Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-06 / 89. szám

Békés és Csaba közös ügye. — A műútépités. — Ismeretes dolog, hogy a kereske­delmi miniszter ezelőtt négy évvel igére tet tett Békésvármegyének arra, hogy ha a transversalis müut építéséből megtaka­rítás mutatkoznék, ennek terhére kifogja épiteni a békés—csabai utat. A miniszter most készítette el számadásait s kivilág lott, hogy az állami útra 'fölvett négy millió forintot az építés teljesen fölemész­tette, ugy hogy azt az ígéretet — mely ugy is feltételes volt — nem teljesítheti. Azonban a beállott kényszerű helyzetben is rendkívüli jóakaratot tanusit a minisz­ter, midőn hajlandó ezen útnak kiépítése esetén azt az állami úthálózatba fölvenni és fönntartani. A békés—csabai ut kikövezése 132.808 frttal van előirányozva s miután kiépíté­sére a miniszter sürgős határozatra hívja Békésvármegyét, Fábry Sándor dr. alit-pán a közgyűlést egybehiván, tájé­koztatólag elmondja e kérdés fázisait, ezekben konkludál: „Az ut kiépítése kérdésében a tör­vényhgtóságnak határoznia kell s amen­nyiben a költségek kölcsön utján való fedezéséről is gondoskodni szükséges, e részben megkönnyíti a helyzetet az, hogy már előre tartva attól, miszerint a transversalis útnál megtakarítás nem lesz, az 1.200,000 forintos kölcsönből reserváltatott e czélra 200,000 frt, illetve e függőben maradt útépítés folytán az 1.200,000 frtos megállapitatott kölcsönből eddigelé nem vétetett fel csak egy mil­lió forint. Tekintve, hogy a békés-csabai­ut rendkivü i nagy közforgalma annak műuttá való kiépítést föltétlenül szüksé­gessé teszi, tekintve, hogy e kiépítés már jogerős megyei határozattal előbb ki lett mondva, tekintettel arra, hogy a fedezet reserválva van, tekintve, hogy a megyének nagy haszna van az által is, hogy a kész ut az állam által át fog vétetni, s a fentartás költségei többé a megyét nem terhelik: az ut megyei költ ségen való kiépítésének elhatározása ki vánatos Bizonnyal ezt fogja mondani min­denki a megyében, a ki a Békés ós Csaba közötti nagy forgalmat tapasztalta ós a ki a közlekedés mizériáit eleddig érezte. A miniszternek Bókósmegyóhez in­tézett leiratát a következőkben közöljük : A szóban forgó szárnyvonal egész hosszall 037 km. mely hosszból a0—l 018 km. közti 1018 m. hosszú rész Csaba község átkelési szakaszát képezi; az 1018-9.244 km. közt levő 8226 m hosz­s?u útrész a két községet összekötő sza­Mást is mondok 1 Nézzen csak be akármelyik házasulandó egyszer — pl. a csabai leányok — kézimunka kiállításába, s ha tudja, tagadja azután a női kézi­muka kultuszát Ha azokat látva, a hófehér kacsoktól mégis azt kívánná valaki, hogy krump'it is kapáljanak, — Hrencsár Dorkától is joggal lehet követelni, hogy a buboske­mencze tapasztása mellett, a majolika festészetet sem hanyago'ja el. Hogy a kertimunka vezetésében, irányításában, s a háztartáshoz való vi szonyításában leányainknak jártasoknak kell lenni, — azt aláírom. De azt megint ál'ítom, hogy ebbe is más úton és esz­közökkel vezetik be Hrencsár Dorkát, mint murányvári Murányváry Amandát. Igaztalanul illet titeket fiatal leányok az a vád is, mintha ti a,sikamlós regényekért rajongnátok. Általában a regényért igen is minden leány hevül, mert a nőt lelkének speciális vágyai, s/ivének könnyen lobbanó érzelmei — mint delej a vasat — vonzak a román tika felé. Az irodalom elposványosodása, a regényílók elzüllött Múzsája az oka, ba egyszer-másszor olyan férc?munka kerül leányaink kezébe, a melynek ol vasába mérges fullánkként érinti a szű­zies szemérmet. Higyje el Juvtmalis úr! mai leánya­ink sem keresik az ily fajta regényeket. Ha vetetlen mégis látott volna ön ilyet e^y leány-foszekbeti, nem szabad felten­nie, hogy annak a leánynak már a le dérsóg Démona pajtásnője. Valamint a mézet gyűjtő méhecske nem tudja melyik virág kelyhe rejt magában gyilkos mór-i get, — úgy a romauticizmu-;t szomjazó l^ánylólek sem t ejtheti. hogy a regény fiima alatt a feslett erkölcstelenséget tá­lalja fel neki a léha, lelketben író. Ha a szülőiház és igkola őrködő üzemmel, éber Lgyelemmel válogatja meg bad útpályára esik ós a 9.244—10.489 km. közt levő, valamint a 9.344 kmtől kiágazólag a 0—0.548 km. közt levő 1245 m., illetve 548 m. hosszú, két rész­letből álló végső útszakasz 1793 m. hosz­ban Békés község átkeléséhez tartozik. A Csaba és Békés községek át­keléséhez eső útszakaszok kőburkolat tal látandók el ós mint számos közutak lesznek kiépítendők. A két köesóg közti külső útszakasz pedig a transversalis müut fővonalán alkalmazott rendszer szerint, mint kőalapos kavicsolt ós le hengerezett útpálya lesz kiépítendő Ezen utóbb nevezett útszakaszon a földmun­kák a vármegye költségén a folyó óv tavaszán már elkészíttettek ós igy ezen munkák a jelen műveletbe nem voltak ba­foglalandók. A fennt részletezett útvonal kiépítésére vonatkozó müvelet jóváha­gyott közigazgatási helyszínbejárási jegy­zőkönyv határozmányainak megfelelően készült ós az a kivitelre teljesen alkalmas A müveletet számszerűleg is átvizs­gáltattam, s a költségek vég összegét 132,808 frt 33 krra helyesbittettem. Ezen összegből a belső községi vámos utsza kaszok kiépítésére esik és pedig a csabai vámos útra 24 280 frt 06 kr., a békési vámos útra 39,139 frt 53 kr, vagyis ösz­szesen 63.419 frt 59 kr.; a külső utsza kasz építésére pedig 69,388 frt 74 kr. A munka végrehajtása, tekintettel arra, hogy az építkezést legalább is a halmágyc-ucsi állami közbányából szállí­tandó kő- és kavicsanyagnak önköltsé gen való átengedésével, illetve a trans­versalis műútra érvényes mérsékelt vas­ún sz állítási díjtételek engedélyez ssé vei támogatni kívánom, valamint tekintettel arra, hogy ezen szárnyvonal a kiépítés után állami kezelésbe átveendő lesz, leg­czólszerüböen akként foganatosítható, hagy a csabai ós a békési átkelési sza kaszokon még szükséges földmunkák, valamint az egész útvonalon szükséges műtárgy építkezések 8566 frt 59 kr. költ­ségelőirányzati Ö3szeg keretén belől a vármegye által házi kezelés mellett tel­jesíttessenek, a kőszállítás, burkolatké­szítés, utalapozás és hengerelós, vala mint az utkaparó házak és kerékvetők pedig a müut fővonalának építésénél al­kalmazott eljárás szerint részben állami házi kezelésber,részben a fővonalon fenn­álló szállítási szerződés alapján több munkaképen, részben pedig ujabb ver­seny tárgyalás utján vállalatilag bizto sittassanak. Ezen utóbb nevezett mun kák költsógelőirányzati értéke 124.241 frt 74 krt tesz ki és ezen összeg a mun­kák befejezése után megtartandó felül­vizsgálat eredményei szerint megállapí­tandó végleszámolás alapján esetleg né­mileg módosulni fog. A kérdéses szárnyvonalnak kiépátó­sóre szükséges költségek fedezése tekin­tetében a műút fővonalának építésénél esetleg elérendő megtakarítások az érin­tett szárnyvonalra lesznek fordítandók, a megtakaritásakból nem fedezhető rósz pedig a vármegye törvényhatósági út­alapját terhelendi. Minthogy pedig ma már megállapítható, hogy a műút fő­— a mint tényleg meg is válogatja — a leányaink kezébe adott könyvet, csak pesszimisták vethetik leányaink szemére a sikamlós regónyfalást. Bajza Lenke Nogáll Janka, Tutsek Anna, Geőcze Sa­rol a, Lengyel Laura, még egy egész se reg kitűnő írónő között a mi rag ogó tollú Prigl Olgánk, irodalmi működésük­kel is igazolják, hogy az ő ihletük, mely már a leányszoba szentélyében pattant ki aranyos lelkűkből, — nem a sikamlós regényekből táplálkozik. Juvenalis azért is elitéi titeket mai leányok, mert vizitb", színházba, hang­versenybe és bálba jártok. Váljon elítéli e a virágot is. a mely harmatra, napfényre vágyik ? Ha nem, titeket sem szabad vádolnia! A mint a virág is jobban illatozik ha harmat hallott kelyhébe, s ragyogóbban pom­pázik, ha napfény verődik vissza szirmain — ugy a ti kedvessógtek, bájaitok is hatványozódik a társaságban.fársas érint­kezés nélkül olyanok volnátok ti fiatal leányok, mint az a lepke, a mely fog ságba zárva elvesztette ragyogó hímporát. A ti egyénisógteknek himpora a modor. Ezt pedig még tárcacikkekből sem lehet eltanulni. Modorosságra egyedül ós kizárólagosan csak a társas érintkezés képesít. Modortalan leányra Juvenalis ur is azt mondaná : liba. Miért rója fel hát, ha ti keresitek az alkalmat, hogy sima modort szerezhessetek 1 Talán Ő maga sem tudja miért ? . . . A színház, hangverseny — ón ugy tudom — a felnőttek iskolája. A mit az iskola tanít, azt a színház szemlélteti, a hangverseny eszményíti. Csak ne legyen műsoron érzékiességet csiklandozó ló haság, — ón nem csak hogy nem féltem leányainkat a színháztól, de még páholy­bérletet is ajánlok a mamának ha —• módjuk van hozzá. vonalánál megtakaritások nem fognak eléretni, sőt a műút építési alapja tényleg már hianynyal záródik, ennélfogva a csa­ba-békési szárnyvonal kiépítését ós ezután annak állami kezelésbe való átvételét, csak a?, esetben foganatosíttathatnám, ha a vármegye közönsége a kiépítésre szük­séges költségöszszeget egészben fedezi. Ezekhez képest felhívom a közönséget, hogy a kérdéses költségek viselésére nézve a lehető legrövidebb idő alat nyi­latkozzék, mivel a munkák tényleges megindítását csak ezen nyilatkozatának beérkezése után fogom elrendelhetni, megjegyezvén egyúttal, ho^y a munkát foganatosítása közbea szükséges költségei fedezhotóse czéljából kivánaom kell, mi­szerint a vármegye közönsége az előirány­zati összegből egyelőre kerekszámban 120000 fríot a műút építési alapja javára az ottani adóhivatalba szállásom le, mire nézve a szükséges pénztári intéz­kedést szintén csak a fant érintett költ­ségek elvállalás íra vonatkozó nyilat­kozatának felterjesztése után fogom kiad hatni. Abban a feltevésben, hogy a vár megye közönsége a szárnyvonal építési költségeit egószan magára vállalja és ezen építésnek a közönség által ismétel­ten hangsúlyozott sürgősségére való te kintettel az építkezés végrehajtására vo natkoz j öszszes elő intézkedéseket már ez alkalommal megtettem ós a munkák felte'eles engedélyezése iránt az ottani m kir. államépitészati hivatalnak kiadtam az ezen rendeletem értelmében, illetve a fennt közöltek szerint a közönség által az államépitészeti hivatal utján házi ke­zelés mellett a csabai ós békési belső szakaszokon teljesítendő földmunkákra és a műtárgy építkezésekre szükséges 8566 frt 29 krt szabályszerű elszámolás kötelezettsége mellett az ál amépitószeti hivatalnak rendelkezésre. Végül újból felhívom a közönséget, hogy a csabai ós bék isi belső útrészeknek vámos utakki nyilvánítása tárgyában közgyűlési hatá­rozatot hozzon ós azt a netáni felfolya modásokkal együtt az engedély okiratban a vámtárgy újbóli kürülirása czéljából a műszaki leírás ós a helyszinirajz kísére­tében hozzám terjessze fel. Népkönyvtárak Békésben. Közművelődési egyesületünk, mint azt annak elnöke dr. Lukács György főispán a legutóbb tartott felolvasó, ille­tíl 'g választmányi ülésében jelezte, rég­óta égető szükséget képező intézmény létesítését veszi fal adatai körébe, A me gye összes községeiben népkönyv­tárak szervezéséről van szó, melynek egyrészt népnevelő s erkölcsnemesitő ha­tását, másrészt mint az agrárszoczialis téveszmék elleni sikeres küzdelem békés fegyverét nem szükséges bővebben indo­kolnunk. A kezdeményezés eléggé nem méltányolható örök érdeme dr. Lu­kács György főispáné, a létesítéshez szükséges anyagi segély megadását — mire alapos kilátás van — az eszme iránt élénken érdeklődő D a rá n y Ignácz föld ­A színházba járás még nem teszi tönkre a leány háziasságát. Vannak ma is leányok, kik nnp közben a szapuló teknőben paskolnak, este pedig a zárt­szókben tapsolnak. A szinmü irókon ütne inkább egyet Juvenalis ur, a kik olyan darabot fércei­nek, hogy a fiatal leány nem nézheti végig arezpirulás nélkül. Ezek már meg érdemlenék a gerundiumot. A bálról, koszorúcskáról, majálisról irt kifakadásra már nem is'reagálok. Ma is jobban kedvelek egy jó keringő tán c/.osnőt, mint egy tuczat rosz tárczairót. A ki a nőtlenság akadilvaít akarja •slhárit ini, annak a báltermeket bezáratni nem szabad! Ez ép9n a nősülendők ér­dekeit veszélyeztetné Hiszen tudvalevőleg a házaaságok aí égben ós a — bálter­mekben köttetnek. Leányok nélkül pedig hogy festene a bál? s hogy köttetnének a házasságok ? Hi tud, feleljen erre Juvenalis. Summázván immár reflexiói velejét, biztosítom a nősülendő férfiakat: nem olyanok ám a mai leányok, minőknek Juvenalis tükre mutatj i. Sőt azt állítom, az ő leírása nem is tükör, hanem prizma, mely sokszorosít! A nősülendő férfiak — ha komolyan utánna nóznek — meg fognak győződni arról, hogy az úgynevezett „századvégi" leányok mennek a való életben kivétel számba. Jó, házias nevel'esfi leányért manap sem keli a legónyembernek tündérország!)* menüi, csak a hozományt illetőleg ne legyenek túlhajtottak az igények! Miért nem nősülnek hit m^gis a férfiak! E kérd ísre a magam vélem snyót talán majd leirom — krisztkindlibe. Két — ess. mivelésügyi miniszteré, a szervezési elő munkálatot pediglen Oláh György teljesíti, a ki a népkönyvtárak szabály zatát is elkészítette. A népkönyvtárak szervezésével meg­bízott albizottság a napokban tartott ülésében beható tárgyalás alá vette Oláh György alelnök emlékiratát és azt egész terjedelmében elfogadta; a szabályzat szerint a vármegye községei három ka­tegóriába soroztatnak ós pedig a kis községekben 50 frt, a középnagyságú községekben 75 frt, a nagyobb népességű községekben 100 forint értékű könyvek­kel svlapittatik meg a népkönyvtár, (Csa­bán 125 frttal) A bizottság megállapítja a berszerzendő könyvek jegyzékét is. Lukács György elnök, a szervezeti szabályzatokkal felszaralt kérvényt sze mólyesen adta át Darányi Ignácz földmi­velésügyi miniszternek és igy reményünk van rá, hogy a népkönyvtárak szervezése rövid ideig marad puszta eszme hanem még a jövő hó folyamán testet fog ölteni. A népkönyv ár fontos népmivalő iési feladatot fog teljesíteni. Czélja általában a közmivalődés ter­jesztése, a magyar nemzeti szellem ápo­lása ós fe'jesztése ; s czőlja különösen, hogy a szegényebb sorsú lakosok, neve zetesen pedig a mezőgazdasági vagy ipari munkások ós a cselédek minden megterheltetésük nélkül jussanak oly olvasmányokhoz, melyek az erkölcsöt nemasitetik, az emberbaráti érzületet a törvények ós közrend iránti tisz'eietet, a kötele3sógérzetet fejlesztik, közgazda sági ismereteket nyújtanak, a munkasságra való buzgalmat növelik. A népkönyvtár terjedelme az egyes községekben a népesség száma és a köz­művelődé i viszonyok, olvasó körök, köz­könyvtárak léte vagy hiánya stb. szerint állapittaúk meg. Az első létesítés alkalmával 160 kö­tetet tartalmazó 50 forintos, 211 kötetet tartalmazó 75 forintos ós 277 kötetet tar­talmazó 100 forintos könyvtárak állitat­nak fel. A község minden lakosa igénybe veheti a népkönyvtárat. A könyvtárnak uj könyvekkel való gyarapítása a közmivelödósi egyesület feladatát képezi. A könyvtár nemeslelkü emberbará­tnk áldozatkészségéből közvetlenül is gyarapítható, azonban különös gonddal kell ellenőrizni, hogy a könyvtárba egye­sek adománya utján csak erkölcös, nemes irányú, az emberszeretet magasztos elveit hirdető s a társadalmi békét, közrendet nem veszélyeztő ós meg nem támadó müvek vétessenek fel. Tanité-gyülés. Szerda délután tartotta a békésvár­m egyei tanitóegyesalet b.'CS a bai já­rásköre rendes őszi közgyűlését B­Csabán a polg. leányiskolában. D o n­n e r Lajos járásköri elnök üdvözölte a megjelent tagokat és azon reménynek adott kifejezést, hogy most már a mun­kásság is intensivebb és belterjetebb lesz az egyletben, a mennyiben az egyesü­let egészen ujjá szervezietett. Az uj alap szabályok kioktattak a tagok közt. Jelentette elnök, hogy a járásköri törzskönyvet eddig 35 en irták alá, saj­nálja, hogy nem mind azok irták a*.t alá, kik ezelőtt tevékeny részt vettek az egyesületi életben, de reményű, hogy még számosan fognak belépni az egy­letbe. A volt fiók-egylet pénztára átadatott a járáskörnek. A jtisztviselők választása az uj alapszabályok szerint 3 évre tit­kos szavazással ejtetett meg. A járáskör tisztviselői lettek : Elnök : Donner Lajos, alelnök Láng Gusz­táv, jegyző : Singer Manó, pénztáros : Paulovics József, könyvtáros: id. S u c h János. Elnök felkérte a tagokat, hogy a vármegyei egyesület közgyűlésén, mely nov. hó 15-én Orosházán fog tartatni, minél szamosabban vegyenek részt, biz­tosítva ezáltal is a közgyűlés sikerét. A vármegyei egyesület igazgató bi­zottság által kitűzött két tétel kidolgo­zására és javaslat benyújtására — az elsőre: „A tanítók nyugdíjügye" Pau­lovics József és a másodikra : „A gaz­dasági ismétlő iskola — tekintettel az alföldi viszonyokra" L a c z ó Endre vál­lalkoztak. Több egyleti ügy elintézése után a gyűlés késő este ért véget. — A békésvármegyei általános tanító­egyesület Orosházán november hó 15-én, a m k. állaim polgári iskola tornacsar­nokbában tartja évi rendes közgyűlését. A gyűlés sorrendje a következő : I. Délelőtt fél 8 órakor igazgató-bi­zottsági gyűlés, Az addig netán beérke­zendő sürgős ügyeket ós indítványokat előkészíti ós leitárgya ja; a tiszteletbeli tag' k, a pályakérdósek, a számadások ós a kölségvetések kérdésében intézkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom