Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-30 / 87. szám

Melléklet a „Békésmegyei Közlöny* okt. 30-iki számához. A felvigyázónak feltűnt a szolgálati j ilvónyek nélkül való katona, a kin fe­kete nadrág volt piros szegélyei (a train­tisztek egyenruhája.) A csendesen falatozó hadnagyhoz men* s megkérdezte a nevét. — Somogyi Csizmazia Gyula vagyok, — felelte a hadnagy, mert azt vélte, Csupa kíváncsiságból kérdezi a felvigyázó a nev t. — En p3dig p'-nzügyőri felvigyázó vagyok s azt szeretném tudni, hogy ön mit keres itt. A hadnagy ismételte nevét, a csa pattestet, melyben szolgál s fölkérte a felvigyázót, hogy mivel a korcsma elég tágas, öt ne molesztálja. — De én uram öntől igazolást kérek 1 — Kie-oda maga és mi jusson ki ván igazolást. — Én Juhász György pénzügyőri felvigyázó vagyok ós már most feltétle­nül kívánom, hogy igazolja magát. Az emelt hangú felhívás ugyan bo­szantotta a hadnagyot, elnyomta bosz szuságát és levette fejéről a sapkát, a melybe bele vo't bélyegzővel ütve a neve és állása is. — ,Ez nekem semmi. Ez nem iga­zolás. Ea még tábornokot is letartózha­tok, ha magát kellőleg igazolni nem A hadnagy teljes flegmával kérdezte a hepcziáskodó pénzügyőrt : — Akar még valamit? Távozzék, mert végre is az ón türelmemnek is vége szakad. A pénzügyőrök ezzel kimentek a korcsma előtti lóczára s a hadnagy hal­lotta, a mint Juhász odakint igy mor­fondírozott : — A tiszti egyenruhát bitorolja Kard nélkül mit keresne egyébként a pusztai csárdában. Ostoba lennék, ha a meséjét elhinném. Ugy látszik a monológja felháborí­totta, mert ismét teljes komolysággal és erélylyel lépett be a korcsmába, a hol a hadnagy elé állott: — Hadnagy ur I A törvény nevében letartóztatom. Csizmazia figyelmeztetvén a komoly Minek tehát a képmutatás, mikor ősfintén is lehet érezni és nyilatkozni? Npgy hangon sir a mi korunk ; de ha­mar feled örömet, bánatot. Ez a feledés meglátszik a temetők során. A régibb lemetőkben, romok a sírok, be vannak dőlve, de a köveket ellepő moh alatt ot viraszt a szeretet kiolthatlan szövétneket Az igazi kegyeletet nem a százados már ványoszlopok, hanem a szívben maradt őszinte ragasz'..odás őrzi meg. A rómaiak temető (luxusát muze­umokban bámuljuk, A büszke Fáraó múmiáit drága pénzen vásárolja, hogy közszemlére tegye az európai műveltség... Az enyészetben embernek, halottnak, temetőnek, sirnak, drága kedves emlék nek egy a eorsa Jól jegyezte meg Eöt­vös, hogy: „porrá leszünk még kedve­seink szivében is 1" Ereznél erősebb em lékek is megsemmisülnek az örökkéva­lóság titokzatos honában. Mióta ember van, mennyi élt és hánynak maradt meg emléke m ig és a jövő századoknak meny­nyit hagy meg az idő ? A ktk nefelejtssel virágzott teme­tőknek vége, eltűnik a föld színéről ós hogy volt, c ak akkor tudni meg, mi­dőn az ember önző czéljai miatt a föld gyomráig hatol és csontvázakra akad. Csontváz, egykor ember, szeretett, drága halott, kit egykor virággal leptek el, megkoszorúztak, emlékkő hirdette, ki volt és az idő a kővel együtt elfújta, a szól zúgására, nyögdécselő sóhajaira bízta emlékét. Váljon őszintén gyászolták-e ? Val jon virasztott-e — ha pár perczig is — a szeretett angyala fölött? Vagy uj örö­mökben feledte és temette el a halott emlékét? Elsiratták e, elhazudták-e róla is a hangzatos, üres gyászjelzőket, ki tudná megmondani? . . . Porból lettünk, idővel ismét azzá válunk. A mi esztendeink elfogynak, még egy perczet sem számit életünk az idők folyamában. Ködnél, pornál jobban hamarabb elmu'.unk. De minek folytassam tovább. Hisz szép az élet bajaival, gondjaival, gyöt­relmeivel, csekely örömeivel s az elmú­lás, a megsemmisülés után csak a ra­jongó idealista vágyik ki az élettel meg­alkudni s annak szenvedéseivel leszá­molni képtelen. — Irén. következményekre, c ;upán a?,t kérte, hogy őt a legközelebbi faluba kisérjek be ós ott az elöljáróságnak adják át. Erre Csorvásra vezették a fogoly had­nagyot. A mint irtuk, a községi első jegyző nem volt otthon s a biró szintén veszedelmet látott a tiszti egyenruhában lévő fogolyban, a ki azt kérte, hogy te­lefonozzanak Wenckheim Frigye* grófnak. A gróf ismeri őt és ha meg­tudja, hogy a hadnagy tévedésnek ál­dozata, ki fogja szabadítani. De szeren­csétlenségére a telefon hivatalos órája elmu t A biró azzal vigasztalta meg, hogy — Oda se annak tisztelt ur, ha ön az, a kinek magát kiadja, reggel fel­hívjuk a grófot s akkor — szabad lesz. Addigra pedig eltölti az éjjelt az őr ?zo­bában. Igy a hadnagyot az őrszobába internáltak, a hol a lámpagyujtó, a ren­dőr tizedes, ez illusztris férfiak társasá­gában elmélkedhetett arról, hogy egy ártatlan séta milyen kalandokba kergeti a szabadságidőt élvező tiszteket. Szerencsére a jegyző hamar haza­jött ós igy nem kelletett hallgatnia a lámpagyujtónak a világ múlandóságáról való disszertációit. Gremsperger jegyző ur igy oldotta meg a dolgot. — A pénzügyőrök gerendási lelete vagy az a kinek magát kiadja, vagy nem az, ha az, ezer ok van arra, hogy egy éjjel szabadságától meg ne fosszák. Mivel másképpen igazolni nem lehet, a csendőrőrmester kiséije el egy kocsin (a hadnagy költségere) Kígyósra, ha aztan igazolja magát — a miben ő parczig sem kételkedik — szabad lesz. Igy is történt. Az elfogott hadna gyot öt forintos fuvaros szállította haza, a hol írásaiból kétségbevonhatatlanul igazolta, hogy ő Somogyi C s i z m a 2 i a Gyula. A csendőr hivatalosan tisztelgett ós a kaland a hadnagyra be van fe­jezve. A második felvonás hősei Juhász György ós társa, csabai pénzügyőrök lesznek. Az ő okaik, a melyeknek kö­vetkeztében a train hadnagyot megfősz tották, a következő: 1. mert nem volt oldalfegyvere ; 2 mert fekete szalon nadrág volt rajta piros s.e^lylyel; B. mert téli zubbonyban volt; 4. mert a gerendási csárdában sza­lonnát evett; 5. mert olyan husángfóle bot volt nála és végül 6. mert arcza nagy intelligencziát árult el. Már most csak az a kérdés, akcep­tálja „e rendkívül terhelő okokat" a gyulai pénzügyigazgató, kinek— az ese­tet fegyelmi megtorlásért bejelentették, vagy sem. A csabai katonai száfadparancsnok­ság erélyes megbüntetésüket kéri. Á Dreyfus-ügy. Budapest, okt. 29. (Saját tud. táv.) Párisból sürgönyzik, hogy a semmitőazék a Dreyfus-pör revízió ügyében késő dél­után fog ítéletet hozni. ÚJDONSÁGOK. ALMÁSY KÁLMÁN gróf. á „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Botrány a képviselőházban. Budapest, október 29. (Saját tud. táv.) Az obstrukezió ugyancsak aratja mag­vetését, a levegőben csak ugy repülnek a gazember, alávaló egyén, bachhuszár titulusok, a mai nap fseménye ugyan­csak nagy csorbát ejtett a magyar par­lamentarismuson. Marjay, Frey Ferencz felszóla­lása után hirtelen vihar keletkezett. Szentiványi Kálmán személyes kérdésben szólalt fel, kit mint volt ellen­zékit a baltáborról csufolódással: „Rane­gat, renegát" kiált közbe K u b i n y i. Lakatos pedig visszakiállt: — Te hallgass, voltál te már minden­féle parti 1 Kubiayi: De Bachhuszár nem voltam 1 Lakatos a dühtől ordítva kiáltja erre : — Gazember, ki rólam ezt mondja. Roppant zsj keletkezett erre, a kép* viselők a középre tódulnak ós Kardos alelnök képtelen rendet csinálni. Laka­tos most még egyszer odakiáltja : — Alávaló gazember I A botrány csak ugy érhetett véget, hogy az elnök felfüggesztette az ülést, szünet után pedig Lakatos és Kubinyi kölcsönösen bocsánatot kértek a Háztól. Legközelebbi ülés csak csütörtö­kön lesz. Halottak napja közeledésére nagy halottja van Bókósvármegyónek : napo­kig tartó haláltusa után, csöndesen el­szenderedett a főrangú világ doyenje: A 1 m á s 8 y Kálmán gróf, ki távol a közélet nagy hullámveréseitől, abban ta­lált egy nagy emberöltői hazafias fel­adatot, hogy a földmivelés fokozatos fej­lesztésében szolgálja a maga részéről Széchenyi intencióit. A kétegyházi gaz­daság, mintagazdaság volt. Gyermekei­nek nemcsak tisztán adja át; de az ősi Almásy birtokokat fölszaporitotta. E mel­lett utolsó perczig tudatában volt annak, hogy noblesse obiige és ott a hol a hu­manismus, irodalom ós művészetért ál­dozni kelletett, Almásy Kálmánt meg­találjuk az elsők között. És mit vesztet­tek Kótegyháza szegényei, a kiknek min­dennap tizenkét tehén tejét osztották ki a grófi kastélyban és a kik évekig ugy jártak a grófi udvarba, mintha az em­berszerető társadalom ott állította volna föl a maga népkonyháját, — pedig nem a társadalom, hanem egy elzártan élő, szinte ridegen zárkozott kedély meleg szive nyilatkozott meg vásári zaj nélkül a jóra, valóban bibliai értelemben . . . Ejtsünk könnyet koporsójára. A ritka szép, 84 éves kort ólt főúr életéről, utolsó napjairól, elhalálozásáról s a temetési rendelkezésekről a követ­kezőket jelenti lapunk kétegyházi tudó­sítója. Zsadányi ós török-szent-miklósi gróf Almásy Kálmán 1815-ben született. Apja Ignácz alkanczellár volt, aki éppen abban az évben, midőn fia született, aug. 15-ón grófi rangra emeltetet. Al­másy Kálmán kiváló nevelésben része­sült, ifjabb éveiben a huszároknál szol gált, ahol kapitányi rangig fölvitte ; de ekkor bizonnyal kiváló katonai karrier­jét derékben törte ós hazajött Kétegy házára gazdálkodni. Itt vette el imádá­sig szeretett nejét, Wenckheim Stefánia grófnőt s élete szakadatlan mun­kában telt el. Évek óta az erős szervezetű grófot az öregséggel járó gyöngeség majdnem zárdai életre azoritotta. Szeretett olvasni s mindvégig figyelemmel kisérte a bel és külföldi eseményeket. De a politikát eleitől valósággal gyűlölte s még beszólni sem szeretett róla. Nem is tudták kira­gadni a gazdaságának élő mágnást a politikai porondra Mint örökös főrend, az idejét sem tudjuk, mikor vett részt a tanácskozásban. Az utolsó időben sokat betegeske­dett. Mikor W i e d e r h 0 f f e r báró, a király orvosa Kígyóson volt, egyúttal kiment Kétegyházára is, a hol néhány napra szabta már csak a gróf életét, ki péntek reggel nyolez órakor csöndesen elszenderedett. Tegnap reggel, mint telefonon jelen­tik, No gá 11 László plébános beszen­telte a halottat ós a megtört családtagok rekvienre mentek a grófi udvarban levő kis templomba. A temetés ma fél négy órakor lesz ; a szertartást a megboldo­gult kívánságához képest Nogáll László plébános végzi. A bánatos rokonság már teljesen együtt van és gyönyörű koszo­rúkat helyezett a megboldogult rava­talára. A család által kiadott gyászjelentés a következő: Özv. id. gróf Almásy Kál­mánná, szül, Wenckheim Stefánia Mária grófnő, dicsőült Erzsébet királyné 0 fel­sége palotahölgye, és gyermekei, gróf Almásy Erzsébet, férjezett gróf Cziráky Jánosné, csillagkeresztes-hölgy s gyer meke Jeanne, gróf Almásy Dénes cs. és kir. kamarás ós neje Károlyi Gabriella grófnő, dicsőült Erzsébet király O felsége padotahölgye, ós gyermekeik : Emma, De­ni e, Gabriella, Mária és Alajos; gróf Almássy György és neje Zichy Zenaida grófnő, csillagkeresztes hölgy ós gyerme­keik Irma, Georgina, Pál ós Jackelin; gróf Almássy Imre ós neje Vesselényi Cornélia báróné és gyermekeik: Dénes, Ilona és Imre ; gróf Almássy Emília csil­lagkeresztes-hölgy és férje : báró Traut­tenberg Frigyes gyermekükkel .'Imrével; továbbá veje Beniczky Géza cs. ós kir. kamarás, s gyermekei : István és Mária szomorodott szívvel ludatják, hogy férje illetőleg atyjuk, nagyatyjuk, apósuk: nagyméltóságú zsadányi és török-szt.