Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-04-13 / 30. szám

XXVI. évfolyam. B-Csaba, 1899. Csütörtök, április hó 13-án. 30- szám. BEEESH EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház") a hova lap szellemi részét illető közleményeit küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre * Kr. £<U'e* szar á -a 8 Kr. Előfizethetni- helyben & kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizeti.) bármikoi lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára el'ogad bármely jÓDevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova n küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyiittér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Iparfejlesztés. — Az orosházi kiállítás tanulságai. — Néhány nap múlva bezárják az orosházi kiállítást. Tanulságairól már lehet szólani Mindenekelőtt fényesen igazolva lett, hogy a helyi kiállítás nem egészen nyom nélkül vesz el az iparosra. A hogy Orosházán csinál­ták, az méltán követendő' példa. A kiállítás réven az iparos megrende­léshez jutott, a kiállítással uj isme­retségeket szerzett Általában igazolta, hogy minden községnek meg van az ő más és más kifejlődött ipara. Oros­házán például a lakatos-ipar igen ma­gas fokon áll De fölveti az orosházi kiállítás az iparfejlesztés időszerinti thémáját. Ez Hegedűs exposéja szerint is minde­nekfölött való szükségesség. Nálunk Békésben, a hol az intéző körök meg­érzik a korszellem lehelletét, — amúgy is a nyilvánosság előtt többször vi­tatás tárgya a szép mozgalom, mely nagyobb ipari, gyári telepeket akar Békésmegyébe varázsolni. Mikor ezelőtt fölmerültek a kü lönböző gyáralapitási ideák, e helyen a mezőgazdálkodással kapcsolatos gyáripari termelés érdekében törtünk lándzsát, mert természetszerűleg azon ipari gyártásnak kell itt helyet fog­lalni, mely a mezőgazdasággal rokon Szeszgyárak ós czukorgyárakat az óriási konkurenczia, világ-tulproduk­czió miatt immár nem állithatunk, minő, az indusztriával rokon gyárak fölállításával kell törődnünk ? Az oros házi kiállítás megmutatja. Ott van a békési kosárfonó iskola, a mely nem gyár, de ha kifejlesztik, lehet jóravalóbb nagyobb jelentőségű vál­lalkozás egy gyárnál. Mert mig egy alföldi gyár maximum 300 munkás­nak ad keresetet, okkal-móddal a bé­kési iskolában eltanulható kézügyes­ség munkásainknak egész télre való keresetet ad. És mit lehet előállítani fűzből, gyékényből, sásból ? — lát­hatni Orosházán. Ám létesüljenek uj gyártelepek; de törődjünk a régiek­kel is. Fejlesszük a békési kosárfonó iskolát. Itt van az orosházi seprő és ci­rokgyár csoportos kiállítása Nagy Lajos polg isk. igazgató, a kiállítási kalauzban erről a következőket mondja: T a f 1 e r Bernát seprő gyára 1894-ben alapíttatott. A gyárban állandóan 100—1'20 munkás dolgozik, a kiknek évi keresete 16—18 ezer forint. A feldolgozott és beváltott czirokanyag ára 70—80 ezer forint. A seprüáruk az osztrák tartományokba, Német­országba, Svájczba és a Balkán ál­lamokba nagymennyiségben szállítta­tik, a hol igen kedvelt és keresett kereskedelmi czikk. Álljunk meg csak egy szóra A mint a föntebbi közlésből kitűnik, nem is oly kisszerű magánvállalkozás. Ro­kon is a mezőgazdasággal ós mivel a cziroktermelós egyik legjövedelme­zőbb termelési ág, a folytonos köz­szájon levő óhajt, az intenzív gazdál­kodást, — ezt termelve, meglehetne oldani. Szinte csodálatos, hogy még a külföldieket mézes madzaggal, köz ségi, megyei és állami subvencziók­kai csalogatjuk, ennek a biztató arányú és mezőgazdaságunkkal rokon ipar­ágnak nagyobb kifejlesztésére alig tet tünk kísérletet. A mit Taffler eddig csinált, maga erejéből tette. Csak szak­értői betekintés kellene az üzletköny­vekbe és könnyen lehetne meggyő­ződni arról, milyen arányokat mutat a fejlődés és nagyobb tőkével mit lehetne csinálni? Szép dolog az erő­forrrás minden kínálkozó alkalmát fel­kutatni; de talán még is azt kellene tennünk, hogy a már meglevőket, azo­kat, melyeket a gyakorlati életben már ki sem kell próbálni, melyeket a biz­tos kétszer-kettő számvetéseivel ri­zikó nélkül mérlegelhetünk, hol a vál­lalat vezetőjénél egyéni garancziákat sem kell keresnünk, ha azokat ka­roljuk föl. A cziroktermelós felettébb jöve­vedelmezőbb. A boldogság uj forrása lenne az Orosháza vidékére, de az egész megyére, ha az ipári gyártás még nagyobb jelentőséget venne. So­kat lehetne tenni, ha a miniszter fi­gyelme az orosházi seprügyárra föl­hivatnék, ha e kiváló kereskedelmi képességgel biró miniszterünk, bete­kintést vetne arra, hogy a vállalkozó tőke-kimeritettsége mily nagy aka­dálya ez iparág hasonlithatlan na­gyobbb kifejlődésének. Hogy mily ha­talmas piaczot teremtett el eddig is az orosházi seprű és anyagi erővel mi várna még reá ? Kérjük ügybuzgó főispánunkat, a kinek a megye jó voltáért való fárad­hatatlan közbenjárása ezrek és ezrek ajkán fakasztott hálát, legyen szíves e már magánvállalkozásból is nagy­arányúvá lett ipartelep további fej­lesztésére, azon fontos közgazdasági érdekek szempontjából is, melyek hozzá fűződnek, a kereskedelmi mi­nisztert ez iparág kifejlesztése ideájá­nak megnyerni. Éppen olyan időszerű feladat újból elindítani azon tárgya­lásokat, melyek egyszer már a rész­vénytársulattá való kifejlesztés érde­kében megindultak. E bizottságba más oldalú érdeklődők bevonása kívánatos. Igy nem nélkülözhetjük ott a gazda­sági egylet igazgató-elnökét, j kinek a háziipar fölkarolása körüli lelkesedé­sét és szakértelmét ismerjük. Hiány­zott a múltkori értekezletnél Székács István és a független gazda elem. Ebben a kérdésben szabad, sőt kell a középbirtokosra is számítani, hiszen a nagykirtok részvétele biztosítva van. Noblesse obiige. Befejezzük sorainkat. Kereskedel­mi jelentőségű ipari termékeink ne­künk nincsenek. Ipari export czikk annyi sincs, amit az öt ujunkon meg­olvashatunk. Becsüljük meg tehát azt a biztató reménynyel megindult ipart kezdeményezést, mely immár a maga 120 munkásával egyik figyelmet igény­lő helye a munkaalkalomnak, amely­nek fokozásáért, e téren uj források felkutatásáért törődünk, igyekezzünk az orosházi seprő-ipar gyártást egész intentizivitással megindítani. Álljon „BékésmegyeiKozlonytárcája" A kérő. Messziről jöttem én ide, szülő falum Ráton, Épen csak most érkezék meg, vágtatva lóháton. A gazdától s gazdasszonytól engedelmet kérek, Hogy házukba ilyen későn, hívatlan betérek. „Hej gazduram, gazdasszonyom, az ege'tre kérem, Kedves lányát, Juliskáját, adja ide nékem!" Nem vagyok én szegény legény, tudják nemes ségem Boldog leszek, ha Juliska lesz a feleségem ! HaUám ugyan, hogy