Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-04-13 / 30. szám

XXVI. évfolyam. B-Csaba, 1899. Csütörtök, április hó 13-án. 30- szám. BEEESH EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház") a hova lap szellemi részét illető közleményeit küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre * Kr. £<U'e* szar á -a 8 Kr. Előfizethetni- helyben & kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizeti.) bármikoi lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára el'ogad bármely jÓDevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova n küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyiittér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Iparfejlesztés. — Az orosházi kiállítás tanulságai. — Néhány nap múlva bezárják az orosházi kiállítást. Tanulságairól már lehet szólani Mindenekelőtt fényesen igazolva lett, hogy a helyi kiállítás nem egészen nyom nélkül vesz el az iparosra. A hogy Orosházán csinálták, az méltán követendő' példa. A kiállítás réven az iparos megrendeléshez jutott, a kiállítással uj ismeretségeket szerzett Általában igazolta, hogy minden községnek meg van az ő más és más kifejlődött ipara. Orosházán például a lakatos-ipar igen magas fokon áll De fölveti az orosházi kiállítás az iparfejlesztés időszerinti thémáját. Ez Hegedűs exposéja szerint is mindenekfölött való szükségesség. Nálunk Békésben, a hol az intéző körök megérzik a korszellem lehelletét, — amúgy is a nyilvánosság előtt többször vitatás tárgya a szép mozgalom, mely nagyobb ipari, gyári telepeket akar Békésmegyébe varázsolni. Mikor ezelőtt fölmerültek a kü lönböző gyáralapitási ideák, e helyen a mezőgazdálkodással kapcsolatos gyáripari termelés érdekében törtünk lándzsát, mert természetszerűleg azon ipari gyártásnak kell itt helyet foglalni, mely a mezőgazdasággal rokon Szeszgyárak ós czukorgyárakat az óriási konkurenczia, világ-tulprodukczió miatt immár nem állithatunk, minő, az indusztriával rokon gyárak fölállításával kell törődnünk ? Az oros házi kiállítás megmutatja. Ott van a békési kosárfonó iskola, a mely nem gyár, de ha kifejlesztik, lehet jóravalóbb nagyobb jelentőségű vállalkozás egy gyárnál. Mert mig egy alföldi gyár maximum 300 munkásnak ad keresetet, okkal-móddal a békési iskolában eltanulható kézügyesség munkásainknak egész télre való keresetet ad. És mit lehet előállítani fűzből, gyékényből, sásból ? — láthatni Orosházán. Ám létesüljenek uj gyártelepek; de törődjünk a régiekkel is. Fejlesszük a békési kosárfonó iskolát. Itt van az orosházi seprő és cirokgyár csoportos kiállítása Nagy Lajos polg isk. igazgató, a kiállítási kalauzban erről a következőket mondja: T a f 1 e r Bernát seprő gyára 1894-ben alapíttatott. A gyárban állandóan 100—1'20 munkás dolgozik, a kiknek évi keresete 16—18 ezer forint. A feldolgozott és beváltott czirokanyag ára 70—80 ezer forint. A seprüáruk az osztrák tartományokba, Németországba, Svájczba és a Balkán államokba nagymennyiségben szállíttatik, a hol igen kedvelt és keresett kereskedelmi czikk. Álljunk meg csak egy szóra A mint a föntebbi közlésből kitűnik, nem is oly kisszerű magánvállalkozás. Rokon is a mezőgazdasággal ós mivel a cziroktermelós egyik legjövedelmezőbb termelési ág, a folytonos közszájon levő óhajt, az intenzív gazdálkodást, — ezt termelve, meglehetne oldani. Szinte csodálatos, hogy még a külföldieket mézes madzaggal, köz ségi, megyei és állami subvencziókkai csalogatjuk, ennek a biztató arányú és mezőgazdaságunkkal rokon iparágnak nagyobb kifejlesztésére alig tet tünk kísérletet. A mit Taffler eddig csinált, maga erejéből tette. Csak szakértői betekintés kellene az üzletkönyvekbe és könnyen lehetne meggyőződni arról, milyen arányokat mutat a fejlődés és nagyobb tőkével mit lehetne csinálni? Szép dolog az erőforrrás minden kínálkozó alkalmát felkutatni; de talán még is azt kellene tennünk, hogy a már meglevőket, azokat, melyeket a gyakorlati életben már ki sem kell próbálni, melyeket a biztos kétszer-kettő számvetéseivel rizikó nélkül mérlegelhetünk, hol a vállalat vezetőjénél egyéni garancziákat sem kell keresnünk, ha azokat karoljuk föl. A cziroktermelós felettébb jövevedelmezőbb. A boldogság uj forrása lenne az Orosháza vidékére, de az egész megyére, ha az ipári gyártás még nagyobb jelentőséget venne. Sokat lehetne tenni, ha