Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-13 / 91. szám

esztendei működésről választóimnak be nem számolhattam. Őszintén megvallva, legjobban szerettem volna mindezeket, épugy mint 1896. őszén, községről községre, pusztáról pusztára járva, előszóval elmondani, csakhogy ember tervez, Isten végez, megromlott egészségem e szándék elé áttörhe'len gátat állított. Remélem, hogy a tisztelt választó közönség a szándékot méltányolva e sorokat olyanokul fogja venni, mintha azok élőszóval, az egyes községek határában elmondattak volna. Hogy a mezőgazdaságon kezdjen, mely az Alföld lakosait nagyon is közelről érdekli, első sorban utalnom kell az Ausztriával kötendő gazdasági kiegye zésre, melynek létrejöttét ez idő szerint Magyarország polgárai zömének, a földművelő osztálynak érdeke követeli. Fölösleges ezen a helyen ama gondolatot kifejtenem, hogy az iparos Ausztria és a földművelő Magyaroszág némi jóakarat mellett egymást könnyen kiegészíthetik, egymást kölcsönösen fölsegithetik. Olyan ez mint a régi nóta, melyet a kintornások minden utczasarkon játszanak. E helyett a lajtántuli pártoknak a kiegyezéssel szemben követett eljárására kell rámutatnom, mely bizonnyal lekötötte minden minden hazafias magyar politikus figyelmét. Kiegyezési fejtegetései ezekben c^u csosodnak : Az osztrák politikus egy része voltakép a zivatar elé harangoz, midőn rabságról, felszabadulásról meg, hasonló érdekes dolgokró beszél, A vigasztalan lajtántuli helyzettel szemben az erős ós egységes magyar nemzet ugy áll, mint B monarkhia jövőjének és a felséges Habsburg ház hatalmának biztosítéka. Nekünk még kezünket se kellett megmozdítanunk sa viszonyok fejlődése máris ellenállhatlan erővel tolta a kettős mo narkhia súlypontját Bécsből a magyar fő- és székváros felé. Hollós Mátyás király politikája föléledni látszik. Magyarország egykori nagyságának árnyéka odarajzolódik a bécsi parlementi épület előtt fekvő térre. Mintha ettől riadtak volna meg az osztrák ellenzéki politikusok Lehetetlen igaz megelégedéssal, sőt büszkeséggel nem tekintenünk a magyar nemzet zömének nyugodt, higgadt ós komoly megtartására a kiegyezési tár gyalásokkal szemben. A magyarságban rejlő őserő és politikai képesség jut abban kifejezésre. Kárba fog veszni az ellenzéki politikusok okvetetlenkedése, kik a nemzetet erőnek erejével ki akarják hozni sodrából. Drága buza, olcsó pénz, volt az én jelszavam évek óta a közgazdasági poli tika terén. A Bánffy-kormány a vámvisszaélések megszüntetése, majd az őrlési engedélyek megvonása által erősen hozzájárul a szerb és román bu'a ver senyének megcsökkentéséhjz A szövet kezeti törvény megalkotása által padig lehetővé tette a kisemberhitelviszonyainak nemzetközi hiba, amin mindnyájan túlestünk. Nos, én segitek magának ós megírom azt, a mit diktál a déli órákban, de maga délelőtt főzze meg az ebénemet. Kata jónevelésü leány I megköszönte szívességemet és biztosított róla, hogy ón nem segíthetek neki. — Szerelmes ugyan nem vagyok kisasszony, mert ha megengedi, megmondom, annyi banálitás bennem nincs még, hanem egy sürgős dolgozatot irok. Megtanultam Katától, hogy tapintatosnak lenni igen szép dolog, hát nem kérdezősködtem a dolgozat után, este azonban elküldtem bevásárolni. Mig ő távol járt, meg akartam győződni, miért kell naponta rossz ebédet enni ? Es ekkor nem mindennapi fölfedezést tettem. Kata tárczát