Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-08-28 / 69. szám

államtitkára Zsilinszky Mihály, kit valószínűleg egyhangúlag fognak az egyházakbányakerül e tifelügy elő vóválasztani. Ha ez megtörténik, a zsinati törvények szerint, ami ez esetben méltán fog az egyházmegyében sajnálattal fogadtatni, Z s i 1 i n s z k y Mihály lefog mondani'az arad-békési esperesség felügyelői állásáról. Ebben a helyzetben csak az evang. önkormányzat magasabb érdekeire vagyunktekintettel, midőn mégis örülnünk kell annak, hogy Csaba szülötte nagy sikerű közéleti pályafutása az egyházi önkormányzat terén is egyikét vivta ki a legszebb móltóságnak, egy életpálya becsületes munkája után. A bányakerületi közgyűlésről min ket érdeklőleg a következőket közöljük : Az ülés legfontosabb tárgya a szarvasi ág. hitv. ev. tanitóképezdónek, — mint tisztán felekezeti intézetnek — kérdése volt. B e n k a Gyula szarvasi főgymnasiumi ós képezdei igazgató a tavalyi közgyűlés alkalmával azt a kórelmet terjesztette elő, hogy a kerület egyházai járuljanak hozzá a szarvasi tanítóképezde fönntartásához. Ezt az ügyet ennélfogva az egyházközségekhez utasították azzal a fölhívással, hogy járuljanak hozzá az intézet fönntartásához, miután égető szükség van egy ágostai hitvallású evangelikus felekezeti tanitókópezdóre. Ma az egyházközségek nyilatkozatairól tettek jelentést az illető egyházmegyék főesperesei. A beérkezett válaszok nem felelnek meg a várakozásnak. A zsinati törvények intézkedései folytán a hívek megterheltetése nagyon növekedett, a legtöbb egyház azzal menti magát, hogy ez idő szerint nincs abban a helyzetben, hogy a szarvasi ág. hitv. ev. tanítóképezde fönntartásához hozzájáruljon. Csak a budapesti egyházmegye határozta el a hozzájárulást. Ezenkívül a bácsi ós b án á t i egyházmegye 100—100 forinttal, a z ó 1 y o m i 47 frttal, a szarvasi főgymnasium 1000 frttal járul hozzá a fentartáshos. Ennek alapján az ez ügyben kiküldött bizottság javasolja, hogy újra terjesztessék föl az egyetemes konvent hez az a kórelem, hogy támogassa a köz alapból a szarvasi tanitóképezdót óvenkint 2000 frttal ; a hiányzó összeget pedig gyűjtés által kísérlik megszerezni. F a b i n y ker. felügyelő hosszabban fejtegetvén a pénzügyi helyzetet, nem tartja tanácsosnak nagy reményeket táplálni és már most egy képezdei igazgatót választani, kinek jövője biztosítva nincs. B e n k a Gyula sajnálja, hogy a Bzarvasi tanitóképezdót lassú haldoklásra Ítélik, (kéri, hogy a kerület mégis gondoskodjék más pénzforrásokról s a tan férfiak ezután is teljesitik kötelességüket. nyára. De hát mi történik ? Hát mi törtónt volna? A király házánál temérdek sok ur van, de még több a szolga. Sorba megkérdezte tőlük a királyfi, boldog vagy-e ember ? Hát egy sem volt boldog 1 Az urnák, szolgának volt baja, mint tengeri Budapest nagy város, sok a nagy ur benne, lesz ezek közt boldog, ha már ott fent nincsen. Hajh, de mindhiába, bármilyen nagy város, nem lehet ott fogni emberben boldogat, sem pénzen, sem kincsen ! Gazdagnak a szívvel, asszonyai van baja, a szegény meg szegény, éhezik és fázik. — Nem volt ennek boldog sem apja, sem anyja, sem az öregapja 1 Sóhajt a királyfi, busul a király is. — Hiába hirdetik, keresik, kutatják gyalog ós lóháton ; csak nem találhatnak bajnélküli, boldog embert az országon. Hát igy állt a dolog s nem maradt más hátra, mint a jó királyfi tanácsára vándorútra indult, hogy ha van egy bo