a miniszter figyelme az orosházi seprügyárra fölhivatnék, ha e kiváló kereskedelmi képességgel biró miniszterünk, betekintést vetne arra, hogy a vállalkozó tőke-kimeritettsége mily nagy akadálya ez iparág hasonlithatlan nagyobbb kifejlődésének. Hogy mily hatalmas piaczot teremtett el eddig is az orosházi seprű és anyagi erővel mi várna még reá ? Kérjük ügybuzgó főispánunkat, a kinek a megye jó voltáért való fáradhatatlan közbenjárása ezrek és ezrek ajkán fakasztott hálát, legyen szíves e már magánvállalkozásból is nagyarányúvá lett ipartelep további fejlesztésére, azon fontos közgazdasági érdekek szempontjából is, melyek hozzá fűződnek, a kereskedelmi minisztert ez iparág kifejlesztése ideájának megnyerni. Éppen olyan időszerű feladat újból elindítani azon tárgyalásokat, melyek egyszer már a részvénytársulattá való kifejlesztés érdekében megindultak. E bizottságba más oldalú érdeklődők bevonása kívánatos. Igy nem nélkülözhetjük ott a gazdasági egylet igazgató-elnökét, j kinek a háziipar fölkarolása körüli lelkesedését és szakértelmét ismerjük. Hiányzott a múltkori értekezletnél Székács István és a független gazda elem. Ebben a kérdésben szabad, sőt kell a középbirtokosra is számítani, hiszen a nagykirtok részvétele biztosítva van. Noblesse obiige. Befejezzük sorainkat. Kereskedelmi jelentőségű ipari termékeink nekünk nincsenek. Ipari export czikk annyi sincs, amit az öt ujunkon megolvashatunk. Becsüljük meg tehát azt a biztató reménynyel megindult ipart kezdeményezést, mely immár a maga 120 munkásával egyik figyelmet igénylő helye a munkaalkalomnak, amelynek fokozásáért, e téren uj források felkutatásáért törődünk, igyekezzünk az orosházi seprő-ipar gyártást egész intentizivitással megindítani. Álljon „BékésmegyeiKozlonytárcája" A kérő. Messziről jöttem én ide, szülő falum Ráton, Épen csak most érkezék meg, vágtatva lóháton. A gazdától s gazdasszonytól engedelmet kérek, Hogy házukba ilyen későn, hívatlan betérek. „Hej gazduram, gazdasszonyom, az ege'tre kérem, Kedves lányát, Juliskáját, adja ide nékem!" Nem vagyok én szegény legény, tudják nemes ségem Boldog leszek, ha Juliska lesz a feleségem ! HaUám ugyan, hogy Juliskát,Székely Feri kérte, D« neki nincs ... én megjövök hat ökörrel érte : Adják nekem, szeretem én, megbecsülöm jobban, Teljesítem minden vágyát, szivem érte dobban I Ezek után Módi Ferencz behívja a lányát, S elővéve a zsebéből, a pakli dohányát, Pipára gyújt s lánya előtt igy szól a legényhez ; Én egyformán adom oda, gazdaghoz, szegényhez ! Nem kell nékem, sem a vagyon, sem ne.nzeti czimer, Mai napság, már az ember, nem sokat érczimmel ; Mit bánom ón, ha nem nemes, nem gazdag a legény, Többet ér a jóravaló, becsületes szegény ! Én is csak azt mondom -lányom — a mit apád mondott, Van még időd, még nem késő, gondold meg a dolgot; S ugy válaszolj a legénynek, a mint szived érez, A melyiket jobb szereted, ahhoz menjél férjhez 1 Ne tekints te gazdagságra, semmire se másra, Csak az igaz, őszinte sziv, birjon vallomásra ; Én, az anyád, én aggódom, a legjobban érted, Ha azután szomorú lesz, egész házas élted. Sokat küzdve, sok gond között, neveltünk feltéged Nem szeretnénk, ha majd később, sirnunk kéne érted, Ugy válassz hát, hogy a milyen boldog vagy most itten : Olyaa légy, a hova elmégy : áldjon meg az Isten I Técsi József. Szerkesztői üzenet. Tisztelt nagysád I Elvezettel olvastuk el szellemes levelét s higyje m«g, hogy bennünket is meghatott a sorsa. Hogyan is fejezte ki magát. ? „ . . . Egy kissé mulatós ter mószetü vagyok, sokan azt mondják, hogy szellemes is. Szeretem a férfitár saságot s éppen ezért az utolsóért fogják rám, hogy kacír a természetem. Higyje meg szerkesztő ur, hogy végtelenül bánt az a feltevés, mintha kokett lennék Soha nem léptem tul azon a határon, a mely a háziasan nevelt leányokat elválasztja a századvégi kisasszonykáklól s ha n hu van is némi ellentmondás a szagaim és tetteim közö'.t, ebből n. m lehat senmi los^zra sem következtetni . Tisztelt nagysád, mi teljesan átéreztük az öo helyzetét, átóreztük pedig annyira, hogy szinte beleéljük magunkat abba a körba, a mely magáénak mondha ja önt. Hanem van a levélben egy ró>z, a mely arra enged következtetni, hogy ön nincs egészen tisztában a kacérság és a kokottság fogalmával, illetve ö-sz'téveszti ezt a kettőt. Pedig van közöttük egy kis különbség. Mikor kac

