Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-07-17 / 57. szám

Melléklet a „Bdkésmegyei Közlöny* julius 17-iki számához. Teljesen tudatlan beszéd s rosszakaratú megsértési forma, midőn az iró azt állitja, hogy én ajánlatommal a képvi selő testületet büntető törvénybe ütköző eljárásra véltem rábiihatni. Vájjon ha az elöljáróság az utczanyitás után fennmaradó por:arószt nekem ugyanannyiért átadja, amennyibe neki van. mi ott a büntetendő cselekmény ? Ugy látszik, hogy a névtelen ezen kifakadásával a kihágási törvény 128. §-ára czéloz, csakhogy egyet felejt, azt t. i., hogy ez ellen az vét, a ki az árverés eredményének csökkentésére törekszik, már pedig ez bizonyosan nem lehet az, akit utóajániat beadásával vádolnak, mert ennek már előlegesen 10%-kal löbbet, kell adnia, hanem csakis azok, akik durva módon a törvényes és jogos utóajánlat megtételét megakadályozni akárják s miután ezek közzé tartozik a névtelen reporter ur is, csak önmagát vádolja büntetőtörvénybe ütköző eljárással és nem engem. Ezzel a gyengébbek kedvéért rám szegzett revolver csütörtököt mondván, ugyan mi marad hátra az Anonymus álláspontjának védelmére ? A parczellázás ósutczanyitásés pedigaz általa bölcsen elhallgatott azon czélbó), hogy ott villák, nyaralók építtessenek, termé z-t-sen a jó erkölcsű, szegény sorsú földműves munkások által; ós mert ez nem privát; hanem közérdek, ezért háborodik fel tehát a névtelen ur, és kelt megütközést eljárásom a szegény, jó erkölcsű földmives munkás érdekeit szivén hordó lelkületében. No, hát tisztelt reporter ur I ha a Simay féle portán nem villák fog nak épülni, hanem ezen terület a szegényebb sorsú, de jó erkölcsű földműves munkásoknak házhelyekül fog átengedtetni, akkor legyen meggyőződve, hogy kötelességemnek fogom tartani Ön előtt is kijelenteni, hogy tévedtem; de addig engedje meg, hogy Tamás legyek, ós kijelenteni, hogy a villa, nyaraló épitós néhány kedvéért nem közérdek. Nem igaz, hogy én azárt tettem ajánlatomat a községnek, hogy egy „darabka földhöz" olcsóbban jussak, mert ha ez lett volna szándékom, akkor egyszerűen nem árverelek, s ez esetben — mint az árverési jegyzőkönyvből kitetszik — a község néhány száz forinttal olcsóbban veszi meg a telket, s én akkor adom be ajánlatomat. — Hiszen az fáj, hogy árvereltem. Ráfogás, midőn a czikkiró azt állitja, hogy ajánlatomban ott van a fe nyegetés, miszerint, ha ajánlatomat a város nem fogadja el, többet fog fizetni, mert árverelni fogok. Miután ajánlató mat Írásban tettem meg, bárki megtekintheti s meggyőződhetik róla, hogy a czikkiró azt a „fenyegetést" hozzátoldotta. Azt mondja a czikkiró, hogy mit szólanék rá, ha a város lépésekot tenne az iránt, hogy nekem konkurrencziám legyen ? Ezen a jelen ügygyei össze nem függő, a kenyéririgység csúnya bélyegét magán hordozó kérdésre csak azt felelem, hogy bizonyára nem a névtelen ur nagylelkűségén mult, hogy nekem, mint közjegyzőnek konkurrencziát nem esi náltak. Végül megmondom a névtelen reporter urnák azt is, hogy mit óhajt Csaba város közlakossága, — kik alatt nem értem a közjegyzői állásra vágyó kat, — jobban, mint egy második közjegyzőséget; azt, hogy egy olyan városi kőzlakossag, mely már most is százezrekre rugó adósságok ós 60—70°/

0-os, — tehát a fő és székvárosi községi adót majdnem 50% al meghaladó községi adó terhe alatt nyög, villák és nyaralók kedvéért ujabb adóssággal ne terheltessék. Te3sék bírálgatni. Omazta Gyula, királyi közjegyző. lókeztek reá, hogy szive legtitkosabb rejtekén, lelke legmélyén sem találtatok goha titokra, olyanra, a mely ne lett volna tiszta, ne lett volna igaz s a mely no engedte volna, hogy szavatok átrezegje, hitre, szeretetre, rem'nyre keltse a kicsi asszony lelkét, a kicsi asszony szivének legrejtettebb részeit isi? — Hi szóltatok, megnyílt a szive, a lelke előttetek. Szivének hite ima alakjában született meg ajkain; lelkének bizalma erős remény képében szárnyalt az egek felé. Mindnyájatok szavát ^meghallotta, s mindnyájatokkal együtt küldte fohászát az Isten trónusa elé. Itt elhallgat a kis harang egy pil lanatra s aztán mintha megerősödnék a gyenge csengise, mikor szól megint: — És lássátok, ti mégis elfeledkeztek róla 1 Mikor lelke az Istenhez készült, csak az én gyenge szavam adta hirül az egeknek. Tudom as onban, hogy meghallotta az Ur odafönn, mert zokogva sirtam el a napáldozat mellett a kicsi asszony élte napjának leáldozása miatt a bánatomat. S mikor temették, akkor te kisértek harsogó zúgással utolsó utján; csak ketten-harman mikisebbek sirattuk el akkor is. De legalább a mi siralmunk igaz, a mi bánatunk őszinte volt. S a többiek rámondják a néma beszéd nyelvén : — Az voltl őszinte volt; igaz volt 1 — Vigasztalódjál, kicsi kisharang. Ni künk is szemberek parancsolnak; akkor szólalunk meg, ha ők akarják. Vigasztalódja!, mert irigylünk téged. Mi azoknak szoiuck, kiknek érdekében ránk parancsolnak ; te szólsz minden igaz ló leknek. Milyen volt a kicsi asszony is. Vigasztalódjál; szívesen cserélnék ón isi. Szól a királyok, egyházfejedelmek harangja ; a gazdagok, a hatalmasok kísérője ; a nagy harang. A nyilatkozatra a szerkesztőség néhány megjegyzést kénytelen tenni. Mindenekelőtt a nyilatkozónak a „névtelen reporter"-re tett megjegyzése, hogy éppen tollúnk alá pörgő hasonlattal éljünk, olyan mint a sanda mészáros taglójárása : nem oda üt, a hová czéloz, vagyis hasonlat nélkül és magyarán : azt a közleményt a szerkesztőség embere irta, érte az felel, a ki a lap minden közleményéért helyt áll. Aljas motívumok nem vezették sem a lapot, sem az írót, tisztán a közérdek s hogy a köz vélemény nekünk ad igazat s a közjegyző ur beadványát elitélte, arról méltóztassék — igen könnyen teheti — meggyőződni. Maga az a distinkezió, hogy a közjegyző ur ajánlata, abban az időben beadva, midőn az árverés hallgatólag még tart, mert felülajánlat is adható be, a büntetőtörvénybe ütközik, — jogászoktól nyert vélemény. Erről lehet jogi szaklapokban vitatkozni pro ós kontra; de a nagy közönségnek, melyet „a logika örök törvényei" vezetnek, meg van az a vélekedése — tessék erről meggyőződni — hogy itt az ajánlat azért botránkoztató, mert az utóajánlat letelte előtt való időközben vélte rábirni a képviselőtestületet, hogy a vételi árban átengedjen s mint a terv mutatja, az utczát kivéve az egész területet. Mert végre is a nélkül, hogy a városhoz fordult volna a közjegyző, megszerezheti vala e területeket ha utóajánlatot ad be, persze — ráigóróssel. A beadvány — a látszat szerint — azt czélozza és ez az, a mi furcsa, hogy felüligérés nélkül jusson a kérdéses porta rósz neki. Nem az ajánlat maga, de az, hogy a beadványra kötelező nyilatkozatot óhajtott nyerni egy erkölcsi testülettől, hogy az utóajánlat be adásáról elterelje — ez az a mi szemet szúrt, a mi bennünket, ismételjük minden személyi animositás nélkül, fölhitl a víszásság megrovására. Szerintünk közérdek aí is, ha a köz sóg ott nyári lakásokul parcjelláz házhelyeket. E terület benépesítését (az utcza nyi'ást el is hallgatva) ós azt czélozza, hogy néhány nem nagy pénzű, de egészségét szerető ember, jó levegőhöz hozzájusson. Szolgál városiasodást, szépítést; szolgálja pedig ezt akként, hogy nem az adóalapot öregbiti vele, mert e területet a szabályozási pénztár terhére veszi meg s miután kiparczellázva fogja eladni, még ha nyerni akarna, ez is módjában lesz. De veszteni (mindég pekuniaris részéről beszélve a dolognak) nem fog. A közjegyzőnek tehát a községi adó felemelése fölötti kesergése éppen e tárgyal együtt, csak hangulatkeltés, hogy akik elolvassák nyilatkozatát, neki adjanak igazat. Igazat adunk mi is : a községi adó — tekintve kis vá rosi intézményeinket — nagy; de a Simay-telek a községi adóra sem a vétellel, sem a hasznosítással befolyással nincs. Ezt más helyen kell emlegetni Omaszta urnák, meg nekünk is. Ki tagadná, hogy közérdek a második közjegyzői állás létesítése is; ámbár azt meiltkesen emiitettük föl, mintegy példtul, indjből kenyéririgységet ma gyaráz ki a nyilatkozat, melynek több haragos kieiolása ujabban is fényesen dokumentálja a régi exiomát: „a ki ha ragszik, annak nincsen igaza 1" A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Wekerle a vám anketten. Budapest, julius 16. (Saját tud. táv.) Wekerle Sándor dr., miniszterelnöksége óta először tett nagyobb politikai nyilat kozatokat. "A vámtarifa anketten nagy figyelem mellett emelkedett szólásra s a következőket mondotta: „Ha mi ilyen agitácziót, mint a milyent Ausztria-Magyarország ellen intéz egy külső állam ellen csinálnánk, azonnal megjelennének amaz állam diplomáczia képviselői kormányunknál ós nyomatékosan figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi illendőség és megengedhetőség határain tul megy. (Viharos tetszés és taps.) Törekedjünk arra tehát, hogy mi is megtaláljuk a mi diplomácziai kép viseletünket, mely rögtön körmére koppintson ilyen illetlen agitácziónak. (Hoszszas viharos éljenzés és taps.) Zola nyilatkozata. Budapest, julius 16. (Saj. tud. táv.) Páiisból sürgönyzik: Zola Brissonhoz nyilt levelet intézett, melyben azon erős meggyőződésnek ad kifejezést, hogy Franciaországban addig nem lesz állandó kormány, mig a Dreyfuss- ügyben igazság nem lesz szolgáltatva. ÚJDONSÁGOK. A s z e r k. — Személyi hirek. Lukács György dr. főispán a héten az orosházi járásban hosszabb időt töltött, hogy a most folyó aratási munkát megtekintse, mely minden irányban ós fennakadás nélkül fo lyamatban van. — P a n a j o t h Sándor alezredes, az aradi Ill-ik kerületi csendőrparancsnokságot, hova Békósmegye Örsei be vannak osztva, átvette. — Telefonunk tökéletesítése Sjk előny, de egyúttal sok ingerültség érte a megye lakosait, mióta a meszszire való beszólhetés készüléke föl van állítva. Sok időt veszítenek el a beszélgetők azzal, hogy a vonal többnyire el van foglalva, közvetlen kapcsolások nincsenek, az átkötő állomások fölhívása késedelmes, különösen sok vesződséggel jár a beszélgetés a szarvasi járás községeivel, nagy baj, hogy Békéssel csupán a mezőberényi átkapcsoló állomás utján beszélhetünk. Mindezek a telefon használatát megbénították s igen sok panaszra adtak okot. Ezen segítendő, a vármegye fölterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, Járuljon hozzá a telefon tökéletesítéséhez, nevezetesen létesítsen két bronz huzalt, egyrészt a szarvasi járás községeivel való könnyebb beszélésre, másrészt Csaba-Békés egyenes összeköttetésére. A miniszter a törvényhatósági telefon kiépítését tárczája terhére elvállalja, ha a vármegye a szabályszerű hozzájárulási összeget elvállalja. Ez az összeg 2500 frt, melyet az útadó pénztár terhére a vár

L megyei állandó választmány megszavazni javasol, hogy a múlhatatlanul szükséges telefon tökéletesítés keresztül vezettessék. A kedden tartandó megyei közgyűlés fog ebben határozni. — A csabai és orosházi állami iskolák. A csabai állami iskola telekvétele végleg az e hó 28-án tartandó közgyűlésen, a megjelentek számára való tekintet nélkül meg fog szavaztatni. Az ég. ev. egyház ajanlata, hogy a város vegye át 25,000 írtért a most gyimasiumi helyiségnek szolgáló épületet, aligha fog elfogadásul találkozni, mert az épület udvarnélkül való s az állam aligha engedi éppen ezért a megvételt, egyebként is elemi iskola céljaira az emeletes épület nem alkalmas ; de tekintettel a terület kis voltára, nem is lenne tovább fejleszthető, ugy mint más alkalmas portán. A képviselőtestületnek pedig tekintetbe kell venni, hogy az iskola tovább fog fejlesztetni idővel s legalább hat fiu és leányosztálynak kell helyről gondoskodni. — Orosházán az komplikálja az átvételt, hogy az ev. egyház azon alapítványi jellegű iskoláit, melyekkel földje van, nem akarja az államnak áteDgedni, viszont az állam csak azon iskolákat, melyekkel terhek, de ingatlanok nincsenek, nem hajlandó átvenni. Ez ügyben a héten Orosháza képviselőtestülete közgyűlést is tartott, melyen Horváth Károly tette bírálat tárgyává az egyház eljárását, mely a terhet szívesen hárítja ez állam nyakába, de ál dozatról hallani sem akar. Ha az egyház elhatározását meg nem masitja, akkor az államosítás szinte lehetetlenné van téve. — Megyei közgyűlés Kedden délelőtt bizonnyal egy dilelőtt gyorsan lapörgő ülésen letárgyalják azt a tárgysorozatot a törvényhatóság tagjai, melyárt őket öszszehivták. Sürgős szükség ugyanis az elmebeteggyógyintézetre megtartott árlejtés jóváhagyása, melyet a tegnip tartott állandó választmány jóváhagyni véleményez; ehh)Z a halasztást nem tűrő ügyhöz vétettek még néhány csekélyebb érdekű közügyek is, melyeket a közgyűlési ügyeket előkészítő választmány már letárgyalt s javaslattétellel fog bemutatni. A közigazgatá i bizottsági tagságra tekintetbe veszik az orosházi járás kiván ságát s megválasztják a bizottságnak bizonnyal derékül működő tagjául Horváth Károly kir. közjegyzőt. Mindezzel jó bőven egy délelőtti tárgyalással végezni fognak. — Előléptetés V a d a y József volt békési tanítót, a nagyváradi iskolaszék ujabb előléptetósbenirészesitette. Ugyanis három évi nagyváradi működése alatt az iskolaügynek ugy gyakorlati, mint adminisztratív tekintetben tett szolgálataiért a központi fiúiskolák igazgatójává választotta meg. — Esküvő. Dr. P á n d y Kálmán jeles képzettségű fiatal gyulai orvos, f. hó 12. tartotta meg esküvőjót Budapesten, a belvárosi plébániai templomban, bájos ará a Dömötör Izabella kisasszonnyal. Esküvő után az uj pár azonnal otthonába, Gyulára utazott. — A békési járásbíróság épületének átalakítása. A békési járásbíróság elhelyezésére szolgáló épület szük, a hivatal czéljaira nem megfelelő, azért fölöttébb szükséges lenne kibővítése. Hosszabb idő óta alkudozások folynak az államkincstár és Békés városa között az épület átalakítása iránt. Az államnak az lenne a kívánsága, hogy a város saját költségén foganatosítsa a hivata'i helyiségek kibővítését. Ebbe a város — tekintettel a 62—65% os pótadóra — csak azon feltétel alatt hajlandó belemenni, ha az államkincstár kötelező nyilatkozatot tesz arra nézve, hogy a befektetett tőke törlesztésére ós a kamatok fizetésére is elegendő évibórt fog fizetni. — Miután az állam pénzügyei sem a legrózsásabbak, nem sok remény van a megegyezésre, igy a bíróság hivatalnokai továbbra is a mostani szük helyiségekben lesznek kénytelenek dolgozni. — A rozsda és az adóelengedés. Békés község elöljárósága hivatalból összeírta a rozsda által okozott károkat. A kár felvételekhez képest most előterjesztés} tesznek a pónzügyigazgatóságnál, hogy 3000 frt állami adót hozzon törlésbe. — A szeghalmi közjegyzöségre kihirdették a palyázatot. A pályázati határidőháromhót, kérvények azigazsígügyminiszterhez adandók be. Az uj kö<jegyzőség szeptember elsejétől nyílik meg a jogkereső közönség használatára. — Mit akar kárpótlásul Orosháza ? A héten Orosháza képviselőtestülete közgyűlést tartott, melyen a főszolgabíró felhívására formulázta, mely határrószeket kiván P.-Szt.-Tornya feloszlatása esetén magához csatoltatni, e szerint kimondotta, hogy a pesti útvonal jobb oldalán levő puszta-3zt.-tornyai hitárt egészen a csorvási határig, másfelől Csákóig, továbbá a Schoszberger ós Schwáb Lijos féle birtokokat az úgynevezett gyökeresi birtokrószt, ideértve a báró Eötvös és a Schoszberger féle birtok testeket is. A képviselőtestület kívánsága szerint ezen átcsatolt földterületekkel 10,000 holddal nőne meg Orosháza határa. — Uj pénzintézet Békésen. Még a folyó év tavaszan mozgalom indult meg a békésiek körében, hogy Békésen egy uj, a helyi körülményeknek megfelelő, czéltudatosan vezetendő, modern pénzintézet alapittassók, mely pénzintézet a Békésen nagyon hátramaradt gazdasági életet hathatósan fejleszteni és a jogosult hiteligényeket, ugy helyben, mint a közeli községekben olcsón kielégíteni volna hivatva. Ez a közgazdasági tekintetben igen fontos mozgalom mqst már czéljainak eléréséhez közeleg; mert eddig is nagy érdeklődés mutatkozott az üdvös vállalat iránt ugy Békésen, mint több megyebeli községben és nagy, nem is reménylett számmal jegyeztettek részvények; most pedig az „Aradi Ipar és Népbank" is az alapítók közzé lépvén, a tervezett pénzintézet megalapításának munkájában a kezdeményezőket hathatós támogatásban részesiti. Az alapítóknak egy küldöttsége folyó hó 10-én az „Aradi Ipar és Népbank" igazgatóságával tárgyalt ezen ügyben és pedig a lehető legjobb eredmónynyel, amennyiben azt a biztosítást nyerte, hogy a f. évi szeptember hó l-ig netán nem jegyzett részvények az igazgatóság érdekeltségi körében elfocnak helveztetní. — Böhm