Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-07-10 / 55. szám

— Eljegyzés. Deutsch Mór, a csikmegyei erdőipar részvénytársaság tisztvisolője Csabán eljegyezte Sámuel Lipótnó kedves leányát Francziskát. — Államsegély iránt. Tafler Jakab cf irokseprő gyáros, ki e vállalatával szép számú munkásnak biztosit egész éven át keresetet, államsegély iránt folyamodik. Az aradi kereskedelmi ós iparkamara e kérvénytől a pártoló fölterjesztést, — talán azért, mert nem aradmegyei ipartelep ? — megtagadta. — Nyári szinház Orosházán Említettuk, hogy H a 1 m a y Imre ajánlatot tett Orosházának, hogy hajlandó a Leitner patika előtt csino9 nyári szinkört épiteni A tervet bemutatta, melyet jóváhagytak. E szerint Halmay hétfőn építkezni kezd és még e hóban meg is kezdi bizonnyal sikerült szezonját — A halált okozó tej Különös szerencsétlenség történt tegnap "lőtt Békésen. Mint ottani tudósítónk jelenti, Kovács Lászlónénak két éves Juliska leánya, mikor édes anyja egy nagy tálba kiön tötte a vacsorául szolgáló forralt tejet, a leány belebukott ós oly nagy égési sebeket szenvedett, hogy abban meghalt. — Az aradi ügyvédi kamara tudluladja, hogy F u c h s Béla szarvasi ós V a cg y e 1 Tibor orosházi ügyvédjelöltek az ügyvédjelölti lajtsromba fölvétettek. — Jutalom egy 48 as honvédnek. A volt honvédegyesület örök alapítványát Békésmegye őszi közgyűlésen fogja egy vagyontalan, kifogástalan erkölcsű, elsősorban békésmegyei illetőségű 1848—49. évi volt honvédnek kiadni. Kérvények a 130 frtot kitevő alapítványi kamatok elnyeróseórt szeptember hó első napjáig adandók be a vármegye alispánjánál. — Ariejtés a megyén. Ma d. e. 10 órakor árlejtés lesz a vármegye alispánja előtt az elmegyógyintézet ügyében. A megyei, de messze vidéken nagy érdek lődéssel néznek az építészek ez árlejtés elé. — Tüzek a megyében. Kender Lajos, gyulavári lakos kovácsmühelye héten a tüz áldozatává lett. A porig égett műhely értékét, 300 forintot, szintén egy biztosító társaság siratja. A tüzet a kéményből kicsapott szikra okozta. Szeghalmon kedden délután gyuladt ki Péter Erzsébet fólszerje s leégett. A kár 340 forint. Biztosítva nem volt. — Meglopták mig aludt.. T ó t h Albert b -szt.-andrási lakos szerdán lovával, kocsival Csabán volt s éjjelre nem korcsma helyiségbe húzta meg magát, hanem a vásártéren kifogva lovait, a kocsifa mellett aludt. Hajnalba rémülve tapasztalta hogy kabátja ós nadrágja zsebe ki van vágva s hogy ellopták 80 frttal terhelt tárczáját. — Betörések Orosházán. Orosházán a héten két betörés is volt. Ismeretlen tettesek betörtek Szendy Horváth István házába, a hol 250 frtra becsült ágyneműt loptak el. — Junászka János kereskedését pedig veszítő vasakkal feltörték ós 7—8 frtnyi dohánykészlotet vit tek el. A csendőrség erélyesen nyomoz. — Csaba egészségügye, aí elmúlt hónapban a közegósz«égi viszonyok kielégítők voltak, szülöttek száma 13-al multa felül az elhaltakét. Következő ragályos betegségek szórványoson fordultak elő : vörhenyben 7, kanyaróban 5 és hökhurutban 2 gyermek halt el Született összesen 121, fiu 54, leány 67; ezekközt volt halva született 4, törvénytelen 3, ikrek 2 esetben. Házasult 13 pár. — Magyar név. L é w y Arthur c a bai lakos nevének „L ó r á n t"-ra, L e rn e r Jakab p.-földvari lakos, nevének „Hajnal" ra változtatásához a belügyminiszter beleegyezését adta. — Jóváhagyások. A földmivelésügyi miniszter jóvahagyta a vármegyének 1 ó tenyésztésről való szabályrendeletét. — Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta Békés-Csabának a löldmives iskola czéljaira adományozott 166 hold földre vonatkozó alapítványi oklevelét. Gyulai tapasztalások. — Egy hosszú fuhar élményei. — Fent. tisztőlt S*ervesztű-íg I Kelt levelem zabíréskor. Úgy törtínt, hogy mút pinteken hajnalyi lúvakarás előtt megverik az ablakomat, mej után békáját Spílmany úr hogy aszongya : — Itthuo van e a lú Gergej ? — Ne bibaszkogygyík az úr ijjen ftlkérdezésvel, — mondok ón is tisztes sígvel — hát hun is lehetne, ha nem az estállóba, hiszen az közös kössígi paskumot mán rígen lelegelték az zűd lúkabóczák. — Nohát fogjík be — aszongya, — sürgönyösen, beviszen kend a törvínybe — Gyulára. A zabolásval kurtán elbánók. Az abrakos tarisznyával megdörgűtem a két lúnak szűgyeit, azután felbisztatám űket, hogy Gyuláig lesz zab is bű-ígesen — a Vinkhájel grófok pusztájába. Ennél többeket jó lílekvel nem ígírhettem nékik. Csürhehajtáskor mán az vadasi pusztán is tán járánk. Bárhogy fájintos ülíst cselekettem tavalyi tengerikóróbúl, Spilmany úr víkonnyába mán a repülő hiduál beleszúrt a nyilalás. — Nem baj! — mondok — csak a Hóka meg a csinyosnepanaszolkogygyík ! Spílmany úr majcsak kígyógyúl az gyulaji hideg sertűi; de a két lú baromorvoslása mán több kőtcsígbűl kerűae ki. Dobozon bekezeltem két deczi törkölvt. De nsm felejtkesztem meg a Hó kárúl, meg a Csinyosrúl se . . Bevásárék nékik is hú^z filléren közösbe egy új — ustort. Vót is foganattya az pihe nísnek, szaporábban koczogtunk utánna mint a sár R-íttyi gumigűzös. Spílmány úrnak mán nem csak a víkonynyát, de még a fejilágyát. is órdekőte a nyilalás. De azír hála istennek minden baj nékű Gyulára kerűtünk pápista beharango zásra. Mialatt Spílmany úr a törvínyt cselekette, én a várost járám össze, merhogy szeretek is tapasztalásokat látnyi. Ha mán az papokra ráfír a hóttyig való tanulmányozás, Sz. Csüllög Gergejre se szígyen a tapasztaló szemlélődís. Hogy esett, hogy nem, elíg a hozzá elkujtorogtam a Nípkertnek nevezett séta promonádba. Nípek ugyan nem valónak ott 10-en se; a kert is szörnyűkép bitangságba hagyatott, mer az haszontalan vadfák, meg bukrok alatt csak 1 fű vereshagymát se láték, — d» vót egy ojjan emeletes nagy kocsma, a kibe eltánczóhatná az egísz sár-Rótty legínyisíg a verbungost. De mit ér a nagy Fogadó-kocsma, ha a traktórossá ílhetetlen ... 3 krajczárír kocsi kenyós iránt kulimászt kár tem, osztég nem áttallotta bevallanyi, hogy ű csupáncsak sert, meg italt mór. Mán e tekintélyben többre becsülöm az vísztűi Ides János kocsmáját, mer ű nála kulimászt, meg még ócska patkót i3 vásárhat a fuvaros ember, hogyha ipen ijjen iránt szorúlásba esik. — A nipkertifogadó szomszégygyába tenáltam egy kisebb házat, a kinek az eszterhójja kűoszlopokkal vala feltámísztva. No, mondok, tán eszt is a Péter-Pál napi vihartos üdő viselte meg. Kívűrű nem rejtek rajta rongálódást, hát bejjebb kerűtem, mivelhogy az ajtó nyitva is vala. No furcsákot láték I . . Az egísz házba csupa ócska hummi vót. Vót ott törött fa?ík, rozsdás kard, rongyos ászló, kopott könyv, fonnyatt koszoro, kűdara bok, azonfelül sok elnyűtt retye-rutya. Többúri tensasszonyok szomorúvannavet eílve nézgélék ezt a nagy szegínysíget. Kérdem az egyiktűi: — Kérem szeretettel, tán valami veszély érte becses házuktájíkat ? — Nera ami házunk e bácsi, — monoyp, ű idesen. Ez a megyei Muzejom. — Oszt mej rosz szándíkú ember uja siianyitá ijjen pociikká a vármegye butorzattyát? — kíváncsiskodjék vissza. Egy kövír uraság,a ki rendesen kezel te a magyar beszídet, mégis Oláj úrnak tisztőték az steinsasszonykák, — aszongya erre. — Sok pizt érő hummik ezek az ócskaságok, atyám fial — Ugy nevezik űket hogy régiségek. Nem szavaztam rá semmit, de feltevém magamba, hogyha megest Gyulá ra fuharozok, maj hozok ón ócska régisíget akár egy kocsi derókval. Lyukas lábas, törött, kasza, repett kolomp, ócska suba, Vésztőn is csak akad. Mér ne víteleznék be u'ánnok egv kis sóra valót, ha mán a gyulai urak úgy ve»zkődnek az ócska hummi után. A muzejum magazinybúl a megyoházhon igyekvén meglunnji : mire végzi Spílmany úr ? Ahogy a pápista nagy templom körű őgyelgek, takaros kis kert közepin egy czigán bűrű embert láték a kűoszlop tetejin. A hogy jobban meg szemlítoo), látom hogy se kezi, se lába, meg hajadonfűt is van a nagy melegbe. Megszólijtok egy ott ácsorgó röndért. — Tisztőltröndér úr! Miféle pápista szentnek faragott képit tisztöjjem ez szent hejen ? Nem tom ki haragíhatta fel az röndér urat, de csak szörnyű mírgesen adá a választ! — Szamár kend! hiszen ez nem szent hej. hanem piarcz ! Áz a kűbűl faragott vasember, se szent, hanem Erkély Ferencz urán kípmása, a ki az kiráji bandának vót a karmesleri . . . Nem moríszkedóktöbbeket kérdeznvi, merhogy az rönd >r ott is hagyott. Pe gyig m^g azt szerettem vóna kitudakálnyi: az háborúban lűttek-e el Erkély uramnak kezit-'.ábát, vagy a kípfaragő sikkajtá el a hozíá való va^at ? Mán igy bizony elig nyomoríknak néz ki az irtenadta. A kálomista Tiszteletesnek ugyan jó sorja lehet Gyulán, mert4 c-apra fúratott a háza előtt ártéri kutat. Úgy haliám, mán rígen kísz, de én még nem tapasztalára Hogy ott menék el, neki hasal'am az kűkádnak, hogy maj jót iszok; de szinte hanyat, vágódtam az ártórMí különyös szagjátúll Akkurát ojjan szagja vót, mint mikor a íú tökmag abrak után hátra felé üvesztyi a — köhögist. De még meleg is vót, akár az váragy bánya. No az ijjen vizet ne is sajnállya Tiszteletes uram. még örüljön ha húzzák, legalább tisztül. Délyi haranszóra vissza sikerettem a Komlóba, lú itatnyi. Ahogy szótnízek a koci körül, hát bakómot sehol se lá tom. Elveszett szőrin-szálán, kinyerestül hajmáslúl. No az se becsület, íhes hanni a mesFzirűl gyütt fuharosembert. Köpje le a gém, a ki ijjen cselekedísvel terhöli a lelkit. Mírgembe, meghogy íhes ia valék, a tapasztalásokat mán tovább nem folytathattara Gyüvőre, ha a bakót nem bántanák, megest beleveledzenók. Mejjek után bű aratást kívánok, úgy fent mint lent én Sz Csüllög Gergely sár-Réttyi fuharos TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A szarvasi gyilkossági kisérlet. K o csislstvánegy csöpörödő szarvasi magyar, rangosat és módosat mulatott. Mikor hazafelé ődöngött rászólt a kereszt komája Doboszlay György. — Ugyan ne ódalogj, hisz be vagy rúgva. — Má' hogy ón ? — Persze. — Te mondod azt nekem ? — Hát ki! — Ezért megtanítlak. És egy rozsdás fringiát rántott ki. A halált osztó aczélt egyenesen a komája szivének irányozta. Baj lett volna, ha az öreg Doboszlay vasvillára nem kap, mire a harczias Kocsis megugrott. A fenyegetésért hat hónappal u-sza meg. Vargáné, meg a Vers, meg a Flóra. Az orosházi hitárnak Nagyszénásra néző oldalán csöndesen sziesztáit egy czigány-embrió karaván László Sándor, a 14 éves Vera, a 13 éves Fióra testvére. Pálinkát ittak a füstös kósza vándorok és arra tipeget egy vén koldus asszony, Varga Györgynó. — Jöjjön ide néni, csalogatta a két czigány leány. — A pálinka oda csalogatta Vargánét s szaporán döntötte magában az italt, a vége az lett, hogy egyszerre csak elkiáltja magát László Sándor. — Hallja banya, maga engem meglopott. — Lopott a nagy apád. — De igen, de igen. — Azt pedig nem engedjük, — mondotta Vera. — Vissza a pénzt, — mondotta a másik czigány leány. Végre is a gyönge koldus asszonyt lefogták ós elrabolták keservesen összekoldult kincsétől 48 krajczártól, meg egy ócska fogkefétől. a gyulai törvényszék rablásért ke reste a két pusztai kósza virágot s el is Ítélte Verát 6 havi börtönre, Flórát 5 havi fegyházra és Lászlót orgazdaságban mondotta ki bűnösnek. A koldus asszony pedig megszólalt. — Tekintetes biró urak 1 Csak azt egy jó ital pálinkát sajnálom, a mi kiömlött, mikor a nagy dulakodásban tőlem a pénzt elraboltak. A volt csendőr birblije. Szoboszlay Lőrincz öcsödi lakos, csendőr volt s mikor aztán a polgári élethez fogott, jóllehet tudatában volt, hogy a büntető igazságszolgáltatás üldözni szokta a „közártalmu egyéneket", maga is a bün útjára lépett. Földi János czimborájával mindenfele földi javakat és pedig sürü egymásutánban lopogatiak. Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik. Az ő korsójuk is eltör. Följelentették őket. A banfalvai rendőrség fogta el, de egy éjszakára, még Öcsödre voltak kisérendők, a kisbirói szoba enyhelyót élvezték A két bánfalvai rendőr elaludt s a két fogoly pedig elszökött. Estók István tanyájáig ment a két, egymáshoz bilincselt szökevény, ott aztán a jó lelkű ember lelürészelce bilincseiket. Ezt az ügyet tárgyalta a héten a gyulai királyi törvény szék és Szoboszlait 2Va évi, Földy P/2 évi fegyházra Esiókot, a rab.-zoktetőt 5 havi, Molnár Gergelyt, ki a lopott holmiknak halyett adott 8 hónapi, végül az elaludt rendőrök 8—8 napi fogházra Ítéltettek. Vidéki betörök. Buzsik József gyomai lakos szerette a finom szivarokat s mivel magának nem volt, ellenben tisztességes készlet volt a Schlesinger Lajos kereskedő boltjában, egy csöndes ós titoktartó éjszaka alatt vaskampóval kifeszítette az ajtót, betört a boltba ós magához vette a tányérokban levő pénzt, telerakta zsebeit s az éjszakai eredményes kirándulás után, haza iparkodott, előbb azonban a pénztartó fatálakat bedobta a Körösbe, hadd vigye el a víz, a rabolt pánzt pedig a pincegádorban rejtette el. De a Buzsik tevékeny éjszakájáról lehúztak a leplet s Buzsikot lévi börtönre ítélte a gyulai törvényszék. Hasonló eset a Butái JózsjÍó is, a kit Tótkomlós mond a raagaénak. Butal régen rendőrilegfigyelt,közveszélyes aiak. Négyszer mondottak már fejére ítéletet. De a komlósi kleptonániás nem javui, betört egy malomba, egy felzsák buzat lopott, azt menten eladta 3 frt 60 krórt, aztán a kapott összeget elitta. A felzsák lisztért a sokszorosan visszaeső gonosztevőt 2 évi fegyházra ítélte a gyulai törvényszók. Urszinyi János köz- és váltó ügyvéd B.-Csabán irodáját a Vasút utczán levő Achim-féle házba (a régi adóhivatali helyiségbe, a „Nádor"ral szemben) — helyezte át. — Köszönetnyilvánitás. Fogadják mindazok, kik felejthetetlen gyermekem, a jó hitves, testvér ós rokon Zsíros Mariska, férj, Áchim Mihályné temetésén megjelentek, részvétüket jnyilvánitottak, ezzel nagy bánatunkat enyhíteni igyekezvén, őszinte köszönetünket. B.-Csaba, julius 9. Zsiros András és családja. IRODALOM. — A gyulai poéta két kötete. „Köl'emónyek" czimmel Dombi Lajos, gyulai ev. ref. lelkésztől közelebbről ujabb 15-16 nyomtatott ivnyi verskötet fog megjelenni. Ugyancsak Gyulán kerül ki sajtó alól a napokban Dombi Lajosnak „Prózák" czimü 18—20 nyomtatott iv terjedelmű munkája is. Dombi régóta nagy szeretettel áldoz az irodalomnak s müvei iránt most is nagy érdeklődés mutatkozik. A „Magyar Könyvtár" fennállásának rövid ideje alatt, úgy látszik, tökéletesen megoldotta Foulard selyem 65 krtól 3 frt 35 krig méterenként legújabb mintázat s színekben ^ valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtol 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkazott, mintázott es damaszt stb. (mintegy 240 különböző fajta ós 2000 különböző szín és árnyalatban stb) Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postaforduliával. Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. selyemgyárai, Zürichben udvari szállító.