irt, valóságos újságnak szánt 'elbeszélést. Hirtelenében elnevettem ma gam : „kész a konkorenczia" . . . mert végre az ember, (már mint ő) néha mosogató tál mellett a konyha-asztalon is írhat okosabbat, mint írnak üres fejjel azok, kik másokban irigységből megölik a tehetséget, mikor mosogató rongyot adnak a kezébe. Három napig furdalt a lelkiismeret, két éjszakán át nem aludtam, gyötörve attól a gondolattól, hogy Kataban íme hat hónap óta irigységből megölik a te betsóget. Negyednap megadtam neki a saját lapon pontos czimót, elláttam az írás terén szükséges informácziókkal, ajándékul adtam az eddig használni szokott tollamat ós barátságosan elköszöntem tőle. Azóta letettem az Írásról. Kata irja a tárczákat, én főzöm az ebédet ós vá rom, mikor fogja Kata visszaszállítani a régi tollammal szerzett dicsőségét. Mert Kata magasba törő lélek, nem mindennapi cseléd ós kétségkívül jónevelésü lány. A kis szőke hadnagy. Irta: Tóth Dezső. I. A kis szőke hadnagy, csillogó szép uniformisában naponkint betévedt a Rozfolytonos javítását. Hátra van még a gazdák főóhajtásai közül a börse megadóztatása, mely bizonynyal előbb utókb napirendre fog kerülni. Hogy bizalommal tekinthetünk ugy jövő politikai, mint közgazdasági fejlődésünk elé, annak egyik főoka, hogy a kormány rúdját a tősgyökeres magyar ságnak egy olyan pregnáns képviselője kezeli, a milyen báró Bánffy Dezső. Semmi tekintet által félre nem vezetetve, nyíltan ós becsületesen tör az általa helyesnek fölismert czélok felé. Midőn odaálltam támogatói közé, engem a mult idők példái vezettek, hogy a magyar nemzet leglelkesebb bajnokai, a Rákócziak és Betlenek országából, az egész nemzet zöme hozzájuk csatlakozott. A régmúlt időkből, midőn a magyar protestánsok jogait mindentóren megnyirbálták, itt-ott maradt még pár foszlány. Részemről rövidséget látok abban, nem tartom a véletlen játékának, hogy mióta felesős magyar ministerium létezik, a közoktatásügyitárc'.a még soha protestáns ember kezében nem volt. Rövidséget lá tok abban, — bár az ilyen megküiön böztetósekre nem helyezek valami nagy suiyt, de tudom, hogy a világ másként gondolkozik — hogy van az uralkodóháznak egy rendje, az aranygyapjas rend, a melynek tagja protostáns ember nem lehet. Magyar szempontból tekintve a dolgo', kívánatos, hogy vagy az arany gyapjas rend menjen át oly „reformon, melynek folytán a király 0 Felsége protestánsokat is kitüntethessen vele, vagy pedig váljék kizárólagos osztrák renddé, a mint hogy mai szervezete a lajtántuli viszonyoknak tényleg megfele

1. Ez utóbbi esetben helyét Magyarországon a híres régi sárkányrend foglalhatná el, melyet föl lehetne elveniteni s a mely történeti múltjánál fogva a szent István koronájához tartozó országokban a le„kiválóbb helyet foglalhatná el. A felekezeti egyenlőség elvét kívánom én az egész vonalon megvalósítva látni s ép azért hangsúlyozom, hogy miután a protestáns, görög keleti és zsidó lelkészek kongruája a törvény áital rendezve van, a közélet minden egyes tényezőjének azon kell lennie, hogy ez a római katolikusoknál és az egyesült görögöknél is mentül előbb létre jöjjön. A közel jövőnek tán legfontosabb reform-kérdése, mely egyik kemény próbaköve lesz báró Bánffy Dezső államférfiú tehetségének,a közigazgatási reform örökös kérdése. A Szapáry féle javaslat 1891-iki tárgyalása intő példaként áll előttünk. Ennek dacára közigazgatásunk gyarlóságai