Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-12 / 38. szám

Csák György pénziigyígazgatő, Steinacker, Haviár főmérnökök, Liszy kir. ügyész, Oláh György főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Jancsovios Emil, Keller Imre, Almássy Dénes gróf, Varságh Béla, Vidovszky János, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Dániel bizottsági tagok, Zlinszky István közg. előadó. Az alispáni jelentós, mely felöleli a mult hónap eseményeit, a munkásügyek részleteinél azt jelenti, hogy Gyulán és Gyulaváriból, amonnan 40, eminnen 70 munkás jelentkezett, kik munkát kértek, mire őket az ecsedi lápon folyó munkákra ós a szeghalmi vasuttöltési munkákhoz utasította s elhelyezte és mely a munkások békés viselkedéséről jelent, tudomásul szolgál. Az alispáni jelentéshez szót kért Keller Imre és kiindulva a múltban szerzett tapasztalatból, hogy az élőviz csstorna mellett levő városoknak éppen 8kkor nincs vizök, mikor a nyár folya mán legjobban kellene, már előzőleg megkeresendőnek találja a folyamszabályozási társulatokat, hogy az ólővizcsatorna vize bizonyos lehetőszerü időközökben akadálytalanul levezettessék és amennyiben a Körös tulmagas vizállása következtében a zsilipek megnyitása nem lehetséges, alkalmaztassák szivattyú telep, melynek üzemével az ólővizcsatorna, még a magas vízállások idején is föl frissithető lesz. Ezt az indítványt a közigazgatási bizottság elfogadta. Kívánatos, hogy az érdekelt társulat pedig kövesse. Ezután a következő adóleirásokat eszközölték : B. Horváth Andrásnak (Orosháza) ált. jöv. pótadóját, leszállították Sziegfried Miksa csabai lakos IV. osz tályu adóját. Törültek Szeberónyi Zs. Lajos IV. oszt. adójából tizenkét frtot. Hajas József b.-szent-andrási lakosnak, fizetési halasztást adtak. Elutasították Durkó László békési lakost, hadmentességi, Berente Antal szeghalmi, Fekete Gábor gyomai, ViskovicsIgnácz endrődi lakosnak adóügyében beadott felebbezéseit. Sámson kérelmére a pénzügyigazgatóság javaslatával szemben, amely szerint egyes adózóknak külön minden adott esetben kell folyamodniok, kímon dotta a bizottság, hogy az adóbehajtásra a halasztást az aratás utánig, mig a szegénynép pénzhez jut, megadja. Érdekes volt a megyei utkaparók adóügye, kiket a pónzügyigazgatóság fi zetett közegeknek gerált s adót rovott rájuk. A bizottság kimondotta, hogy a megyei utkaparók a megyei szabályren delet értelmében napszámosok és igy kereseti adóval nem róvhatók meg. S z i r o t k a Elek, mezőberényi felfüggesztett jegy. ő fizetésének 50 frt adó tartozás miatii lefoghatatlanságát, mert havi fizetés csak 30 frt, a bizottság ki mondotta. R e z e y Sylviusz jelentésében be számol látogatásairól, az állami iskolák felállítása ügyében folytatott tárgyalások eredményéről, továbbá, hogy a tanítók jutalommal való kitüntetése érdekében a szemlék megkezdődtek, A rendszerinti jelentés ludomasul vétetett. A tanköteles gyermekek összeírását a bizottság elrendeli. A nagy-szénási határban lévő zug iskola ügyében az orosházi főszolgabíró utasíttatott az iskola bezárására. Szent-Andrást utasítani kívánták, hogy közvágóhidat teljesítsen, de mert a községben egy évben sem vágtak le 150 darab szarvasmarhát, azon fölterjesztés, melyet a felállítás ügyében adtak be, mellőztetik. Egy főmérnök öngyilkossága. — Saját tudósítónktól. — Békés, május 11. Kinos feltűnést és nagy szenzácziót kelt itt a hosszufoki ármentesitő társu lat főmérnökének, Kikinday Caesarnak öngyilkossága. Rejtély marad ez az öngyilkosság oka is. Kiváló munkaerő, pedáns és hajszálig pontos hivatalos és mágániigyeiben, feleségével boldog családi életet élt, három okos gyermek várta boldog otthonában. Rámosolygott az élet; nem kínozta betegség, ereje javában, férfikorának legszebb idején a halálba szalad. Mi űzte oda? Nem lehet más magyarázata : a lelke, amely beteg volt és egy sötét pillanatában kezébe adta szolgálati fegyverét. Kikinday Caesaron legelőbb a munkásai vették észre, hogy valami nehéz banat ült a lelkére. Az ezelőtt tréfás főnök egészen megváltozott. Mogorva lett. Napokig szavát sem tudták venni. Hétfőn reggel az őrházhoz jött ki, a hol egy kis irodai helyisége volt. Egész nap busán járt-kelt a munkások között. Sok szor mondották azok egymás között : — De nagy bánata van a Kikinday urnák 1 Kedden reggel a megállapodások szerint 8 órakor a gátvédelmi munkálatoknál találkoznia kelletett Halka István mérnökkel. A máskor oly pontos Kikinday nem jött el. A vonalon várt rá Halka, majd az őrházhoz ment, hogy utánajár jon, mi lelte hivataltársát? Ott az őr kopogtatott a Kikinday |kis szobája abj lakán. Semmi nesz. Erre a társulati igaz | gatóhoz telefonozott, hogy mit legyen teendő? Kikinday magára zárkózott, a függönyöket leeresztette, i Zachariás, az igazgató, uta3Ította a gátőrt arra, hogy törjön föl egy ablakot s nézzen be, mi van a főmérnök úrral ? A gátőr a parancs szerint járt el. De valósággal majd halálra rémült. Vérbe borulna feküdt a főmérnök az agyán, átlőtt halantékán sebéből még szivárgott a vér s egész vértócsa volt körülte. A hírre Popovits főszolgabíró, a gyulai csendőrhadnagy, Henzelmann járási orvos kihajtattak a partőrüázhoz, a hol konstatálták, hogy Kikinday a katonai szolgálati fegyverével lőtte magat agyon, a jobb halántékához tartotta a csövet s a golyó a baloldalon kijött és a falba fúródott. Az asztalon négy levelet találtak: egyet Zacharidshoz, a társulat igazgatójához intézett, egyet Hegedűs elnökhöz, irt levelet nejének és édes atyjának. Eddig csak a Zachariáshoz intézett levél tartalma ismeretes, ünnak foglalatja az, hogy azért keresi a halált, mert szellemi tehetségei oly annyira fogyatékosak, hogy a társulatot hiven nem szolgálhatja. Nyilvánvaló, hogy e levél csak az igaz ok leplezéséül szolgál. Kikindayt vagy ez a fixa idea kergette őrüietbe s aztán a halaiba, vagy elakarja öngyil kossági igaz okát fedni. Mindenki nemcsak kötelességtudó, hanem kitűnő kószültségü szakembernek ismerte. Beszélik, hogy a miatt keseredett el, mert betonzsilipjei nem sikerültek, a beton nem állott össze, megrepedt s ő tervével blamirozta magát. De ez épp oly kevéssé bir alappal, mint az, mely boldogtalannak házaseletből magyarázza a sötét elhatározást. Kikinday boldog családi életet élt, nején, Igaz Erzsikén rajongó szeretettel csüngött, három kedves gyermekét Lászlót, Irént ós Elzát imádásig szerette. Kikinday Caesar halálát neje, három gyermeke, testvérei: Ferencz, Aladár, Gyula. Győző, Lenke, Béla, Irma gyászolják, valamint ezek családjai. Igaz Pál sógorát gyászolja. A Jung család egyik rokonát gyászolja. Kikinday napok óta készült a ha Iáira, erre vall, hogy a rábízott hivatali ügyekről pontos jegyzéket készített, nehogy ilyen irányban meggyanúsítani le hessen Kifizette előfogatosat május 8-án, hololt azt máskor minden hó elsejen szokta tenni, minden a békési boltokban fönálló tartozását kifizette. Igy egyenlítette ki minden kötelezettségét, végül magával számolt le. Temetése ma délutón öt órakor ment végbe óriási részvéttel. K n y esperes végezte a temetési szertartast. Családja megtörve, hivataltársai könnyezve állták körül a boldogtalan ember ravatalát. A csabai tornaegylet közgyűlése. Ez évben volt tiz éve, hogy a csabai tornaegyletet megalakították, első sorban még pedig azért, hogy a gymnasium ifjúságának a kötelező tornatanitást lehetővé tegyék, másodsorban követve, hogy csak egészséges testben lakhatik egészséges lélek, A tornaegylet mint két czél éraekében sokat tett s ezért küzdött tiz éven keresztül, az állandó tornacsarnok építése, annak megfelelő berendezése folytán, anyagi gondokkal. Még most is 1500 frt a tartozása. Ezt leapasztandó, a vasárnap tartott közgyűlés határozatából lótesit az egylet a tornacsarnok udvarán lawn-tennis játékteret, augusztus 20 ós 21-én pedig a liz éves jubileum megülésére országos kerékpár ós tornaversenyt rendez. Erre nézve minden intézkedést az uj választmány tesz majd meg. Tudósításunk a közgyűlés lefolyásáról a következő : K o r o s y László