Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-05-21 / 41. szám
XXVI. évfolyam. y B.-Csaba, 1899. Vasárnap május hó 21-én 41. szám, BEKESMEGYEI EOZLOHY POLITIKAI es VEGYESTARTALMÜ LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/< sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illetS közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre . ; o'J kr sza;r á -a 8 <r, Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára i lfogad bármely júnevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 BZ. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Megyénk legújabb kora, Senki sem tagadhatja, hogy a haladás sodrójába került a vármegye és ennek minden községe. Szinte rohamos ez a haladás és intézményes nagy alkotások mellett a tennivalók soknemü ágazatában mindenfelé mozgat, ingerel, munkába csal és lelkesít. Kulturánk soha oly hatalmas tényezőkkel még nem szaporodott. Létesül rövid időn belől két uj kifejlesztett főgymnasium. Csabán, Békésen, melylyel a középiskolák száma három lesz ebben a 28 községből álló vármegyében; sőt a negyedik, a gyulai felé is komoly akcziókkal törnek. Létesült polgári iskola kettő: Mezőberényben, Orosházán s különösen ez utóbbi mintaszerű berendezésével az országnak e nemben egyetlen iskolája. Gazdasági iskolánk van eddigelé egy, m ost létesü 1 a második Szarvason ; ugyanitt a tanítóképezde államosítása evidensé lett. Vannak még más kulturatörekvések a megyében, említsük a/;usz állami iskolát, melyek java még tz évben létesül megyénkben. Kultura és íillantropia eszközeivel állunk azon társadalmi bajok gyógyításának, melyek egy pár év óta nálunk jelentkeztek. Az érnberbaráti intézmények is sok neműek: az el mebeteg gyógyintézet 280 betegre, aj közkórház százezer forintos kiépítése, • a cselédlakások rendezése, a községben keletkezett menedékházak és árvaházak (létesült a millenium évében három) mind egy-egy szemerrel az elesett, az istápra szorult emberek jóvoltát szolgálja, gyógyítja, ugy a könyörület felebaráti kötelességét tel jesiti. És a közgazdasági törekvések korszakában nem hiányzik egész sora a jóravaló intézkedéseknek, alkotásoknak. Komoly törekvések mutatkoznak az extensiv gazdálkodási rendszerről való kivezetésre. Most épitik azt a földolgozó telepet, mely a kendertermelésnek ad lendületet; ha az beválik, következik a másik telep létesítése, melyre már a kis és középbirtokosot nem kell mézes madzaggal fogni, mint most még tapasz talható. A gyári létesítmények komoly szocziális alkotások. És pedig csak kis részben a földmivelő munkások munkanyujtását czélozva, mindkább a szabad ipari és kereskedelmi verseny folytán vérvesztett iparososz tály családtagjainak kereső helyeket biztosítván. A gerendási nagy birtokvételben ki ne látna okos társadalom gyógyító akcziót, ha a községek egységesen tudják dűlőre vinni a dolgot és indokolatlan irigység föl nem fakad; Csaba pedig komoly igy eke zettel megóvja annak látszatát, mintha kapzsi módon egyszerű telekspekulálónak állt volna. Nincs tere a közmunkásságnak, mely meg ne lenne szállva. A múltkor mutattuk ki hivatalos jelentésekből kiindulva, hogy Békésmegyébín a megyei közigazgatás mindössze csak három ügydarabou vitt át a inuk hóból erre a hónapra; pedig a gyors és igazságos közigazgatás igen sok zaklatástól védi meg a polgárikat, egyúttal érdekeik hü védelme gyorsasággal érhető el. íme az igazságszolgáltatás pedig birói széket ül leg közelebb egy, szintén komoly közgazdasági panaszban: a határidőüzletek uzsoraszerű szédelgésében. Ennek a bűnügynek a szőnyegre hozatala, jövő hatása rendkívül fontos és az immár a közhelyszerű hármas eszményt szolgálja: a törvény, jog és az igazság kultuszát. Mennyit fejlődött a vármegye a szolid hitelnyújtás erős és czélra hivatott intézményeivel! Most a gazda sági egylet egy gazdasági beszerző szövetkezetre indit meg komoly lépéseket Hát a kőutaink és vasutaink mennyivel szaporodtak ? De ez a théma az, a mely — úgyszólván — kimerithetlen. És tételesen felsorolni kivánván a hevenyészett hirlapi munkában, ez alig lehetséges. Szóba hozzuk ^ismételten és rámutatunk erre a munkásságra, a melynek irányítása, vezetése és eredete felől mindenkinek, ki az ügyek vitelében részt vesz, — tudomása van. A kik előljárnak, azokat az ügyek jó szolgálatának erős feltétele mellett főleg az ösztönözheti, ha hátuk mögött megoszthatatlanul egy vármegye közönsége van és ha főleg Békésmegye erősen fejlődő községei egymás ellenében a féltékenykedés érzelmét harczba nem viszik. Érdekellentétek ínég atyafiságos érzések közben is fölfakadnak, hát még akkor, ha azo kat mesterségesen szitjuk. Ezt gondolják meg mindenek fölött azok, a kiket illet. Gazdasági egyletünkből. Gazdasági egyletünk igazgató-választmánya a holnap tartandó évi közgyűlés előkészítésére ülést tartott. Különösen a munkaprogramm összeállítása keltett vitát és a cselédjutalmazások kérdése. A földmivelésügyi miniszter jövőben is jutalmazni kivánja a jóravaló munkásokat és hű cselédeket és a végrehajtással az egyletet bizta meg. Az igazgató-választmány hosszú eszmecsere után, melyben Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnökön kivül Beliczey István, Beliczey Rezső, Kocziszky Mihály, Sztraka György vet-; tek részt, — kimondotta, hogy a cielédjutalmazásokkal összekötött buzdító czélokat akként vélik legjobban szolgálni, ha a jutalmazást községenként megejtik, a melyekre az egyesület küldi ki a megbízottait s gondoskodni fog arról, hogy a jutalmak átadása minél nagyobb halyi ünnepségekkel legyenek egybekötve. Vezóreszméje, hogy minél több munkás részesittessék a jutalmakban, éppen azért a jutalmakat 25 forintban állapítja meg és fölkéri a minisztert, hogy a rendelkezésre eddig juttatott összeget pótolja m^g. Az ülés elején Zsilinszky Endre dr. beszámolt H szövetkezeti gyűlésről, a melyen az egyesületet képviselte. Különösen a szőlő ós bor értékesítési szövetkezetekről, a jeles kertészeknek cs 'lédkönyv engedélyezéséről és kiadisáról szóló részek tetszettek éa a jelentés egészben tudomásul szolgált. Beliczey István kérdést intéz az elcökséghez, hogy mi okon múlott, hogy az egyesületnek a marha tenyésztési szabályrendelet megváltoztatásáról szóló elhatározása eddigelé nem ment be a vármegyéhez ? Mátyás király emlékszobra Irta : Zsilinszky Mihály. Javában készül Mátyás király emlékszobra, melylyel Fadrusz János szerez magának ujabb érdemeket s mely nemsokára ott fog pompázni Kolozsvár főterén. Alkalomszerű visszapillantani most a negyvenes évekre, a mikor Budapesten akartak emléket állítani a nagy királynak. Milyen szegényesek voltak akkor a hazai művészeti viszonyok. A közmivelődés ós nemzeti haladás ügyét szivén hordozó minden hazafi fáj dalommal tapasztalta, hogy a politikai téren, de sőt az irodalomban is nagy haladást tanúsító nemzet csekély érzéket és figyelmet tanusit a képzőművészet iránt. Hogy a vétkes mulasztásra figyelmessé tegyék a nemzetet, 1839. Simonsics János, Földváry Gábor, Ráday Gedeon. Fay András, Kubinyi Ferencz, Szemere Pál, llkey Sándor, Pólya József, Nagy István, Egressy Sámuel és Nyáry Pál egy nagyobbszerü mozgalmat indítottak meg a „honi szobrászat ügyében". Virágos szavakkal és lelkes érzelemmel irt felszólítást intéztek a hon fiaihoz és leányaihoz. Ebben, hivatkozva a kor haladására, a magyar nemzet hátramaradására, a nép fogékonyságára és jól felfogott érdekeire, kijelentik, hogy immár „a nemzet geniussa" felébredett, és hogy „az újjászületés rég várt időszaka bekövetkezett". A ki tovább is tétlenül nézi a világot, bünt követ el a nemzet ellen, s tejére hozza az utókor átkát. Egy ily légi mulasztásra hivják fel tehát a közönség figyelmét. „Egyetlen szobrászunk, mondák, a nagy Thorwaldsen smég nagyobb Canova tanítványa, a nemzeti muzeumban álló Pásztor l-e á n y, az esztergomi főtemplomban levő Is tv á 11 111 á rt y r, a Kisfaludy Károly emléke s több jeles szobormüvek készítője, legszerényebb ember, derék művész, ki a honé t mindent, mert életét a honi művészetnek szentelé, de kiért a hon eddig semmit nem tett, Ferenczy István, majd két év óta munka nélkül vesztegel. Mit kell tehát termünk ? . . . Adjunk a művésznek művészhez illő nagyszerű munkát". Az aláírási ivek szótküldettek a hazában minden alispánnak, minden kerületi elöljárónak, minden város ós község bíráinak, azonkívül minden buzgóbb hazafinak ós honleánynak. A sajtó lelkesen karolta fel az ügyet, ós a közönség adományai szépen folytak az e czélra kinevezett „szoborbizottság" pénztárába. A művész ezalatt a szobor tervrajzával foglalkozott. Feladatát akként fogta fel, hogy a magyar királyhoz legméltóbb lenne, ha az magas talapzaton, lóháton ábrázoltatnék s a főváros valamely közterén állíttatnék fel. Ehhez képest a tervrajzon Mátyást lóháton ábrázolta ; alatta a földön pajzsok, sisakok és egyébb hadiszerek valának láthatók, melyeken keresztül mintegy vágtatva szökik a