Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-10 / 90. szám

aert a forgalom kétségkívül a Csaba-bé:ési utvonalat jelölte meg a megyei tak elsejének, csak a miniszteri igéreen múlott, hogy eddig is ki nem köezete a vármegye. Azt mondja a békési uj«ág, hogy degen piacokat kell vonzania piacára, rre Békés különösen rá van szorulva. 5enki Békés városának azt a töiekvését lem kicsinyeiheti és meg nem tagadhatja. )e a vesze-gerlai-úttal ugyancsak nem og piacot vonzani. Békésnek termesze es forgalmi zónája a sárrét, egy Bókés'észtői ut igen is reperálhatja ez ő közekedési bajait s forgalmi fonákságait ; le a vesze-gerlai útnak rá nézve semmi jelentősége, hiszen egy más helyen ugy s mondja, hogy az esztendő kilencz hólapjában Békés Csabától ugy sem zár íató el, min t ő szeretné. Agresszív in ézkedésekkel mesterséges vonalozásokial a forgalom irányát — fájdalom I — neg nem változtathatjuk. Ha azt a sze•en«étlen összeköttetést megcsinálni tudják is, — csak az abszolút járhatlanság idejére tereljük a drága útra a forgalmat 3 az a mézes madzag, a mit a békésiek száján a gyulaiak szíveskednek elhutogatni, — éppenséggel élvezhetetlen lesz Mig tehát a vármegye semminemű érdeke nem kívánja, hogy a gerla-veszei ut Békés felé tovább fejlesztessék, ezzel szemben áll az, hogy micsoda komolyság illesse meg egy oly tekintélyes testület határozatait, mely egyik pillanatban igy határoz, a munkát is meg kezdi, a másik pillanatban meg másként ? A kanaborai káposzta-gjaluló társulattól meg csak megjárja, hogy elhatározásait megmásítsa ; de egy municipiumtól, mi dőn már a munkálatok egy részen tul is van, — kapkodó határozatokat, a köznek világos kórára, nem szabad feltételeznünk. Biiunk a törvényhatóság bölcsességében, hogy szemben a féltékenykedő konventikulumokkal előbbi elhatározását fenntartja. Mégegyet.A miniszter fölveszi ugyan az állami úthálózatba a csaba békési utvonalat, az az idők végeiglen fönn is tsrtja, — de kérdezzük egy olyan eldugott uttestet, minő a vesze gerlai-békési ut, mi érdekében állana állami uttá föl venni ? Könnyű pedig 8nnak tudtára jutni, hogy ha még a takarékosság paripáján üiünk is, midőn építeni akarunk, a csaba-békési vonatozás olcsóbb, mert ha most többe is kerül az épités, ez bőven megtérül abbsn, hogy állami uttá válik s löntartcma nem Békésvármegyét illeti. A békés— esabai út. — Levél a szerkesztőhöz. — Békés, nov. 8. Midőn a megye elhatározta, hogy a millennium emlékére 1.200 000 frt kölcsön felvételével legforgalmasabb útjait kikövezteti, Békés községe a képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatával azt kérelmezte a törvényhatósági bizottságtól, hogy Békés községét azzal rá-zeltesse a millenniumi programm áldásából, hogy a Békés és Csaba községek közötti megyei utat épitse ki, mert — hiába — Békésnek Csaba képezi leg közvetlenebb forgalmi pontját s e két nagy hely között ma is oly élénk a közlekedés, hogy azt minden időben biztohitani s Békésnek érdekeit, melyek Csa bához csatolják, ez által is előmozdítani, Békésnek első sorban érzett szükégét képezi. A törvényhatósági bizottság meghajolva a község leghivatottabb érdekképviselőjének, a képviselőtestületnek kérelme előtt, elejtette az utépitési programm megállapítására kiküldött bízott ság tervezetét, mely szerint a békés— gerla—gyulai ut javasoltatott kiépíttetni 8 elhatározta a Békés és Csaba közötti közvotlen útépítést. Örömmel fogadtuk mi, békésiek e határozatot 8 megérthető türelmetlenség gal vártuk a határozat végrehajtását. Az azonban sajnosan késett, mert közbejött az állami transversalis ut építése s valahogy felvetődött annak az eszméje, hogy jó volna a békés—csabai útnak kiépítését is a kormánytól kérni, hisz a 26.000 lakosú Békés és a 86.000 lakosú Csaba egymás közötti forgalma oly nagy, hogy e városok összeköttetése sokkal inkább bele illik a transversalis ut célzatába, mint Kondoros, |Öcsöd stb. egybekapcsolása. El is lett határozva, hogy a békés—csabai útnak az úthálózatba való felvétele kéressék a kormánytól s a kereskedelmi miniszter méltányolva ez ut forgalmát, kilátásba is helyezte az ut átvételet és állami kiépítését az esetre, ha a transversalis ut költségéből erre fedezet marad. A mi vitális érdekünk ez igépet foly tán a megye részéről igy kielégítetlen maradt. Végre lett hajtva időközben az egész 1"200.000 frtos programm, kiépült a remetei, a dobozi, a berényi ut, ott az összes indóházi utak, a'gyomai, k.