Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-21 / 32. szám

töltésére a városok hivatva vannak. Az ország vezetőférfiai is az eddiginél több figyelemmel s jóakarattal tekintenek a negyedik rendet magukban foglaló kö zületekre, belátják, hogy a városok kinőttek a pólyaszerü szervezetből, melybe eddig szorítva voltak, most már bilincscsó változott. Azonban ezeken a szük kötelékeken is már tágított a természetes fejlődés, a városok mind többet akar nak alkotni, kell is alkotniok. De ez a fokozott tevékenység egyúttal több táp lálékot is követel s azért a városok pénzügyi fejlődéssé rendkívül fontos kérdéssé lett. A városok épp ugy, mint az állam, igen helyesen a közvetett jövedelmi forrásokat iparkodtak minél kiadóbbá tenni s óvakodtak az egyenes pótadók emelésétől ; egyrészt mert azok — néhány szerencsés városi kivéve — úgyis már elég magasak, másrészt mert azok emelését végszükség esetére óhajtották fentartani. Számban jön itt még az is, hogy jelenlegi adórendszerük mellett az egyenesadók aránytalanul jobban megterhelik a szegényebb, minta vagyonos osztályt és hogy az adók kényszer utján hajtandók be, holott a közvetett adókat ós a hasonrermészetii illetékeket úgyszólván kiki önmagára rója ki, fogyasztás és használat utján. Ujabb időben a belügymnisztérium mégis — rendszerint a pénzügyminisztériummal egyetértve — ast az országos politikával merőben ellentétes eljárást követi, hogy a fogyasztási pótadók, illetékek, helypónzek stb. behozatalának, vagy a meglevők bár mérsékelt felemelésének engedélyezését megtagadja, sőt kereken az egyenes adók utáni pótadók emelésére hivja fel az illetőket. Így törtónt ez legutóbb Pecs ós Győr városok hasonló tárgyú kórelmével. A közvélemény szavának eredménye volt a városok rendezéséről mult tavaszonközrebocsátot „Tervezet", melyben nincs ugyan sok köszönet, de mégis jelent annyit, hogy a városokkal irányadó körökben legalább foglalkoznak, sőt némi jóakaratot is hajlandók tanúsítani. Ugy látszik, már ennyit is megbántak, vagy azt öntudatlanul is ellensúlyozzák, midőn gátolják a városokat a fejlődéshez inkább mint valaha szükséges anyagi erő kifejtésében. Nálunk ugy is hiányzik két körülmény, mely a szomszéd osztrák városok nak nevezetes pénzerőt szolgáltat. Az egyik az önmegadóztatás aránylagos szabadsága. Az osztrák városok ugyanis már statútumaikban megállapítják azt a százalékot, melyet az állami egyenes, vagy közvetett adók után, mint községi pótlékot felsőbb jóváhagyás nól kül kivehetnek és pedig elég tág korlátok között. Igy Prága, Olmütz 25 százalékot az egyenes és fogyasztási, Linc 30 százalékot az egyenes, 50 százalékot a fogyasztási, Bozen 50 százalékot az egyenes, 100 százalékot a fogyasztási, Innsbruck 100 százalékot az egyenes, 50 szá zalókot a fogyasztási adók után vethet ki sajat hatáskörében. A birodalmi törvényhozás megbízott abban, hogy a városok önmaguk tudhatják legjobban, mekkora pótadókat bírnak meg. JI másik tényező a községi takarékpénztárak intézményé, mely az osztrák városok némelyikében százezreket hajt évenkint közczélokra, s nálunk is, kevósbbé fejlődött pénzviszonyaink mellett, közepes nagyságú városokban ÍOOOOO vagy 150000 trtfal gyarapithatná a közpénztári évente. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési javaslatok benyújtása. Budapest, április 20 (Saját tud. táv.) A kormány nevében Lukács László pénzügy és Dániel Ernő kereskedelmi miniszter a kiegyezési törvényjavaslatokat benyújtották. A képviselőház holnapi ülésén sza vazással dönti el, váljon bizottsághoz vagy az osztályokhoz is benyújtsák e a javaslatokat ? Bécsben a javaslatokat szintén ma nyújtották be az illetékes miniszterek az osztrák képviselőházhoz. A kongrua. Budapest, április 20. (Saj. tud. táv.) A lelkészi fizetésekről szóló törvényja vaslathoz, .a képviselőház mai ülésén M e z e y Mór és Molnár János szólottak. Még számos szónok van följegyezve. ÚJDONSÁGOK. Öngyilkosok. Mintha némely időben a levegőben volna az öngyilkosság fertőző kórja, egyes vidéken sűrűbben felbukkanik a kishitűség, a boldogtalanság, a szenvedés, a nyomor tragédiája. Mult számunkban négy öngyilkossági esetről adtunk hirt; lapunk mai számára három ujabb öngyilkossági esetről adnak hirt, egy K.~ Tarcsáról, kettő Gyomáról érkezik. Köröstarcsáröl a napokban sorozták be Békésen a község egyik legényét : Ladányi Bálintot. A legényt rendkívül elkedvetlenítette az, mikor a katonai so rozó bizottság rámondotta a tauglichot — Oda is ember kell, — vigasztalták — Csakhogy nem leszek én ott em ber 1 — felelte busán Ladányi. Ettől a perctől kezdve igen búskomor volt s oly nagy gond vette hatalmába, hogy azt el sem viselhette. A napokban fölakasztotta magát, mikor a kis fejő széket eldobta a lábai alól, s torkát szorítani kezdte a hurok, betoppant kót ba rátja, de a kik annyira megrémültek a — Bocsássatok meg édeseim ... a lakadalom elmaradt . . . A „verekedő apák" szógyelkezve félre vonultak. Stern vette akaiapját és távozott. — A leány nem akart a fiamhoz menni — folytatta Ragyogóné. — Ennyi az egész 1 Ebből kifolyólag a férjem összeveszett az apjával, a miből ez a gyalázatos komédia fejlődött , . . Mély csend követte e szavakat Blumer ur hátán végig borzongott valami; Blumernó őnagysága arcza első pillanatban elfoncsorodott; de mintegy hirtelen eszme következtében ragyogni kezdett; Irma szemei csillogtak. Midőn feldúlt arczczal hazajött a cserbehagyott vőlegény, az öregek tapintatosan beküldték Irmával a kisszalonba, mert ők nagy családi konferencziát tartottak, melyben Irma kisaszszonyról és Ragyogó úrról volt, szó. Elhatározták a „szerelmesek" egybekelését. Ragyogó könnyen észrevehette Irma szemrehányó tekintetét; s amint jobban szemügyre vette, arczát igézőnek, pillantását tüzesnek, finom metszésű piczi száját csókolnivalónak találta. Csakhamar belémelegedett és oly hévvel, tűzzel folytatta félbeszakadt udvarlását., hogy még aznap este megkérte a leány kezét. A szülők nem igen lepődtek meg s boldogan adták áldásukat a megkötendő frigyre. — Oh édes fiam — szólott Blumernó kitörő örömmel és magóhoz ölelte leendő vejét — tudtam, tudom : téged csak az én leányom boldogithat 1 Végre beláttad Hisz te olyan szellemes, okos, olyan okos vagyl Harmadnapra történt, midőn Ragyogó gyöngéden beszélgetett menyasszonyával, egyszerre lélekszakadva betoppant Stern ur abba a szobába, a hol az öregek tanácskoztak az esküvőre vonatkozó elintézetlen dolgok felől. — Tartsuk meg holnap az esküvőt — kiáltá el-elfulladó hangon — Malvin kész Laczival egybekelni I — Hallgassátok meg az esetet! Amint a kis szalon félig nyitott ajtaján véletlenül benézett, meglátta amint Laczi Irmát szeretetteljesen átölelve megcsókolta. Hirtelen a fejéhez kapott és hátra tántorodott. — Mit látok, hát igy szeretted a leányomat 1 —- Amint látja Stern ur, szóllott félvállról ós maró gúnnyal nézett reá. — Hallgasd meg az esetet és szeresd meg újra. Malvin fáradtságos faggatásomra bevallotta, hogy téged szeret. Csak azért nem akart hozzád menni, mert egy czigányasszony, a kivel alat tómban, litokban kártyát vettetett; azt jósolta neki, hogy ne menjen hozzád, mert szerencsétlen lesz ... Es ő ezt annyira a szivére vette ... a többit már tudod . . . Hallatlan ! Most már hajlandó hozzád menni . . . Felvilágosítottam . .. Hallatlan eset 1 Laczi lovagias embernek ismerlek, vegyed el 1 Az egész társaság zajgó hahotába tőrt ki, mely szegény Sternt majdnem megőrjítette. — Mondja meg a volt menyasszo nyomnak — mondá nyugodtan az ifjú ragyogó és félaicza az Irmáéhoz simuli — vettessen avval a czigányasszonnyal mégegyszer kártyát ói kérdezze meg tőle : mikor fog férjhez menni ? Stern kirohant a szobából; az ajtó nagy robajjal csapódott utána. VérmesLadányi függő testétől és vérben forgó szemeitől, hogy konsternációjukban nem vágták le a kötélről, csak már akkor, midőn a szerencsétlen legéhy lelke elszállott. Ezért aztán a bíróságnak is följelentették az öngyilkosságot, nem mu tatkozik-e megtorlást igénylő eljárásnak helye azon magatartásért, melyet egy ember élete megmentése körül a megijedt legények elmulasztottak. Gyomán egy napon e két öngyilkosság hire terjedt el. Mindkettőnek oka ismeretlen. Egy tizenkat éves fiatal legény B. Kiss János dobta el magától az életet. Kocsis Sándornál szolgált s nem tuani milyen elkeseredés kergette halálba. Fel akasztotta magát. Ugyanezen a napon az öreg Kun Ferencz, hatvankilencz éves gazdálkodó sem tudta bevárni, mig élte fonalát a gondviselés szakítja el, a háza padlásán fölakasztotta magát. Az öreg embert vehemens fájdalmu betegség kínozta, ennek akart véget vetni Mindkettőt részvéttel temették el. A bánfalvai socialista gyűlés. — Saját tudósítónktól. — Vasárnap Bánfalván, a megye e jobbára munkásokból alakult községében, a vezető socialisták gyűlést hivtak egybe, melyet afőszolgabiróengedélyezett. Am brus Sándor, orosházi főszolgabíró maga jött el a hatóság képviseletében s vétó jogát használta is egy mérgesebb socialista szónokkal szemben, a ki a vagyonos oszlály ellen ingerült modon izgatta az egyébként csak 150—200 tagra tehető hallgatóságot. A munkásgyülést a piaczon tartották meg. Elnökül K e r n á c s Györgyöt, jegyzőül Nagy Tóth Istvánt választották. Megalakulás után B i k á d y András az általános szavazatjog tételét vette boncolás alá s a burzsoá ellen ama kirohanásokkal élt, melyek a socialista irodalom közhelyeit képezik Mikor B i k á d y tételéhez nem szolt, hanem mind hevesebben a társadalmi osztályok, a vagyo nos osztály ellen izgatott — Ambrus főszolgabíró elvonta tőle a szót s nem engedte meg, hogy a násodik ügyet, a pártszervezet kérdését Bikády ismertesse Igy aztán a harmadik tárgy vétetett elő, — a munkáso k jogai és a tömörülés Ezt Bella Mihály ismertette. De valami nagy hatáshoz nem tudott jutni, mert ugy ő, mint Kis Horváth János, a ki azon kérdést világította meg : mi különbség van a független socialista és a social-demokraták között? — ők meg uj csillagai a socialismus tribunjainak sa gyakorlat hiánya meg is érzett beszédjükön. A hallgatóság figyelemmel hallgatta be szédjeiket ; de helytslést a gyönge szónokok nem ludtak elérni. A gyűlés mindössze fél óráig tartott. A megjelentek a legnagyobb rendben oszlottak el. * Socialistákról esvén aszó, itt közöljük, hogy a socialista pártvezetőség akként játsza ki a királyi ügyészséget, hogy a mérgesebb czik kekkel spékelt lapszámokat nem postán továbbittatja, hanem a fővárosból elutazó munkásokkal küldeti el. Igy jutott K. Szekerka András, csabai munkás a „Népszava" és „Világszabadság" czimü socialista lapok 100—100 példányához. Le is hozta szerencsésen és Csabán Maján János elvtársánál SÍ|étosztásul letétbe helyezte; Majántói aztán a csabai rendőrség a lapokat elkobozta. — Áthelyezés és előléptetés. A föld mivelési miniszter Steinecker Gábor kir. főmérnököt, a gyulai kir. folyammérnöki hivatal főnökét a zombori fo lyammérnöki hivatalhoz hivatalfőnökké helyezte át s helyére Szarvass y Arzén kir. főmérnököt nevezte ki Gyu Iára. Steinecker Gábor távozása igaz saj nálkozíst kelt, a gyulai társadalomnak ugy ő, mint bájos neje, kedvelt tagjai voltak. — Gymnasiumi ünnepély. A békési ev. ref. gymnasium tanulő ifjúsága teg nap tartotta az egyház gyüléstermóbeij az 1848-ik évi dicső törvenyek szentesi rése 50-dik évfordulójának ünneplését, Szegedi Károly ev, ref, lelkész, a tanítói kar, a járási főszolgabírói hivatal, a kir. adóhivatal, a község elöljárósága képviselőinek, valamint számos férfi és női közönség jelenlétében. Az ünnepélyt „Isten áld meg a magyart" énekkel kezdették meg Szügyi József karnagy ügyei vezetése mellett, ezután Osváth Ferencz igazgató-tanár intézett az ifjmághoz majdnem egy óra hosszáig tartó igen kimagasló, valóban tanulságos beszédet az 1848-ik óv előtti állapotokról, az 1848 ik évi törvények alkotásáról és annak nagy jelentőségéről. A beszédet nemcsak az ifjúság, hanem a díszes közönség is a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta. Sokat, nagyon sokat lehetett abból tanulni, kár, hogy nagyobb közönség nem volt jelen; reméljük azonban, hogy a gymnasium könyvtárában az meg fog örökittetni, kívánatos volna azt minél több példányban ki is nyomatni. A be széd végén a közönséggel együtt zajosan éltették a koronás királyt, ki a nem zettel egyetértőiig szentesitette az 1848 ik évi törvények 50-ik évfordulójának megünneplésére alkotott törvényt. Azután kót tanuló szavalt és a tamló ifjúság éneklésével az ünnepély véget ért. — Házasság. V i t á 1 i sSoma, szarvasi törekvő kereskedő, a napokban a fogarasi róm. kath. zárda templomában esküdött örök hűséget szeretett arájának, P e r di Juliskának. Felhőtlen boldogság legyen kísérőjük ez életben. — Kocsis Sándor, gyu ai fiatal s: a óiparos a napokban vezetie oltárhoz a róm kath. főtem plomban.»Ko 1 o z s i Peter, a gjulai bőranyag boszeizé i sjövetkezet jegyzőjének bájos leányát, Etelkát. — Garzó Gyuláné temetése Boldog emlékű Garzó Gyulánót, a kinek halálát már a minap hirül adtuk, — oly részvéttel temették el, a minőre Gyomán évek óta nem volt példa. A gyászháznál Kálmán Farkas neszelt sziveket elöntő fájdalommal; a templomban pedig Dombi János gyulai lelkész hatotta meg a hallgatóságot emlékbeszédével. Dombi a gyo mai tiszteletesnét költeményeben is el parentálja. Ennek egyik bekeidő szakasza igy szól: Futó csillag voltál, mely az égről gyorsan Eltűnik, aláhull, fénye végsőt lobban. . . Szelíd lelked elszállt e földről hirtelen, Alig éltél s tested már is sirban pihen ; Almod nem zavarja jajszó, köny zápora, Testi szemmel többé nem láthatunk «oha: Tenger bár bánatunk, de te azt nem érzed, Nem látod a köny árt, mely patakzik érted. — A Gyula-barakonyi h. érdekű vasút. Emljtettük, hogy Bene Gyula ügyvéd ós K ö r n y e i Lajos mérnök, budapesti lakosok, Gyuláról kiinduló, Gyulavarsándot, Nagy-^erindet, Miskót, Vadászt ós Apáti községeket érintő % Barakonyig terjedő helyi érdekű vasútra előmunkálali engedélyt kértek és kaptak a kereskedelmi minisztertől. Most ugy értesü lünk, hogy a tervezett vatut műszaki előmunkálatai serényen folynak. A vasút czélja lenre a Lunkavidéknek Gyulához való csatolása s azért e vasút főleg Gyulának jől felfogott érdekében elsőrendű fontosságú. — Egyházi adókulcs. A szarvasi ág. ev. egyház tanácsa, a mennyiben évrőlévre nagyobbodnak az egyház kiadásai, uj egyházi adókulcsról kénytelen gondoskodni. Az egyháztanács az előmunkálatokat a gazdasági bizottságra bízta, ez pedig egy szűkebb körű bizottságot küldött ki javaslattétel összeállítása czéljából. A szűkebb körű bkottság e felett az elmúlt héten tanácskozott s megállapodása szerint kót javaslatot terjeszt be a gazdasági bizottságnak. Az egyik javas lat szerint az egyházi adó tisztán készpénzben lenne fizetve, még pedig szemólya ó czimen 3 frt ós e mellett az egyenes állami adó után kivetett perczent. A másik javaslat szerint a személyadó 25 klgr. buza és 50 klgram czár s e mellett az egyenes állami adó után kivetett perczent. A tisztviselők sőt azt hisszük az egyház tagjainak nagy része is a készpénzzel való fizetést óhajtaná. E' tárgyban különben a gazdasági bizottság holnap délután gyűlést tart. — A vasárnapi műkedvelői előadás. A csabai társadalom minden szépért és jóért lelkesülő tagjainak figyplmét ismételten és mehgen fölhívjuk a vasárnapi műkedvelői előadásra, a midőn nőegyletünk emberszerető czéljainak javára előadják a „Tót leányi", ezt a kiváló népszínművet. A minapi előadás nagy sikere közóhajtást támasztott, hogy műkedvelőink újra adják elő a darabot, melyet a napodban tartott próbák után még szaba tosabban fogDak derék műkedvelőink előadni. A jegyek Deutsch testvérek divatáru üzlatében árusiltatnak s tekintet tel a nagy érdeklődésre, kérjük, hogy azt mielőbb megváltani szivebkedjenek. Az előadás után táncz a „Vigadó" ban. — Halálozás. H e 1 e b r a n t h Miklós hites ügyvéd s S^aryas város egykori jegyzője hosszas szenvedés után ?2 éves koraban meghalt s temetése kedden délután ápril 19 én ment végbe. Az elhalálozott a legutóbbi években a várostól kapott kegy dij ból élt s eltakarittatásáról is a város gondoskodott. Nyugodjék bókében.