Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-08-18 / 66. szám

a terv jóváhagyását és a kisajátítási jog megszerzését elhatározta. H a a n Béla itt felemlítette, hogy a Simay telket a város utcza nyitás és parcellázásra vette s most mégis annak bérbeadfsát hirdetik meg. K o r o s y László felvilágosításképpen előterjesztette, hogy ezt a tanács azért határozta el, mert még a terv jóváhagyást nem nyert, az értéket jövedelmezővé akarta tenni, A terv jóváha gyása után az azonnal parczelláztatni fog, mert bérbe csupán rövid felmondási idővel adatik. , . A közmunka összeirajvan. bíö5 igavonó állat találtatott, ebből 3873 a két fogatú, 9 egyfogatú; iganapszam 81bU frt értékben. A város területén van vályog ház, 111 téglából épült, 5 emeletes és 2373 zsellérház. A közmunka be vétele 12,979 frt, kiadása 12,649 forint. Tudomásul szolgált. Ezután a községileg segélyezett magánóvodák körzetét óhajtották megállapítani, azonban V a r s á g h Béla, mint az iskolaszék elnöke is, kifejtette, hogy ez addig, mi-' a magánóvodák bérházakban lesznekj. helyezve, szinte lehetetlen. Ohajtja

ta

n; mondani, hogy az alvégen J%'

0'

r k

d. szándékolt magánóvoda a ka§

f

tt eljárást zelében legyen. A most k/Ve sem tartja az óvodák szaporítására agán óvók által szerencsésnek, mecí e czélra meg nem bérbe vett helyis/osnak kell majd ezek felelők s igy sskodni. építéséről a f f y Károly ugy győződött Krj a 400 frt évi segély kevés az meg, -lek, mert ha megfelelő helyiséget óvwiek, az összeg arra megy fel. Légibb 600 frt segélyt adna. K o r o 8 y első jegyző szintén kevés nek találja a segélyt, mert már az egyik óvónő kérvényez felemelésért. A segélyt 600 frtban állapítaná meg a jövő tanévtől. Korén Pál a felemeléshez szintén hozzájárul, de csak akkor és addig, a mig az óvónő működésével az iskolaszék meg van elégedve. A határozat ily értelemben lett ki mondva. A magánóvoda felállítására községi segély mellett pályáztak: Bácsi Róza (Gyoma), Bújnak Mariska (Alsó-Kuöin), Varga Krisztina (Orosháza), Petrovszky Ilona Csaba). A közgyűlés egyhangúlag Petrovszky Ilona kisasszonyt választotta meg. A vasúti tisztviselőket, a mennyiben azok a miniszter kijelentése folytán nem állami hivatalnokok, a közgyűlés községi adó fizetésére kötelezte. A tanács a villanyvilágítás bevezetésére, az előmunkálat megtételére elvi kijelentést, illetve megbízatást kért a közgyűléstől és azt R o s e n t h a 1 Ignácz érvelése után, a ki kimutatta, hogy mig a városnak most 106 drb petroleumlam pája 1860 írtjába kerül, addig 350 villanylámpa csak 3500 frtba, magánfogyasztóknak pedig, minden nap 3 órát véve, egy villanylámpa rgóse évi 6 frt kiadást okoz, — a meghatalmazást megadta. A mérnök magánmunká ataira vonatkozólag alkotott díjszabályzat hoszszabb vitát idézett elő. K o v á t a Mátyás szerint a mérnöknek van a várostól fizetése, fölösleges a díjszabályzat, aztán segítséget is kapott. K o r o s y László kifejti, hogy a díjszabályzat a mérnöknek biztosított magánmunkálataira szól s az éppen a közönség érdekében hozatott; igy tudni fogja mindegyik fél, hogy mit tartozik fizetni, illetve mit követelhet. Rosenthal Ignácz azt hangoztatta már régen, hogy a község hivatalnokai ne teljesíthessenek privát munkát, de akkor éppen a gazdaosztály 'követelte, mert az olcsóbb. A mérnöknek ilj munkálatra joga van s a díjszabályzatot, mint igen méltányosát elfogj. Kiiment Járn- 1

9 elfogaaásat ken 8 ^ifoTe^Tb* 1 Ignácz felhívta a közfvülés fi^ve

|jet ezután az alfö!di dasáffi va^ A város u^

anÍ8 3

0.

