Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-13 / 4. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, január hó 13-án. 4-ik szám. BEKESMEO KÖZLÖNY POLITIKAI es VKIT YESTA RÍALMU LAP, Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/ 4 SZ. (Zzsilinszky-féle ház) a KLO F1ZETES1 DIJ : Egész évre 6 forint. - Fél évre 8 forint. - Negyed évre 1 frt 50 kr. huva lap szellemi részét i'lető közleményen küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, V'deken a posta utján utalványon. Előfizetni bárdikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jrtnevű fővárosi és kiilfföldi hirdetési Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizeten d „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Itthon és a külföldön. Mindenütt csönd van. Budapesten, habár egyesek mindéi t elkövetnek a munkások felizgatására ; Prágában, a hol Wolf testi épségéről osztrák zsan­dárok gondoskodnak és öt az utczán kiséiik, söt még Fiumébaii is minden csöndes és azok a gyöngéd kedves­kedések, niel/lyel a fiumei olasz nyel­vét öltögeti, nem esik komolyabb be­számítás alá. A katli. autonómia előkészítő ta­nácskozását is összehívták, de a katli. autonómia szervezet valósítását nem igen remélik A munkások és a mun­kaadókról való törvényjavaslat tár­gyalása is a vége felé közeleg s hir szerint az állami közigazgatásnak egész sorozatos törvényeit beterjesztené Per­czel, a nagyközségek, városokról szóló javaslatokat, melyeket részben a nyil­vánosság is ismer. Walsin-Esterházy ma a leghí­resebb ember a világon. Hirét Dreyfus Mathieunak köszönheti, mivelhogy egyéb érdemet nem szerzett, csak hogy bevádolták é» bepörölték. Több mint bizonyos, hogy fölmentik és a kis> meghurcolással aztán — hires emberré tették. Még az a lap is, mely eddig Dreyfus mellett foglalt állást, azt írja, hogy Scheurer-Kestner veszedelmes szamár, a ki két hónap óta izgalomban tartja a közvéleményt és egyetlen adat­tal sem tudta vakmerő állításait bebi­zonyítani. Ugyanígy nyilatkoznak más újsá­gok is, melyek azt mondják, hogy Sclieurer-Kestnernek tanú-vallomása végtelenül üres és semmit sem mond. De elég is euynyi ebből a saját­szerű párisi kaviárból. Ausztria csöndes, amit aligha vál­tak csak még néhány héttel előbb. Különösen Prágában az ostromállapot megszüntetése és az országgyűlés meg­nyitása zavartalanul ment s minden­féle interpellációkat és indítványokat tárgyalnak békességben. A cseh kép viselők proklamAcióban intik a népet nyugalomra. Wolf képviselő urat pe­dig elől két, hátul három rendőr ki­séri az utczán végig, hogy ne legyen bántódása. Ez a prágai népet igen mulattatja. Bécsből érkeznek a hírek, hogy Lueger bukik. Lemond a hi­vatali állásáról. Lemondásának két i oka vau : egyik az, hogy hűséges pártfeleivel, a keresztény szoczialis­tákkal semmire se tud menni, mert feladataik megoldására annyira kép teleueknek mutatkoztak, hogy az egész munkateher és következőleg az egész lelelősség is az ő vállaira nehezül; a másik ok pedig az, hogy az uj lég­8 esz-világitás létesítéséhez és beren­(K/.éséliez szükséges kölcsönt nem képes megkapni, daczára annak, hogy nemcsak a bécsi bankoknál, hanem külföldön, Berlinben, Párisban, sőt talán Londonbau is házalni járt vele. Nekünk magyaroknak semmi ©kunk se ltsz örülni, ha Lueger csakúgyau lemond, a mint nem volt okunk ag­gódni, mikor polgármesterré lett. Tel­jesen közönyöseu nézhetjük ennek a magyarfaló urnák kinos vergődését. Azt az igéretét, hogy a magyar há­romszínű lobogót letépi a budai vár fokáról, aligha fogja valaha beváltani; az ellenben bizonyos, hogy a saját lobogóját előbb-utóbb szét fogják tépni, lia ő maga idejekoráu be nem vonja. Olaszországban Luzzati pénzügy­miniszter tiz millió lirával les/.áilitja a kisbirtokosok fold,idóját. Nagy szük­ség vau iá, mert öbb lielyen déli Olasz­ország >an a parasztok már föllázad­nak s a városházákat ostromolják. A keleti eseményekre pedig rend­kívül nagy jelentőségű ez az értesülés: Sándor királyon idők óta a testi és lelki depressziónak oly veszedel­mes tünetei mutatkoznak, hogy kör­nyezete komolyan aggódik miatta. A király minduntalan megváltoztatja el­határozásait és a legellentétesebb ta­nácsokra hallgat. A radikális pártve­zérek figyelmeztettékpártliiveiket, hogy nyugalmat színleljenek és titokban ké­szítsék elő a jövendő eseméuyeket. A szerb viszonyokkal ismerős emberek azt mondják, hogy a szerb királyi csa­ládot nagy veszedelem fenyegeti. Még utoljára is itt gyul lángra a tiizakua. lük. A föidmivelésügyi miniszternek két­ségkívül kiváló érdeme a statisztikai ada­tok publikálasa. Ajelemés adatai nagyon áttekimhetők és jól kezelhetők. Minket érdeklő ditok, hogy Békésben 1 frt 45 kr az átlagos munkabér, tavaly volt 1*10. Leg­alacsonyabb volt a férfinapszátn nyáron Bereg varmegyeben 63 krajcárral, leg­magasabb C ongrádmegyeben 190 kraj ciárral Nagy az emelkedés tavalyhoz képest Oonarádb >u 190 krujczaira 125 krajcárról, B ké-ben 145 krajezárra 110 krajczárról. Olc óbbodott a napszám Csa nádban 117 krajcárra 144 krajczárról, Torontálban 110 krajezárra 115 krajczárról. % Mezőgazdasági munkabérek 1896 ban. Már hatodik éve gyűjteti a földmivelós­ügyi minisztérium a mezőgazdasági mun­kabérek statisztikáját Nagyon hasznos statisztika ez, mert ha a szociális viszo­nyokat alaposan meg akarjuk ismerni és a szociális bajokon segíteni akarunk, a munkásviszonyok okvetetlenül szük­séges képét első sorban e statisztika se gitségével meríthetjük. Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszter kiadványai­nak legújabb füzete most jelent meg. A vaskos füzet kimerítő információval van a mezőgazdasági munkabérek egész álla­potáról, • a mennyiben a gazdasági tu dósitók adatait legalább megközelítőleg megbízhatóknak tarijuk, az 1896 évi munkásviszonyokat összeróhatjuk belő A megyei közigazgatásból, — Január havi ülés. — A közigazgatási bizottság újra ala­kult. A birói funkczióval felruházott bi­zottsági tagok Hajnal István, Vidovszky János, Zsilinszky Endre dr. esküt tettek. Azután a bizoltság szaporán hozzáfogott az ügyek tárgyalásához, miből kiemel­kedik a gyulaiakat megörvendeztető mi­niszteri leirat, melyben a gyulai fiu pol­gári iskola államosítását, leány polgári iskola létesítését s ovódái állami szub­venczióját helyezi kilátásba a miniszter. A közgyűlésen Lukács György fő­ispán elnökölt, a ki rövid szavakban üd­vözölvén az újra alakult bizottságot,— mindenekelőtt felolvastatott a köz­igazgatási bizottsági tagokra történt vá­lasztásról szóló jegyzőkönyv, majd meg­alakittattak az albizottságok és pedig a következőkben : Fegyelmi választmdny: Vidovszky János, Ladics György, Haviár Lajos, Csák György, póttagok Rszey Sylviusz, Keller Imre. Árvaszéki feljebbviteli küldöttség: dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, Jancsovics Péter, Oláh György, Ladics „BékésmegjeiKozlönftárcája. Leánynézőben. Irta: Kemechey Jenő. A czigóny az urak felé hajlongva huzia a vidám nótát: . . . Három ürü nem nagy ía.ka . . Az urak csillogó szemmel nézték egymásra, aztán kocz czinioitak. Oijan jol esett volna, ha sza­badon kiereszthettek volna csak egy csu haj-t is; de az elegáns vendéglőin, a hol színházi előadásról megjön uti dórnak selyem íuhája suhogott és diszkréten halk csevegése hangzóit, csak a szemek ragyo­gásával lehetett dalolni. Imreghy Józsi eltolta magától a pezs­gős poharat. — Nem isíom többet 1 — mondotta s gyuüiő hajat hátra similotta a hon­lokaról. A fiuk mosolyogva néztek rá egy pillanatig s újra "kccí czintottak. Valaki iöiűiük inteti a czigánynak s, az simán és lágyan elkezdte húzni tzt a himnusz­szerű magj ti- nótát, HZ Imreghy nótá­ját:... A viragnak megtiltani nem lehet... — Ntm maradok lovább 1 — szóli idtgeten s tökéli az asztaltól. Az tgyik részvéttel lordult. feléje: — Talán beteg vagy ? A másik gúnyolódva szólt: — Szegény, öregszik már nagyon. Túlérett. A harmadik pedig meglógta, leültelte maga melle, a poharat elebe tolta s a fü­lébe súgta: — Rónay né onnan a tarokból kocz­cziniási integet. Nézz hát oda, mamlssz. Imreghy fölvette a poharat, de azon­nal la is tette. — Mondtam, hogy nem iszom. Unlak benneteket. Szervusztok. Fölkelt es elsietett. A mint kiért a kutpetiutra, levette a kalapját, meg­njujiósktdoti t oljailéltkíett,hogy6zinte hangzott. Hajadon fővel kiment a Duna partra. Kedve lett volna fölmászni a Gel­ierthegy ormára, föl a czitadella falára : ott meg szabadabban fuj a szel. Tele volt a feje paríümillatta), borgőzzel, ezernyi hallott es tóditott hazugsággal, a lelke pedig undorral. — Ha az embert ugy ki lehetne szel lőztetni, mint egy lakást s aztán újra Crinosan beföstetni 1 — sóhajlotta s vissza fordult és ment a lakására. Nyugtalanul töltötte az egész éjsza kát. Valósággal gy ölrődött Reggelre meg­érlelődött benne az a gondolat, hogy ez igy tovább nem lehet. Nincs a vilagnak aDnyi mulatsága, a mennyi fölérne azzal, ha most két gyöngéd leánykéz megsimi taná. Talán még azt is elfeledné, hogy a váltói immár nagyon gyors lejáraiban követik egymást. Másmp ette ugyanez történt vele. A sziühasban nem látta, mi törti'nik a színpadon s a vetdéglcben ismét undor fogta el A taráiéi nevemk rajta. Egész n8p ptdig dühös volt mikor ismerősök­kel találkoíott. Haimtdnap a hivatalában dolgozni sem ludott. — Ki kell az egész bentő világomat szellősztetni I — kiáltotta maga elé — s azután akármi lesz, lehózasodom. Fölszámította az adósságait s kikom binálta, btgy ha lehetőleg uraesn akar megélni : legalább is hatvan eíer iorint hozományt kell hozni annak, a ki szive királynője ltsz; heteket töltött a szemle lődéssel és jegyzetek gyűjtésével. Még ügynökökéi is operait. Volt leány bősé­gesen. Maga ele rakla az arczképeket s nézegette. Kiválasztott magának hatot. Ezeket meg fogja látogatni. — Nem is szükséges, hogy én sze resstm ; elég ha ő megszeret engem; ez józan házasság lesz. A melyik először meghajlik, az lesz a feleségem. Tapogatózva keresett azemlékei közt: van-e oil olyan lány képe, a kit fájna el­hagynia? Nem talált. E tekintetbe tehát teljesen nyugodt lehet. A kit elvesz ; an-j nak nem kell harezot vivnia valamelyik alakjával egy férfi szívért. Elment lakást keresni. Kiválasztotta melyik lesz jó Jegyzeteket csinált: kiket ertesit majd az eljegyzéséről,kiket hiv meg az esküvőre, kiket ebédekre, kiknél fog