-tarosai hid stb. csak mi vártuk, vártuk, hogy vagy az állam vagy a megye majd csak beváltja nálunk is ígéretét. Nem győztük azonban $z építést sürgetni. Petitíónk megfordult majdnem minden megyei közgyűlésen, sőt küldöttségileg is jártunk a míriisternél, azonban csak szép biztatást, s halogatást nyertünk. Végre a folyó óv tavas ián döntőleg határozott a megye gyűlés, meg a minister is, kimondották, hogy 1899-re okvetlen ki kell épülni a mi utunknak, a megye azonnal hozzá is fogott a végrehajtáshoz, megcsináltatta az uj ut magas gátjait, s összes mü tárgyait, ugy hogy immár biztos reménynyel ós büszkeséggel szemléltük ez alapépítményeket, mint őt De mivel alapjában becsületes és komoly asszony volt, a légyottot sürgető esdekléseket többnyire a szavakkal intézte el : — Ha önt tizenöt évvel ezelőtt megismertem volna, most talán én is tudnám, hogy hol terem a boldogság . . . — És igy ? kérdezte Ács ur kíváncsian. — Igy a nélkül halok meg, hogy valaha megtudnám . . . Acs ur, akit tapasztalatai arra tanítottak, hogy a boldogtalan asszonyok néha e távoli határidő előtt is hajlandók megismerni a boldogságot, nem igen mondott le az ostromról, s legutóbb, mint a föntebbi levélből látnivaló, a jó Isten Kossuth Lajos utcza házát szemelte ki a találkozás szinhelyeül. — Eljöttem, mondotta Nógrádné, miután az oltáriszentség előtt térdet hajtott. — Vártam, suttogta Ács ur. Ignácz atya ekkor csodaszép beszédet mondott — az afrikai törzsfőnököket is sírásra fakasztotta a prédikáczióval — de a jó jezsiutának aligha volt sok,része abban, hogy a szőke Nógrádynó égő arcczal hallgatta a nagyböjti szentboszédet. — Minden élő lénynek joga van ahhoz, hogy a boldogság felé törődjék Ehhez a féregnek is joga van, — ki vehetné rossz néven, hogy az eszes ember is a földi boldogságért viaskodik ? Aki a házasságban nem találta meg a szerelmet, csuk jogával él, mikor a házas ságon kivül törekszik arra, hogy a sze relmeí föltalálja ... — Es a lelkiismeret? — A lelkiismeretet, szólott Acs ur, csak a leányiskolák harmadik b) osztályának találta kiPestalozzi vagy Zsengery Samu. Nógrádynó fájdalmas szívvel tekintett a Szüzanya képe felé, s a mini ztráns gyerek e pillanatban megrázta a templomi csöngetyüt. A kjs ezüstharang vígan csilingelt — meg valami $ szép szőke asszony háta mögött : két kávészin^abátos kis leány üde, virágfakasztó kaeíagása. Zsófi ós Margit hangosan elnevette magát és Zsófi bátran igy szólott : — Jó napot kis mamám 1 Nógrádynó megdöbbenve tekintett hátra, ahol két rózsásarczu siheder ült a cziiinderes urak és a bukétás asszonyok között; a Szüzanya mosolygott, őket látva — és vén, remegőkezü kűl.dusok megifjodva szemlélték őket. És a szép asszony kjssé haragosan kérdezte : — Hogy kerültök ide ? — Virágot ren,d$]tünk a táncpróbára mondotta Zsófi. — Megsürgettük az apa uj karosszékét, szólott Margit. — Es mivel éppen errefelé jöttünk . . . — Azt gondoltuk . . . — Hogy téged is hazaviszünk magunkkal, kis mamám 1 Nógrádyné könyezve tekintett a leányokra, a Szüzanya pedig, feje körül tündöklő glóriával, mintha igy szólott volna nevetve a gyermekekhez: — Igy, igy cs-ik hazudjatok drágáim — minden hazugságért ezer áldás szálljon aranyszőke fejetekre . . . Odakün ragyogó napsugár csillogott a belváros háztetőin ós Zsófi ós Margit vidáman trécselve karoltak világszép mamájukba. Es Nógródyné.az ő boldogtalan szivével, ugy érezte, hogy még sohasem lebegett fölötte tisztább harmónia, mint e tavaszi délután. Szomaházy István. sok év óta táplált reményünk beteljesedésének zálogait. Es ime m itörténik, midőn már csak ezért kerül e dolog a megyei közgyűlés elé, hogy a kérdés pénzügyi részét tisztázza, ós ebben hatarozzon midőn a mai vágyaink beteljesülését immár megvalósulni látjuk, megszólal a „Békés", s védelmünkre kél kimagyarázván, hogy nekünk nem a békés-csabai ut kell. hanem a békés gerlai, ugyanazon hangon, az „Alföldi Híradó