gyök-res újításokra sarkal ják a magyar közélet vezető férfiút. Érdekes fejtegetésében a következő szublektiv részlet: A mai időben, mikor évfordulókat ünnepelnek nagyok ós kicsinyek, szerénytelenség nélkül felhő zatom, hogy politikai pályafutásomnak tíz éves fordulóját a jövő esztendő hozza maring-utczába, mely voltaképpen c-ak bitorolta az utcza nevezetet, mert egy hitvány köznél nem volt egyéb. Alig néhány házból állott, de minden háznak ablaka színültig volt virággal. — Virító, üde hónapos róznák kandikaltak ki az arra menőkre, a rózsáktól rejtve egy-egy selymes hajú leányfej, tűzben égő fekete, meg kökényszem. A kis szőke hadnagyot ez utóbbiak csábították a Rozmaring-ut c ába. Története is van a do'ogmk. elüllől kezdhetjük. II A kis s őke hadnagy egyszer fütyörészve jött ki a kaszárnyából. Jó kedve volt, a mult éjjeli duhaj mulatozás nem ütött azon csorbát. Czéltalat.ul koborolt a városban, s mikor egyik uczába befordult volna, szerntül-szembe egy kis leánynyal találkozott. Könuytdén, ke csesen lépegetett az u'c:a ro;sz kövezetén a kis leány; nem' ügyelt a mellt-tte elmenőkre, csak az utja elé nézett. A kis í-zőke hadnagy nyomon követte : gyönyö rü ibolyaszín szemei voltak a kis leánynak, szerette volna, ha egy sugár rája téved azokból. A kis leány mm u<zet hátra; a Rozmaring utc?ának tartott s ott abban a virágos ablakú u ezában csak eltűnt egyszer, de a kis szőke hadnagy láttí. hogy az egyik ház ab akaból, a hónapos rózsáktól rejtve, — reá tekintenek azok a gyönyörű szép ibolyaszín szemek. A szivéhez kapott, lázasan, he vesen dobogott az; kezeivel végig simította az arczát s érezte, hogy — elpirul. III. A kis szőke hadnagy másnap megint találkozott a leánynyal s a hónapos ró zsák árnyékából ismét rátekintettek azok az ibolyaszín szemek. Másnap is, harmad nap is megint. De a kis szőke hadnagy ugy vette észre, hogy as ibolyaszín szemeken kivül, fekete szemek, meg szürke szemek is tokingitnek reá. Ugyanabból az ablakból, ugyancsak a hónapos rózsák árnyékából ; de egynek a sugaraséin volt oly égető, mint az ibolya szinüekó. m^g nekem ; az 1889-iki nagy véderővita alatt léptem föl először a nyilvánosság előtt egy beszéddel a véderőtörvény 25 iki szakasza ellen. Mily változás eme tiz esztendő ala t a politikai élet mezejón ! Nemcsak a 25-iki §. intézkedései multak ki ez árnyékvilágból, hanem az 1889 iki vita s azóta folytatott küzdel mek talajából kisarjazott a magyar katonai oktatás, melyért magam is nem egyszer törtem lándzsát s a melyet báró Bánffy Dezső ültetett át a mult évben a gyakorlatias kivitel termő talajába Nyilt levelének vógpasszusai ezek : Végül legyen szabad meghajtanom zászlómat egy koporsó előtt, melynek hideg födelére hajolva sir a nemzeti g níusz Magyarország gyásza Erzsébet királyné koporsójánál szívből fakadó ós igaz, a milyen igaz az Istenben vetet hit. Egyetlen vigaszunk, hogy Nagyasszonyunk szelleme ott fog lebegni örökké a hármas bérez, a négy folyó hazája fölött és majd jönnek a meg próbáltatas napjai s a magyarság feje fölött uj veszeiyek tornyosulnak, akkor is velünk lesz s vódőangyalkónt ki fogja terjeszteni n.igy fehér szírnyait szeretett nemzete fölé . . . Csaba közgyűlése. j\. csütörtöki közgyűlésen a tárgysorozat felét a szép számban megjelent képviselőtestületi tagok minden felszóla lás nélkül vették tudomásul, hanem a közgyűlés második részében következett aztán a polgári fiúiskola kérdése s ezzel megindult a szóáradat, nem egy jóízű közbeszólással fűszerezve. A polgári fiúiskola kérdése már 1896. óta ismételten kerül tárgyalásra s hogy most, a leányiskola kifejlesztésével ennek felállítása is remélhető lett volna, újra ad acta tétetett. Pedig kívánatos volna a lakosság nagy zömére nézve, hogy a városnak polgári iskolája is legyen, mert nem egyedül a szappan-fogyasztás a czivilizáczió ismérve, hanem az iskola ós templom. * A közgyűlésből tudósításunk a következő : Az adóbehajtásról, hogy a befi etéa eredménye kielégítő, továbbá hogy a kórházban a mult hóban 16, a szegény házban 35 egyén 144 frt költséggel ápoltatott, a népmozgalom szaporulatot tüntet f-i), tudomásul szolgált. Az 1899. január 1-én életbelépő esküd bíróság intézményre a község részéről teendő előintézkedés tárgyában kelt miniszteri rendelet, úgyszintén a főispán hird tménye a király által alapított fél Egyszer azt in ö szetalálkoztak. — Kisasszony 1 — mondta a hadnagy. — Uram : — felelt vissza a leány. Égviküknek sem tünt fel ez a hirt telen ismeretség. Régóta kere-ték egymást — álmaikban is, — e találkozás az álmok telje-ülese volt csakA kis s>.őke hadnagy a kapuig ki sórte a leányt. Érzékenyen búcsúzott s ismét láiti az ablakból — a hónapos rózsák tói rejtve — uána tekinteni a gyönyörü ibo'yas^in szemeket. —- de már a feketéket, meg a szürkét — nem. IV. A kis siőka badngy megk rdjzte a kis leányt. — Tmvéni is vanmk talán? — Ninc-i, migim vigyok: ketten vagyunk en és az od<s anyám. — Mintha leányarezokat láttam volán az abhkon á

f, tuiji, a hónapjs róz ák szomszédsigaban. — Igen, mondta, voltak nálunk leányok, voltak, de már nincsonmk. Az édesanyam varrónő; segédkeztek neki. Most mír elbocsátotta őket anyus; én kértem, hogy tegye s anyus jó as zony, —• megtette Most én segítek neki s ha nappal nem vógezh'jük el a munkát, megtoldjuk az éjszakaval. A kis szők ) hadnagy végtelen gyönyör rel hillgatta a kis hány vallomását s a puha, bársonyos kezek U'án nyúlva belenézett azokba az_ ibolyaszín szemekbe hosszan, mélyen. Érezte, hogy belevjszett azokba a lelke is, nem szabadíthatja ki, már onnét. — Miattam tetted azt, miattam, ugy e ? kérdó akadályozva — és miért ? A kis lány nem kapta el puha bár fonyos kezeit a hadnagyóból ott hagyta Őket s közelebb simulva a csillogó szép uniformishoz csendesen súgta: — Nem akartam, hogy azok szemei is gyönyörködhessék te benned — édes 1 Aztán odaborult a kis szőke hadnagy ziháló keblére. síázados uralkodási emlékérem elnyerésére, tudomá-ul szolgált. Saskó Kálmán állásától elmozdi tott fővégrehajtó fegyelmi iratait a bsl ügyminiszter a vármegye közgyűlése elé utalja, mert mint közügyben nem a közigazgatási bizottság, hanem a törvényhatóság van hivatva dönteni. Az apácza-csabai vasútra a község által megszavazott 30 000 frt törzsrészvények vásárlására vonatkozó határoza tot a miniszter jóváhagyta, úgyszintén az államvasutak által a csabai állomáson fúrandó ártézi kútra közbevetett felteijjsztésére, hogyha az uj tut által a luk'anya előtti ártézi ku vue megcsappanna, az államvasút kartéritéssel, ha pedig elapadna, a/ állomási ér tézi kut betömendő, a miniszter a város érdekét a vízügyi törvényben teljesen a fenti értelemben védve Inja. Igy a közgyűlés is tudomásul vette. — Most kö vetkezett a : Polgári fiúiskola ügye. Elsőnek dr. Zsilinszky Endre