-mi­klósi id. gróf Almásy Kálmán, Sarkad örökös ura, a főrendiház örökös tagja, (3 felségének val. bels. titkos tanácsosa, életének 84-ik, boldog házasságának 44-ik évében, hosszas szenvedés, a halotti szent­ségek többszöri- és a pápa O Szentsége áldásának ájtatos felvétele után f. hó 28 án d. e. 8V2 órakor jobblótre szende­rült. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 30-án, d. u. 3 J/2 órakor fognak a kétegyházi családi sirboltban örök nyu­galomra tétetni, lelki üdvóért pedig az engesztelő szt. mise áldozat f. hó 31 én, d. e. 10 órakor a kétegyházi ós a többi uradalmi róm. kath. templomokban fog az egek Urának bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 Kótegy­háza, 1898. október hó 28 án. Az Almásy nemzetség már sok je­lest adott !a hazának. Tudunk Almásy őseiről, aki Szt.-László idejében hősiesen harczolt Ákos kunjaival. 1099-ben Kál­mán király védelmében elesett. Pál váci püspök volt (1608—18), Ignácz, József lovassági tábornok, egy másik Pál II. József alatt Pestvármegyének főispánja, Antal helytartótanácsos, József szeptem­vir ós gömöri főispán, a harmadik Pal pedig Gyöngyös város követe és a deb­reczeni országgyűlés alatt házelnök stb. — A reformáczió ünnepe. Az ág. helv. ev. egyházakban ma ülik meg a refor­máczió évforduló ünnepét. A csabai ev. kis templomban 10 órakor a prédikációt Korén Pál esperes-lelkesz, a nagy­templomban Szeberónyi Lajos Zs. lelkész tartja. — Zsilinszky Mihályné aforismája. Az „Otthon", H e v e s y József illustrált lapja iegujabb számában közli néhány magyar nőnek emlékező sorátErzsébet királynéról. A rövid életű koszorúk lehervadnak a koporsóról, zörögve panaszolják az el­virult levelek a mulandóságot. A magyar asszonyok ez a koszorúja azonban nem hervad el soha. Az ő koszorujok virág­jainak csak tavaszuk van, ezek a virá­goknak örökös a virulásuk. Gyászoló szivek szép áldozatja az az elpihent szív­nek. Magyar nők szivének siró beszéde : a legendás Nagyasszonyról, a ki talán soha sem tudta érezni, hogy királynő ós mégis azért kellett meghalnia, mert királynő volt. Az emlékezők sorában Zsilinszky Mihályné a következő emléksorokat irta: „Sok szép és magasztos testi-lelki tulajdonságot és emlékezetes jellemvonást jegyeztek /el az Jsten­ben boldogult Királyasszonyról, de a legmeghatóbb valamennyi között az a lelki nagyság, melyet n\eg­tnérhetlen csapásaiban tanúsított. Jtagy szivének végtelen jóságával letörölte a szenvedők könyeit, s nagylelkűen megbocsátott az ellene vétőknek. Sokkal erősebb volt benne az istenben vetett hit, semhogy annak remekét, az embert bármily körülmények kö­zött is megvetni tudta volna. /Mélységes tenger Yolt az Ö szeiye, mely so­hasem /agyott be 1 ZSILINSZKY MIHÁLYNÉ. — Csaba képviselőtestülete tegnap három ingatlan vételi ügyében óhajtott közgyűlést tartani, de a városatyák nem jelentek meg határozatképes számban igy 15 nap múlva újra napirendre tűzetik ez a három tárgy. — Törvényhatósági bizottsági tagok választása. Lapunk mult vasárnapi szá­mában közöltük, hogy a megyebizott ságból kilépő tagok;választása november hó T-én lesz. Csabán négy kerületben lesz választás. Az első kerület szavazó polgárai (szavaznak az l-től G33 ház­számig) a városháza nagytermében. II ik kerület 634-től 1523 házszámig, szavaz­nak a biró szobában. Ill-ik kerület 1524­től 2014-ig szavaznak a katonai nyilván ­tartó ós a IV-ik kerület 2015 tői végig szavaznak a gazda szobájában. Tehát Halottak napjára SIRKOSZORUK legszebb kivitelben, nagy választékban. B.-CSABA, Főtér. Férfi- ás női gyermek czipők, dr. Jáger alsó­ruhák. Vízmentes hawelokok, vadász­csizmák és kabátok. Férfi ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők, csipkék, szalagok. Minden a legújabb divatú, elismert jó áru jutányos áron. "füa®

Next

/
Oldalképek
Tartalom