elnök megnyitván a közgyűlést, szívélyesen üdvözölte a tagokat, Maros György titkár előterjesztette az évi jelentést. A tornaegyletnek van 13 alapító, 24 pártoló és 90 rendes tagja, az előző évhez 4 taggal kevesebb. A tornázás és kerékpársport nagy lendületet vett. Á fennálló tartozásból 319 frt lett a mult évben törlesztve, tagdijakból 366 frt folyt be, az összes bevétp) 1456 frt 53 kr, mig a kiadás 1428 frt 51 kr , igy maradvány 28 frt 02 kr. AZ ez évi költségelőirányzat 1222 írtban állapíttatott meg. Ugy »z évi jelentést, mint a pénztárnok és számvizsgáló bizottság jelentésót a közgyűlés tudomásul vette. Kimondotta, hogy a 99 frt tagdijhátrálék lefizetésére két heti haladékot ad, a nem fizető perlendő. A jubiláris verseny megtartására nézve tett most a választmány előterjesztést. Ugyanis a fővárosi öszszas tornaegyletek a legnagyobb örömmel ígérték meg támogatásukat s kilátásba helyezték, hogy az országos turnaszövetsóg is részt vesz azon. A verseny rendezési költségeire a közoktatásügyi kormány 150 frtot utalványozott ki. A közgyűlés kimondotta, hogy megkeresi a várost, a megyét, pénzintézeteket, hogy a nagyszabású ünne pély költségeihez segélyt nyújtsanak. A közgyűlés elhatározta, hogy az ünnepély védnökéül felkéri Zsilinszky Mihály államtitkárt, Csaba képviselőjét, tiszteletbeli elnökökül Berzeviczy Albertet, B e 1 i c z e y Istvánt, Lukács György főispánt. A nagyszerű programmal biró ünne pély két napon tartatik ; augusztus 20-án kerékpárverseny, délben bankett, este tánczvigalom, másnap tornaverseny. — Vitát keltett, hogy hol tartassék a ban kett és tánczvigalom, de e kérdés eldöntése a végrehajtó-bizottságra mely az uj választmányból á 1 ruház'aott. Indítványozta a valasz'.m íny, hagy a tornacsarnok udvarán law í-tenni-i játéktér rendeztessék be. Az a^pszabáiyokat olykép módosítják, hogy hö'gyek is tagjai lehetnek az egyletnek. A közgyűlés, amennyiben ezzel is az egyleti élet és jövedelem gyarapítását reméli, az indítványt elfogadta ós a költségeket utalványozta. A tisztujitásnál egyhangúlag meg választattak: elnök Korosy László, alelnök Láng Gusztáv, titkár Maros György, pénztárnok F r i e d Lipót, el lenőr Faragó Mátyás, művezető Áchim Károly, menetcsapat parancsnok : F ia c h e r Salamon, ügyész U r s z i n y i János dr., orvos S z a m e k Ignácz, előtornász S t a r k Ferencz. Választmányi tagok : Décsey József, Gally János, Rosenthal Adoll, Fábry Károly, Wallerstein Soma, Kovács L. Mibáiy, Sailer Gyula, dr. Margócsy Miklós, Rasot'szky Emil, Wilim István, Verner László, Bayer Lajos, Uhrin Károly; póttagok : Kun Ede, Filipinyi Soma, Vas Sándor, Szathfaáry Endre, Mázán János. — Számvizsgálók : Gally Mihály, Gencsy József, Jeney László. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A delegáczió tagjai a király előtt. Budapest, május 11. (Saját tud. táv.) Széli elnök a delegáczió nevében üdvözölve a királyt, ki válaszában hangsúlyozta a monarchiának a hatalmakhoz való jó viszonyt. Mély sajnálattal emlékezik meg a király a spanyol-amerikai háborúról, melyet sem a pápa, sem a katalmak, sem Spanyolország messzemenő előzékenysége meg nem gátolhatott. A semlegességet, monarchiánk fen tartja. Végül áldást kért a delegátusok működésére. Meggyiíkolt tengernagy. Budapest, május 11. (Saj. tud. táv.) Londonba érkezett távirat szerint Mon toyó tengernagyot, ki Cavitenél a tönkretett spanyol hajóhadat vezényelte, meggyilkolták. Rablógyilkosság T.-Komlóson. — Saját tudósítónktól, — Tót-Komlós, május 10. Községünk lakóit borzalmas gyilkosság tartja izgatottságban. Egy bestiális ember, a pénzvágytól elvakítva, szörnyű módon ós lelketlenül végezte ki kenyéradó gazdáját ós ennek feleségét, aztán zárt tört és 625 frtot elrabolt. Mindezt a néma éjszakában, rettenetes eltökólóssel ós kegyetlenséggel végrehatjván, megmosta áldozataitól véres kezeit s a barátaihoz ment látogatóba. Azok előtt még ő adta a kárvallottat s nagy színező tehetséggel beszelte el, mint fekszik élettelenül két holttest, torkuk eles késsel átmetszve. A gazember őt is megrabolta 0 is meg van könnyítve egy frt hatvan krajcárral, melyet a párnája alól vittek el a rabjók. Minden gazember előadásában, bár mily genialitassal hárítja el magától a gyilkosság vádját, — van egy kis pont, melyen fölépül a vád ós a le gtöbb esetben kipattan a bűnösség : igy volt ez ebben az esetben is. A véreskezű kettős gyilkos éppen azzal a ralfineriájával, hogy már előre tisztázta magáról a bűn vádját, — felköltötte a gyanút ellene és előadásának egy homályos pontján, mikor felé zavarták, eltévelyedett az élelföntartó állatösztön : a gazember megsemmisülve vallotta meg tettét, mely borzalmával, végrehajtása bestialitásával méltó a Pitaval rémes esetei közzé és az ujabb kriminálistika legszenzációsabb fejezetei egyikéihöz hasonlítható. A rémes kettős gyilkosság részletei a következő : Vasárnap reggel fuió tűzként ment a sötét hir, hogy Szenteczky János tótkomlós i szabót és nejét meggyilkolták. A csendőrsógazonnalmegállapitotta, hogy a bűntényt rablás czéljából hajtották végre. Felvolt törve a kamra ajtó, a láda, melyben az iparkodó iparos pénzecskéjét tartotta. A csendőrség megállapította, hogy a gyilkosságot az éj közepén ejtették. Kót áldozat feküdt a hálószobában. Szenteczky k\hii[l teste ágyban, vérbe bontva az ágyneműt, rémes helyzetet mutatva a megcsonkított, az eléktelenedett hulla. Felesege a pitvarajtóhoz közel a szoba küszöbe előtt feküdt. Torka föl volt metszve. A szobában erős dulakodás jelei látszottak. A gyilkos tehát egyedül volt, mert az evidens volt a csendőrség előtt, hogy ha többen vannak, akkor az aszszonnyal könnyen elbántak volna. Az volt föltehető, hogy a lérjjel előbb végzet a gonosztevő, a nő pedig ezt ószrevevón, menekülésre gondolt. Hamar fölvették a helyszinirajzot s a csendőrség adatai szerint a gyilkosságot a helyi szokásokat ismert egyénnek kelletett elkövetni. A nyomozás ilyen irányban indult meg s nagyon föltűnt nekik, hogy Stróber István, kun-szent-már!oni illetőségű szabólegény, a ki Szenteczkyék műhelyében dolgozott, nagyon erélyesen akar elhárítani minden gyanút ós olyanokat mesél, mely egy csöppet sem valószínű. Mert, hogy lehessen azt föltenni, hogy a gonosztevő miután két áldozatot ós tegyük hozzá minden irgalom nélkül kiirtott a legnagyobb kegyetlenséggel, a házban élő harmadiknak megkegyelmezzen, a kit megrabol ? Es föltehető-e, hogy a gyilkos, miután 625 frtot két ember meggyilkolásával szerzett, pályázzék a szabólegény néhány garasára. A csendőrség tbhát gyanút vetett erre az emberre s csakhamar keresztkórdóseivel a legnagyobb ellentmondásokba keveredett, majd aztán körülményesen bevallotta, hogy a rablógyilkosságot ő követte el. Az ő előadása szerint előre készült a gyilkosságra. Tudta, hogy hol tartja a házaspár pénzét. Elhatározta, hogy megöli őket s aztán rabol. Megvárta mig mindaketten elalszanak. A nő mély alvó volt, azért határozta el, hogy előbb a fórjet végzi ki s arra számított, hogy a nő nem ébred föl. Kifent késsel lopódzott tehát Szenteczky ágyához s az volt a czélja, hogy rövidesen végez vele ós a torkát elmetszi, de az áldozat óriásit hörgött, mikor neki kezein keresztül futoU az áldozat torkából ömlő vére, oly ,'nagyon, hogy a mély alvó házastársa fölriadt álmából. Ekkor a mellének esett és a kifent késsel néhányszor megadta a kegyelemdöfést. Kegyetlen halált szánt a gazdájának. Ha tiz élete lett volna is, mind megölte volna ezt a lélek nélkül való gonosztevő. A gyilkos előadása szerint az asz szony eleinte az iszonyattól nem tudott szólni, de mikor fa 1 éjo mentem, mondja vallomásában a gyilkos, az asszony életót megmentendő minden erejét összeszedte s félóráig birkóztunk, a miy végezni bírtam vele is. Ez bizony szörnyű harcz lehetett. A szoba nagy rendetlensége mutatja az életót megmenteni, 8karó nő ritka erélyű és kitartó védelmét. Eldöntött székek, ruhák mindenfelé, véres.foltok a falon, borzalmas volt a szoba, melyben a rémes bűn lefolyt. Az ajtóig elfutott az óleteért küzdő