Juliskát,Székely Feri kérte, D« neki nincs ... én megjövök hat ökörrel érte : Adják nekem, szeretem én, megbecsülöm jobban, Teljesítem minden vágyát, szivem érte dobban I Ezek után Módi Ferencz behívja a lányát, S elővéve a zsebéből, a pakli dohányát, Pipára gyújt s lánya előtt igy szól a legényhez ; Én egyformán adom oda, gazdaghoz, szegényhez ! Nem kell nékem, sem a vagyon, sem ne.nzeti czimer, Mai napság, már az ember, nem sokat érczimmel ; Mit bánom ón, ha nem nemes, nem gazdag a legény, Többet ér a jóravaló, becsületes szegény ! Én is csak azt mondom -lányom — a mit apád mondott, Van még időd, még nem késő, gondold meg a dolgot; S ugy válaszolj a legénynek, a mint szived érez, A melyiket jobb szereted, ahhoz menjél férjhez 1 Ne tekints te gazdagságra, semmire se másra, Csak az igaz, őszinte sziv, birjon vallomásra ; Én, az anyád, én aggódom, a legjobban érted, Ha azután szomorú lesz, egész házas élted. Sokat küzdve, sok gond között, neveltünk feltéged Nem szeretnénk, ha majd később, sirnunk kéne érted, Ugy válassz hát, hogy a milyen boldog vagy most itten : Olyaa légy, a hova elmégy : áldjon meg az Isten I Técsi József. Szerkesztői üzenet. Tisztelt nagysád I Elvezettel olvastuk el szellemes le­velét s higyje m«g, hogy bennünket is meghatott a sorsa. Hogyan is fejezte ki magát. ? „ . . . Egy kissé mulatós ter mószetü vagyok, sokan azt mondják, hogy szellemes is. Szeretem a férfitár saságot s éppen ezért az utolsóért fogják rám, hogy kacír a természetem. Higyje meg szerkesztő ur, hogy végtelenül bánt az a feltevés, mintha kokett lennék Soha nem léptem tul azon a határon, a mely a háziasan nevelt leányokat el­választja a századvégi kisasszonykáklól s ha n hu van is némi ellentmondás a szagaim és tetteim közö'.t, ebből n. m lehat senmi los^zra sem következ­tetni . Tisztelt nagysád, mi teljesan átérez­tük az öo helyzetét, átóreztük pedig an­nyira, hogy szinte beleéljük magunkat abba a körba, a mely magáénak mond­ha ja önt. Hanem van a levélben egy ró>z, a mely arra enged következtetni, hogy ön nincs egészen tisztában a ka­cérság és a kokottság fogalmával, illetve ö-sz'téveszti ezt a kettőt. Pedig van kö­zöttük egy kis különbség. Mikor kac 5r a nő ? A hxikon ugy magyarázva tn-g. hogy akkor, a mikor tetszeni vágyik. Rövid meghatározás, amellett értelmetlen is, mert hiányos. Tetszeni mindenki akar mert ez hozzá­tar.ozik az önbizalomhoz és csupán a ciniku< nem r.flektál rá. Hiúság van minden emberben, ha csak egy csöppnyi is s n iben nyilvánuljon ez leginkább, ha nem abban a hatásban, a melyet másokba í keltettünk! A kacér nő abban a biztos tudatban, hogy ő csinos, föltét­len hatást akar gyakorolni a férfiakra; egyszóval tetszeni kivan nekik anélkül azouban, hogy szerelmes lenne bárme­lyikbe iEz a „hiányzó szerelem" nem mindenkineí van meg, mert ismertünk olyan kacér lányokat, a kik játszottak a férfi szivekkel s mégis nemsokára olyan szenvedélyes szerelem lett a do­logból, a milyenre egyikünk sem tar totta képesnek a századvégi szerelemben nevelt kisasszony. A kacér nő — legrövidebben kife jezve — mindent ígér, de semmit sem vált be az Ígéretből. Boldog, ha látja, hogy valaki „bomlik" utána, mert ki van elégítve a hiúsága. Hogy pedig ezt elér­hesse, biz gyakran kell olyan magavise­letet tanúsítania, a mely megbotránkoz­tatja a szelídebb nevelósüeket. A kacér nő azonban alapjában véve nem rossz, de meg van benne a hajlan­dóság a rosszra. Régi közmondás, hogy a tűzzel nem jó játszani, mert éget. Éz az égési seb pedig lehet néha olyan ve­szélyes, hogy halállal végződik. Természetesen, itt eszményileg értem a halált, de lehet másképpen is érteni. — Hiszen naponta találkozunk olyan esetekkel, hogy egy gyönge lélek meg­hasonlásba jön önmagával, mert hitt két szem bűbájos ragyogásának, egy eperajk kárhozatos szavanak ós vakon rohant abba az őrületes veszélybe, a melyből csak egy kibontakozás van s az is végzetes. Mondom, hogy csak gyönge lélek teszi ezt meg, mert ha egy jellemszilárd, erős akaratú férfi olyképpen csalódott, hogy méltatlant szeretett 8 szerelmi tár gya rutul visszaélt az ő szent ideális sze­relmével, — az ilyennél nagyon hamar beáll a kiábrándulás korszaka. Igaz, hogy fájni fog neki a szakítás, de a nyugalom kedveórt mindent el kell követni. Nyu galom pedig soha sem lesz ott, « hol a férfi egy lelketlen kaczér nő hálójában vergődik. Vannak a férfiak között sokan, a kik szeretik a nőben a kaczérságot, de mihelyt ezt megokolják, azonnal a szél­sőségekbe csapnak. Azt hozzák fel ugyan­is, hogy a ki nem kaczér, az liba. A milyen nagy az állítás, épp akkora a té­vedés is. Hiszen a két szélsőség között van még nagyon, de nagyon sok árnya­lata a női tulajdonságoknak, a melyek képesek bennünket lebilincselni s mihelyt valaki a szerelmet mesterségesen, forszí­rozott uton akarja felidézni, soha sem lesz abból szerelem, bármiként is legyen ő maga meggyőződve az ellenkezőjéről. A kokotteria egészen más, noha alap jában véve nem sok különbség vau közte ós a kaczérság között. Kokottnak a francziák egy szeren­csétlen kaszt tagjait nevezik, a kik örökre száműzve vannak azokból a társaságok­ból, a hova tisztességes emberek szoktak járni. S ha a kaczér nő még nincs egé­szen vagy egyáltalában a-üon a ponton, a hol flirtelni szokás, a kokott már rég tul van azon, mert nagyon is szolid „mes térség" számára a flirt. S azt hiszi tisztelt nagysád, hogy a mai fiatal emberek — talan ép azok, a kik fiirtelnek a lányokkal — el is ve­szik őket ? A tapasztalat lássa, éppen az ellenkezőt bizonyítja. A mai modern fiatal ember végigudvarol kótutcza lányos ház­ban, fiirtel a kisasszonynyal s egyszerre csak az eljegyzési hirót hozza a távíró valami csöndes, egyszerűbb vidékről egy olyan leánynyal, a ki nem tudja, mi a kaczérság, meg a flirt, de annál jobb háziasszony ós szerető hitves lesz belőle. És ebben rejlik a boldog házasélet titka, mert a kik nem egymásban, hanem egymáson kivül keresik a boldogulást, azoknak már kezdettől fogva meg van mérgezve az életük. Tisztelt nagysád 1 Nem akarjuk in­teni, mert nem is tehetjük, hogy miképpen viselkedjék. Meg súgja azt magának a jó érzéke a társadalmi nevelése. A ki kaezórkodni akar, az legyen mindenesetre elég erős az esetleges támadásokat visz­8zaverni. A szivét pedig hagyja ki a já­tókból, mert annak nemesebb rendelte­tése van. Azzal ajándékozza meg majd a „csömör" idején azt az ideális fiút, akivel eddig eddig soha sem kacérkodott s aki ott szokott ülni *a szalonja legsö­tétebb zugában. Ezt üzeni magának : Dán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom