Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-04-06 / 28. szám
oly sokszor Thék, hogy mindezt a megindító örömet ő eszelte ki. A megnyitás. Lassan, lassan a kiállítási pavillon előtti téren, mely maga nagyszabású építészeti remek ós dicséri tervezőjót és készítőjét, elhelyezkedett az emberáradat. Minden a legjobban ment és siri csendben mondta el Székács István, kiáili tási elnök, éljenzéstől gyakorta megszakított, közvetetlen beszédét. Szerénységgel kezdte, azzal, hogy szerény ez a kiállítás, de a kis tényezőket szabad, sőt meg kell becsülni, mert hogy a kisipar fellendüljön, ahhoz okvetlenül szükséges, hogy minden tényező tegye meg a maga kötelességét. Meleg köszönetet mond azok nak az iparosoknak, a kik áldozattal is e kiállításon résztvesznek, azoknak a társadalmi elemeknek, melyek az ipart megrendeléssel támogatva, nagy részben a kiállítás sikerét, gazdagságát szolgálták, de köszönet illeti az eszme fölvetőjét, Orosháza kiváló szülöttjót, Thék Endrét és főleg a kiállítás védnökét, a főispánt, a kinek páratlan buzgalma, fáradozása tette igazán sikeressé az eszmét. Midőn fölkéri a főispánt, hogy nyissa meg a kiállítást, igaz szívvel fordul az egek urához, hogy ő móltóságát sokáig éltesse. A beszédre felhangzó és ismót perezekre megujuló éljen tanúsította, menynyire a közérzést szólaltatta meg a be szód. Mindenki igaz szivéből éljenzett annak a férfiúnak, a kinek bizalomgerjesztő kék szeméből csak szeretet és jóság ragyogott err« az ováczióra. Majd lecsillapulván az (ljenzós, a következő beszéddel nyitotta meg a vármegye főispánja a kiállítást: Mélyen tisztelt kiállítási elnök Ur 1 Mélyen tisztelt közönség I Közgazdasági fejlődésünk csak úgy járhat igazi eredménjnyel, csak akkor jelentheti nemzeti életünk valóságos előremenetelét, ha nem egyoldalú, hanem a közgazdasági tevékenység minden terén való arányos haladásunkról tanúskodik. Igaz ugyan, hogy hazánk első rendben agrikultur állam, hogy hszánk gazdasági fellendülésének alaptényezői ma is a földművelési érdekek körül csoportosulnak, azonban végzetes tévedés volna, érdekeink fel nem ismerését jelentené ez, ha a földmüvelés gondos istópolása mellett nem minden erővel törekednénk egyúttal arra, hogy ipari téren való elő haladásunkat is fokozzuk és fejleszsiük kereskedelmünket. Hiszen a magyar gazda jóléte nagy ban függ attól, hogy itthon honi iparosoktól szerezhesse be iparszikkeit, olyan iparczikkeket amelyek jók ós nem értéken túl drágák. Mert ntrn ér igazi eredményt a gazda akkor, ha azt a jövedelmet, melyet szorgalmával, fáradságával a föld veréjtékes megmunkálásával előállít, életszükségleteinek fedezéséhez megkívántató iparczikkekért külföldre adja ki. Nem egyéb ez, mint a nemzeti vagyonnak elvonása attól, hogy ezen a könybe borítja annyi ezer edzett harezosnak szemeit, ezer kard fénye csillámlik meg egyszerre, s mintha egy ember zúgná, orkánként hangzik : Eletünket ós vérünket ... az ilyen anyának, aki a legnagyobb veszélyben, nem fényes koronájára, de gyermekére gondolt, lehetett csak fia egy Il-ik Józsefi Vagy a nép boldogitásáért küzdő nemes szívű Grachusok történetén nem sugárzik e vissza anyjuk szeretetének melege, aki, mikor kincsei után tudakozódtak, gyermekeire mutatott, igy szólván : ime 1 ezek az év kincseim Vagy a szeretet leghivatottabb apostolának, az érzelmi költők fejedelmének, Petőfi Sándornak, nem szeretetben gazdagszivü, páratlan jóságú anyja plán talta a szivébe az emberiség iránt erzett