Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-23 / 7. szám

Melléklet a Békósmegyei Közlöny január 23-1 7. számához. Sándor Zay srróf fiséi emlékét, magasz­talta ; mnjd Ambrus Sándor főszolga­bíró Orosháza társadálmát, gróf Zay annak hölgyvi'ágát üdvözölte, László Elek dr. a vármegye a i-páriját nagy hatás közt köszöntötte fel. A továbbiak­ban Horváth elnök gr. Zay nejét s dr R u b i n s t e i n dr. Szalayt a szóaokot ós nejét üdvözölte. Végül dr. S z a 1 a y József Csemeg-n k néhány hamisítatlan jóizü adomát talált fői. Ezután kezdetét vet'e a táncz, amely hajnalig a legfesztelenebb hangu'atban folyt v Kellemes emlékekkel ós azzal a meg­győződéssel tértünk haza, hogy az olyan kaszinó, a mely társadalmat igy tud egye­síteni s olyan kaszinó elnök, a ki a ka­szinót akként vezeti, hogy az a nagy ősök emlékét kegyelettel övezi, — elis­merést érdemelnek. Nyilt levél nagytiszteletü S Z e g e d i Károly, ref. lelkész úrhoz a békési ref. egyház belső bajai ügyében. Nagytiszteletü uram 1 A „Bekésmegyei Közlöny" mu't szá­mában „Benevolus" aláírással egy szivreható czik.k jelent meg, amely mél­tán elszomorit minden jó érzésű refor­mátus embert. Olvastam ezt a c.ikket és az iró ki­vánsaga szerint meg is szívleltem : le­gyen tanuja ez a nyilt levél, melyet Nagy­tiszteletü urnák csak azért ajánlok, mert az egyház kormányzó testületében Nagy tiszteletű ur képezi az első lépcső­fokot; Nagytisiteletü ur feladata az egy­házmegyei és egyházkerületi hatalmak nak fülébe kiáltani, hogy baj van, nagy baj van a békési egyházban. Megvagyok győződve, hogy Nagy tiszteletű ur ezen feladatának a formák határai közt meg is felelt, csak az iránt dul kéts g bennem, hogy ha Nsgytisz­teletü ur egy óvti .ed óta évről-évre meg teszi a maga hivatalos jelentését a bé képi egyházban folyamatban levő akna­munkáról : hogyan nem szívlelték azt meg az egyházmegye ós az egyházke­rület ? Van e Neeytiszteletü urnák tudomása arról hogy a Kecskeméti vi-elt dolgainak sikeres voltáért a hivek közvéleménye Nagytiszteletü urat is felelőssé teszi. Mert nekünk az nem vigasztalás, hogy nagytiszteletü ur krisztun mega dással lüri a Kecskeméti arczulütéseit. Mind'n ilyeu csapás az egyház arczára hult Nagy tisztelt tü úrban. Mi ismerjük Kecskemétit, tudjuk mi kat tett és teáz: be kell tehát következ ni annak, hogy ha Nagytiszteletü ur a szükséges lépéseket megtette ugy egy házi, mint nyilvános téren, oda hárítson minden felelősséget az egyházi felsőbb hatóságokra, mert csak ezzel igazolja be a közvélemény előtt, hogy a maga­részéről megtette, amit lehetett. A Nagytiszteletü ur évtizedes jelen tései ott vannak az egyházmegye levél tárában, azok bi'.onvsáyot tesznek. — Beteg vagyok, — mondta korán reggel, — nem mehetek — — Szegény Pereszlényi, — szólta el magát a kic.-i asszony. — Van okod sajnálni ? kérdezte a lány. — — Na van, ha te nem leszel ott. — Elmentek mind. — A hangulat tény­leg lanyha volt; már alkonyatkor otthon voltbk. — A lány ott ült a szobában, be­húzódva a diván sarkába: — Jobban vagy ? kérdezte az asszony s a mint arczát megsimította, szinte ijed ve mondta — hiszen lázad van; siital is — Nem, nem, — tagadta a lány, csendes hangon ; beszélj, hogy mulatta tok. — — Nem jól; mindenki rád gondolt, ha Pereszlényire nézett; szótlan volt. nem volt a ki az ő fejtegetéseit oly cso­dás türelemmel hallgassa, sőt élvezze, mint Te. — Mondd, mi a véleményed róla? A lány nam jött zavarba, szokott vontatott befzéddel mondta: eszes, tudo mányos feifi, megingaihatlan, határozott, önailó jellem, a férfi eszmény képe . . . A szőke, bodros fej, egészen oda hajolt a lány égő, szép arczahoz, discrét szót szólt, még a levegő is genirozta : — Hozzá mégy ? A lány hátra hajtotta a fejét, csodá latosan szép volt a gyönge mosolylyal ajkán: " ^ — Nem. * — Nem? Miért? kérdezte tágradfíl szemmel s elhalt hangon az asszony. — Hát, hát . . . olyan furcsa apró kezei vannak, aztán meg, mig oda vol­tatok, itt voltBernáth Sándor s ezt kap­tam tőle . . . Fehfr ujján keskeny arany karika fény lett s felemelt karjával ugy nézett ki, mintha a boldogságot akarná magá hoz szorítani. És ha pusztulunk, veszünk, ha külső és belső ellenség dul : itt van Nagytisz­teleiü ur, az egyház feje: álljon éllére a jobbaknak és tegye ineg az egyházért amit lehet : számithat a józan többség támogatására, csak ki a sikra I Mindenki tudni fogja a kötelességét ha Nagytisz teletü ur erélyesen all a dolog élére. Tíz év óta várjuk sültgalainbkónt a külső segítséget I Hasztalan sirunk ez után egymás közt, vagy a lapokban tenni k e 1 l s-v 2 1 a m i 11 AZ az elem, amelyikkel Kec3kemó«i működik, még nem uralkodó a békési egyházban. Siralmas dolog volna, ha az volna 1 Vakmerő és véresszájú az igaz, mint az olyan réteg, amelynek nincs mit ve­szíteni, de csak föl kell vele szemben lépni : akkor meghunyászkodik, mert érzi, hogy neki nem szabad ott fenhan­gon beszólni, ahol az értelmesebb elem megállja a helyét Azt a kimagyarázhatlan gyávaságot ós kÍ8le]küsóget, amelylyel a tisztessége­sebb elem magát kiszorittatni engedi : ostorozza meg Nagytiszteletü ur s keltse föl az értelmesebb földmivesosztályban az önvédelem ösztönét, mert az egyházat igazán csak ez mentheti meg. Ez a Nagytiszteletü ur feladata. Az egyházi felsőbb hatóságok fel­adata pedig az, hogy e békési egyházat bajainak forrásától : Kecskemótitül va lahára megszabadítsák s küldjék őt Sza­párifalvara, vagy Nagybecakertkre apos toloskodni, szerzett már úgyis annyi va­gyont, amennyit sok buzgó és egyházá­hoz hívebb, értelmesebb, józanabb gon­dolkozású lelkész egész életén át nem tud szerezni. Benevolus II. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A dévai tüntetés. Budapest, január 22. (Saját tud. táv.) M a j I á t h Gusztáv, erdélyi róm. kath pü?pök a nyáron Dévára ment bérmálni. Akkor hangok hallatszottak, hogy Maj­láth ellen tüntetések lesznek. A politikai hatóság nem fogadta. Buzáth Ferencz, orsz. képviselő meginterpellálta a belügy­minisztert, a főispán és kir. tanfelügyelő ebben az ügyben tanúsított magatartása miatt. P e r c z e 1 miniszter most felelt ez interpellációra. Kijelenti, hogy a minisz­ter és kir. tanfelügyelő korrektül jártak el. Hétfőn nincs ülés, kedden kezdődik a költségvetés. Marsovszky mandátuma meg­semmisítve. Budapest, január 22. (Saját tud. táv.) Az alsó lendvai mandátum ügye is el dőlt. Az előadó igazolni kívánta a man dátumot, melyet Marsovszky néppárti képviselő, hallatlan terrorizmus utján szerzett. A bizottság a mandátumot meg semmisítette. Marsovszky újra föllép. KÖZSÉGI ÜGYEK, — Békés község képviselő testülete csü törtökön közgyűlést tartott, melyen a választás alá nem eső legtöbb adót fizető községi képviselők véglegesen megálla pitott névjegyzéke tudomásul vétetett. Elhataroztaiott a községi és árva pénzeknek a Békési Népbankba leendő elhelyezése. A vármegyének azon határozata el­len, hogy a község gazdasági intézőt és okleveles számvező ellenőrt alkalmajzon, a képviselő testület felebbez. K o n k o 1 y i Jenő azon indítványa, hogy a bélmegyeri pusztabérlőkkel a szerződés egy évre hotszabbtttassék meg, ez időszerint érdemleges tárgyalás ala nem vétetelt. A megyei törvényhatósághoz felter­jesztés intéztetik az iránt, hogy a tör­vényhatósági bizottsági tagok számának megállapítása és felosztása tárgyában al­kotott szabályrendeletét revidiálni mél­tóztassék, Jek intettel az utóbbi népszám­lálásra A községi pénztárak havonkénti vizs­ílatánál a községi első jegyző a tanács lési jegyzőkönyvek vezetésével, valamint a tanügyi teendők ellátásával a katona és biráskodásügyi jegyző bizatott meg. Pénztár vizsgáló bizottság tagjainak meg­választattak Kecskeméti Ferencz, dr. Igaz Pál, Szvetics Bernát ós Földes János képviselők. Az államvasutak igazgatósa gának értesítése a békés-földvári menet­rend itrvtzet megváltoztatása tárgyában ludomátul vétetett, hogy a békés-foldvári vasúton 1897-ik évben a község részére berendezett községi pótlék 12769 frt 37 i iái kr., úgyszintén mult óv deczember havá ban megejtett pénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyv tudo násul vétetett. Az elölj íróság által beterjesztett ki mutatás, mely szerint a község által be szedendő volt adóknál a befizetés 6820 frttal kedvezőbb volt az 1896-ik évinél, tudomásul szolgált. A bólmegyeri erdőn megtartott fa árverésen eladott 5730 frt órtakü fa ár i ból befolyt 5592 frt 60 kr., az 1898 ik I évben eladott fa ára 3319 frt 77 kr. A község ingatlainak jövedelméről, az ártézi Uu f -crásáról beterjesztett ki­mutatások tudomásul vétettek. jx téglagyáros azon kérelm j, hogy 1000 drb tégia és cserep égetési dijja 5 frtról 5 frt 50 krra emeltessék fel, rész­ben teljesíttetett. A község 1898 ik évi költségvetése a vármegye törvényhatósága által alaki hibákból nem hagyatván jóvá, annak át­dolgozása elrendeltetett, egyúttal az elől járóság felhatalmaztatott, hogy annak ke­retén belől utalványozást eszközölhessen. A szegény ügyre vonatkozó jelen­tós, mely szerint a menházban 1897 hm ellátást nyert 45 f-rfi. 44 nő, meghalt 8 férfi 6 nő, a menház kiadása volt 3352 frt 66 kr, külön segelyben részesült 59 család 61 csaladtaggal, ezek részére ki adtott 1286 frt 7 kr. szegények gyógyí­tására kiadatott 597 frt 51 kr, öszszes kiadás 5236 frt 24 kr Tudomásul véte­tett. Egyéb jelentéktelenebb tárgyak el­intézése után a gyűlés eloszlott. ÚJDONSÁGOK. A csabai polgári leányiskola fejlesztése. Figyelmet érdemlő mozgalmat indí­tottak Csaba város haladásáért buzgó vezető embereink. Ugyanis a polgári leányiskola kifejlesztését akarják. A mai négy osztályú iskola kétség­kívül igen sokat tett a nőnevelés terén. Nemcsak Csabának, de a megyének is helyes iskolai nevelésben részesült nő­ket adott. Vezetésének mintaszerüségét, tanárainak buzgalmát nem mi dicsérjük, versengve diosórik azt az iskolai belter­jes munka elbírálására leghivatottabb faktorok : a szülők. Hanem — és ez a baj — az iskola^ mai helyzetében még nem képes leányainknak a szükséges műveltséget megadni s mikor arról hal­lunk, hogy az állam tisztán állami erő­ből Mezőtúron felsőbb (tehát 8 polgári osztályból álló) leányiskolát állit, talán nem túlzott a kívánság, hogy ennek a csonka, eddig négy osztályú iskolának a két osztálylyal való megbővitéséhez járuljon az állam segitsóggel. A közok­tatásügyi kormány eleddig is számos jelét adta, hogy 1udja, a mint Wekerle Sándor épp a napokban egy szép tár­czában megírta, hogy a „nép műveltsége az a kincserház, melynek értékei dúsan kamatoznak, drágaságai el nem rabol­hatok, kincsei a mindennapi élet gazda­sági javaira is mindig felválthatók." És Csabán az iskolák mindezeken felül, mint a nemzeti megerősödés gyö­kórszállai is tekinthe'ők. Ku'turhivatá­suk mellett nemzeti hivatásuk van. Pe­dig az igazi nemzeti politika a leány­nevelésen sarkallik Magyar nőket ne­veljetek, mert az ő kezökben van a jövő nemzedék. Szinte felesleges ez általánosan tu­dott elveket fejtegetni, a midőn társa­dalmunk szóles körű mozgalmat, akar támasztani, hogy ezen iskolánk kifejfesz­tessók. És ezt azzal a bizva bízással teszi, melyet a közoktatásügyi kormány mai vezérei iránt érez, kik ennek a városnak móltányos kéréseit mindenkor megszív­lelték és lehetőség szerint teljesítették. A társadalmi mozgalom fölserken­tésére irjuk e sorokat, azért, thogy amit a társaságokban a héten mint helyest, mint szükségest fölvetettek, ne engedjék akció nélkül. A helyzetre is áll : zörges­setek és megnyittatik. Igen szép érvek­kel, iskolánk népességével, a tapasztalt szükséglettel mutathatjuk ki, hogy a leánynevelés teljessé tételére, az iskolánk megbővitésére szükség van. A társada­lom pedig hajlandó áldozatokat is hozni és pedig a felsőbb osztályok tandijait emelni lehetne, mert ez osztályokat már nem a népoktatási törvény kényszere, de a kulturának szükséglete állíttatja föl B nem a tankötelezettség nepesiti be, de a 1 vágy, hogy müveit nőket ne­veljünk. Örömünkre fog szolgálni, ha a még talán társadalmi kezdeményezés erőt merít nemcsak e hírlapi felszólalásból, de abból is, hogy polgári leányiskolánk kifejlesztéseért mind szélesebb körök fognak Csabán érdeklődni. Lapunk nyitva áll azon módozatok megbeszélésére, hogyan valósítsuk meg a tervet ? — Rendkívüli közgyűlések. Csaba kép viselő testülete25-ón, kedden d. e. 9 óra­kor rendkívüli közgyűlés tart" melyeu az állami elemi iskolák építése tárgyában tanácsi javaslat, megyei utkövezósi ter­vezet tárgyában törvényhatósági hatá­rozat, katonai betegápoló ház előtt Nor­thon-kut fúrása iránt tétetik előterjesztés. Gyula város képviselete hétfőn dél előtt tart rendkívüli közgyűlést. — Epülö vasutak ós egy uj vasutterv. A nyári rossz termés következtében ke­nyér nélkül maradt munkásainkra jó ta­vasz vár. Eltekintve azon munkálatoktól, melyet utjain a vármegye, árterületein a vizszabályozó társulat rendel — a kora tavaszon a megye három vidékén kezdik és pedig igen serényen építeni a vasuta­kat. A kora tavasszal ugyanis hozzáfog­nak a füzesgyarmat-püspökladányi, a vésztő-hollód-köfegyáni és a csaba-apá czai vasutak építéséhez, melynek pálya­testjén szép kereset néz az igyekvő mun­kásnépre. E vasútépítéseket közölvén, örömmel közöljük, hogy igen illetékes körök, látva, miként a püspökladányi be­kapcsolás még jobban kifelé viszi a me­gyének sárréti forgalmát, egy okos terv­vel a lehetőség szerint azt megkorrigálni akarják. A terv pedig az lenne, hogy Vésztőtől Békésig vasútépítésre kérnek koncessiót. A terv, ha valósul, Békésnek lesz legnagyobb joga örülni. Maguk a tervezők e liszta magyar és történelmi város érdekében teszik meg a kezdemé­nyezést, Békés érdekében, melynek mai nagyon alárendeltségű vicinális vasutfor­galma a megye egy vidékét sem vonzza, ellenben a Vésztő-dobozi, békési vasút nagy erőgyarapodást jelentene. A legna­gyobb örömmel regisztráljuk e tervet és magunk igen fogunk örülni, ha a me­gyének e becsületes törekvésű, népes vá­rosa ehhez a vasúthoz tényleg hozzá fog jutni. Lesz még módúak ez ügyben irni, a midőn alkalmunk lesz az engedménye­sek nevét is közölni ós azt a jelentősé­get méltatni, melyért ez a vasút az egész megyére nézve figyelmet érdemel. — A kitüntetett vármegye. A várme­gye tudvalevőleg az ezredéves kiállítá­son beakarta mutatni Békósmegye ma­dárvilágát. S z á s z mberónyi preparatus s különösen dr. K r a m m e r Nándor csabai tanár közreműködésével szép cso­portot állított ki, melyért a zsűri nagy eremmel és díszoklevéllel tüntette ki a kiállító Békésmegyót. — Helyes intézkedés. Békés közsé­gének képviselőtestülete valóban okosan intézkedett, hogy az önhibájokból nyo­morba jutott munkás népen segitsen. Ugyanis 500 frtig felhatalmazást adott az elöljáróságnak, hogy azon munkások a kik vidékre akarnak dologba állani, de nincs útiköltségre valójuk, a község lássa el előlegekkel. Az elöljáróság a felha­talmazást megkapván, Kun-Szent-Már­tonba 66 főből álló munkás csapat és Alsó-Kubinba 30 békési munkás ember utazott el munkába az elöljáróság elő­legén. A többiek pedig most csoportosul­nak. — Ügyvéd és járásbiró- Egy mezőbe­rényi ügyvéd följelentést tett egyik me­gyei járásbiró ellen, kinek nyugdíjazta­tási eljárása most van folyamatb»n. A feljelentés oly vádakat tartalmaz, melyek hivatalból üldözendő bűncselekmények. Maga a vizsgálat csak most rendeltetvén el, óvakodunk közzé tenni a neveket s az ügy részleteit, majd ha az ügyészség megteszi vádinditványát s a törvényszék tényleg megindítja a bűnügyi eljárást, módunkban lesz r észletesen megírni, mely szenzácziós végtárgyalást igér. — Békésvármegye közművelődési egye­sületének választmánya e hó 30 ikán vasárnap délután 4 órakor a vármegye szókházának kistermóbeu ülést tart. Tár­gyak : Pénztárnoki jelentés. Költségvetés. Alelnök előterjesztései. Indi.\ányok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom