Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-12-01 / 96. szám

a honszeretet oltára előtt rebegé el közös imádságát. Akkor is igy volt, de ma már másképpen van. Széchenyinek sok fényes álmát torzképpé rutiták el a korcs utódok. Ma már a kaszinók nem annyira a társadalmi különbségeket szolgáló, hanem inkább mulató helyiségek s legtöbb helyen kártyabarlangok, melyekben nyilvánosan s néhol nagyban űzik a kaszinók némely tagjai az olyan hazárd játékot, a melyet a törvény tilt és a melyekért, ha jámbor emberek kicsinyben akorcsmában, vagy a malom alatt játszák, a ki rályi ügyószeóg ezen szegény embereket elcsukatja. Ma már a lóversenyek czélja nem annyira a lónemesitós és lótenyésztés, hanem inkább legeszeveszettebb szerencsejáték rendezése a turfon,— a mint mondani szokás. Bizony a magyar középosztály, a demokrátia csak — emlék. Magunk öltük meg gyilkos kézzel. Nem szándékosan de meggoaolatlanul elkövetett apró tónyeinkkel. Kezdünk ismét széthúzni. Valódi istenátok, a mely belénk sugalta a széthúzás ezen eszméit. Azzal ámítottuk magunkat, hogy csoportosulunk s addig csoportosultunk, mig lassanként megszületett a kaszt szellem. S hová vezetett az ok ? Ma már a legtöbb helyen külön kaszinóba jár a diplomás ember, külön társaskörbe az iparos, külön olvasókörük van az ellenzékhez tartozó polgároknak, külön — még a felekezetek szerint is külön olvasókörben találkoznak, foglalkozás is külön választhatja az embereket, tanítók, kereskedelmi utazók, vasúti fő-, al- és munkásoknak külön kaszinója van, még az újságíró is külön klubbjában találkozik, de sőt még a házmestereknek is van külön egylete és olvasóköre. Ha igy haladunk, az iparosok iparnemek szerint alakulnak s szakadnak csoportokra. Mire fog ez vezetni ? kérdezzük a jó emlékű csabai gazda szavával? Hiszen már eddig is kiöltük a magyar társadalomból a kasztszellemek behurczolásával a demekrata érzést s ha még tovább is mennénk ezen az uton, még ha jönne egy új Széchenyi, az sem lenne képes lángszellemével újból megvalósítani a magyar demokráciát s egybe forrasztania darabokra széttépett magyar társadalmat. S az utókor nem fogja még el sem hinni, hogy volt idő ós nem is oly messze, midőn a magyar társadalom olyan egységes volt, hogy a barát nem nézve azt, hogy minő állása van barátjának, hanem szivére ölelve azt egyéni erényeiért a nélkül, hogy még azt is kérdezte, azt is tudta volna, hogy minő vallású. Váljon lesz-e még egyszer ilyen a magyar társadalmi élet. Eme reflexiókra a mi kis társadalmunk is lépten nyomon alkalmat ád, különösen fáj, midőn a honoratior osztálynál, hogy ugy mondjuk, a magyar középosztálynál jelentkeznek a válaszfalak és a demok rata szellem megcsappanása, annál az osztálynál, melyek köréből kerültek ki a magyar egységes társadalom szóvivői s mely legtöbbet járult 50 óv előtt a de mokrata szellem győzelméhez, megvalósításához, melynek az a legnemesebb hazafias feladata, hogy magas intel ligencziájával s eszméinek idealismu sával a magyar társadalom széthúzó elemeinek egyesítésén fáradozzék és munkáljon. Legyünk rajta, hogy a társalmi széthúzás eszméje ne terjedjen, hogy sem vagyoni, sem társadalmi, sem vallási különbözössógek ne gyöngítsék tár sadalmi osztályunkat. Gondoljuk meg, hogy a mint államunk nincsen kiépítve, ugy társadalmi czéljainkat is C3ak egységes akarattal fogjuk tudni megoldani. — Jól mondod kedves anyám — felelt és lefeküdt. Már rég elmúlt éjfél ós anyja a má sik szobában hallá, hogyan forog agyában . . . Egész teste remegett, lelke el volt csigázva, ugy hogy nem ő, de egy óriás is leroskadna ily teher alatt . . . Folyton az a gondolat gyötörte, hogy Konstanczia még egy tekintetre sem méltatta az ál lomásnál. És a mint igy gondolkozott, a mint igy vergődött a gondok súlya alatt, édes anyja közeledett ágyához, kezét forró homlokára tette. Égett nagyon. — Ne tegyek borogatást a fejedre ? — Nem, felelt a fiu. — Persze, borogatással nem lehet a lélek izzó fájdalmát csillapítani. * Konstanczia habár megvolt győződve, hogy csak roszat hallhat a tánczmulatságon, még is el ment arra. 11 egy barátnőjével összetalálkozott s többek ^közt szóba jött Váry lapja is. — Hisz Váry csak álmv, igazi neve Flórián, mondá a biiátnőKonsiancziának. — De hol leh t, hogy nem mutatkozik? kérdé Konstanczia, kire az előbbi dolgok nem valami kellemesen hatottak. — Látszik, hogy nem ismered. Hogj an jöjjön az emberek köze, hí z sánta, még pedig milyen sánta . . . Es elmondd neki mind azt, mit Varyról ;aiott. Mily szerencsétlenség! pedig rendes körülné nyek között nagy ember lehetett volna belőle . . . Konstantziának egész teste remegett; a zene hangjai, a nevető párok mind oly annyira szomoritották. Kérőbb kérte szüleit, hogy menjenek haza. Egó^z éjjel nem aludt. Reggel fáradtabb volt, mint mikor lefeküdt. Lelke pedig hasonlított egy pillangóhoz, melynek szárnyairól egy kegyetlen hideg eső lemosta a himport. Békési Barna. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Szarvas község képviselő testülete ülést tartott, melyre a tagok nem jelen vén, részben telefonon hivták össze Erre egyébként patentet kell venni. Á szarvasi ág. evang. egyház azon kérelmere, mely szerint iskola czélra egy 150 négyszögöles üres telek adományoztassók, a köz gyűlés egy korábbi üiésen kimondotta, hogy a községi üres telkek apróbb részekre való eldarabolása nem megy bele, hanem átenged a mondott czólra 300 négyszög öles egéaz telket, azonban ezen tárgynak, miután az községi vagyon eV idegenitósét tárgyazza, egy 30 nap múlva tartandó közgyűlésre való kitűzését rendelte el. Ez okból került ezen tárgy most napirendre a szarvasi római kath egyház képviseletében Szirmay L. Árpád plébános, községi képviselőnek hasonló tárgyú kérelmével együtt. Tehát két egyenként 300 négyszög öles telek átengedéséről volt szó. Az egész képviselő testület, mint a hangulat mutatta, hajlandó volt a kért telkeket az illető egyházaknak ingyen átengedni. A képviselő testület ugyanis 29 szavazattal egy ellenében ugy az ág. ev., mint a róm kath. egyháznak, a kert 300 négyszögöles telket ingyen engedte át. Végső tárgyként került elő a központi vá asztmány megalakítása. Beválasztatott pedig a választmányba gróf Bolza Géza 29, Grimm Mór 29, dr. Haviár Gvula 29, Kácser Vilmos 26, dr. Lengyel Sándor 29, Liska János tanár 29, Mikolav Mihály 29, Neumann Jenő 29, dr. Reisraann Adolf 29, dr. Salacz Oszkár { 29, dr. Szemző Gyula 39, ós Szirmay L Árpád 29 szavazattal. — Békés község képviselőtestülete mult szombaton közgyűlést