Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-01 / 1. szám

ha Francsek a közönségnek befűt, ha Kincses Dániel nagy lábon él, ha Boros Mátyás kapatos, ha Fekete Kálmánnak sötét gondolatai vannak, ha Maros György áradozó kedvében oan. . Visszaemlékezés. — Csaba ós Békés első érdekössz»ütközése. — Irta : Mezey Lajos. A volt csász. kir. helytartósági ta­nács 1856-ik év november hó 12 én ki­adott rendeletével megállapította a Kö­rös-Berettyó folyók szabályozását. Ezen terv ezerint a Fehér és Fekete Körös, a medréből kivétetvén, egyesittetett az 1857 ik évben ásott Gyula-békési Nagy­csatornába, a régi Fehér és Fekete Kö­rös medre tehát holt meder lett Gyulá­tól Békésig. Ugyanezen tervezet szerint a három község, Gyula, Csaba és Békés ellátható lett volna élővízzel oly módon, hogy a régi Fehér Körös betorkolásánál Gyulán (ott hol most a duzzasztó vizimü és zsi­lip felépült) zsilip lett volna építendő. Azonban ez nem épült fel, mert a községek és az érdekelt nagybirtokosok nem szavazták meg a költséget, de kü­lönben is boldogult Bodoky Károly fő­mérnökön kivül más nem igen törődött ezzel. Az 1863. évi ínséges időben mun­kát kellett adni a népnek, akkor és an­jaak nyomása alatt elhatározta a vár­megye, hogy Nagypiltől fogva csatornát ásat Gyuláig és a Nádormalom csatorna vizét bevezeti a régi Fehér Körös med­rébe, így azután a három község el lesz látva élővízzel. A csatorna csakhamar megásatott, de a Nádor malom csatorna társulat nem egyezett abba bele, hogy a csatorna vi­zét átadja az Blőviz társulatnak. Az ügy perre kerülvén, a bíróság itéletileg elma rasztalta a Nádor malom csatorna tár­sulatot annak tűrésére, hogy a víz be vezettessék a régi Fehér-Körös Holt med­rébe Ez megtörtént, azonban Békésen a Fehér-Körös torkolata nyitva maradt, igy azután áradás alkalmával a nagy csa­torna vize ebbe feltorlódott, a Nádorma­lom csatorna és a mellék erek vize szin­tén az Előviz medrébe folyt, igy azután Békés község egyszer C3ak azt vette észre, hogy oly magasan felduzzadt az élővíz medrében a viz, miszerint a töltések azt nem birják meg. Békés községe folyton Csaba közsé­gét okolta a bekövetkezett óriási káró kért és küzdelmekért, köznyelven azt mondotta a nép : azért kellett megnyitni a medret, hogy a csabaiaknak folyó vi­zük legyen, mert nincs miben megfőzni a paszulyt. A csabaiak ezért haragudtak, a két község között több mint 20 évig elkeseredett harcz folyt. A vármegye sem maradhatott tótle nül, ez meg perlekedett Aradvármegyó­vel, szerinte Aradvármegye az egész­nek oka. B e 1 i c z e y István volt a főispán, egy alkalommal berendelt magához és azt kéidé tőlem, ismerem e József nádor malom csatornát és a butyini vizosztót, melyről minden békési ember oly sokat beszól. En őszintén kijelentett, hogy biz én nem ismerem, de azt hiszem Békésen senki sem ismeri. — No ez nagy hiba, j< agyzó meg. menjenek el, nézzék meg, mert azt ál­lítják, hogy a József nádor malom csa­torna nemcsak a butyini vizosztó által szolgáltatott vizet, hanem mellékfolyók és mesterségesen lecsupolt rétek vizeit is hozza, ezek okoznak oly óriási kárt Békésnek. Szót fogadtunk, elmentünk tanul mányutra négyen, jelesül: boldogult Mester András a község volt birája, Bulla Sándor volt községi mérnök ón, és Sztraka Ernő, Csaba község volt mérnöke 1878. év október utolján az utat Kis Jenőtől fogva Buttyinig majdnem gya iog, hideg havas esőzés mellett tel lük meg. Gallacz János volt folyamszabá­lyozási mérnök, jelenleg mü-zaki taná c»os adott egy régi térképét, mely ugy a hogy, Pankotáig mutatta a csatorna hálózatát, azontúl nem vehettük hasznát. Hosszas, de érdekes is volt az ut sokat lehetne erről írni, meggyőződtünk, hogy az aradmegyeiek a József nádor malom csatornát egjutlal belviz levezető csatornának használták fel, mentesítet ték vizjárta földjeiket, bevezették az ere­ket és mindezen vizek Békésre folytak. Az Élővíznek ártalmatlanná tétele iránt, nem tudom hányszor, de 100-nál többször voltunk Budapesten a volt köz munka és közlekedésügyi miniszternél, még a kapus is megsokalta a dolgot. Rendesen az államtitkárt H i e r o n y m i Károlyt kerestük fel, keservesen elmond­tuk panaszainkat, mindenkor nyugodtan és türelmesen meghallgatott ós megígérte, hogy a mit csak lehet, megtesz Békés község érdekében; meg is tett, egyik terv a másik után készült, a kir. folyam mérnöki hivatal majdnem összes sze mélyzete a terveken dolgozott évek hosz­szu során, de Békés községének egyik terv sem tetszett. Nagyobb tengeri kigyó volt az, mint a bélmegyeri birtok. Végre 1878. november hó 26 ára volt kitűzve a tárgyalás Budapesten a köz­munka ós közlekedésügyi ministeriumnál. A tárgyalást Hieronymi Károly ál­lamtitkár vezette ; ón oly szerencsében részesültem, hogy a jegyzőkönyv vezeté­sével egy miniszteri fogalmazóval együtt megbízattam. A vármegye, számos község érde­keltség ós a József nádor malom csatorna ársulat volt képviselve Atzél Péter elnök által. A tárgyalás folyamán kijelentettem, hogy azért is káros a József nádor ma lom csatorna Békés községére nézve, mivel az belvizlevezetésre is felhasznál­tatik. Az elnök Hieronymi Károly azt kér­dezte a József nádor malom csatorna táreulat elnökétől Atzél Pétertói „igaz ez?" mire az elnök férfias nyíltsággal azt felelte : „hogy ne volna igaz ! ugy van az!" Az aradmegyei érdekeltek nagyot néztek egymásra; de hiába, a szó már ki volt mondva, azt visszavonni nem le­hetett. Ekkor történt azon megallapodas, hogy az Előviz felső torkolata zsilippel lesz ellátandó. A 20 évi küzdelem sorsa itt dőlt el. Gyűlés multával Hieronymi Károly kedélyesen azt mondta Atzél Péternek: „No Péter, tudtam én, ha Te eljösz a gyű­lésre, meg lesz oldva a kórdós, kár volt évekkel ezelőtt nem jönni." ÚJDONSÁGOK. — Búcsú a mult esztendőtől. Midőn búcsút veszünk a tavalyi esztendőtől, át­adjuk a szót F u c h s Ilonka kisasszony­nak, aki, mint az „Eleven Újság" munka­társa, igy búcsúztatta el tegnap este a csabai színházban nagy hatással és bájjal az 1897-iki polgári esztendőt; Meghalt egy közös ismerősünk, Ezernyolczszázkilenczvenhét S mivel halottról „jót vagy semmit" Ez ellen' rigmusunk se vét. Igyekezünk diszkrétek lenni S nem hányjuk szemre untalan: Hogy már első napján rohammal Köszönte sok boldogtalan. Hogy uj év napja oly ünnep lett, „Midőn sziv S tárcza nyitva van" S azonnal menybe jutsz ha a sok B. U. É. K. mind megfogan. De ez is elmúlt s jött a farsang Sok tombola és táncz kevés, Majd szalmatüzü mozgalommal A vármegye áthelyezés. A pálya-udvar bővítése, Gymnasium, dobozi ut, Ha nem telt is be mind-e vágyunk Van ismét uj ártézi kut. Épült selyem-gubó beváltó, Kaptunk Körös szabályozást S bánhatja a ki elmulasz-tá A brádi szép kirándulást. Megnyílt földmives iskolánk is Pár gazdafi már ott okult Mihaszna ám, ha szép vetésünk Rozsdától lepve megszorult. A fagy elvit* e a gyümölcsöt A szőlőt peronospora, Üres a csűr, üres padlás A pinczérnek meg nincs bora. Majd a karácsony hozta végű} Az apró szivek örömét, De a mai gyerek szakértő, Bírálva hordja meg szemét S ha nem drágát hozott az angyal, Ajak lepittyed és befagy, Biz édes Jézuskám te is már, A luxus terjesztője vagy. — Uj évi istentiszteltek a templomok­ban. AZ uj év el»ő reggelén harangok hivják egybe a híveket, hogy a friss, ti­tokzatos esztendőre istennek segedelmét kérjük. A rom. kath. templomban nagy mise lesz szentségkitétellel, melyen N e­m e s k e y Andor plébános celebrál s ugyancsak ő prédikál a híveknek. Az iparos daloskör énektlni fog. — Az ág. ev. nagy templomban 10 órakor Sze b e r é n y i Zs. Lajos mond a hívekhez beszédet. § ugyancsak ő veszi ki az egy­ház újonnan megválasztott tisztviselőitől a hivatali esküt. — Az ág. ev. kis tem plomban Korén esperes szintén tiz órakor fog magyar prédikácziót mondani. — Újévi üdvözletek. A mai napon a szokásos ujóvi tisztelgések lesznek a megyén: a vármegye alispánja F á b r y Sándor drnak a főjegyző dr. Bodoky Zoltán, a főispánnak pedig az alispán a maga és tiszttársai nevében tolmácsolja ujóvi szerencsekivánatait, vezetvén hozzá a megye tisztikarát. — Jóváhagyás. A belügyminiszter jó váhagyta a vármegyének a tisztviselők és segédszemélyzet napidijáról szóló sza­bály rendeletet. — Helyettesítés. A vármegye főis pánja báró Drechsel Gyula drnak gyulaváros rendőrkapitányi állásáról való lemondását elfogadván, ideiglenesen hi­vatalának vezetésével Zöldy Géza vá­rosi főügyészt bizta meg. — Krcsmárik János, a szarvasi járás főszolgabirája S o ó s Istvánt Öcsödre ideiglenesen he­lyettes jegyzővé alkalmazta. — Mükenderáztató Csabán. Valamikor igep. virágzó volt Csabán a kenderter melós, mig more patrió bárhol áztatni lehetett a kendert hatósági beavatkozás nélkül. Azonban az áztatást tilalmazni kezdték s a gazdasági egylet müáztató­jára és elmondotta a miniszter szakértője, hogy mit sem ér. Ez a szakvélemény az­tán teljesen beharangozott a kenderáz­tatás ügyének. Szerencsére ujabban nem­csak az elméleti vitatkozások terén moz gunk, hanem komoly lépések tétetnek a kendertermelés föllendítésére. Lukács György dr. főispán, maga interveniált a földmivelésügyi kormánynál, hogy az ál­lam állítson föl Csabán egy mükender áztatót. Mint a háziipari bizottság teg­ncpi gyűlésén a főispán bejelentette, az intervenció ez izben teljes sikerrel járt. A kormány hajlandóságát jelenti ki, hogy Csabán egy kenderáztató telepet állit föl s miután a kendertermelésnek addig csak az volt az akadálya. hogy nem volt ilyen áztató, reméljük, hogy újra nagy erővel indul meg a hasznos növény termelése, mely egész télen át foglalkozást ad a, népnek. — Küldöttségek a főispán előtt A vár­megye főispunja előtt küldöttség tisztel­gett tegnap Orosházáról, V a n g y e 1 Szilárd főjegyző és Jankó György biió vezetése alatt. Arra kér ek a főispánt, megbízatást nyervén erre a képvi«iv'ő­testülettől, hogy miután a község haj­landó megvenni az ág. evang. egyháztól ennek összes iskoláit, támogassa a köz­ség azon óhaját, hogy államosítás esetén az egyház kiváló tanerőit tartsa meg al­kalmazásában az állam és Lukács György főispán készségesen megígérte, hogy a község e kérelmét teljesíteni fogja, hasonlóan tett ígéretet R e z e y Szylviusz kir. tanlelügyelő is, a kinél a küldöttség szintén tisztelgett. — Uj ügyvéd. Báró Drechsel Gyula dr. Gyuiavaros népszerű rendőrkapitányja •isztiállásáról lemondott s a mai napon Gyulán ügyvédi irodát nyitott. — Eljegyzések. Fritz Zúgmond, aradi posta e* távirdatiszt eljegyezte Gyulán S t e i n f e 1 d Lujza kisasszonyt, dr. B ró d y Adolf gyulai ügyvéd kedves sógornőjét. — S a 1 g ó Pál, az Adria biztosító-társaság aradi főügynökség tit kára a napokban váltott jegyet a szép B 1 r i e d Margittal, Fried símsoni birto­kos leányával. — Az újévi üdvözletek megváltása. £o­hányi Róbert 2 frtot küld s erkesz tőségünk utján a csabai nőegylet i -k, dr. Haj n a 1 Albert főorvos pedig 3 frtot az Aranv-alapítványnak, ugyancsak «tzon czélra R é t h y Béla, S a i 1 e r VtlaiOi dr. ós K erényi Soma dr. 1—1 frtot kü'döttek az ujóvi üdvözletek megvil tására. — Jog átruházás, n. belügvminíszter beleegyezesét adta, hogy Piaesni István, békési gyógvszerósz gyógyszer­tára tulajdonjogát Tó'h Kálmánra ru­házhassa. — A szegény iskolás gyermekek ós a nő­egylet. A csabai nőegylet uj ív után meg kezdeti a szegény i^kolá-ok számára a főzést ; a nagyréti jíkolabin ismét a ta nitó neje, P a u 1 o v i t s Józsefaé vál a ­kozott szegény tanítványaikért fáradozni ós naponta 10 gyermeknek fog ebedet készíteni, az ó siőlők melleti konyhán valószínűleg sok gyermeket kell az idén a meleg leves jótéteményében részesíteni, miutáu nehéz a megélhetés a drágaság folylán, a mit a fult uh izandók nagy száma is bizonyít, 85 i kolás gyernaek lett a nőegylet által lábbelivel, ruhával ellátva ós még sokat el kelletett utasítani, miu tán e czélri több 1!, fordítani nem l»-he^ tett. A szegény iskolások konyhájára élelmi czikkek vagy pénzbeli kegyes ado mányokat köszönettel elfogad és hirla­pilag nyugtáz a nőegylet elnöksége — Jégsport. A korcsolyázásnak rend­kívül kedvez az időjárás. A tavalyi rossz tél után ugy látszik az idén kárpótolva lesznek a jógsport kedvelői. Ma ós hol­nap délután zene is lesz a csabai jég­pályán. Kedden 4-én korcsolya-estélyt fog rendezni a jégpályát fenntartó bizott­ság, fényes kivilágítás ós zene szó mel­let, amely, ha az idő kedvező lesz, esti 7 órától 10-ig fog tartani. Idényjegyek az estólyre érvénytelenek s a belepti dij a jógpályara mindenkire nézve 20 kr. A kik idényjegyeiket még mind ez ideig ki nem váltották, szíveskedjenek azt minél rövidebb idő alatt eszközölni. — Halálozások. Részvéttel vesszük a hírt, hogy Orosházán dr. Kovács Ist­ván, a központi takarékpénztár aligazga­tója életének 64-ik évében, K.-Ladány ban pedig id. dr. Vajda Géza, községi orvost elhunyt. A népszerű férfiak a köz­ügyeknek is derék munkásai voltak, ha­láluk szóles körben kelt részvétet. — Lakodalom csendőri asszistentiával. Ilyen dolog se esett meg egyhamar. Szeg­halomról irja tudósítónk a következőket : Nagy botrányt hevenyészett a két Szívós testvér egy lakodalmon. Megindult a nászmenet, elől a vőfély virágos botjával utánna a Pásztor István bandája,, kiknek fagyos ujjai a Rákóczy-indulót cselekedték. A szende menyasszony ez­után jött, a SZÍVÓS fiuk pedig toborzót ugrálták a czigányok között s a hidegbe kurjongattak ; Ez az útcza petrezselyem, A menyasszony végig selyem. Uj, ju, ju­Közben aztán rászóltak a czigányra ; — Füstös, a teremburádat 1 A jam­bót cseleködd! De Pásztor indignáeióval szólt vissza. — A jámbó nem pászol mostanra, majd ha részeg leszel. A SZÍVÓS gyerek kést rántott ós a füstösök meeiramodtak.Leggyorsabb lábi volt a nagybőgődnek. A szolgabíró elé lépett és reszketett mint a nyárin levél. — Gyilkolnak, megölnek a SZÍVÓS gyerekek. A főszolgabíró oly komolynak ta lália a helyzetet, hogy a lakodalmas me­nethez csendőrséget vezényelt ó* bizony a SZÍVÓS gyerekek hepciáskodá*a követ­keztében a szondj mmyaíszoiy csend őrségi kíséret mellett ment a holtomig­lan fogadalmát letenni. A SZÍVÓS gyere­kek is megszelídültek a fenyes szuronyok láttára. Ls a végén Pásztorék ingerkedte k — Azért se muzikáljuk a jirnbót. — Esküvő. Noszlopy Elek, oros­házi ág. ev. tanitó a napokban vezeti oltárhoz Orosházán Kocsondy Mi­hály gasdálkodó szép leányát, Rózát. — Színielőadás a poigári leányiskolá­ban. Igazán világváros kezdünk lenni. Eleven Újság, népszínműre való készülő­dés és ho'n«p a polgári iskola szinielő­adá a. Az előadás kiváló sikerűnek ígér­kezik, de mint is lehetne másként, mikor annak sikereért a tanári kar, de főleg a faradhatatlan Fá b r v Gáza és Kis Lujza tevékenykedik. Elő fogják adni Rudnyanszky Gyulának „Alom az erdő­ben" czimü regéjét. Ebben közreműköd­nek: Emma, uri leányka Horeciky Lia, Teréz, szegény árva S)ress Jolán, Egy angyal Szeberényi Irón, Zildtke. erdei tündérkirálynő Komíromy O.gi, Harmat, Viráar, Lomb, SzVdő, erd^i tűnd írek Vi­djtmky Terjz, Bukovszky Joiiu, Ko­vác< L Terjz, Csanád/' Ann. — Az­tán „Öf-p^rcczel a vonatindulás előtt" czi­mü nemet vígjátékot mutatjtk b kövét kezők : Pénztárosnő Kuthy Erzsi, Paraszt­asszony Taub Ilona, Líderernó asszony­ság Áchim Mari, Dr. Sorniyná őnagy­sága Balogh Margit, Ilonka. 9 éves le­ányka f^ucovszky Mirgit, Edéi, 7 éves leányka Richtzeit Janka, Czáfránkó Pan­ni, gyümöJci írm Horváth Ida, Portás Bró'.ik Erzsi, utasok: Bugvim ky Mari, Falta Gizella, Gtlly Erzsi, Kovicsit Giza, KJiment Z. Jud th, Liff'i Margi', S«litti Ir n i, Singer Ilona, Sing^r Gi'.ella. — Ve­gil a „Himupipőke" tündérjáték míso­dik felvonását játszák. Közreműködünk : Herc-jg Kerényi Erzsi, Hamupipőke Fábry Margit, Mostoha Bertók Jolán, Áchim Gi'.a, Gártner Olga leányai, a-alambok : L)cker Mari, Téván Frida, Teván Gi­zella, apródok : LöfíDr Mirgit, Löwy Margit, vendégek : Badics Gizella, Hur­san Mari, Szaszák Ilo na. Kezdete este fél órakor. —Persze jegyek aramért sem kaphatók. Szerdára talán még lesznek j jgvek, a nidőn az előadást megismétlik, Felülfizetések köszönettel fogadta'nak, — A népszerű gazdasági felolvasások ciklusában egy kis zavar esett. Kará-

Next

/
Oldalképek
Tartalom