vizitelni. Asszonyismerősei közül egész sereg nevet törült : azokhoz nem viszi el a feleségét. Még egy szakácsnéval is tár­gyalt, a ki pompásan főz ós nagyszerű befőtteket csinál s a kinek az őrmestere igen szolid firma. Mikor igy mindent elrendezett snyár­ba hajlott az idő, kivasaltatta a ruháit, s neki indult a fürdőknek, hogy majd igy megy leánynézőbe. Senki el nem ki­sérte, senki szerencsét nem kivánt neki. Komor este volt, a mikor egy tátrai ven­déglőben megszállott. Az eső zuhogott s a gerlachfalvi csúcs pipált. Ott megtudta, hogy a hat kiválasztott közül kettő a Tátrában van. — A Margitot fogom választani. Nagy család Szép vagyon. A leány ügyes, az anyós kedves, az após vidám fiu. Az egész família olyan, mintha mindig la­kadalmaskodnék. A leány zongorázik, a fluk fuvoláznak, az egyik gyerek pláne az ujján tud brügőzni. Hangos egy család A feje is zúgott bele a mikor eít mind igy elgondolta. Es a másik választott? rs.i egy német Gretchen. De csak volt Mikor a papáját, az ezredest az alföldi magyar városba áthelyezték Lembergből, Greti egy szót sem tudott magyarul s fehét orczája lángba gyúlt, ha valaki hozzászólott. Legelőször is megtanulta a huszártisztektől a csárdást, aztán megta nult czigarettámi, a lovát füttyszóval in­dítja el és állítja meg s mult évben éjjeli zenét adott a papájának. Föltétlenül ked­ves, kauezió-képes Jeány. Gyönyörűség lesz nézni, a mint a zsurokon a teát szer virozza. Lehet, hogy a mikor a szinház ba készül, a gyémántos karpereezót be­lecsspja a tükörbe, mert nem jól pattan a csuklója. — Eh! huszártisztnek való feleségi Ezt veszem el. Két hót alatt beveszem a kis czitadellát 1 Az eső még mindig zuhogott, s egyik czigarettát a másik után füstölte el. Nyu­galom nem szállott a lelkére. A zsebében egy levelet talált a sógornőjétől. Hord­hatta már néhány nap óta fölbontatlanul. Most elolvasta. Egy passzus megragadta a figyelmét. Igy hangzott: ... A Sallay-leányt férjhez kérik. Tegnap itt volt nálam s azt mondta, tő­led szeretne tanácsot kérni, mert te is­mered a vőlegónyjelöltet. Törte a fejét azon, ki lehet ez a Sal­lay-lány. Soha a nevét sem hallotta. Mit akar az a kis falusi lánv, hogy az ő ta­nácsához van bizalma ? Ostobaság 1 Meg­próbált aludni, de nem tudott. Reggel kinyitotta a szobája ablakát s a mint a friss hajnali szellő az arczába csapott, bivesülni érezte a homlokát s a lelke megtelt egy dallal, a mire a pro­testánsok bálján egy kis leánynyal tán­czolt. Egy naiv falusi baba volt. Zsenge és friss. Beszédes nagy szemekkel s vál­takozó szemérmes pirral a két fehér or­czáján. Hogy ludott nézni azzal a két, fekete, nagy szemével ? S micsoda őszin­tességgel válaszolt a kérdésekre. — Csak a nevét tudnám ! — sóhaj­totta, Talán Böskének hívják, édes kis Bösike I Hogy is mondta csak a kicsi ? Igen . . . fölhoztak, mert bálozni mu­száj, mutogatni kell magunkat, ez kissé megszégyenítő ós én tánczolni nem igen szeretek, lusta vagyok; ugy szeretek reggel aludni; csak már jönne a nyár, akkor kiülhetek virágaim közé, mellém jönnek a galambjaim, a méhek körüldön­genek ós én elszengeredem. Emlékezni kezdett a szavaira. A ta­vaszi lóversenyen látta másodszor. Akkor igy beszólt . . . látja, megint felhoztak, a mama azt mondja, itt kell leuni a ló­versenyen, mert az psütt, már háromszor öltöztem ma : tudom, a nyáron fürdőre visznek, akkor ötször is kell öltö ködai ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom