Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-23 / 85. szám

év bért 350 frtról 400 frtra emelte a tulajdonos, ami jogos is. Beliczey Rezső, K o r o s y László is azon nézeten van, hogy a csendőrség laktanya kérdése nem tartozik a városra ós nevetséges érveléssel ijesztik a várost. Fábry Károly ugy tudja, hogy a bérkérdés már majdnem megvan oldva s az ügy felett napirendre térne. A közgyűlés azonban elhatározta, hogy az átiratot a szokásos uton a belügyminiszterhez terjeszti fel. A polgári leányiskola államosítása. Az iskolaszék a polgári leányiskola kifejlesztésére és az államnak való átadására hozott határozatot s a következő előterjesztést tette: Kívánatos, hogy a közs. polg. leányiskola államosittassók és pedigazért, hogy a polg. leányiskola az eléje szabott kulturális föladatot oly mértékben oldhassa meg, a minőt a fejlődő város lakosságának érdeke megkövetel, a mi csak akkor történhetnénk meg, ha a tandíj negyedrésznyire szállíttatnék le ós igy az állami polg. iskolákóval egyenlővé tétetnék, hogy továbbá a tanítótestület, mely jobban meg vau terhelve, mint másutt, kellően kiegészíttethessék s oly díjazás ban részesülhessen, mely egyes tagjai, hosszú szolgálati idejének, a 800 frtos fizetési minimum megállapítása óta lefolyt 30 óv alatt nagyban meg vátozott viszonyoknak megtelel, hogy végül a városnak már is magasra rugó kulturális kiadásai azon rendkívüli növekedés által, a melyet a most következő legközelebbi évek elkerülhetetlenül magukkal fognak hozni, a város költségvetését elviselhetlenül meg ne terheljék. Az államosítás módjára nézve pedig azt tartaná czélszerünek az iskolaszék hogy a község, mivel már a folyó évben is 2522 frtot költ polg. leányiskolájára. mely összeg 2—3 óv múlva 3000 frtra fog fölemelkedni, vállalja magára ez u'óbbi összegnek akár évi járulékul, akár egy fölveendő amortisatió kölcsön évi annuitásául való fizetését, hogy bocsássa át azállam tulajdonába a polgári leányiskola épületét fölszerelésével, taneszközeivel és tartalékalap jávai együtt; föltételül kösse ki pedig azt, hogy az állam vegye át a tantestület is a városnak irányában fönnálló kötelezettségeivel egyetemben, tartsa fönn az intézetet mint polg. leányiskolát, elvben fogadja el a polgári leányiskola felsőbb leányiskolává való fejlesztésének eszméjét. Varságh Bála az iskolaszók elő terjesztése elfogadását kérte, mert főczélja az, hogy a város a további megterheltetóstől szabaduljon, az iskola pedig kifej lesztve, teljesen megfelelő legyen. Beliczey Rezső szintén melegen szólal fel a javaslat mellett. Dr. Zsilinszky Endre a leányiskola államosításának kérésénél, ingyen telek felajánlása mellett, állami polgári fiúiskolát is kérni. Erős meggyőződése, hogy ugy mint más városokban, Csabán is állítana fel a közoktatásügyi kormány polgári fiúiskolát. S z a 1 a y József hajlandó a' leányiskola államosítására, az iskola épületét, felszerelését! is átengedni, de azon felül még évi 3000 frtot adni, arra már nem. A polgári fiúiskolával pedig csak ujabb adósságot csinálnánk. Dr. Zsilinszky Endre előtte szóló szavaira reflektálva, itt nem adósság cú nálásról, hanem tehermentesítésről van szó. A városnak van már határozata, hogy polgári fiúiskolát állit s ezért kórheti, hogv a telek adásával