5r a nő ? A hxikon ugy magyarázva tn-g. hogy akkor, a mikor tetszeni vágyik. Rövid meghatározás, amellett értelmetlen is, mert hiányos. Tetszeni mindenki akar mert ez hozzátar.ozik az önbizalomhoz és csupán a ciniku< nem r.flektál rá. Hiúság van minden emberben, ha csak egy csöppnyi is s n iben nyilvánuljon ez leginkább, ha nem abban a hatásban, a melyet másokba í keltettünk! A kacér nő abban a biztos tudatban, hogy ő csinos, föltétlen hatást akar gyakorolni a férfiakra; egyszóval tetszeni kivan nekik anélkül azouban, hogy szerelmes lenne bármelyikbe iEz a „hiányzó szerelem" nem mindenkineí van meg, mert ismertünk olyan kacér lányokat, a kik játszottak a férfi szivekkel s mégis nemsokára olyan szenvedélyes szerelem lett a dologból, a milyenre egyikünk sem tar totta képesnek a századvégi szerelemben nevelt kisasszony. A kacér nő — legrövidebben kife jezve — mindent ígér, de semmit sem vált be az Ígéretből. Boldog, ha látja, hogy valaki „bomlik" utána, mert ki van elégítve a hiúsága. Hogy pedig ezt elérhesse, biz gyakran kell olyan magaviseletet tanúsítania, a mely megbotránkoztatja a szelídebb nevelósüeket. A kacér nő azonban alapjában véve nem rossz, de meg van benne a hajlandóság a rosszra. Régi közmondás, hogy a tűzzel nem jó játszani, mert éget. Éz az égési seb pedig lehet néha olyan veszélyes, hogy halállal végződik. Természetesen, itt eszményileg értem a halált, de lehet másképpen is érteni. — Hiszen naponta találkozunk olyan esetekkel, hogy egy gyönge lélek meghasonlásba jön önmagával, mert hitt két szem bűbájos ragyogásának, egy eperajk kárhozatos szavanak ós vakon rohant abba az őrületes veszélybe, a melyből csak egy kibontakozás van s az is végzetes. Mondom, hogy csak gyönge lélek teszi ezt meg, mert ha egy jellemszilárd, erős akaratú férfi olyképpen csalódott, hogy méltatlant szeretett 8 szerelmi tár gya rutul visszaélt az ő szent ideális szerelmével, — az ilyennél nagyon hamar beáll a kiábrándulás korszaka. Igaz, hogy fájni fog neki a szakítás, de a nyugalom kedveórt mindent el kell követni. Nyu galom pedig soha sem lesz ott, « hol a férfi egy lelketlen kaczér nő hálójában vergődik. Vannak a férfiak között sokan, a kik szeretik a nőben a kaczérságot, de mihelyt ezt megokolják, azonnal a szélsőségekbe csapnak. Azt hozzák fel ugyanis, hogy a ki nem kaczér, az liba. A milyen nagy az állítás, épp akkora a tévedés is. Hiszen a két szélsőség között van még nagyon, de nagyon sok árnyalata a női tulajdonságoknak, a melyek képesek bennünket lebilincselni s mihelyt valaki a szerelmet mesterségesen, forszírozott uton akarja felidézni, soha sem lesz abból szerelem, bármiként is legyen ő maga meggyőződve az ellenkezőjéről. A kokotteria egészen más, noha alap jában véve nem sok különbség vau közte ós a kaczérság között. Kokottnak a francziák egy szerencsétlen kaszt tagjait nevezik, a kik örökre száműzve vannak azokból a társaságokból, a hova tisztességes emberek szoktak járni. S ha a kaczér nő még nincs egészen vagy egyáltalában a-üon a ponton, a hol flirtelni szokás, a kokott már rég tul van azon, mert nagyon is szolid „mes térség" számára a flirt. S azt hiszi tisztelt nagysád, hogy a mai fiatal emberek — talan ép azok, a kik fiirtelnek a lányokkal — el is veszik őket ? A tapasztalat lássa, éppen az ellenkezőt bizonyítja. A mai modern fiatal ember végigudvarol kótutcza lányos házban, fiirtel a kisasszonynyal s egyszerre csak az eljegyzési hirót hozza a távíró valami csöndes, egyszerűbb vidékről egy olyan leánynyal, a ki nem tudja, mi a kaczérság, meg a flirt, de annál jobb háziasszony ós szerető hitves lesz belőle. És ebben rejlik a boldog házasélet titka, mert a kik nem egymásban, hanem egymáson kivül keresik a boldogulást, azoknak már kezdettől fogva meg van mérgezve az életük. Tisztelt nagysád 1 Nem akarjuk inteni, mert nem is tehetjük, hogy miképpen viselkedjék. Meg súgja azt magának a jó érzéke a társadalmi nevelése. A ki kaezórkodni akar, az legyen mindenesetre elég erős az esetleges támadásokat visz8zaverni. A szivét pedig hagyja ki a játókból, mert annak nemesebb rendeltetése van. Azzal ajándékozza meg majd a „csömör" idején azt az ideális fiút, akivel eddig eddig soha sem kacérkodott s aki ott szokott ülni *a szalonja legsötétebb zugában. Ezt üzeni magának : Dán.