000 f t érté'"* törz rószvé

ny

t vet

t azon kikötés'

1' a va8U

t Csabára jön be. f? Loly jelenségek mutatkoznak, hogy /asut bekapcsolása Kígyósra fog törenni. A részvények kifizetését ily eseten megtagadni kéri. Beliczey Géza időelőttinek tartja az aggályokat. Közigazgatásilag megvan határozva, hogy a vasút Csabára lesz ve zetve, ezt a coulansnak ismert társaság ós épitő teljesíteni is fogj*. A már egyszer hozott határozatot egy ujabbal ós hasonlóval nem toldaná meg. A tanács az ügyre kiváló figyelmet ígért fordítani. A Rudolf gymnasium bizottsága a tápintézet részére alapítványt vagy évi segélyt kért a közgyűléstől s az javaslat tételre a tanácshoz utasíttatott. Kimondatott azonban a tápintézet részére a tizedenkénti adománygyűjtőé. Még 34 utczának a város általi fásítása mondatott ki ós Pollik Mór a települtek sorába vétetett fel s ezzel a köz gyűlés befejezést nyert. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezés. Budapest, aug. 18. (Saját tud. táv.) A kiegyezés kérdésében ismét döntő ta nácskozós lesz. A prágai „Politik" jetanti: BánfTy Dezső sürgős meghívást kapott Ischlbe, hogy az ellentétek eloszlatására jelenjék meg. A jalszó olyan kompromis8um létesítése, mely Thunt is megtartaná az osztrákoknak s a nyelv kérdéseket sem kellene sürgősen megbolygatni. Nagy tüzek. Budapest, aug. 17. (Saját tud. táv.) Nisninowgorodban egy munkásházban tüz volt, óriási kár. Hú=z. halottat szedtek ki az égő zsarótnokokból. Passauban is nagy tüz pusztított. Leégett 31 ház. Két halott. A Dreyfus-ügy. Budapest, aug. 17. (Saj. tud. táv.) Párisban újra különös módon kerül a Dreyfus-ügy elő. Clemenceau foglalkozván Billott hadügyminiszter egyik hozzáküldött üzenetével Auroréban azt irja, hogy Billot négyszer jelentette ki nyilvánosan szószékről Dreyfus bűnösségét, holott tudja, hogy ez nem igaz. Billott bizonnyal provokálni fogja Clemenceaut. Békésmegye. — Egy pár szám illusztrácziójában. — A német solasztikai képzés átka, hogy fejünket megtölti az iskola értéktelen ismeretekkel s a gyakorlati tudományokból nagyon sok ismeretlen marad; igy az összehasonlító statisztikai tudománynak eddigelé csak a szakemberek előtt marad becse ós értéke. Még a legműveltebb enbaris, közvetlen pátriáját, szülőföldjót sem ismeri az ő érdekes statisztikai arculatában. Talán kedvét lelik olvasóim, ha egy kis czikk keretében bemutatom, hogy nincs a vármegyének egy müveit ferfia, asszonya, fia és leánya, a kiket nem érdekelnének ezek az adatok. Igy megyénkben az összes épületak száma 43.663, cselédlak 38.422, gyár ? ipari műhely 829. Templom 71, iskola 205 Laktanya 40. Fürdő 2. A népesség a három 1870., 1880. ós 1890-iki népszámláláások szerint igy oszlik : 70-ben 212.973, 80-ban 229.757 ós 90-ben 258.386. Hogy egy kis összeha sonlitás mellett lássuk ezt, vegyük AlsóFehórmegyót, melynek területe 18D kmrel nagyobb, mint Békésmegyóé, kitűnik, hogy annak népassóge az elsőtől a másodikig 10681, a második népszámlálás után pedig 15051 lélekkel szaporodott s ma lakossága 193.072. Békésmegye tehát jobban, sűrűbben lakott vármegye, melynek lakossága husz óv alatt 45.863 ló lekkel szaporodott, mig az erdélyi megyében a szaporodás mindössze 25.000 