összesen 756 tag. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a forgalmi pénztárnál 15091 frt, a tartalékalapnál 6539 frt 63 krt találtak. Az igazgató jelentéshez elsőnek B eliczey István szólott, kiemelve, hogy rég nem hallott oly sokat felölelő jelentést A nyugati faj apaállatok használatát korlátozó megyei szabályrendelet helytelen értelmezése ellen már egy ízben felirt a választmány, most a gazdák egyeteme, a közgyűlés is irjon fel, hogy a jó tejelő s a gazdára hasznot ho: ó njugoii faj marha tenyésztése ne koriatoítsssék. Dr. Z s i 1 i n s z k y Endre helyesnek tartja, hogy a közgyűlés is esetleg állást foglaljon arra nézve, amit a választmány határozott, de ugyanabban a kérdésben ugyanazt az álláspontot el foglalva a közgyűlésnek, mint olyannak átírnia a megyéhez nem tartja szükségesnekj már csak azért sem, mert a választmány utasításából is épugy az egy let nevében intézkedik ugyanaz az elnökség, mint a hogy ,azt a közgyűlés megbízásából tenné. Óhajtja, hogy a gazdák helyzete folyton ne súlyosbodjék, milyen a megye által a tervezett napszámos ée mezei munkás nyugdíj szabalyzat, a munkáslakások ügye. A nyugdij-zabályzat a községeket, munkaadó kat, gazdákat ujabb teherrel sújtja, azonban nem gondoskodik az éves cselédekről, melyek nélkül gazdálkodni nem lehet. A cselédlakások javítását óhajtja, de nem barátja a szertelen megadóztatásnak, melylyel az jár. A gazdáknak a törvényhatósági élet iránt kellene érdeklődnie s akkor sokban máskép történne az intézkedés. B e 1 i c z e y István a megye által készitett napszámos és munkás-szabályzatot, mint egyoldalút olyannak tartja, mely nem hogy a szoczialismust orvo solná, de azt inkább tamogatja. Ha az jóváhagyást nyer, a gazda nem kap majd éves cselédet, mert a napszámos helyzeto jobb s azokat dédelgetik. A munkások támogatására a legmesszebb ha'árig hajlandó elmenni, de első sorban az éves cselédek nyugdijáról kell gondoskodni. Fábry Károly osztja Zsilinszky Endre nézetét, hogy a ga daknak kell a törvényhatósági élet iránt érdeklődni s azért azt indítványozza, hogy oly esetekben, ha a megye közgyűlésén a gazdákat érdeklő ügyek kerülnek tárgyalásra, a gazda megyebizottsági tagok a megjele né>re az igazgatóság által külön is felhivassanak. Az újbóli átirat elejtetett, Fábry indítványa elfogad atott, úgyszintén az egyleti ház ehdása és újnak építése, továblá az ez évi munkaprogramra. Az egy leli kertész jelentése, Borslöldj Károly kertész hmondása, ki 30 éven keresztül kiváló odaadással mun iálkodott e téren, kellő elismeréssel tudómét ul vétetett s áttétetett az igazgató választmányhoz. Most G e i s z t Gyula elnök szólalt fol hogy sajnos jelentést kell tennie: Zsilinszky Endre dr. igazgató elnök állasáról lemondott. (Nem fogadjuk el. Éljen 1) Dr. Z s i 1 i n s z k y Endre : Tapintatlannak fogják talán találni, hogy megjelent, mert ez könnyen magyarázható arra, mintha ovátiót kívánna maga mellett, de tette ezt azért, mert indokolni akarja lemondását, ugyanis azon meggyőződésre jutott, hogy a jelenlegi viszonyok olyanok, miszerint a legjobb akarata mellett is állásának megfelelni nem tud s kötelessógérzetének eleget tenni nem képes. (Nem áll 1 Éljen 1) B e 1 i c z e y István kéri az igazgató elnököt, vonja vissza lemondását, a lelkes éljenzesből láthatja, hogy eddigi működésével nagyon is meg vannak elégedve. B e 1 i c z e y Géza az igazgató elnök kötelességérzetére appellál s kéri mondjon le szándékáról. Fábry Károly a lemondást nem fogadja el s az igazgató-elnök viselje tovább tisztét, mig a választmány ujabb közgyűlést biv egybe. Érre dr. Z s i 1 i n s z k y Endre még egyszer kijelentette, komoly megfontolás eredménye. Ü látja, hogy az egylet ügyei nem mennek ugy, a hogy menniök kellene s ő e bajon nem képes segíteni. Nem akar vádolni senkit, csupán utalva a jelentésben is feltárt hiányokra, a felelősséget el nem vállalhatja ; kijelenti, hogy mindaddig nem vállalhatja el az igazgató elnökséget, a mig neki olyan közegek nem adatnak rendelkezésére, a kikkel rendelkezáetik s a kikkel végrehajthatja a határozatokat. Erre a közgyűlés kimondva, hogy a lemondást nem fogadja el, utasította az igazgató választmáoyt, hogy tegye megfon to ás tárgyává az igazgató elnök által felhczottakat és igyekezzék segíteni a bajokon. Még R e c k József tett indítványt, hogy a gazdasági egylet tegyen kísérleteket Toih Jézsef megyei állatorvosnak a serteszvész elleni szérumával, melylyel ő tddig rendkívül ke dvező eredmény ert el. — Éihatároztaiott. B e 1 i c z e y István újólag feliratot küldene a biztosító-társaságok kartelje elle n. Hosszú évek során e társaságok a gazdák dijaiból gyűjtöttek tetemes tartalék tőkéket s most, hogy a mult évben a jégbiztosításnál veszteségűk volt, tete me^tn felemelték a díjtételeket. — A közgyűlés egyhangú aga felirat küldését elhatározta s ezzel az ülés befejezést nyert. ÚJDONSÁGOK, es gazdasági egylet lóversenye. A pünkösdi, rég időből fenmaradt mindig nepszeiü látványosság, a gazdasági egyletnek évi közgyűléseivel kapcsolatos lóversenye most is nagy közönséget vonzott Csabán pünkösd hétfő dalutánján a gyepre. A nevezéeek, leszámítva a békésmegyei mezőgazdák versenyét, a melyen hét ló futott, — nem mondható sikerültnek, a nyertes lovak versenye meg épen holtverseny maradt, az egyik lovas együgyüségóből, a ki miután a versenytárs lova kitört, ő is szép csendesen vissza nézett és aztán bölcsen egyet gondolt ós bekerült a körbe, a hol aztán nagy g; udiummal fogadták, mert négy darab aranyat engedett ki a markából. Az egyes versenyek igj folytak le: A békésmegyei gazdák verseny n neveztek: Molnár György, Farkas Mihály, Mazan János, Csicsely Pál ós Zsíros Pál csabai gazdák ; Miskucza Illés (Gyula), Révész Pal (Kígyós). Az indításnál mindjárt Zsíros Pál sárgája ugratott elő, Molnár György lova szorította majd elébe került, végre is kót lóhoszszal első lett Zsíros Pál lova, második Molnár Györgyé. A mezei gazdák versenyén esak ketten neveztek. Dobó Imre (Szeged) sötét pej lova ós Zsíros már nyertes kiváló futója. Ámde Dobó ugy látszik, csalafiután telivér lovat hozott, mely a versenyszabályok szerint ki lett volna zárva ós játszva vitte el az első dijat. Az urlovasok versenyére is csak ketten neveztek : Molnár György vasderese (lovagolta Kocziszky Mályás) és Szalay Gyula szürkéje (lovagolta Nikolics Aurél). A küzdelem eleinte erősnek látszott, az 1800 méteres pálya háromnegyedén azonban Kocziszky hatalmas térelőnyt nyert s könnyen, a mint mondják, játszva hozta be elsőnek lovát. Molnár György pedig átvette a szép ezüst billikumot, a melyet a zsűri egyik tagja, Urszinyi Dezső, miként őseink a