Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám
1898-10-20 / 84. szám
20-30-ig 7, 30—40-ig 3, 40-50-ig 10, 0—60-ig 6, 60-70 ig 5, 70-80-ig 12, 0—90 ig 2. Orvosrendőri hullavizegálat esetben végeztetett. — Magyar osztálysorsjáték. A pesti íagyarkereskedelmi bank váltóüzietónek iái hirdetésére különösen felhivjuk olva5ink figyelmét. L berényi jegyzők a törvényszék előtt. — Saját tudósítónktól. — Szomorúan érdekes végtárgyalás volt étfőn a gyulai kir. törvényszék előtt, zomoruan érdekes jelenség, melyből, jdalom, a modern életben gyakorta van iszünk, hogy intelligens emberek közsztviselői minőségükben, az anyagi szomgattatás perczeiben, hozzá nyúlnak a özpénzhez, vagy meggondolatlanul álaznak szenvedélyeiknek még annak az rán is, ha egy élet existenciáját, becsütet vesztenek is el, ha családjaikat teák is tönkre. A gyulai törvényszék nem hozott életet s ne legyünk kegyetlenebbek a tegtorló igazságszolgáltatásnál, mely ;ak elodázta a maga Ítéletét, miután ppen a vádlottakkal szemben uj panasosok és károsok jelentkeznek, — mondík, hogy miután a megtorló igazság '.olgáitatás felfüggesztette a maga ité,tót, függesszük föl mi is a magunkét i higyjük, hogy cselekményeiket az ayhitő körülmények egész sora menti; igyjük, hogy legalább az egyik vádlott, elencóresi József, csak a köteles ilenőrzést mulasztotta, hogy jóhiszemű igének áldozata, hogy szemben a hiatali sikkasztásokkal becsülete intakt, un a, sikkasztásokat nem követte el, sem lő nem segítette. Higyjük, hogy a retmes vesszőfutás után ismét emelt fővel llhat a munkás társadalomba, melynek ly tisztelt, érdemes és képzett tagja olt. Ezen hitünkre nem csak a ke ssztényi felfogás, hanem a végtárgyalás ibb momentuma támpontot nyújt. De ihetetlen a végtárgj alásnak, mely de;kban tört és birói Ítélet nélkül végző ött, különösen egy momentumát, Szi otka Elek vádlottnak az ötletszerű jondását szóvá nem tenni, mert hiszen előle komoly intelem, tanulság szól. zirotka ugyanis az elnök azon kérdó ére, gyakran kórt e Belenczéresitől kölsön pénzt? ezeket felelte: — Én édes istenem ? ki nem jön lyan helyzetbe, hogy kölcsönt kell venie. Én is, más is. Kértem gyakran kölsön egy két forintot. A kölcsönözésnek ez a léha értelaezése vonszolta Szirotkát a vádlottak adjára. AZ a köztisztviselő, a ki gyakin kölcsönözget pénzt, az önrendelkeás szabadságának nincs birtokában, ryönge lelkierő mellett bukása csak idő órdése. Szinte lehetne hivatalnok em érnek ezt a premisszát is mondani: „Ne sinálj adósságot, becsületes maradsz." Szirotka ellenben gyakorta kölcsööz, mert igy tesz más is — és közben, likőr a hitele kimerül, — a saját czék lira fordit, eddig a saját beismerése szeint tizenöt ízben 150 frtot s ezzel kiávja m8ga ellen a megtorló igazságot, -öláldoz egy szép, biztos pályakört, sze encsótlenségnek dobja családját. Hát em szörnyű mindez ? És még micsoda yomoruságos tételek ! Mikor egy községi ggyző 2 frt 10 kros tóteleket elsikkaszt, zt nem a gonoszság, de a könnyelműégből következő végtelen elzüllés. Mert ógtelen elzüllés kell ahhoz, hogy lelke iyugalmától kezdve mindenét föláldozza alaki 2 frt 10 krokért, pedig Szirotka ikkasztásai ilyen kis krajczáros tótelek. daga az, a mi nincs elszámolva, összeen is csekély. Az ember esze megáll, togy micsoda anyagi zavaroknak kellett ekövetkeznie, hogy ily silány összegórt ikkasztó legyen. A biróság 9 órakor elfoglalja helyét : konstatálják a két vádlottnak, az öszszee beidézett tanuknak bejövetelét. A biróság igy alakul: elnök V. Szakmáry Arisztid, szavazóbirók : Lehóczky, Hu ba y, jegyző Buda i, ügyész L i s -s y Viktor. — Belenczéresi, Józsefet Jaucsovics Emil, Szirotka Eleket Frankó László dr. védi. Megindítja a nézőt a két intelligens vádlott, különösen Belenczéresi magatar tása. A vád 32 pontból áll. Összesen 13 oly eset van, midőn a postán érkezett pénzt B. vette át s ezett eltűntek. A tárgyalás során B. tagadja, hogy, bármelyik tételt elsikkasztotta volna (3 azutalvá nyokat, vagy a postáiól hozott pénzt mindég átadta Szirotkanak, erre tanúi is vannak. Szirotka az általa nvugla'ott pénzek elsikkasztását beismeri, illetőleg azokért az anyagi felelőséget elviselni kész, ellenben görcsösen ragaszkodik azon álli tásához, hogy a nagyobb tetelek nem az ő kezén vesztek el. Mezőberény képviselőtestületének megbízásából megjelent Mucsy Mihály jegyző és Baróthy Károly; a pózügyigazgatóságot Kis István számvizsgáló képviseli. Mindenekelőtt felolvastatik a vádlevél. A vádlevól szerint itt Braun (Be lencóresi) József ós Szirotka Elek községi jegyzők harminczkét eset ben mintegy 555 frtot sikkasztottak el. A kezelési könyvek tanúsítása szerint 32 izben postán érkezett adók nem számoltattak el. A vádlevól minden egyes tételt fölsorol, legnagyobb tétel egy 150 frtos, legkisebb egy egy forintos tétel, mely eltűnt, hogy melyik jegyző kezén, az a bizonyítás során fog kitűnni. Mindenekelőtt Mucsy Mihály, helyettes jegyző ós Bertóthy Károly községi megbízottak hallgattattak ki, hogy menynyi kárt követelnek vádlottakon, illetőleg mennyi kárt kell megfizetni a közsegnek a tisztviselők hűtlensége következtében. Mucsihoz az elnök ezen kérdéseket teszi: — Megtérült-e a kárból valami ? — Semmi. — Tettek-e az illetők hivatalos esküt ? — Igen, a főszolgabíró kezébe. — Kivánja-e a község M. Braun József ós Szirotka Elek megbüntetését ? — Nem kívánja. Erre vonatkozólag fel is olvastatik a községi képviselőtestület jegyzőkönyve, mely Braun József tizenkét éves jegyző múltja nagy sikereire, hűségére tekintettel, — nem kívánja megbüntetését. — Ki kezelte a postakönyvet ? — Braun M. József; de Szirotka rendszerint ilyenkor benn volt az irodában. Ha Braun otthon nem volt, akkor Szirotka vette át a pénzt. Nagyon sok részletet nem tud, mert irodája messze volt a Braunótól. Ezután Frankó védő tette föl kérdéseit : — Van-e tudomása arról, hogy Szirotka Elek felesége az okozott kár megfizetésére magát kötelezte ; azaz vagyonára bekebelezést engedélyezett? — Van. Tényleg a bakebeleaós megtörtónt. — Nyujt-e az fedezetet? — Nem tudom. Frankó itt újra körülményesebben teszi föl a kérdést, a mire egy kis incidens következik, mert elnök fölhívta védőt, hogy ne tegye ugy föl kérdéseit, hogy mindjárt benne legyen a felelet. Dr. Frankó ismerte azt a viszonyt, mely Belenczéresi és Szirotka között fenforgott. — Ismerem, a legbensőbb volt. — Föllehet e tételezni, hogy ezen viszonyból kifolyólag Braun nyugta nélkül adott át hivatalos pénzeket? — Föltételezem. Kiss Károly pénzügy ig. számtiszt a kinestár kárbejelentéseit teszi meg. U 1 n e r Jakab káros előterjeszti, hogy az iparengedélye kiállítása körüli mulasztásaiból kárt szenvedett. Neki iparigazolvány kelletett s már januárban kérte Szirotkát ennek kiállítására, a kinek 12 frtot általadott; Szirotka aztán hitegette, hogy az ipaiigazolvány meg lesz. Januárban kinyitotta üzletét, de juliusban, miután még sem volt igazolványa, megbüntették 10 frttal ós 3 frt 33 kr eljárási költséget kelletett fizetnie. -Ez összeget követeli, de Szirotka megbüntetését nem kívánja. Kiss Mihály káros kihallgatása, kinek adója tűnt el Szirotka kezén, hosz szabb időt vesz igénybe. A vizsgálat során egész másként vallott, mint a vógtárgyalason A vádlottak kihallgatása. Következik Braun József kihall gatása. Előadja, hogy.Braunnak, ujabban Belenczéresinek hívják, 48,éves, ág. ev. nős, négy gyermtk atyja. Érettségit tett, jogot Lajlgtiou fe jtÉJíői vizsgát tett. Vagyonát 3400 frtra értékelik. 1887 ben lett adóügyi, 1889-ben lett első jegyző. Elnök : A postán érkezett pénzeket ki vette át ? — Rendszerint én, ha nem voltam otthon, akkor Szirotka. — Volt önnek az átadott pénzekről pónznaplója ? — Volt. De az átvételi lapja nem olyan, mint a mostaninak. — Iktatták-e az érkezett pénzeket ? — Igen. Legtöbbjót iktatták. — A vizsgálat során azt motdotta, hogy nem iktatták. — Nem mindig, de legtöbbször. — Pénztárkönyve volt? — Volt, de az a vizsgálat során elveszett. En akkor nem voltam otthon, mikor vizsgáltak. — Ki tüntethette el a pénztári naplót? Éa nem, hiszen én igy is felelős vagyok, én minden tételt beírtam, különös okom eltüntetni nem volt. — Minden adópénzt átadott ön Szirotkanak ? — Minden pénzt. Én aláirtam a postakönyvet; de a pénzt gyakorta nem is én hozattam el, hanem Szirotka. — De mért adta át Szirotkának a pénzt, hiszen nem volt pénztárnok ? — Ha 100 frt jön, ón nem tudom, hogy az egyes adónemekre mennyi jut, ezt Szirotka a könyvekből tudja s ő számítja ki, azért kelletett a pénzt neki adnom. — De hiszen ezt az átszámolást meg lehet ejteni a nélkül is, hogy adóügyi jegyzőhöz menjen a pénz ? — Gyakorlatilag kivihetetlen, kétszeres munka. — A postabontásnál Szirotka jelen volt ? — A legtöbbször. Még jelenlétemben is átvette az ő ügydarabjait, az adópénzt. — Ha nem is ön vette föl a^pénzt, hanem Szirotka; csak ön irta alá. — Igen. — Vannak erre tanúi? — Igen. Hati Béla, Kovács István. Pilcz Márton. — Kért öntől Szirotka adórendezósre pénzt ? — Kért egyszer 20 frtot, a Kárász adój a rendezésére. — De miért adott ön erre pénzt? Miért nem jelentette föl az esetet s miért nem gyakorolt nagyobb ellenőrzést, legalább a postakönyvet ne irta volna alá, hogy a felelősség alól kibújhasson. Vádlott jóhiszeműségével s a gyakor lattal védekezik. Minden tételnél követ kezetesen azt vallja, hogy az utalványt ő ugyan aláirta, de a pénzt Szirotkának átadta. Még Frankó védő tett föl kérdó seket a pénztárkönyvre, a szolgabírói adóvizsgálatra vonatkozólag. Szirotka Elek vallomása. Következik Szirotka Elek vallomása. 37 éves, két gyermek atyja, Pozsonyban nyolcz osztályt végzett. — Mióta jegyző Mezöberónyben ? — 1889-ben foglalta el állását; hivatalos ügyköre az adóügyi könyvek vezetése. A községi első jegyző távollétében en vettem át a pénzt, de arról, hogy ezt a képviselőtestület elhatározta volna, — mit sem tudok. Védelmét, ugy látszik, arra basirozza, hogy jogi felelősség a pénz eltűnése következtében őt nem illeti, mert ő nem tudott a képviselőtestület határozatáról, melylyel pénzátvételével megbízták. A legnehezebben bírható, nehéz keresztkérdésekkel még jelentéktelen kér désekben vallomásra. Braun minden állítását tagadja. Igyekszik nem a föltett kérdésre felelni. A pénztári uapló egy pár iv papir volt, el veszéséről nem tud. Utoljára Braun kezében látta, közvetlen a vizsgálat előtt. Hova lett? meg sem mondhatja. Minden egyes tételnél elmondja védelmét, ment ségét; tagad ós Braunt vádolja. Beismerésben van azon tételekre, melyeket ő vett át s elismeri, hogy eze ket saját czóljaira forditotta, készségesen elismeri — úgymond — ezeket, mert ha bünt követett el, ám bűnhődjék; de vó dekeznie kell azon összegek felől, melyeket át nem vett s melyeket el nem sík kasztott. Érdekes volt a szembesítés, melyben Braun M. József határozottan állítja, hogy ő az összegeket Szirotkának átadta. Szirotka habozik, kijelenti, hogy azon összegeket, melyeket bevall, ő sikkasztotta el; de azt kívánni sem lehet, hogy olyanokat terhére vegyen, melyeknek nem ő az elkövetője. A tanuk. Kovács István községi irnok előadja, hogy sok esetben a nyugtákat sürgették. Megtörtént, hogy a már aláirt utalványokat Szirotka Braun szobájából kihozta s maga hozatta ,61 a postáról. Tényleg van tudomása arról, hogy rendes pénznaplót vezettek ; rendesen vezettók-e a naplót, nem tudja. Pilcz Mihály községi iktató tett vallomást. Előadja hogy a postapénzeket Braun, Szirotka vették át. Postabontásnál nem volt jelen soha, igy sem arról nem tud, hogy Braun átadott volna pénzeset, sem azt, hogy Szirotka elvitt volna Braun asztaláról leveleket. Marmorstein Izidor vádlottat hallgatják ki ezután. Az adóhátráléki kimutatást ő készítette; ellenjegyzés végett beadia mindég a jegyzőnek. Két esetet tud, midőn Szirotka Elek az öszszeget elsikkasztotta. Csermák és Szabó esetét tudja. Tagadja, hogy Szirotka mondotta volna, hogy a pénz Braunnál van. L i t v a y Lajos azt vallja, hogy Szirotka a Wagner József adóügyét rendezni ígérte, nem emlékszik, hogy Szirotka azt mondotta volna, hogy a Wagner-féle adóhátrálók Braunnál van. Klauschnitzer Miksa adóügyi jegyző előadja, hogy ő kapott hátráléki kimutatást; de azt Szirotka telefonon visszakövetelte, mert a pénz időközben állítása szerint megérkezett. Szirotka ezt tagadja, Horváth János mberónyi postamester előadja, hogy ő Klauschintzer tanutói hallotta, hogy az koronatanú lesz, mert Szirotka visszakövetelte a hátralöki kimutatást, hogy a pénz a kezei között van. Egyebet nem tud. Petneházy Ferencz Szabó János adóügyében járt Berényben. Elmondja, hogy Marmorstein végrehajtó kiállította az adókönyvet, Szirotka aztán megbiztatta, hogy csak hagyja ott a könyvet ha van befizetés, előjegyzik. Határozottan ellentmond Szirotka azon állításának, mintha azt mondotta volna, hogy Braunnál van az összeg. Hathy Bála napidíjas rendkívül zavarban van. Ellenmondásba keveredik. Állításainak okmányok mondanak ellent. Nem is eresztik esküre. A többi tanukat vallomásaikra megeskedtettók. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetett. Most Liszy kir ügyész tette meg indítványát, a mire Frankó László dr. védő a tárgyalás elnapolását, mert a Szirotka által elsikkasztott össsegek magánfelek tulajdonai s a károsok kihallgatása szükségessé válik; egyúttal néhány tanú kihallgatását is indítványozza. Erre a törvényszók helyt adott a védő kérelmének s az iratokat visszaadja a vizsgálóbírónak a nyomozat pótlása végett. Ugy tudjuk különben, hogy néhány ujabb tétel hiányát fedezték föl s ezekre szintén kiterjesztik most már a vizsgálatot. Hány ember él a földön? — Ismeretterjesztő apróság. — Egy D'Aatrevilie nevű franczia tudós veti fel a kórdóst, a mely oly kényelmetlen a statisztikusokra. Behm és Wagner 1874-ben hozzávetőleges becslés szerint 1391 millió egyénre tették az egész földgömb lakosságát. Lavasseur ezt a számot 1878 ban 1439 miilióra emelte, ma padig 1480 millió embert számlálnak, — mely világrészek szerint következőleg oszlanameg : Európa 358,379 000; Ázsia 825,954.000; Afrika : szigetek ós sarkvidék 7,500 000; Amerika : 121,713 000; az oczeáni szigetek ós a sarkvidék 7,500000 — ós Ausztrália: 3,230,000. Schooling angol tudós érdekes közleményekkel egészíti ki e számadatokat. Igy elmondja többek közt. hogy átlag minden 1000 földlakó közül jut Ázsiára 658, Európára 242, Afrikara 111, Amerikára 82, Oczeániára ós a sark vidékére 5 ós Ausztráliára 2. Több„mint az emberiség fele Ázsiában lakik, tehát egy negyede körülbelül pedig Európában. Amerikára csak V12, Afrikára pedig V9 esik. Ausztráliának egész nÓDessége nem több, mint London, vagy pedig Páris ós Pótervár, lakossága együttvéve. Európában minden angol négyszögmértföldnyi területre 95 lakos esik, Ázsiában 48, Afrikában 15, Amerikába 8, Oczeániában ós a sarki régiókban 3, Ausztráliában ós átlagban véve az egészí'emberiséget 28 ember esik egy angol nógysnögmértföldnyi területre. Megfordítva a számítást: Európában 7 acre (közel 7/10 katasztr. hold) terület esik egy emberre, Ázsiában 13, Afrikaban 44, Amerikában 78, az Oczeáni szigeteken és a sarkvidéken 916, Ausztriában pedig 598 acre. De ha az egész földet igazságosan osz tanák fel a föld összes lakói között, ugy hogy egyforma rész jutna mindenkinek, több mint 16 katasztrális hold volna minden egyes ember osztályrésze, szóval van még hely a földön elég és egy darabig nem szorulunk meg, de ha az emberiség szaporodása a mostani arányban halad tovább, el fog jönni az az idő, a