volt, de még jellemzőbb Tolna, a me,y 85G kmrel nagyobb és ahol sz úgynevezett egy gyermekrendszer hódit a ma gyar faj ^fejlődésének nagy akadályára. Tolnáb an jóllehet ott a népesség 20 óv előtt is 120.240 volt, mindössze 31 358-al szaporodott a lakosság. Tolnában különben a Szlavóniába való kivándorlás is nagy akadály. Békés népességének fejlődése a legszebb módou halad Ebben & tót faj megy elől. Különösen Csaba, Komlós, Berény népszaporodasa vet na gyobb arányokat. Tiz óv alatt a róm. kath. hivek száma 0.63%-kal, a gör. kath. 0.03Vkal, az unitárius 0.08%-kal, az izraelita O.Ó6°o-kal szaporodott, ellenben fogyott a gör. kel. 0.217o, az ág evang. 0.30%, az ev. ref. 40%-kal. 1869 év óta Magyarországban a nepasség 13 561.245 Időkről felszökött 15.133 494-re, tehát bő ven másfél millióval nőtt meg az ország népessége; mivel a népesseg sza porodása sokkal kedvezőbb volt, tiz év múlva a magyarság a 17 millió felé fog szökni. Bókésmegyében a rmgyar anyanyelvnek száma 188.781 (73°/o), a német 2.36, oláh 2 33. A nem magyar nyelvnek 53 ós fél százaláka tud magyarul. Az első népszámlálás óta a magyarság 4 százatunk várni, mert nagyon odáig van a gyerek. Kár hogy nem czólozgattak még reggelig, akkorra csakugyan meghal a gyerek. Mondja is a legközelebbi találkozón, hogy: csak hiába vót a kőtség Még jön egy betörtfejü magyar valahonnan a kocsmából, auaugy piszkosan, véresen. Megcsináltatja a sok kötszert, gyógyszert, akkor aztán kisüti, hogy neki nincs pénze, hanem az nem baj, mert majd megfizeti az a másik. Megint csöngetnek. Beállít a délutáni menyecske, kérem egy csuporral, hogy legyen szives gyógyszertárit, agyík egy kis halat, mert nem tud nyugodni a gyerektől, a mióta itt volt, mindig ordít, hogy neki aranyhal kell. Alászolgája 1 Göncy Lajos. Az országos dalosünnep. Sikerre méltán sorakozik az aradi ünnepély az elsők sorába. A helyi rendezőség jóvoltából pedig bizonnyal az utolsó az. Az aradi dalegylet nem tudta az aradi vendégszerető társadalmat moz gósitani, mely alig mutatott érdeklődést, a Krivány-ügy nagy depressiója kiterjedt az országos dalünnepre és a kik messziről jöttek Aradra, többször éltek e föl kiáltással: — Valóban Aradon vagyunk mi? A legtöbb messziről jött idegent a vasútnál nem várta senki. Az egész ünnepély során aenki tem kalauzolta, útba nem igazitotta. Arad szabad kir. város bankettje demográfiái kongrosszussá ved lett, a legtöbb vendég hívatlanul evett, igy i« kétszer annyian, mint a mennyi vidéki dalos együtt volt, a hivatottaknak a dalároknak legtöbbje pedig nem kapott semmit. De hát ez minden nagy sokadalommal együtt szokottjárni. Nagyobb baj volt, hogy a helyi rendezőség nem volt agilis tagokból összeállítva, egy-két vezérember tett itt mindent. Zemplónyi Sándor akart eeyedülminden lenni és min dant tenni, ez p dig nem megy igy, a vi dóki dallosok sok kellemetlenség részesei voltak. Még az a szerencse, hogy olyan akcióképes ember állt mellette, mint E. Illés László I Mert különben mi lett volna? Békésmegye dalosai Csabáról Oros házáról, Gyuláról voltak képviselve. A csabai dalosok majdnem teljes számban pénteken délben utaztak s a templomutczai tantermekben nyertek szállást Szép ifjú zászlóját egy aradi koszorús leányka, Neubauer Katinka koszorúzta meg. A csabai dalárok nagy érdeklődós részesei voltak, mert ők indi tottak országos ós a dalárok sorában népszerű mozgalmat, hogy a nyolcz ne héz versenydal a felére szállittassék. Tetszett ez a dalosoknak, de a központ máskép határozott. E miatt aztán a csabaiak, a kik elhatározásukhoz követketesek maradtak,— neménekeltek a versenven. De az';rt fölhangzott daluk Arad és Ujarad közötti sikon, a vesztőhelyen a hol előadták Gally János kardalát, az „Aradi 13-atI" Vasárnap délelőtt ment, ki a dalárda s nyomában nagykárolyi, zombori s más dalárdák léptek, a közönség mind nagyobb számban sokasodott. Gally János méla, bánatos hazafias érzésű alkalmi dala itt is nagy diadalt aratott. „Éljenek a csabaiak I" kiáltások hangzottak föl, majd megállott a szép emlékmű előtt U r s z i n y i János dr., a dalegylet ügyésze ós messze elhalló, csengőhangon tolmácsolta azt az éizést, mely ide szólította a testvér vármegye egyik községének dalosait, hogy kegye letérői tanúságot tegyen, szép beszéde után a talpazatra tette a dalegylet szép koszorúját. „E jenek a csabaiak I" — fölkiáltás hangzott újra a tömeg sorában. Másnap, a midőn a dalárdák megkoszorúzták a „13 vértanuk" emlókszobrát, a gyulaiak Erkel dalköre tett remek babér koszorút a talpazatra. A dalünnepély művészi sikerét az ehhez értők igen dicsérik. Persze, még ugy a zsűri sohasem döntő t, hogy itó letóvel minden dalkör meg lett volna elégedve s magunk is azt hisszük, hogy a szatmári dalárda nem kapott dijat és elébe tették a debreczeni munkások dalárdáját — az nem huz az igazsághoz. Volt is egy kis keserűség miatta. A szegedi polgári dalegylet menten be is jelentette kilépését. Ugy szokott az lenni I Nincsen érdemeire hiúbb, érzékenyebb nép a dalárnál. A dal hatalma nagy. A ki hallotta, midőn 1100 dalárdás énekelte a szép összkarokat, arra fenomenális hatást gyakorolt. Áthatol az ember szivén, lelkén és megrezdül egész valója. Feledhetetlen emlék az, ez az a mi a fáradságos dalárünnepélyeket lehetővé teszi. A legközelebbi különben három óv múlva lesz Kassán. lékkai szaporodott. A nem magyarul beszélők százaléka pedig 7-tal. Megyénk lakosságának 2 százaléka értelmiség, 59 földmivelő, iparos 16. tőkepénzes 1.19 és napszámos 20 százaléka. A napszámos elem népességünknek etasr nagy százaléka, csak Maramaros 25, Szilágy 27, Háromszék 27 C-ongrád 26 százalékkal múlja felül. Bókésmegyében 268 vak, 192 siketnéma. 194 elmebeteg, 229 hülye találta tott a legutóbbi népszámlálás adatai szerint. Nem hiába mondják orvosaink a gyermekhalandóságot a nép^zap rodís legnagyobb ellenségének. M ghait Magyarországon 1896-ban 454 817, ibből öt évan aluli 227.205, vagyis az ö-s/.es halálozásnak 47 százaléka. E nagy halálozás mellett is népességű <k 191 714 lélekkel szaporodott. Érdekes Hymen munkája is. Ebből megtudjuk, hogy 1895-ben mind'n ezer 'élekre 9 1, 1896-ban pedig 9.4 százalék esett. Árvában árvább a leánvok sorsa, mert ott csak 6.7, Győrben 7 4, ellenben jó Zágrábban, a hol 11, Budapesten 10 ós fél százalék ós Aradon, a hol 10 en mennek ezer lakos közül férjhez. L?gtöbb házasságot kötnek novemberben, legkevesebbet márcziu;ban. Szomorú adat, hogy Békésben a hót éven aluii gyermekek közül ezer kö?ül 340 halt mész 1896 ban. Szilágyban 432, Aradban 369, Alsófehérben 525 Ezzel szemben mennyivel szaporodott hát tulajdonképpen Békés? 1895-ban 2063 lélekkel, 1896-bin 3978 lólekkol, tavalyelőtt tehát a szaporodás a lakosság 14 százalékának felel meg. B^kísmegye lakossága ma középszámitással 279 ezerre tehető, tehát az 1890-iki népszámlálás óta 21 ezerrel szaporodtunk. A legközelebbi népszámlálás adttaí, ha csak va lami nagyobb kór be nem következik, meglepő adatokra fognak Békésmegyében vezetni. Békésben az orvosok jszáma 76, a szülésznőké 240, a gyógyszertáraké 37. Az egész orízigbanvan 4967 orvos. 8827 szülésznő és 20Ü3 gyógyszertár. Most, hogy Medicus a Bakésmegyei Közlönyben köízó tette czikkét, érdekes tudni, hogy a megye 3 kórházában 1030 beteget \etek föl s ebből Békósmegye lakosságának csak 8.38 százaléka vette igénybe a közkorhazat. Békésben mindössze 7 nem orvos halottkém működött eddig, akik helyébe azonban az alispán erélyes fellépésére a községek orvosokat alkalmaztak. Megyénkben a halottkémek száma 30. Halálozások 1896. Meghaltak hólyagos himlőben 5. kanyaróban 8, vörhanyben 118, hagym •zban 2 roncs, toroklob 126, hasi hagymízbín 53, orbáncban 16, fertőző betegségben 21*31 százalék pro mille, a természetes halalokok között a vógkimerülósben 528, gutaütésben 280, elmebajban 38, görcsökben 397, tüdőbaj ban 505 Természetes haállal meghaltak Békésben 1896-ban 5507, vagyis 1000 közül 76 an. Eíeu népmozgalmi adatokon kívül lássunk egy pár nemzetgazdasági pzámot Béke ben a termőterület 365'559 ho'd, ebből 26^697 szántó. 2020 kert, 23"300 rét, 2390 parlag, 5.939 erdő, 1204 nadas, 19'0j9 nem tern ő terület. Békésben 96 ban termett: 2538 hl. buza, 70 hl. rozs, 705 hl. árpa, 501 hl. zab, 1 millió 350 ezer ku^oricza, 160 ezer hl. burgonya termett, 26'465 hl. bor, a szőlő bevétele volt 13ékésnek 308 ezer frt. A filoxerával megtámadott községek száma 20. Békésben felhajtatott 13 ezer állata vásárokra; ebből eladtak 60 ezret. Békésben volt 3500 mozgó, 4500 köz. kas méh; a termelt méz értéke tavaly 30 997 forint. Békésben van 11922 iparos, 2226 kereskedő. Van két ipari szakiskola, 11 iparos iskola, 2 kereskedelmi iskola, 39 ipari tanoncziskola. Van 1 kerületi, 4 ipar testületi betegsegélyző pénztár. Bevétel tagjárulók 14 ezer frt., egyéb 2000, a 11gok segélyezésére kiadtak 8361 frtot, a pénztárak igazgatása 4867 frtba kerül (Sok I) a pénztárak 13,956 frt kiadással zárultak. Békésben 432 stabil, 499 mobil, ösz szesen 581 gt p yan. Ipari czélokra szol gál 86, a löbM ftedig gazdasági czélokra. Békésben 29 48 kisebb gőzmalom van, szélmaloL 16, száraz malom üt, a malmok száma 98. Békésmegyének 1896. év végéig volt 74 kilométer kiépített, 348 kim. kiépítetlen törvényha ósági utja. Bakósben ezenkívül 273 km. hoszban futnak a vasutak, két községünk híján valamennyit vasúttal kötvén össze. Csabán 1896-ban 332' 144 utas szállott föl a vasútra. Békésben föladtak 96 ban 2 429"000 levelet, 67 ezer táviratot. Beszéltek a postai telefonoknál 8420 ízben. Egyelőre ezeket a számadatokat kö zöljük megyénkből. Mindazok, a kik az összehasonlító statisztika adatait szeretik