szólotta kérdéshezs inditvanyozza. hogy amennyiben a község a polgári leányiskolát az államnak ajánlja fel teljes félszereléssel, kérve annak kifejlesziesét, kapcsolatban egy polgári fiúiskola felállítását is kérje és indítványozza, hogy a közgyűlés ajanlon fel telket, továbbá az eddig a leányiskolára évenkint. fordított 3000 frt összegnek megfelelő tőkét A gymnasium mellett a közlakossag nagy zömének szüks ge van a polgári iskolára, arra az észrevételre pedig, hogy nem kell ez az iskola, csak azt felelheti, hogy nem ismer oly iskolát, a melyre s ükrég ne lenne Fábry Károly nem o ztja az > 1 Jtte szóló nézetét, mert ha a polgári hkolara szükség lenne, ugy megszavazná; de neki tudomása van, hogy az csak a főgymnasium népességét apasztaná,továbbá hogy maga az állam sem kívánja a fiu polgári iskolát, mert nem nevelnek az eletnek. Rosenthal lg tácz szerint, ha az lenne indítványozva, hogy a város állítsa a kérdőben levő iskolát, >>kkor nem volna erre hajlandó, hanem ha az eddigi teherviselés mellett még egy intézeth z juthatunk, saját városának ellensége az, ki ellene van. Hogy a gymnasiumnak esetleg ártana, ez csak azt bizonyítja, miszerint az iskolára szüksége van a lakosságnak. Szeberónyi Lajos óhajtja az is kólát, sőt h» tyjabb megterhetesbe cem kerül, akár egyetemet is. (Hogy a jelenlegi szervezeteben a polgári iskola nem felel meg teljesen czéljanak, az nem le het ok arra hogy ne kivánjuk, mert minden iskola lanterve foly ton javíttatik. Az iskola czéljatra akár tiz holdat is megszavaz. Sza lay József szintén óhajtja, ha a telken kivül nem kell más áldozat. Korosy László főjegyző jegyezte n.ost meg, hogy a fiui-kolára való felterjesztést nem lehet a leányiskola átvó éji kérvénynyel egyb

akapctqlni. csak arra hivatkozni, mert az már elment. A maga részéről a polgári fiu iskolát nem óhajtja, ahol csak van, igyi kszenek attól szabadulni. Dr. Zulinszky Endre elősorolja azon városokat, hol a polgári isk la mel

jett gymnasiumok reáliskolák is népesek, nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a le^ ányí-kolára vonatkozó f-lterjesztés hl ment. Amennyiben cgéit csak az eg ü tes feltt pjeszt ;ss@l rem^t, indítványát vi szavonja, A közgyűlés, bár a többség óhnjtotta az j kolat, — belátva a czéltalan telterjesztést, az Ügy felett napirendre tért. Apróbb ügyek. Az árvas/.ék a másolási munkái-ttok vé.zésére n^pidijast kért. A tanács velemmyezte. Szeberónyi Lajo 1 ellenben egyelőn nem kívánta magadni, mert maholnap oly nagy lesz a hivata

1noki kar, akár csak a vármegyén. II» több a dolog, meglehet fól órával to.dani a hivata'oi órá*. Ho -szabb es. mecsere volt a tőzeg tonnarendszer berendezése fölö't, A kö£gyü é* kisérletkep egyelőr^ a váfQ-há zán, a Ftume ós a leanyjskola épületé ben hitározta berendezni s az elöljáróság felhívja a nagyobb háztulajdonosoké, hogy szintén tegyenek ez eljárással ki sórletet A községi képviselő választások megejtésóre az ev. egyháztól néhány iskolai terem átengedését egy napra kéri a város. A választás napját a főszolgabíró hatá rozza el. Éljennel fogadták ajaminaiak kérelmét Erzsébethelyre való megváltoztatást iránt, úgyszintén egy magyar elemi iskola felállítására. Korosy első jegyző teljesíthetőnek találja az iskola iránti kórelmet, mert ezeren felüli tanköteles lett összeírva és csak négy iskola van. Azonban a törvény által előirt utat kell betartani és eziránt