ló. Ennek hátán a nagy király, lehető nyugalommal, régi rómaias szabású öltözetben ül, oly formán, mint József császár Bécsben, feje körül borostyánnal. A talapzat két oldalát dombor-müvek díszítették volna ; mindenik 24—30 alakkal. Az egyikén az igazság kiszolgáltatása ezen felirattal: „A törvények védőjének", a másikon Mátyás tudósai és művészei között, ezen felirattal: ,,A szép és jó tudományok ápolójának". Amazon a király trónjáról felemelkedve, a hozzá folyamodó népnek a törvény-táblára mutat; mellette az oltár, a mérleg, a pallos a törvény szentségét és szigorát ábrázolják. Emezen pedig a király nejével, Beatrixszal ül, körötte és előtte tudósok és művészek az őket jellemző jelvényekkel ; elöl egy költő, nem éppen sikerült helyzetben, olvassa müvét a királynénak, ki annyira elérzékenyül felette, hogy a király kénytelen a költőt arra inteni, hogy szűnjék meg egy kissé olvasni. — A talapzat hátulsó részén ezen felirat áll': „A legjobb király emlékezetének háladatos utódai". A talapzat előrészén egy ajtó vezetett volna a földalatti — de felülről világított — üregbe, mely a régiek szokása szerint szentélylyó alkotva: magában foglalta volna, úgyszólván Mátyásnak egész élettörténetét, dombor-művekben kifejezve. Az ajtóval szemközt részre tervezve volt Mátyás természetes nagyságú mellszobra; a háta mögött egy nagy fehér márvény-tábla, a melyre Mátyás király rövid óletirása lett volna kimetszve. Jobbra-balra két históriai kép márványból. Egyik ábrázolta volna Mátyást, atyja sírjánál, a másik pedig szintén, a mint Szilágyival kibékül. Az ajtó felett nagy karos-székben az ősz szakállú Idő ült volna, örökkévaló őrt nyugalmával állandó nagy embereink emléke felett. Lábainál Saturnus ós Jupiter azon jelvó nyei, a melyekkel az évek és az örök végzések szoktak jelöltetni. Mindezek felett körös-körül első sorban hacli trofeumok, feljebb a hármas koszorú, e felett a párkányzat, majd a szűkebb térre szorult kisebb terem és végre bezárólag a két lábnyi nyilás, a honnét a világosság jő. Ilyen volt Mátyás király lovag-szobra, Ferenczy terve szerint. * Alig jelent meg vele a nyilvánosság előtt, azonnal szabad folyást vett a kíméletlen kritika. Ferenczy a komoly észrevételeket figyelembe vette és kettőre nézve nyilatkozott is a sajtóban, t. i. arra, hogy Mátyás feje jobban hajlik előre, mint a hogy kellene és hogy a magyar király nem nemzeti ruhában lett ábrázolva. Az elsőre nézve azt hozza fel, hogy az ó lovaglónak természetes ülése, különösen oly helyzetben, midő az alatta levő tárgyakon átugrik s midőn a lovag önkénytelenül lenéz, azt követeli, hogy feje kissé előre és aláhajoljon. Utal Márkus Aureliusz lovagló-szobrára, hol a császár nemcsak a fejével, hanem egész testével előrehajol. Utal Napoleon ós mások szobraira s egyúttal figyelmeztet arra, hogy a fej, mintegy hat ölnyi magasságban a földtől, egészen más hatást fog gyakorolni, mint most a mintán. Az öltözetre nézve azt mondja, hogy az ideális, vagyis az úgynevezett apothózisöltözetet azért tartotta meg, mert az a szobrászat terén általában elfogadtatott, de különben is igen hasonlit a magyar felöltőkhöz. Napoleon alakja, a melyet Canova készített, egészen meztelen, ez lóvén az apothózisnak legfelsőbb foka ; Washington alakja már fólöltözetben van, Poniatovszkyné Thorwaldsentól és József császárné Zaunertől hasonlóképpen. Midőn a lovag-szobrot és az apróbb dombor-műveket a szobor-bizottság óhajához képest, harmadrész nagyságban gipszbe öntötte és műtermében kiállította: a lapokban megujult a kritika s ezúttal nem annyira a szolbor, mint inkább Ferenczy személye ellen. Ez kihozta a túlérzékeny művészt türelméből. Keserű hangon visszautasitá a felületes és sértegető bírálókat, ; kik minden komoly előtanulmány nélkül előrontanak, hogy őt megsemmisítsék, őt, „a ki 12 év alatt a külföldön idegen népekelőtt a magyar nevet tiszteletben tartani, más 16 év elatt pedig a hazában az elhunyt virtusokat felkölteni igyekezett." A visszautasítást ekképen végezte: „Többszőr emiitett bírálgató, gúnyolódó és tudálékos uraiméknakOreszteszként csak azt felelem : a csapásokból fogjátok megtudni, vájjon Atridesz fia vagyok-e ?" A szoborbizottság azonban meg volt, elégedve a mintával, annyival is inkább, „minthogy ezzel mindazon hirlapi felszólalásokat, melyek a rajz érdekében hirtelenkedve tétettek, cáfolva, a művész nézeteit pedig igazolva látja. Csakis annyit kívánt változtatni, hogy a talapzat belsejébe