nagy szeretetét, a külső jövendő nagyságanak alapját. Csak annak az anyának, akinek tanácsairól a költő maga mondta hogy. „ mindenik tükör volt, A honnan láthatám, Hogy s földön nekem van Legszeretőbb anyám 1" izenhette elhagyatottságában, nyomoráazt, hogy : „Mondjátok meg könyeit ne öntse, Mert fiának kedvez a szerencsel Oh I ha tudná mily nyomorban élek, Megrepedne szive a szegénynek. Igen, tisztelt hölgyeim 1 szerető szivük érzelmével uralkodnak önök a világon ; szeretetük áraszt fénysugárt a szenvedő emberiségre. Nagyobb hatalom az önök kezében a szeretet egy egész had seregnél, az egész világ ágyúinál, mert ezek rombolnak, de az önök szeretete erősít, nevel, táplál, éltet, feltámaszt. (Vége köv) magyar hazán belül adjon jólétet, biztosítson műveltséget, egészséget ós megelégedést. Ily szerepben hazánk csak arra való volna, hogy nyerstermónyeit olcsón elárusítva a külföldnek, az ezen nyersterményekből a külföldön feldolgozott iparczikkeket hatványozott árban vásárolja vissza. Szóval ez azt jelentené, hogy Magyarország semmi egyéb, mint kihasználható, kiaknázható gyarmata a külföldi ipari államoknak. Viszont saját érdeke ellen cselekednék az az iparos; aki azt kívánná, hogy csak az ipari érdekeket óvjuk, gyámolit suk és a földművelőt a gazdát hagyjuk magára, védelem támogatás nélkül. Mert az iparosnak piaezra, vevőre van szüksége. Az ipari foglalkozások csak akkor vehetnek lendületet, ha van kereslete az iparczikkeknek, vannak igényei a polgároknak mennél több, mennél jobb, mennél specíalisáltabb ipari termékekre. Az iparos jólétnek csak akkor fog ör vendeni, ha fogyasztókra nagy számban talál és talál első sorban itt a hazában. A fogyasztók nagy zöme pedig a gazda társadalomból kerül ki. Földművelő és iparos tehát egymásra vannak utalva. A mezőgazdasági érdekek előmozdítása és az ipar hathatós fejlesztése egyformán nólkülözhétetlenek hazánk boldogitására. Es, ha valahol van szükség arra, hogy közgazdasági érdekeinket arányosan fejleszszük s távol tartsuk fejlődésünket az egyoldalúságtól: az Alföld az a hely. A magyar Alföld, melynek társadalmában az utolsó évtizedben jelentkezett betegségek, itt-ott lobot vetett elógületlenség részben épen a gazdasági foglalkozások egyoldalúságából származott. Származott abból, hogy az Alföld ujabb időig majdnem kizárólag csak mezei gazdálkodással és ennek keretében is majdnem kizárólag csak magtermtléssel foglalkozott Ebből keletkezet az év bizonyos szakában, nevezetesen a nyári nagy munkaidőben való óriási, majdnem meggyőzhetetlen munkamegtorlódás, s azzal szemben más időszakban, főleg lóli hónapokban a nagy, az égető munkahiány. Ebből keletkezett az is, hogy népünk kereseti és megélhetési viszonya bizonytalanok, szélsőségekben < s végletegekben váltakozók voltak, ami általános jelenség mindenhol, ahol a gazdasági számítás egyetlen koczkára van helyezve. A mi jó magyar Alföldünknek gazdasági fellendüléséhez s népünk ezzel kapcsolatos boldogulásához tehát a mezőgazdasági tevékenységnek többoldalú va tétele, ujabb és ujabb gazdasági ágakra való kiterjesztése szükséges, de szükséges másfelől az ipari és kereskedelmi foglalkozások : erőteljes fellendítése is Az ipar különböző nemét az év egész folyamán ellátják keresetet nyújtó teendővel az iparost, a téli hónapok pedig, mikor a mezőgazdasági foglalkozások jó részt szünetelnek, egyenesen az ipari munkálkodás legkihasználhatóbb időszakát nyújtják. Sőt meg az az iparos is aki mellékesen