1' is, hogy minket most a kérdés sok évi érlelése s megállapítása után észre térítsen. Es megindulnak békés városunkban a korteskedések, a b? ké

e-gerlaiutnak lehetetlen eszméje mellett. Ugyan ugyan, mi akar lenni a jogerős, a mar félig végrehajtott határozatnak az a rnsgakasztani akarása az utolsó pillanatban ? Tan csak nem az, hogy midőn ime régi vágyunk beteljesülése a küszöbön van, egy uj idétlen eszme felvetésével az ismét elodáztassék, s mi ismét várjunk, mig majd a két szék között a földön maradva, egyik utat sem nyerjük meg ? Ki kérte tel prókátornak azokat, kik minket levelekkel elirasztVií, minden áron jobban akarják tudnia mi érdekünket, mit mi magunk ? Hagyjanak nekünk békét Békés közönsége megtudja bírálni a maga szükségét és javát, nem szorul avatatlan idegen prófétákra. Timeo Danaos et dona ferentes. Igen, mert nekünk csak a Csabával való közvetlen összeköttetés az igaz ér dekünk. E két nagy hely forgalma élénkíti kereskedelmünket, iparunkat, egészséges versenyt teremt, egybafüz bennünket Csaba rendkívüli vasúti forgalmával, biztosítja részünkre minden időben Csaba élénk piaczát, jobban értekesithetővó teszi gabonánkat, miből élünk s lehetővé teszi összes termelvónyeinknek a csabai fejlettebb piaczon minden időben való órtóke«itését. De ez előnyöket csakis a közvetlen összeköttetéssel érhetjük el. Ha Gerlának kerülni kell, bizony inkább döczög a rossz uton a fuvar, vagy elmarad. Az élénk forgalomnak követelménye :a gyor rsaság, a kényelem, a közvetlenség, a nélkül az el nem képzelhető, a nélkül az nem fejlődhetik. — Es nem bo y félnénk attól, hogy C<aba el nyom bennünket, gyerekes felfogás az, — mint az az egész változtatásnak kezdeményezése — ellenkezőleg e két város összefügése kiegyenlíti a fejlettebb ipari és kereskedelmi, valamint a javarészt termelő város érdekeit, ipart és kereskedelmet fejleszt itt is, mert az uti forgalom ép ugy emeli a közgazdaságot, mint a vasúti, mely el nem nyomta sehol, hanem fejlesztette ép ugy a kereskedelmet, mint az ipart és a fuvar forgalmat. Volt elég ideje ós módja meggondolni e kérdés h°

rd?rejét Békés községének, midőn ezzel óv/ől-óvre, mondhatni képviselőtestületi gyűlésről-gyűlésre foglalkozva

s ez ut kiépítését sürgette, nem akarunk most SŐ eltérni mindenkori program műnktől, s nem képünk a jóakaratig tanácsokból. De köztekintetekből a Békés:—psa bai ut kikövezése mondandó ki. Hisz a kereskedelmi miniszter ur, mint a Bé késmegyei Közlönyben közölt leiratból olvastuk, ezen ós csak ezen utat állami útként, ingyen kővel, ingyen műszaki vezetései kiépíteni s aztán fentartani kötelezte magát. Ez oly nagy ajándék a megye számára, hogy azt visszautasítani, ezt a végrehajtás momentumában sok esztendei sürgetés után yjsszamondani s a kedvezményt kétségessé tenni áz ál tal, hogy azt mág a transversalis úttal össze nem függő, tehát állami ut'á át sem vehető, útra kérjük, a köíuli alap szembontjából a legnagyobb könnyelműség volna. Nem tehetjük ezt, nem, azért sem, mejft a legnagyobb közvetlenség is volna s a rtíost biztosnak kínálkozó útépítés elejtésével nem akarjak kitenni magunkat a tanácskozásoknak, tervezéseknek s ismét a meddő, hosszú várako jásnak. Jól ismerjük mi a rendkívüli Magy érdekeket, melyek bennünket Csa bához füztiok, ti is akarunk tartani egységesen ez érdekék urnáit « a hívatlan beavatkozás nálunk csak vissaafbisggst á „Békésmegyei Közlöny" táviratai Zárt ülések korszaka. Budapest, nov. 9. (Saját tud. táv.) Ma ismét zárt ülést tartott a képviselő ház, melyen újólag a Desseőffy ügyet tárgyalta a képviselőház. A parlament legkiválóbb tagjai szólaltak föl és pedig Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Tisza István, Falk Miksa és Lukács László miniszter. Sima ós hü barátja is beleszólottak a konczertbe. Izgatott hangulat. Általános vélekedés : az elvadult parlamenti helyzet igy nem maradhat. Képviselők párbaja. Budapest, nov, 9. (Saját tud. táv.) Tegnap Gajáry személyében megtámadta gróf Károlyi Sándort, aki párbajra hivta ki. A párbaj megvolt pisztolyra. Károlyi lőtt először ellenfelére, a ki nem \ette igénybe lövési jogát, hanem Károlyitól bocsánatot kért. fceltett, nem zivart. Egy békési. Hogy e levél Írójának igaza V?n, mutatta a tegnapi békési értekezlet, melyen az összes békési megyebizottsági tagok jtlen voltak s azt határozták, hogy nem cselekszenek a város érdekei ellen a gyulaiak kédveórt, hanem egyhangúlag a csaba-békési ut kiépítését óhajtják s ily értelemben fognak szavazni. Az értekezleten Szathmáry Gábor terjesztette elő az ily értelmű indítványt s egyedül csak Konsiczky János volt az, ki a gerla-békósi utért lelkesült. A törvényhatósági tagválasztások. Sokkal nagyobb érdeklődéssel, mint máskor, ejtettek meg a megyében a törvényhatósági tagyválasztások. Különösen Csabán, Gyulán, Szarvason és Orosházán mutatkozott nagyobb érdeklődés. A csöndes Csabán, a hol eddig fogni kelletett a szavazatokat, va lóságos választási képet mutatott hétfőn a városháza környéke. Fiakerek robogtak be választókkal, kortesek mozogtak. Egy kis guarilla harcz volt, statisztikailag tabellázva a tizenöt helyre ötvennégy jelölttel, a mi azt bizonyítja, hogy itt semmi rendszer nem volt és a szavazók zöme tájékozatlan volt a jelöltek felől. Más városokban pártok, vagy körök je löléseket ejtenek, a minek aztán aláve tik magukat a választók, vagy uj névsor mellett küzdenek, de tudatosan és szervezkedve. Csabán jóformán az önjelöltek keltettek egy kis ólénséget; leg kompaktahbnak mutatkqzott a második kerület, a h°l a régi névsor nagy löbbséggej ós ki

8

et»b változtatással győzött, Jövőben talán főleg a V ido v s zky János nyugalmazotttak&rékpénztári igaggató, C-aba társadalma egyik legrokonszenvesebb tagjának mindenkinél saj nálatott keltő kimaradása a megyei köz törvényhatóságból, — arra fogja indítani a mérvadó köröket, hogy valamelyes szervezett mellett az e fajta meglepetéseket lehetetlenné tegyek. A megye több! helyein éidekes választási küzdelmi voltak. Ezekről a Jcö Vetkező tudósításaink szánkóinak 1}% B.-Csabán, Csabán négy kerületben, valamennyi a városházán, reggel kilencztől délután négyig, — folyt a szavazás. Áz első kerületben a választást Fábry Károly elnök vezette, szavaztak 56-an. A legtöbb szavazatot nyerte Tidanai K. János 28, Maczák Adám 30, Pribojszky György 26. Á második kerületben már nagyobb volt az érdeklődés sdr. Zsilinszky Endré elntíknel 126-an szavaztak; ebböjl esett dr. Zsilinszky Endrére 80. dr. Fáy Samura 73, Haan Bélára 67. Zsiros V. Andrásra 47, Lepény Pálra 42 szavazat. Kisebbségben maradtak közül Südy István 36, Sohár Kálmán 25, Gally Gyula 22, Verner László 21 szavazatot kapott. A harmadik kerületben Sohár Kálmán volt az elnök s 76-an szavaztak, ebből Hrabovszky Jánosra 48, Gortko Mátéja 4?, Sipiczjfy K. Jánosra 40 szavazat jutott, A negyedik kerületben 64 en sza vaztak és dr. Sailer Vilmos volt az elnök. Steller Árpád 44, Urszinyi János 42, ifj. Urszinyi János 39 szavazattal válais^ttak meg. A választás iránti mozgalom Gyulán öltötte a legnagyobb arányokát s epős vplt a mérkőzés. Az első kerületben Gallaez 'János _J.j37, Szénásy József 147, Sal József 117 szavazattal valas*..tattak meg. A második kerületben megválasztatott dr. Frankó László, Schmidt Józ:ef, Kukla István. III. kerü'etben Dombi Lajos, Schrőder Kornél, K. Schriffert József. F.-Gyarmat. Fejér László, Bácsi Dani, Gacsan András, Kornis Gyula.