1dog ember a világon, ő azt felkutatja bármi módon, áron. A jó édes.anyja sok jó pogácsával, a bölcs édes apja ezer tanácsával, kedves felesége ezer édes csókjával, a kis Erzsike meg ragyogó szép szóval búcsúzott el tőle. Hegyeken, völgyeken, reggel délben este ment a királyfi meszsze-meszszemessze. Nem volt nyugalma, nem volt maradása: űzte vére, vágya, hogy a boldog embert immáron meglássa. Tolnát és Baranyát össze-vissza járta, nem is volt már város, falu hátra és a kit keresett ? . . . Nem is hallott róla I Nagy busán leült hát sűrű erdő alján. Madár volt az ágon, dalolt a párjának. Hajh hogyan vége lett az ő szép álmának. Eddig egy buja volt, most másik is marja : Nem hord boldog embert Duna, Tisza partja ! Boldogtalan ország bánatos ki rálya; nem arany, tövis lesz majd a koronája 1 . . . Hát a mint busulna, mi hangzik az égbe? Vidám tilinkója az erdő fiának, elíujjamagának földnek, lombnak, ágnak, Sárkány püspök az egyházkőzségenkint való gyűjtést ajánlja s reméli, hogy a kópezdét az ág. hitv. ev. hit buzgósága nem ejti el. P e t r o v i c s Soma után S z eb e r é n y i Zs. Lajos kifejti, hogy nálunk minden megvan adóztatva, a hurt tehát nem tanácsos tovább feszíteni Ne féljen a kerület az állami tanítóképzők tői. Azok igen sokszor jobb tanítót nevelnek, mint a felekezeti képzők. Azt indítványozta, hogy a kerület kérje meg a kormányt, hogy az Alföldön egy tanítóképzőt állítson föl. Veres József esperes nem tartja czélszerünek államsegélylyel tartani fönn Szarvason a tanitóképezdót felekezeti internátussal, mert ez többe kerülne. Adas sók át ez a képezde az államnak, mely az ország azon részein, hol nagyon vegyes a lakosság, mindenütt állit állami intézeteket. Csak az Alföldön nem. A1 litani akar kópezdét az oláh fiuk nevelésére, kiket ugyan meg nem nyer a magyarságnak, de a protestánsok között képezdét nem állit; azt kívánja, hogy ezek maguk viseljék a terheket. Óhajtja, hogy a kormány vegye át a szarvasi képezdót. Még azt teszi hozzá, hogy nem oly gazdag az Alföld népe, mint azt sokan gondolják. Az állam ezt a vidéket te'jesen elhanyagolja, mert iskoláit mindig a Felvidéken ós a határszéleken állítja föl. Orosházán az egyház nem képes föntartani iskoláit. A községhez fordult tehát. Ez az államhoz irt föl, az pedig azt válaszolta, hogy csakis akkor hajlandó Orosházán állami iskolákat létesíteni, ha Orosháza 10 százalókkal emeli föl egyenes adóit. Olyan helyeken, a hol 8000 frtot kell csak költeni iskolákra, 11.000 frtot kíván egyenes adóban. E>. cúnálja a szociálizmust. B a k a y Péter ós F a b i n v Teofil fölszólalása után a közgyűlés Sárkány püspök indítványát fogadta el. F a b i n y körülírja a helyzetet s fölveti a kérdést, vajon hozzájárul e a közgyűlés a kiküldött bizottság indítványához, Sárkány püspöknek azon módosításával, hogy a gyűjtések nagyobb buz galommal eszközöltessenek ? A közgyűlés ehez hozzájárult. A szarvasi hitfele kezeti tanítóképezde ügyét e szerint nem ejtették el. A békési egyházmegye szabályrendeletét jóváhagyták. A püspök jelenti, hogy a kultu zminiszter fölszólította a püspököket, hogy a lelkészi jövedelmek uj bevallási iveken mutattassanak ki. Ezt is tudomásul vették. Korén Pal békés-csabai lelkész és fíesperes beható iskolai jelentést íerjps'.t elő a népiskolai állapotról s a confirinatióról, melyben igen sok panaszt emel ugy a tanitók, mint a lelkészek ellen, hogy a vallás lazításban nem fejtenek ki kellő buzgalmat; inditvanyozza, hogy ezen bajokat ós hiányokat orvooják. Többek hozzászólása után Korén Pál indítványát elfogadták s a lelkes,ekhogy mily jó a dolga a szegény juhásznak ! — „Szép jó estét fö di I" — „Adjon az Isten kendnek 1" — De széles a kedve, talán a birkái jó füvön legelnek. — Hát kedvem csak volna, mivel bajom nincsen, kendet is bu nélkül tartsa meg az isten I — Nincsen baja kendnek, buja, bánkodása — kérdezi örömmel. — Már hogy volna bajom 1 elégedett vagyok juhász életemmel. Harmatot a fűnek ád az isten bőven ; a juhaim hiz nak, vannak jó erőben ; déli ebédemet elhozza utánam ifjú feleségem, örömem neveli kis fiam. kis lányom két kedves cselédem I — Hát azt mond meg nékem ember — s úrrá teszlek — bo'dog vagy e, boldog ? — Boldog vagyok uram, de az urassággal ne rontsuk a dolgot 1 Hát te boldog ember, én most egyre kérlek, csak egy szívességre megteszed-e nékem ? — Már hogyne tenném meg, van taplóm, dohányom, meg jó emberségem. — Hát csak arra kérlek ember, bol dog ember — s adok érte kincset! — Ne sajnáld én tőlem, á'ljon a jó alku, ad nekem az inged 1 . . . — Nem a kincsért uram, nem pénzért, subáért, odaadnám ingyen, de szegény vagyok, lássa olyan szegény, hogy nincs nekem ingem ? Es a jó királyfi, a magyar királyfi, mit gondol magában. Járja a világot széltébe hosszába, még ma is hiába. Budára várjatok? Ne várjátok többet I Keresi, kutatja most azt az inget. Hinem azért várják, tudja azt a nép jól, jobban mint az urak, hogy az a szép s szomorú özvegy, az sem hiszi el, hogy az ő hites urát eltemették volna. Eltemettek bárkit, csak azt nem. Az él, az bujdosik, az csak elrejtőzött a gonoszok elől a széles világba. nek meghagytík, hogy a confirmatíó tanítás 3 hónapig tartassák. Beniczky turóc^megyei alispán fölszólal Újhelyi felügyelő panasza ügyében, mdvet előző nap tárgyaltak ós viszszautasitottak. Következett a közgyűlés legfonto sabb tárgya : Fabiny Teofil kerületi felügyelőnek hivataláról való lekö-zönése. Megható levélben tolmácsolja értelmeit, hogy bár 18 év óta egész odaadás-al szolgálta egyházát, előrahaladott kora kényszeríti, hogy — bár fájó szívvel visszavonuljon ós kerületi felügyelői tisztéről leköszönjön. Sárkány püspök fenkölt szavak kai ecseteli a kerüleinek mély fajdalmát Fabiny lemondasa miatt, mert ez nemcsak a kerületet, de különösen őt, a püspököt, leginkább sújtja. Kéri Fabinyt, hogy vegye vissza lemondását. Fabiny, bár köszönettel veszi a kóróst, de kénytelen ismételni, hogy nem érzi magát tovább elég erősnek a magasztos hivatal továbbviselósére. Sárkány pü

jpök ismételten megköszöni a leköszönő felügyelő föláldozó munkásságát. Az uj kerületi felügyelő megválasztására a szavazatokat azoanal kurták, s ha a választás eredménye meglesz, rend kivüli kerületi közgyűlést hivnak össze az uj kerületi felügyelő beiktatására. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Budapest, aug. 27. (Saj. tud. táv.) Bécsből jelentik telefonon : A király ma Bánffy Dezsőt ós Lukács László minisztereket 11 órakor közös kihallgatáson fogadta. Vasírnap délután a király újból fogadja őket és az osztrák minisztereket is ós ez együttes tanácskozison fog eldőlni a kiegyezés sorsa, mert ha a két kormány nem fog egyezségre jutni, O Felsége is hallatni fogja véleményét. Éjjeli merénylet. Budapest, aug. 2f. (Saját tud. táv.) Himmel csavargó éjjel 2 órakor K a t z Etel felügyeleti nőt az utczán késsel életveszélyesen megsebesítette. A merénylőt elfogták. Mi van a kigyósi röpiratban ? — Saját tudósítónktól — Lapunk legközelebbi számában azt irtuk, hogy a kigyósi templomban Szt.Ltván napján a segédlelkész röpiratot szórt szót a templomban, a helyett, hogy egyházi hazafias beszédet mondott, volna E hitünkhöz ujabban azt a helyreigazítást Ha szegény vándor megy el ott a vár előtt, behívják, ellátják eleséggelpénzzel. Töviről hegyire kikérdezik, merre járt s hogy találkozott e ilyen-olyan néppel ? A jó Stefánia adott neki hust, bort s felsóhajt, könyei peregnek : — Adjatok szegénynek, tudom, hogy jól esik, ha adnak az én jó, bujdosó uramnak 1 És a jó királyfi, meghagyta az ő jóságos kis feleségének, hogy ha ő már teheti, hát szeresse, partolja azt a szegényt, a népet, mert ugy sincs annak már pártfogója nagy Magyarországon. És a jó herczegnó nem felejti ezt el, pártolja a szegényt, az árvát, nagy, jo szeretettel. Szegényeknek sót, fát osztat hideg télben, a betegnek meg levest este, délben. Még a holtakra is vagyon neki gondja, hogy minden koldusnak legyen koporsója, ő parancsolta meg éppen az uraknak, a kik rá még most is szívesen hallgatnak. De nemcsak az emberekről, még az állotokról is gondoskodik Ne bántsa senki se a szegény párákat, nem nézheti ő azt: Az erdők éneklő madarát senki el ne fogja, senki meg ne bántsa, annak énekétől van az ő bujdosó urának c ak a vidulása! . . . C-ak énekeljetek hát dalos szép madarak 1 Van már pírtfogótok. Gonosz kéz nem lő le, pajkos kéz nem dúlja sem mivé fészketek nyugalmát, s ha majd egyik után jő a másik tavasz, ha majd a hó alól kinő a hóvirág, ibolya, gyöngy virág : ott a mayerlingi csendes zárdavölgyben daloljátok el a szép, de bus regéket a magyar királynak bujdosó fiá ról, az özvegy uráról, az árva apjáról . .. A mit tanultok a tanyák népétől, az erdők lányától, a puszták fiitól, daloljátok csak az özvegy anyjának s egyetlen lányának, a kis Erzsikének . . . Bessenyei. kapjuk, hogy Körösi E ídra segédlelkész délelőtt hazafias érzésű egyházi beszédet mondott, magasztalva a keresz tény-alkotó nagy királyt, maga a „rövid tájékoztatás a keresztény hivők kötelességeiről, az úgynevezett polgári házasság életbeléptetése után" czimü röp irat kiosztasi délután történt. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a kiosztott röpirat tarta máról egy kis szemelvényt hozhatunk. Keresztény katholiku ok között csak az házasság, ami egyszersmint szentség. Azért a keresztény kath. hiv-k jövőb n sem köthetnek másképpen valódi keresztény házasságot, mint kötöttek apáink és őseink szent István király óta e.en éd-s magyar hazáuan. Az igazi hazavág ezentúl is csak az Úr hizábui, m Ur oltára előtt fognak Istenünk, sz-nt egyhá'/u ík, szent vallásunk ós saj.it keresztény lelkiösmeretünk előtt valódi, igaz érvényes keresztény há'/asságot köthetni. A mit az uj törvény az állam pol gáraitól megkíván, azt a keresztény kath. hivek teljesíteni fogjak és 8»jit érdekük ben megtenni kénytelenek lesznek. DJ mikor az úgynevezett pdgári házassag miatt a polgári tisztviselő előtt jelentkeznek, c^ak azzal a szánd

jkkal tegyék azt, amit az állami törvény paranc-ol, hogy az egyház színe e őtt kötendő hizassaguk számára a polgárjogi következményeket is megszerezzék az állam előtt. A polgári ténykedésről felvett anyakönyvet alairni a törvény értelmeben sem a jegyesek, sem a tanuk nem tartoznak. A törvény egészen szabadsá gára bizza a feleknek, hogy aláírják a polgári anyakönyvet, vagy pedig az aláírást megtagadják. (22 § ) Sőt a törvény 64. §. a polgári házassági anyakönyvhöz a felek aiairását éppenseggel nem kívánja. Katholikm hivő azonban a vallását sér'enó meg, ha a polgári anyakönyvet aláírná. A z alairást az egyház tiltja. A?ért a polgári anyaköny v ala Írását minden valamire való kátholikus meg kell, hogy tagadja, akár jegyes, akár tanú szer-píben jelenik meg a po gári tisztviselő előtt. Egyszi rüen azt kell mondania, ha az aláírásra felszólittatik, hogy az aláírás vallasos meggyőződésévé! ellenkezik. Az anyakönyvi aláírás lű'gtagadá sát a polgári tisztviselő nem kifogásolhatja. A polgári ténykedés már akkor teljes befejezést és jogerőt nyert, mikoi a polgári tisztviselő a jegyeseket * polgári törvény értelmében házastársaknak nyilvánította; az aláírás hiányából tehát semmiféle káros köve kezmény nem származik a felekre. A megtör ónt polgári tényről szóló tanúsítványt azért meg kell hogy kapják; s az ellenkezőkep eljáró tisztviselőt a törvény teljes szigorával sújtja egy miniszteri rendelet. K»r. kátholikus hivők mindenesetre előbb keresztelésre fogják küldeni újonnan szü letett kisd düket, mielőtt polgári anya könyvezés végett bejelentik, hogyaz ujannan született kisded Isten gyermeke legyen, mielőtt a polgári társadalom tígjává lesz a polgári anyakönyveztetés aital, a mely az uj törvény sz tint legkésőbb egy hót alatt eszközlendő a gyermek születésétől számítva A röpirat igy véga: Az uj, nehéz viszonyok között űujék ki hithüségüok és buígö ságunk ós legyünk mindnyáj in eltelve igaz hűséggel ós szeretettel, ragaszkodással ós engedelmességgel ő-régi, kótezredéves ker kátholikus hitünk és anyaszentegyházunk iránt és megtevén a mit az állam uj törvényei követelnek, adjuk meg mindenben és mindenkoron az Istennek azt, a mi az Ltené I Isten legyen ós maradjon velünk 1 * Megjegyezzük, hogy ez a röpirat Debreczenben a par exellencz református, a C okonai nyomdában nyomódott, a debrcczeni r. kath. temp'om sjtajára föl van függesztve. Habár szigorúan kath. tendenczia gyermeke, komolyabb megrovás csak ott érhetné, a hol a híveket arra ösztönzi, hogy az ország törvényével passzív tüntessenek akkor, mikor ünnepi hangulatban hitvesi frigyre lépnek, hogy ne irják alá a jegyzőkönyvet. Azt mondja a röpirat Az aláírást az egyház tiltja. Wolaffia püspök és Kö rösy Endre nem mondanak mfg, hogy hol tiltja ? Vasárnap. — A Máv tisztviselőinek függetleasége. — Pajor Emilia szegfűszeget árul. — Rubos Árpád, az életunt. — A csabai Fabius Cunctator. — A csabai közraktár „saját külön" vasutjának bejárásán történt. A gavallér közraktár részvénytársulat (teheti mert vasúti) a bejárás után egy kis parázs lakó-