mezei gazdálkodassal fog lalkozik, megfelelhet ezen többszörös feladatának, mert a nagy nyári mezei munkaidő alatt ipari munkalkodasa némi korlátoiásával erejének egy részét, mezőgazdasági ügyeinek vitelére fordíthatja. Ily helyzetben, midőn az Alföldnek annyirn elsőrendű érdeke, boldogulásával annyira szorosan összefüggő feladata mennél erősebb, mennél terjedtebb ipart te remteniés fejleszteni : csak hazefiui örömmel, csak hazafiúi lelkesedéssel lehetett ós kellelt üdvözölni mindenkinek, aki az Alföld és Békés vármegye fejlődósét szíven viseli, azt a lelkes mozgalmat, mely Orosháza derék, munkás hazafias ip rosai körében egy helyi iparkiállitásnak létesítése iránt megindult. Tisztelet azoknak, kik az eszmét felvetették, tisztelet szoknak, kik azt felkarolták, tisztelet a derék iparosaknak, kik ime bátran kiállanak a nagy közönség ítélőszéke elé munkájuk, szorgalmuk produktumaival. Mert ki tagadhatná a kiállítás nagy erkölcsi ós anyagi horderejét? A kiállítás közel h ozz a egymáshoz az iparost és a fogyasztót, megkönnyíti az iparosnak iparczikkei elárusitását, viszont módot nyújt a fogyasztónak, hogy szükségletei beszerzésére alkalmas forrásokat találjon és kielégítsen olyan szűk ségleteket is, melyeket eddig talán csak azért hagyott kielégítetlenül, mert nem tudta, hogy azok kielégítésére oly jól ós közel van alkalma. A kiállítás továbbá serkenti, sarkalja az iparost munkára, az egószseges versenyre, az az után való törekvésre, hogy mennél tökéletesebbet alkosson. Alakulást is nyújt az iparodnak, mert módot ad neki arra, hogy összehasonlítsa saját iparczikkeit iparostársainak munkájává), s felkutassa, megkeresse a maga hibáit a végből,hogy azoktól mentesüljön. De eltekintve a szorosan vett ipari éidekektől, általános társadalmi szempontból is kiváló jelentősége van ennek a kiállításnak, mert egybegyűjti, érint kezesbe hozza vármegyénk különböző vidékeinek polgárait, kik különben elszigetelvék]egymástól, ós körünkbe hozza szoraszéd törvényhatóságainak testvér lakosságát. S keletkezik egy közvetlenebb társadalmi kapocs, a melynek hatása csak nemesítő lehet, mert oly alkalom kovácsolja meg azt, midőn az emberi munka, az emberi szorgalom ünnepét üljük, A jó mag jó talajra talált. Az a lelkesedós, melylyel Orosháza iparossága, főleg hazánk egy köztiszteletben álló nagyiparosának buzdítására az üdvös eszmét felkarolta, tanúbizonyságát szolgáltatja annak, hogy ennek a virágzó köz sógnek polgárait a haza meleg szeretetén kivül, ami erkölcsileg nemesiti meg őket, okos vállalkozási készség is díszíti, ami megint gazdasági gyarapodásuknak alapja ós biztosítéka. Es segélyünkre jött a nagyméltóságú magyar királyi kereskedelemügyi minister ur, aki jelentékeny anyagi hozzájá rulással biztositotta a kiállítás létrejővetelét s azon feiül kegyes volt egy kiváló szakerőt bocsátani kiállítási bizottságunk segédletére. Da siettek vármegyénk ne meszivű nagybirtokosai Közintézetei és a közczélokért lelkesülő polgártársaink is, hogy adományaikkal a kiállítás sikerét előmozdítsak. S íme, alig néhány hét alatt, egy nemes áldozatkészségre hajló ós előre'öró helyi társadalom létrehozott egy olyan alkotást, melyet büszkén mutathatunk meg szomszédainknak, sőt szóles e magyar hazának. Lelkem igaz örömével járulok a csarnok elé, és kérve Isten áldását e vál lalkozásunkra „s remeive attól vármegyénk ós Orosháza község iparának je lentékeny fellendülése: az orosházi ipar kiállítást ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Milyen a kiállítás? EtUtán a küldöttség előtt megnyílt a kiállítás bejáró kapuja. Bájos látomány tárult elő. A pavillon keresztalaku, melynek közepe kupola alakulag kiszélesedik; a kupola közepén hatalmas piramison, melyet ft drapériával bevont épület oszlopok is díszíteni látszanak, délszaki növények között, a király mellszobra. Az emelvény alatt aztán sorban egyes iparágak tűnnek szembe. Mindjárt a belépésnél lalra van egy izleses kiállítás, az iparos tanulók önképző szövetségé. Egy kis tarszer muzeum ez, minta-szersíámok ós modellekkel, ez előtt áll két egyenruhás szövetségi tag, persze tanuló, a ki szívesen adja meg a felvilágosításokat. Feltűnik itt Spalek József nő-szabó kiállítása, egy gyönyörű selyemhimzésü belépő (saját keze munkája) a párisi kiállítás előtt az orosházi jury Ítéletére is pályázik. Háromszáztízenkót iparosnak van itt kiállított munkája ós szazával kerülnének felemlítésre érdemes dolgok. Hevevenyészett szemlénkben azonban csak a jelesebbeket, a melyek az első villanatra feltűnnek, emiitjük. Ez a békési kosár fone iskola gyönyörű csoportos kiállítása, közelében a renomirt oro-házi c-irokseprőgyárnak, Tafler Jakabnak nagy csínnal kialliiott, igazán változatos, szép kiállítása. A szakemberek szemét megragadja Fau»zt Mátyás bádogos rnu ikái, Domoki István fejtett bútora, D >nes gándornak ízléses interiőrje. Süle Jonő kiváló iparosnak tűnik föl. Az ő templomi szószéke (a vásárhelyi ev. ref egyház rendelése), mindenki bámulatát kivívja, Subkégel Gyula szolid magyar motivumu díszítésé maglepő e nemben, Fock Zsigmond szíjgyártó ritka tökélyre vitte iparát, lószerszama eredeti motívumaival feltűnő (megrendelte Thék Endre)., Hódy Káro !y kocsija bizonynyal elviszi az első dijat. Tóth András, Harsányi Ferencz kiváló kovács iparosoknak bi zonyultak. Tóth Sándor mérlegei meszsze vidéken ismertek, KUQOS Antal ta karéktüzhelye Ízléses, igen szép. A kiállítás tért engedett valósággal a kuriózumoknak is, Igy Szemenyei Antal méhkaptárt állított ki, egy robusztus embert orosházi mezben, melynek ha talmas gyomrában hkik a méhek köztársasága; ha a móhkaptári alak fölemeli jobbkezét, intő például, hogy a szerteien dolgok iránt mily fogékonysággal bír a nép egyrósze, — a méhecskéknek a kabát zseben nyitván van az ut. Mihálka Lsjos pönorámát konstruált. Egy pár lokotnobil miniatűr kiadásban dicséri tanulatlan ifjonezok faragó ós pepecselő ügyességét; van egy ilyen morzsányi cséplőgép, melybe majdnem belehot gyújtani. A kuriozumok a háziipar csoportjában fog ialnak helyet, — a hol egyébként fi gyelemre méltó háziipari termékek lát hatók. Ez az egy pár szó nem jelenti az orosházi iparkiállitás méltatását, majd alkalmat veszünk még magunknak, hogy ezt máskor alaposabban ismertessük. A bankett. Délután kót órakor volt az orosháziak első nagy bankettje, melyen mintegy kétszázan vettek részt. A patkó alakú asztal közepén Luk ács György foglalt helyet, jobbján S z t e r ó n y i Lajos, Z a y Miklós gróf, Fábry Sándor dr., Thék Endre stb. Bilján Zsilinszky Mihály, S o m b o r y Lajos, G e 1 1 ó r i Mór, Kovács Gyula egyetemi tanár stb. A pecsenyefogásnál fölemelkedett helyerői Lukács György főispán ós nagy hatással, melyet a közönség állva, ieikesen óíjsnezve hallgatott, a királyt köszöntötte fö 1. Szép fölköszöntőt mondott a kereskedelmi miniszterre is, a kinek jóakaratú támogatásával 1 =»11 meg ez a szép kiállítás. S z ó k a c s István arra