az állam állítson fel iskolát. K o r o s y főjegyző az államosítást óhajtja, de az évi hozzájárulást, 750 frt leütésével, melyet most a város az épület annuitására fizet, s igy csak évi 1800 frtot ajánlana. A polgári fiúiskolát nem kérné, mert az nem nevel az életnek. S z a 1 a y József inditványt tesz, hogy a leányiskolát évi hozzájárulási összeg nélkül ajánlják az államnak. Varságh Béla olyannak tartja Szalay indítványát, hogy azzal agyonütjük az egész kórdóst. A polgári fiúiskolát óhajtja, de azzal ezt a kérdést nem kom plikálná. A hozzájárulást 2000 forintban állapítaná meg. Kiiment Z. János oly ajánlatot tenne, hogy a 2000 forint hozzájárulást polgári fiúiskolára ajánlaná, a leányiskolára az épületet ós a felszerelést. Még Kocziszky Mihály szólalt fel a polgári fiúiskola mellett, szavazásra kerülvén az ügy, kimondatott, hogy most elvben a leányiskola államositásat megszavazzák, majd 30 nap múlva a fiúiskola ügyében is határoznak. Most gyorsan tárgyalták le a többi ügyeket. Megszavazták a Simay-porta vételét, annak bérbeadását; az 8dó összeíró esküdtek napidiját 1 frtról 1 frt 50 krra emelte a közgyűlés ; a gazdasági ismétlő iskola üzemtervét tudomásul vet tók, de csak a dologi hozzájárulásra hajlandó a város, nem pedig az iskola összes berendezési ós üzemköltségeire. A közgyűlés ezzel véget ért. Egyházmegyei közgyűlés. — A békésbánáti egyházmegye gyűlése, — A békósbánáti reform, egyhizmegye szerdán kezdette meg H -M. Vásárhelyen a városháza gyüléstermóben őszi közgyűlését s a számos pontból összeállított tárgysorozat két napi tárgyalást vett igénybe. Az egyházmegye gyülÓ3én egyházi részről Szabó János esperes, világi részről pedig gróf Rádai G deon főgondnok akadályoztatása miatt dr. H a jn a 1 István, mint legidősebb világi tanácsbiró elnökölt. A vásárhelyi lelkészeken kivül jelen voltak a gyűlésen: Oláh Antal egyházmegyei főjegyző, Nagy Károly ós Futó Zoltán egyházmegyei aljegyzők. Tatár János, Garzó Gvula, Dombi Lajos egyházi tanácsbirák, Zöldi Márton, Kódi Márton, Böszörményi Béla, Fekete Gyula, Tóth József, B^reczk Sándor, ifj. Szabó János, Darabos Sándor ós Kun Béla lelkészek ; világi részről megjelentek: Széli Akos, Oláh György, Fekete Márton világi tanácsbirák, dr. Baksa Lajos és Szegedi Kálmán világi aljegyzők s mint a h. m.-vásárhelyi ref. egyház képviselője: Juhász Mihály polgármester. A gyűlést megelőzőleg 8 órakor az ó-templomban egybegyűlt lelkészek előtt Pap Imre lelkész tartott könyörgést, a gyűlést pedig Szabó János esperes nyi totta meg a városháza közgyűlési termében egy szép alkalmi imával, majd a megboldogult Erzsébet királyáéról em

1 kezett meg megható módon, mialatt a gyűlés tagjai állva maradtak. A királyné emléke jegyzőkönyvileg örökittetett meg. Ezután FutóZ)!tán szentesi lelkész, mini újonnan választott egyházmegyei aljegyző tette le a hivatalos esküt. — Az egyházmegyei tanítói két képviselőre baadatott 120 szavazat, általáno * szó több <éget azonban egyik jelölt sem nyert s igy Ég<!ő Imre ós VidonyiJenő vásárhelyi, Jámbor Lajos békési ós Djinokos Károlv makói tanítók között uj szavazás readeltetett el. — A tanítói ötöd-ves korpót lókra nézve elfogadta az egyházmegye az előadó Szegedi Kálmán javaslatá', a melyszerint azon egyházak érdekében, a melyek az államtól tanítóik részére a korpótlékot meg nem kapták : az egy házkerület utján tétessék a minisztériumhoz előterjesztés. Széleskörű vitára adott alkalmat a vásárheyli egjháztanácsnak az újvárosi lelkészség f'eláliijtására vonatkozó beterjesztése. Az egyháztanács ugyanis az ujvá rosi lelkészi ^llágt rendes lelkészszel akarja betöltetni, de oly móíjon. hogy a midőn egv rendes belső lejkészi állomás megüresedik, a megüresedett lelkészi állomás fizetésének terhére fog az uj váró i lelkésznek a fizetése rendeztetni, vagyis egy megüresedő lelkészi állás esetén nem öt, hanem ismét négy állás fog fen'artatni. Az egyh íztnegyei közgyűlés azon ban az egyháztanácsnak csak azoa hitározatát fogadta el, a melyszerint az újvárosi lelkészi állomás dij le veiét megerő-itette s a pálvá'/at elrendelósehez hozzájárult; az eg>háztanácsnak az egy ház jövőbeni szervezkedésére vonatkozó javaslatára azonban ez idő szerint véleményt nem mond s elvárja, hogy az erre vonatkozó javaslatokat az egyháztan tcs annak idején részletesen m6giqdokolva hozzá beterjeszsze. Másnap a gymnasíijmot tekintették meg e a fegyelmi bizottság tartott ülést. Megyebizotts. tagok választása. — Kilépő tagok, választáfi elnökök. — Ez óv dtczemberben 83 megyebizottsági tagnak jár le megbízatása, toNeki is azt mondta Anteó : — Hozz nekem egy uj virágot, akkor szeretni foglak 1 De Amarillis, miként a többiek, nem érzé magát ezzel legyőzöttnek s hosszú ideig gondolkozott rajta, hol találhatna egy uj virágot. A gyöngéd lelkek, mint az üveg, gyakran aczól-keménynyó válnak, ha a szenvedély hevíti s meróíz tervek megvalósítására unszolja. Hosszas gondolkozás után elment Delfibe, hogy a hires jósdát megkérdezze. Tanácsaival Sibylla már sok embert megmentett, kik az élet uehóz körülményei között hozzá fordultak. Alig vezették be Amarillist a szentélybe, az oltár előtt földre vetve magát igy kiáltott: — Azt kívánom, hogy szeressen. — Ha csakugyan azt kívánod, ha lángolón és állhatatosan kívánod, szeretve fogsz lenni. Hiszen már egy régi mondás tanítja: —Szerelem szerelmet kelt a szeretetben Amarillis sóhajtott: — Meglehet, hogy az a legtöbb férfinál igaz, de Anteó, a kit ón szerelekse esdeklő pillantásaimmal, se sóhajtásaimmal, se könyörgésemmel nem törődik — Talán másvalakit szeret? •— Nem, soha nem szeretett, s nem egy lányt látott már szerelmében meghalni lábainál anélkül, hogy csak egy könnyet is ejtett volna érte. Mindegyiknek azt mondta: „Hozz nekem egy uj virágot, akkor szeretni foglak." Da csoda nélkül merre találunk uj virágot ebben a mi országunkban ? S hogy ezt a csodát ki, eszközöld, azért fordultam hozzád, isteni Sibylla. Hosszas hallgatás következett Amarillis e szavaira; aztán az oltár mélyéből egy kékszínű, jóillatu füstoszlop szállt fel a mintha csak az beszélne, e szavakat hallá: — Lányka, kéBZ vagy véredet is feláldozni érte, hogy szeretve légy? — Mind oda adom érte. — Jól van tehát; ha inuét kimégy, a szentély előcsarnokában VenusUrania szobrát keresd fel, melynek tegze te'e van finom aezélhegyü arany nyilakkal. Egyei vigy el magaddal belőlük haza. Olyan nyilak azok, melyekkel a szivet meg lehet sebezni a nélkül hogy meghalna az ember. — Hogyha haza ,értél, várj be egy szelid holdvilágos éjszakat s pontban éjfélkor minden félelem nélkül döfd a nyilat szivedbe s »z:án mezítláb menj el azon kunyhóig melyben kedvesed alszik, zörgesd meg az ajtaját s kérd, hogy szeressen. HB mindjárt előszöre nem nyitna ajtót, térj vissza hozzá kétszer, háromszor, tízszer ugyanazon az uton s mindanynyiszor sebezd meg magadat a nyíllal I igy meg fogod nyerni Anteó szerelmét. Amarillis élénk figyelemmelhallgatta Sibylla szavait, de midőn észrevette, hogy többet már nem szól, nedig az uj virágról még semmit sem mondott^ $ melyet Anteónak kellene vinnie, meglepettnek és levertnek látszott. — De kedves Sibylla hit a virág ? Egy az előbbinél még sűrűbb füst felleg szállt fel feleletül a lányka aggódó kérdésére. — Ez volt minden. A jóslás véget ért. Más türelmetlenek számára kellett átengednie helyét Amarillisnek, kik szintén Sibylla felelletót óhajtották hallani. * A leánykát egészen elkábították a a látott és hallott különös dolgok ; távozott a szentélyből s az előcsarnokban felkeresve Venus Urania szobrát, tegzében talált nyilak kcjül kihúzott egyet. Haza érve szerencsés előjelet vélt találni abban, hogy május havában épen e napon telt meg a hold s derü't égből tozat, mosolygott alá a földre. Éjfélkor felkelt ágyából s minden félelem és vonakodás nélkül szivébe döfte a nyilat, aztán kihúzta belőle ismét s mezítláb megindult Anteó konyhója felé. Heves fájdalmat érzett, mintha rögtön megkellene halnia, aztán az is elmúlt.] De az éj csendjében hallotta, a mint sebéből a vércseppek halk kopogással a földre hullottak, Vére hullásával jelölte az utat, elér kezett Anteó kunyhójáig s felénk reme géssel kopogtatott ajtgán. — Ant

0P, Anteó, nyisd ki az «jtór Éa vagyok Amarillis, a ki tégedet olyan himondba<Vlanul Szeretlek. Néma osen^ felelt a szerelem ez őszinte vallomására, s ^iqarillia sírva, de kétségbe nem esve, tért járdát haza. S huszonkilenez napon át egymásután minden éjfélkor keresztülszúrta a nimfa nyilával a szivét s kihulló vérétől piroslott az ösvény, mely szeretett pásztora kunyhójához vezetett. Huszonkileaczszer esdeklett szerelmeórt s tért haza, választ nem kapva, az éj ciendjében. De a harminczadik napon, már csaknem reménye vesztetten, halványan az erős vérveszteségtől s alig birva egyenesen járni a kimerültségtől, még egy szer megpróbált eljutni Anteó kunyhójához. Es íme, a t^ejre » vére legsűrűbben hullott, mezitelep, hi^egül^ lábai egy vifágra akadtak, egy vérpiros, ud-jégtől ós élettől ragyogó gyönyörű uj virágra. Amarillis letépett egy szálat s mind erŐ9ebben kopogtatva kiáltozá: Anteó Anteó, hozom az uj virágot, melyet kívántál, egy gyönyörű uj virá got, melyet vérem hu lásából szármzott, yórem hullásából hajtott ki. A pásztor mintegy álomban felkelt s kinyitotta az ajtót. 4 hold még fenn ragyogott az égboltozaton s Amarillis fehér ruhájában ós fehér arcával állva elcjtte, átnyujtá neki a bíborszínű virágot, mely szive véréből származott Anteó megcsókolta a virágot s aztán megcsókolta Amari'list s ez első, éd

js C3Ókra megremegtek a nimfa gyöngéd idegei s a pásztor herkulesi izmai annak a két húrnak isteni harmóniájában melynek neve férfi és nő. Máté Pál. vábhá az elhunyt Práznovszky és az eltávozott Ily és Endre helyett még két tagot, tehát összesen 85-öt választanak az országgyűlés képviselő válasz tására jogosultak, A választás november 7-én ejtetik meg. A legutóbbi közgyűlés választási elnökül megválasztotta: Gyulán : I. alkerület: Ladics György, helyet tes: Sall József; kilépő tagok: Sall József, Gallacz Jáno3, Ladics László dr. II. alkerület: Keller Imre, Schrödsr Cornél; kilépnek: Schmidt. Gyula, S «1 Seb>**yén, Schmidt József III. alkerület: HofTnana Mihály, dr Follmann János; kilépnek: Dombi Lajo?, Schriffert József, Schröder Cbrnél. B.-Csabán : I alkerület: Fabry Károly, helyettes: Beliczey Géza; kilépnek : Vidovszky János, Janovszky András, Seiler Elek II. alkerüet: Haan Bela, dr. Zsilinszky Endre; kilépnek: Gally Gyula, Fay Samu dr., Haan Bála, dr. Zsilinszky Endre, Lepény Pál. III. alkerület: Sohár Kálmán, Kovács L. Mihály; kilépnek : Hrabovszky János. Salamon János, Sohár Kálmán. IV. alkerület : Urszinyi János, dr. Seiler Vilmos; kilépnek: Urszinyi Jí nos, Miczak H. Márton, az elhunyt Seiler Endre helye. Békésen: I. alkerület: Hajnal István dr., helyettes: Szathmáry Gábor; kilépnek: Kocsor Gergely, dr. Török Gábor, Sajti János. II. alkerület: Konsiczky János, Benedicty Gyula; kilépnek: K. Szűcs Gyula, K. Nagy Gábor. III. alkerület: Kratochvill G.yu'a, dr. Török Gábor; kilépnek: Czira Gergely, Zolnay Bála, Szathmáry Gábor. Kétegyházán: Böhm János; helyettes: Szerb Miklós; kilépnek: Szerb Miklós, Szekér Mihály. Mezőberónyben: Horváth János, helyettes: ifj. Kollár János; kilépnek: Wagner Jóesef, Hegedűs Mihály, Bihály József, Gy. Kovács János, Horváth János. Gyomán: Garzó Gyula, helyettes: Németh Lukács; kilépnek: Garzó Gyula, Házy Imre. Cs. Szabó Gergely, Fazekas Zsigmond, S. Nagy András. Endrődöu: Kalmár József, helyettes: dr. Jikucz Benő; kilépnek: Viskovits Ignácz, Varjú TT T S fi í 1 IrT - _ * , Hege jedüs LaMáty g, Huaya J. Mihály, jos, Gorzó Nándor. Szarvason: I alkerület: Gróf Bolza Giza, helyettes : dr. Salacz Oszkár ; , kilépnek : dr. Sziráczky J^nos, Áchim Ádám. II. alkerület : Sze;nző Gyula, helyettes: Petriczky János; kilépnek: Haviár Gyula dr., Bankó György, Csomka Pal. III. alkerület: Lengyel Siridor dr., helyettes: G dián Séma, kilépnek: Grimm Mór, dr. Kr c marik JÍQJI, dr. S ilacz Oszkár. IV. alkerület: Haviár Gyula d-., helyettes: Zvar nyi J mos, kilépn k : Haviar Dániel, Beaka Gyula, Melis Mityás, Klenk Józsefi Orosházán: I alkerület ; Mikolyai Jstván, helyettes : Bulla Sándor, kilépnek | Székács István, dr. László Elek, Tobak István, Vtres József. II. alkerület: Székács István, hejlvettes : Herczeg Géza, kilépnek: Bmkó István, D. Kovác- István, Németh András. Szeghalmon: Ko vács Gyula, helyettes: Nyitrai István, kilépnek: Mészáros János, Gadán Ambrus. Körös-Ladány : |Ühi)kó László, helyettes: Diamant Jakab, kilépnek ; Nagy L- Imre, Vakares János, Füzes-Gyarmaton : Szilágyi Márton, helyettes : Pap Lajos, kilépnek: Fehér László, Sz. Homoki János, Kornis Gyula, Eke László. K.-Tarcsa, Doboz, Vésztő együttesen: Ifj. Szabó Jano3, helyettes: üszalay Gjula, kilépnek: Szabó Jáno?, Nagy Sándor, Hajdú István, Petneházy Ferencz p.-Szt.-Földvár, Nagyszénás, Kondoros, Hzt.-Ahdrás ?' Zlimzky István, helyettes: Darabos Sándor, kilépnek : Zlinszky István, Fabó Emánuel. Öcsödön: Oláh Antal, helyettes: Sós István, kilép: Dezső Antal.