tartott, melyre oly fontos tárgyak vétettek fel, hoay a városatyák kénytelenek voltak a gyűlést délután is folytatni. A gyűlésnek legfontosabb tárgya a fcélmegyeri birtok, az erdő eladása volt. Mint már nem egyszer, ezúttal is rendkivül sok ellenzője akadt a tervnek, ugy. hogy a közgyűlés egy ingatlant, a Döbögőt kivéve, jö vőre is birtokában akar maradni egyszer megszerzett ingatlanainak. Szó volt az erdő eladásáról, de persze ettől a községnek nem lehet megválni, daczára an nak, hogy az a község pénztórába vajmi keveset hoz. A közgyűlés belátta, mi szintén haladás, hogy a mai állapotok tarthatatlanok ós elhatárolta, hogy az erdőt másképen fogja értekesiteni. A bólmegyeri birtok eladására a közgyűlés nem volt hajlandó, bármennyire is kívánatos volna ez. A harmadik eladandó ingatlan a Dübögő vendeglő épülete volt. A képviselőtestület elhatározta, hogy 14000 frt kikiáltási árral árverés alá bocsátja a Dübögő épületét. Nem eléggé helyeselhető a képviselőtestület eme határozata, mert igy a község nagy <ehertől szabadul. tet arra, hogy ne patriotizmusból csináljon üzleteket, mert százakat senki sem dob ki patriotizmusból, hanem súlyt helyez arra, hogy gyártmányai versenyképességükkel csinálják meg a piaczot. Es már eddig is vannak Théknek e téren is sikerei. De e sorok nem az iparos szakmabeli képességének szolgálnak móltatására hanem az embernek, a ki midőn valamelyes módon megakarja hálálni Orosháza iparosvilágának figyelmét, a miért őt disztaggá választotta az ipartestület) — az iparos jelentkezik benne nagyszabású Koncepcióval ós világos céllal. Min den iparos tudja azt, hogy az ipar előbbvitele csak ugy lehetséges, ha a jövő iparos nemzedéke minél teljesebb szakmabeli ügyességet ós pályájához becsvágyat szedeget föl tanuló korában. De nem Halálozások. Az orosházi egyenruhások, — Levél a szerkesztőhöz. — Nagy jelentőséget tu'ajdonitok annak a tervnek, mely a Békésmegyei Közlöny mult számának napihireiben néhány sorban vázolva van. Es különösen annak örülök, hogy az eszme egy magyar iparos agyában termett. Ez aztán szép dolog és méltán előtérbe állítja a mai felfordult világban is az e-zme fölretőjét, Thók Endrét. Thók Endre eddig is az első iparosok sorában ismeretes. Az Orosházáról Budapestre került s szakmájában első müasztalos nevét már nem az idegen hangzásuak között ismeri a haza olvasóközönsége. Azzal is nagy vívmánya van, hogy első magyar zongoragyára kezdi kiszorítani a külföldi gyártmányt a magyar piaczról; mily töménytelen milliók ván poroltak ki zongorákért. És ő súlyt fekszabad ugyan szinezgetni, milyen általán az iparos-növendékek szellemi világa. Még ma is ugy van, hogy szinte rendszer van a műhelyekben, mint kell durvává, rakoncátlanná nevelni másokat. (Tiszte'et a kivételnek.) Már most mit akar Thók ? Kiakarván mutatni jóindulatát és áldozatkészségét főleg az orosháziak iránt, egy tanonczszövetkezetet akar létesíteni. A czólt főleg szabályzatai tüntetik föl. E szerint a szövetkezet tagja lenne minden Orosházán tanuló iparos-növendék, a ki egy évig műhelyben foglalkozott és a kinek egy évi ott tanulás után a gazdája tanúsítja, hogy jóviseletü volt. A szövetkezet tagjait Thók látja el egyen ruhával, dobbal, zászlóval. A szövetkezet tagjai vasárnaponként 2—4 órakor a polgári iskolai tanárok által oktatásban részesülnek. Egyelőre legfeljebb 80 tanonc lehet a szövetkezet tagja. Minden tag felszabadulásakor bizonyítványt kap arról, hogy a szövetkezetnek tagja volt. Mi az intézmény czélja ? Szemmel látható előnyök nyújtásával a növendékeknek mesterségükhöz való kedvét éleszteni s egyúttal a testületi szellem kifejlesztése mellett az elméleti kiképzést lehetőleg megadni. Szorgalom, tudás ós testületi szellem, ez az iparos osztály három boldogulási tényezője; a testületi szellemben alakul ki a vállalkozási kedv, a tanultság következtében a nemzetgazdasági érzék, az izlós, melyek az iparos boldogulásának tényezői. A testületi összetartásban fejlik ki a jó modor, a mi szintén igen szükséges az iparosnak, hogy a közönséget megtudja nyerni. Az, hogy T h é k ezt az ő speciális eszméjét országossá akarná tenni, igazán nemes szivre vall ós mivel ismerjük céljaiban való energikus fellépésóT, — a mivel a maga boldogulását szolgalta, — bízvást remélhetjük, hogy nem is marad meg a tervnél. De az iparos-tanoncz szövetkezetek országos szervezése dolgában még az ő energiája is kitör, ha az ipartestületek nem értik meg a jövő generáczió érdekében való e fontos kezdeményezést. Minden gondolkozó ember csak örömmel fogadja a tervet, hiszen csak egy ipariskolai tanítás után az inasok hazavonulását kell nézni, milyen rakoncátlan elemet toboroz össze okosan az emulato jelszavával ez az uj terv, — lehetetlen érte nem lelkesülni ós tőle — ha valódul — sokat nem várni 1 á „Békésmegyei Eozlcny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, nov 30. (Saját tud. táv.) A képviselőházban — szinte csodálkozást kelt — most nem volt semmi obstrukcziós botrány. Az indemnitáihoz beszélt Rittcr ós interpellált Sághy GyuU, kik méltán megszerezték már eddig is a legunalmasabb szónoki nevet. Sághy az Engel féle pécsi borha misitások ügyében int.rpellált. PerczelésDaranyi az interpellációra azonnal feleltek. Jóllehet az első borminták megsemmisültek, gondoskodás történt, hogy uj minták szereztessenek ós azok meg is vannak. A vizsgálatot a fővárosi Vlll-ik kerületi kapitány végzi. A választ a ház tudomásul vette. A vármegye egyik szélesebb körben ismert kiváló magyar úrnője, J u s t h István pu-za szent-tornyai birtokos felesége, ki oly jeles fiakat adott a hazának, mint Justh Gyula, az ellenzék egyik vezéralakja ós Zsigmond, a kiváló szépirodalmi iró, — Budapesten meghalt. Az elhunyt urnő szül. Pákozdy Matild egyike volt a müveit uri asszonyoknak Gyer mekein imádásig csüngött, különösen szerette gyöngédlelkü fiát, Zsigmondot, akinekkora halála mély bánattal töltötte el a szivjóságban ritka úrnőt. Szerető férje, menye ós ennek gyermekei, egy dédunokája gyászolják. Temetése ma délelőtt folyt le Puszta Szent-Tornyán, a családi sírboltban, midőn a megboldogult koporsóját a szeretet s kegyeletnek sok szép koszorúja borította. Budapesten meghalt a békési gymnasiumnak egykori kiváló tanára, Gere Ferencz. A békési gymnasiumot Gere alapította 1847-ben. Gere Ferencz elvállalta e megbízást s legyőzve az akadályokat munkásságával, szakértelmével magvetette a mai gymnasium alapját, 1848-ban prof-s ori czimmel állandósítva lett az általa ala pitott gymnasiumnál és egész 1854 ig egyedül vezette az intézetet S hogy ennek az óriási feladatnak mi'y hűen felelt meg, azt legjobban jellemzi Lugosi József debreczeni professornak 1851-től keltezett levele. Midőn ugyanis Gere Ferencz ez évben már a békési gymnasiumból 8 növendéket vitt a debreczeni főiskolába, Lugosi kijelentette, hogy megismerte Gere Ferencz tanítványait és a bekf-si gymnasiumot a vidékiek között a legjobbnak tartja. Felszólítja azért őt, ho->y pályázzék Debrecenbe; ezen nyolc tanítványa minden bizonyítványnál fényesebben beszól mellette s megválaszt isa bizonyos. Gere Ferencz szóiban nem akarta elhagyni az általa alapított intézetet s nem cserélte fel terhes állását a mindenesetre kényelmesebb, jobban dijjazott debreceni profé ^sorsággal s visszautasítva Szentesre történt m-giiivását is, megmaradt kisded gymnasíuna hü éges gazdájának. Azonban amit akkor nem akart megtenni : meg kellett tennie nemsokára a körülmények súlya alatt. Ugyanis az obsolut kormány elrendelte az 50-es évek első felében, hogv 8 osztályú nyilvános gymnasiumban 12 tanár legyen, másképpen a nyilvánossági jogot meg nem adja. Békés város e rendeletnek eleget tenni nem tudtán, elhatározta, hogy intézetét mint IV. osztályú magán jeliegü gymnasiumot tartja fenn s Gerét bizza meg, hogy a tanítást a rendeletnek megfelelően, mind a négy ositilyban egyedül vezesse. Mivel azonban az elrendelt tanterv szerint a tanítandó anyag csaknem a mai volt, ezt már nem vállslhatta magára s igy 1854 ben elfogadta Nagy Szalonta város meghívását az ottani, már megszűnt gymnasium újra élesztősére, vezetésére vállalkozot s ott működött négy óv tizedig ált. szeretet mellett. Tavaly nagy ováctót rendeztek neki. Halála a megyében s különü an Békésen kelhetett mély, igaz rdízvótet. Mólyen lesújt é fájdalom nehezs de t egy családra, m-lynek feje id. R o s e nb aum Nándor, mint a br. Werckheim családnak 30 éven át kulcsárja mt-gyeszerte, széles körben ismer te volt, s ki vasárnap délelőtt 68 éves koraban váratlanul hunyt el. Még vasárnap reggel sejtelemmel eltelve, or/os altal vizsgáltatta meg magát, váljon elindulhat e Gyu ára, hova mint a Tóth Lajos féle hagyaték gondnoka, számadását átadandó, a délelőtti vonattal indu'ni készült. Az orvos nem látott az ut előtt akadályt. C alidja körébe sietett vissza a Hoyos Mik-a gr iftól, ki éppen Lidánvban időzik hog^ a vasúthoz készüljö í. Mielőtt udvaribi be léphetett volna, közvetlen laktsa előtt szélhűdés érte s pár perez alatt kileh'lte le két a jó térj, kit neje visszatérni látva, már cs»k mint élettelent ölelhet k rj*i közé. Temetés nagy közönség igiz részvételével a róm. kath. val. t-zertartása mellett kedden 29 ón d. e. ment végbe. A család iránt érzett igaí részvét meg ható nyilvánul isa volt, hogy a jó baratok, ismerősök hosszú sora ólén igaz jóakarói özv. gr Lamberg Fülöpnó s gr. Hoyos Miksa elsőkül siettek vigasztaló szavaikkal a fájdalmat enylii eni s ez u óbbi a temetés iránt intézkedett é* br. W nckheiin Jánossal együtt a temetésen is megjelent. A boldogultat özvegyén ós 83 éves anyósán kivül, öt gyermeke, kik közül három még kiskorú, siratja. ÚJDONSÁGOK, Öngyilkos katona. Hétfőn délután öngyilkosság történt a nagyvár<di várban. Mészáros Mihálynak hivják az életunt katonát, aki