a védnökre, ki a munkában első volt, ki a tiszteletbeli állásnak azzal felelt meg, hogy teljes buzgalommal fára • dozott, a kinek az orosháziak nem adnak más', de ezt őszintén adják : szívok sze retetet. A szép, hévvel mondott toaszt óriást lelkesedest, tetszést keltett Peresekig éltelte a társaság, a kire a pohárköszöntő szólott, Lukács Györgyöt. Fábry Sándor dr. alispán lendülettel és költői fordulatokban Zsilinszky Mihályt köszöntötte föl; óriási tetszést, a szivek ellenállhatatlan lelkesedését idézte elő Z a i 1 i n s z k y Mihály pohárköszöntője, a ki Thóket éltette, benne azt a férfiút, ki munkával szerezte nemes levelét. Túláradtak a szivek e szép beszed hatása alatt ós percekig tartott a Theknek rendezett szép ováció. Edvi Illés László Székács Istvánra mondott rendkívüli figyelemmel hallgatott, kiváló tetszést keltett beszédet. Székács István kiállítási elnök viszont. Szterényi József egészségére üríti poharát; Horváth Károly a tőle megszokott szép formában Zay Miklós grófot éltette. B ó z y Balázs Gerster Miklós iparfelügyeiőre, a párat lanul ügyes kiállítási rendezőre mondott toasztot, Van gyei Szilárd a község nevében a vendégeket éltette. Thék Endre Orosháza polgárai egószségeórt üritrtt poharat, László Elek dr. szép szavakkal a vármegve minden jó ügy elén járó alispínjanak kíván sikereket, Ambrus Sándor az adakozók jó voltaért ivott. dr. K ü 1 1 e y Pal a sajtóra, Székács István az áldozatot hozó orosházi gazdákra es Sall József a hölgyekre mondott toasztot. Ezután asztalbontás következett,hogy meg legyen tekinthető a népies lakodalmi menet. Erre már szürke felleg ereszkedett; talán a fölvonulás-, nselynek imitált volta meglátszott, — azért nem sikerült oly mérvben, a mint a helyiek várták- De a gyönyörű lovak most is, mint délelőtt, nagy feltűnést keltettek. Este a banderista bálát tekintették meg és a vendégek nagy része hazautazott. A gazdasági egyesület vándorgyűlése. — Az ünnep másnapján. — Tizenegy óra feló érkeztek meg a gazdasági egylet tagjai külön vonaton Oro házára. A vendegeket igen szives beszéddel Székács István kiállítási elnök fogadia, örömének adva kifejezést, hogy a gazdasági egylet érdeklődik as ipari kiállítás iránt. Erre válaszolt dr. Zsilinszky Endre hasonló hangnemből. Szívesen jöttek — úgymond — a kiállításra, hiszen ipar és mezőgazdaság egymásra vannak utálva. E:után a kiállítást nézték meg, majd közebéd volt, melynek során Z 1 i n s z k y István a gazdasági egylet tiszteletbeli tagjáért: Lukács György dr. főispán egészségéért ivott, mire viszont Lukács György a gazdasági egyletet, ennek vezéreit éltette. Délután nagy érdeklődés közben folyt Je a vándor gyűlés, melyen D e breczeni Endre a gazdasági szövetke zetekről, Z 1 i n s z k y István a tájfajta lótenyésztésről mutattak be határozati javaslatokat, ezeket érdekes eszmecsere követte, — ugy ezekről, mint általaban a vándorgyűlésről bővebb tudósításunkat jövő számunkban tesszük közzé, á „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, április 5. (Saját tud. táv.) A képviselőházban az ülés megnyitása után P e rc z e 1 elnök elparentálta a Meránban elhunyt Ernő, osztrák főherceget. AZ ülés folyamán megjelent a Hazban Ugrón Gábor, elfoglalva régi helyét. A függetlenségi pártbeiiek körülvették, K o 8 s u t h Ferencz üdvözölte. A béke megkötése óta először volt jelen a házban J u s t h Gyula és H oránszky Nándor, de a földmivelósügyi táreza tárgyalását élénkség nélkül folytatták.
