Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-17 / 31. szám

hetünk vámmal. — Áchim Gusztáv nem ajánlja a vámos ut átvételét, mig garancziákat nem nyerünk,^hogy jövedelmünk lesz belőle. A mostani helyzet az, hogy a vámos' útnak annyi a jövedelme, a mennyi a kiadása. Erre a közmunka költségelőirányzatot elfogadták. A szövőgyár. Ezután következett a szövőgyár ügyében való előterjesztés. A Taussig S.ésfiai czég tett ajánlatott, hogy Csabán szövő gyárat létesit egyelőre 150 szövőszókkel. A várostól a következő feltételeket kéri. 125.000 frt kamatmentes épitési tőkét, melyet 20 óv alatt fizetne vissza; 10 kis magyar hold területet a gyári helyiségekre ; azon subvencziót évenként, mit eddig a város a szövőiskolának adott (1500 forintot.) Az államtól kér: 40 szövőszékre állandó munkát, szállitási refakcziát, az adóelengedését ós évenkénti 3000 frt subvencziót. A javaslattevő bizottság azt ajánlja, hogy a gyári építkezési tőke 100.000 frtban állapittassók meg. Javasolja, hogy egyelőre csak elvi elhatározás hozassók, mig az államtól kívánt hozzájárulások nem biztosittatnak. V a r s á g h Béla elfogadja a javaslatot, de határozottan fixirozni kivánja a városi évi segélyt és határozottan kikötni kivánja, hogy az több nem lehet, mint mennyit eddig a szövőiskolára fordított. A határozatot ilyen értelemben hozták meg. A csabai szövőgyár ügye ezzel a kormányhoz jutott. A gymnasiumnak 155 • öl területet engedtek át, ellenben a nőegyletnek labdajátszó területet a kért helyen, a ligetben, nem adták meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, április 16. (Saját tud. táv.) A képviselőházban a kongruát rendező törvényjavaslatot tárgyalták s mellette felszólalt Tisza Kálmán is. A király helyettese. Budapest, április 16. (Saj. tud. táv.) Bécsből jelentik telefonon, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös ma vett először részt a Schmelzen tartott gyakorlaton, uj állásában, mint osztrák-magyar hadsereg főfelügyelője, altábornagyi ruhá ban. A trónörökös a király mellett, a főherczegek ólén állt. Esküvő rendőrségi felügyelet mellett.) Budapest, április 16 (Saját tud. táv.) Kalmár Herink, a főváros területéről — No no, csak ne olyan bánatosan Ki tudja ? Nem kell elcsüggedni. * Miklós nem is csüggedett. Tudta már, hogy hányadán van. Együtt ment Piroskáéihoz az öreggel. Ott kaczagva el mondták a pinczebeli kalandot. Piroska túltett a kaczagásban valamennyiükön. Mint egy vidám gerle. Szivében édes reménység ébredezett; álmainak édes valósulását órezó. Boldog volt kimondhatatlanul. Ez a bohó, szellemes Miklós az övé lesz. Ugy is történt, amint ketten remélték, nem volt már semmi akadály. Ardó nyi bác

ai büszke volt leendő vejére, ki a jéghátán is megél. S most mindenki irigyelni látszott tőle a derék fiut. Azóta sok esztendő mult el. Miklós a legszeretőbb s a legboldogabb család apa. Mint országgyűlési képviselő a közoktatásügyi bizottság tevékeny tagja. Mindig vannak életrevaló javaslatai a tanügy terén. Egyik VlII-ad éves fiát szigorúan inti szorgalomra, komoly mun kálkodásra, takarókosságra, jó magaviseletre. Ne induljon a könnyelmű ficzkók után, kik a társadalomnak átkai. Vallás... erkölcs ... az idő pénz . . . Váljék örö móré a szülőknek . . . A nagyapa ilyenkor incselkedve szól, de egész komolysággal: — Apád példáján okulj gyerekem. Ű a maga utján haladt és senkit sem utánzott, de hasznát is vette . . . Miklós és Piroska szeretetteljes pil lantással fedik meg a boldog apát. Tartsa Isten a jó kedvét . . . Ifj. Gyura Miklós kezet csókol és megy a maga utján. Nem sokára visszatér. — Edes apám, egy távirat 1 — Mutasd, mi az? Ah, csakugyan megvan a főnyeremény ! Mintha az egészen természetes volna. Ki tehet róla, hogy a szerencse ilyen ? (Vége) kiutasitott szoczialista agitátor ma rendőrségi asszisztenczia mellett tartotta esküvőjót s a templomból egyenesen eltolonczolták. Öngyilkosok. Olcsó az emberélet. Egy társaságban a minapába fogadtak, hogy tiz vidéki lap közül kilenczben biztosan lesz öngyilkossági hir. És az illető megnyerte a fogadást. Alig van lapszám, melyben az önóletirtásj megdöbbentő adatairól nem olvasnánk. De egyhamar alig lesz rejtélyesebb öngyilkosság, mint az. a melynek hire most érkezik Szarvasról. Hirül adva Kutk a Elek államvasuti osztálymérnök öngyilkosságát, a mely nem csak Szarvason, hanem Csabán is, a hol az illetőt szóles körben ismerték, szenzácziót keltett. Az osztálymérnök öngyilkossága. K u t k a Elek államvasuti osztálymérnök, a nemrégiben szintén öngyilkossággal kimull mirmarosi alispán nagybátyja, régen ós hivséggel szolgálta az államvasutat. Két évig működött Csabán sok jó barátra tett szert, kik a kötelességtudó, komoly mérnököt szerették. Egyetlen szenvedélye a sakkozás volt s vasárnap egész délután könnyedón meg adta ellenfeleinek a matsch-t. Mult év szeptemberben Szarvasra helyezték ós semmi kép nem mutatta, hogy az életet elviselhetetlennek találja. Lelkében azonban erős harczokat vívhatott, mert tegnapelőtt reggel, mikor a segédmérnök a postát és a pósiakönyvet elébe tette, hogy az átvételt igazolja, — Kutka idegesen szólt a hivataltársra: — Lássa, milyen ideges vagyok. Még a nevemet sem tudom aláirni. Hagyjon békét 1 S az egész csütörtök délelőttöt a hivatalban töltötte. Dáltájt elhagyták a hi vatalt az alkalmazottak s az osztálymórnöki épület, ahol maga Kutka is lakott, a ki agglegény volt, egyedül maradt. Mi törtónt a részben hogyan törtónt a dráma ? — erre egyelőre senki sem tudna megfelelni. Kutka eltűnt délutánra s a kik az amúgy is komoly, zárkózott természetű Kutkát ismerték, — gyana kodni kezdtek, keresni kezdték s meg is találták a — kút fenekén. Teste felbukkant a mély kút tükörén s egészen kon8ternál va húzták ki az élettelen hullát. Az első pillanatban azt sem lehet megállapítani : öngyilkosság forog e szóban ? Mert a mi titokzatossá teszi az esetet, Kutka mellén öt tőrszurás is van, legalább is gyanús, tehát, hogy Kutka miért e kettős öngyilkosaági módot vá lasztotta s nem kell e bűntényre gondolnunk. A vizsgálat folyamatban van Bizony nyal támpontokat nyert a vizsgálat abban, hogy Kutka még Csabán tartóz kodása alatt egy szerb nővel vitt közös háztartást. Az agglegénynek azonban Csabán tartózkodása alatt erősebb scenája volt a szerb nővel, a ki nagy dirrel-durral el is költözködött tőle, meglehetős bolti adósságokat hagyva hátra a meglepett Kutkának. Hir szerint a nő visszavágyott Kutkához s a mi hireink szerint a napok ban kelletett Szarvasra érkeztie. Milyen okviszoay van e szerb nő érkezése s a Kutka öngyilkossága között, — azt kell megállapítani. Maga az öEgjilkosság mély részvétet keltett. A Kutka család ujabb tragédiája ez s részvéttel fordul az ember tekintete a ravatalhoz, hol egy kötelességtudó tisztviselő nyugossza önválasztotta örök álmait, az élet küzdelme he lyet, mely ki tudja, számára minő Kalvária volt. Kutka halálához tudósítónk telefonon még a következőket jelenti : Meg van állapítva, hogy Kutka öngyilkosságát megelőző egész éjjel mulatott s midőn a pósta átvételét kérték tőle reggel, hihetőleg stilettel szúrást is ejtett ma gán s ágyában óhajtott elvérzeni, de a halólt igy be nem várhatván, ugrott a kútba. A hulla bonczolás pénteken délután eszközöltetett s megállapittatott, hogy három szúrás következtében is beállott a halál, a mennyiben egy a sziv burkát az izomzatig, kettő a májat szúrta keresztül. JJ sfiietet, a gyilkos eszközt megtalálták. A vizsgálat talált Kutka asztalán egy nyitott, női kéztől származó levelet, melyben erős szemrehányások illetik, hogy őt ós gyermekeit nyomorban hagyja. Kutka a nővel egy horvátországi vasutópitósónól ismerkedett meg. Még azt jegyzi meg tudósitónk, hogy Kutkának állandó szállóigéje ez volt. — A Kutkák mindegyike öngyilkos szokott lenni. En sem adom olcsóbban. Különösen sokszor kitört belőle a zajos éjjelen e keserű jövendölés. Temetése tegnap délután történt. A temetési szertartást S z i r m a y L. Árpád plébános eszközölte. Nagy részvéttel kisérték utolsó útjára. A hamis váltó halottja. Es nem áll egy magában a szomorú öngyilkosság. Ugyancsak Szarvasról jelenti levelezőnk, hogy ott Frankó András, 48 éves gazda, csütörtök éjjel a tanyáján fölakasztotta magát. Az eset is megdöbbentő, mert végre is kicsinyes ok űzte a halálba a vagyoni gondokkal küzdő gazdálkodót. A felesége nevére három váltót hamisitott ós azt a szarvasi takarékpénztárakban helyezte el. A felesége azonban megtagadta a férje üzelmót s nehéz szemrehányással, majd azzal is ijesztette, hogy följelenti. A megrettent ember nem tudta fe lesóge szemrehányását túlélni ós azt, hogy felesége bizalmát eljátszotta, kiment a tanyájára s föl akasztotta magát. Mire észrevették, már kiszenvedett. A szeghalmi katona öngyilkossága. Nagyváradról, a 37-ik gyalogezredtől érkezik a hir, hogy ott SZÍVÓS Imre a szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Titokzatos katonai gyilkosság ez. El temetik s okát aligha tudjuk meg. SZÍVÓS szeghalni fiu volt, egyike a duhajkodásairól hires SZÍVÓS, testvéreknek. Halála nagy bánatot okozott szüleinek. A búskomor orosházi hajadon. Németh Julianna tizenhétóves leány abból a családból való, melynek valóságos mániája az öngyilkosság. Egy bátyja Sándor a mult óv végén önkezó vei vetett véget életének. Ezóta a leány még inkább a búskomorságnak adta magát s csütörtökön aztán végső elhatározásra jutott : felakasztotta magát ő is, mint a testvérbátyja. ÚJDONSÁGOK. „Ez az utcza bánat utcza." Csabának van — többek között — egy utczája, melynek lakói az „egyenlőség" dicső elvéből csak a teherviselés áldásait ismerik, egyébként pedig, ha esős idő van, akár belefuladhatnak a sárba. S ez a „bánat" ute?a nem valahol a város szélén van, hanem bent a város közepén, vagy virágnyelven szólva: „a város szivében 1" Kell-e megnevezni? JIz Jjpponyi utcza ez. Nem is utcza az a latyak, a mit teknőjóben az áprilisi szellő himbál, hanem — „botrány kő." S szürke közigazgatásunknak valóságos Sisiphusa e kisded utczácska, mely néha-néha föl vackarkodik a reményig, hogy talán mégis segítenek rajta. Jó memoriáju emberek pl. beszélnek olyan félét is, hogy megfakult annalesek szerint ez utcza sürgős kikövezóséről már több izben határoztak volna, de valójában mi nem hiszünk eme regékben. Egy tévedést azonban sürgősen reparálni kívánunk. A tisztelt községi elöljáróság eltévesztette, hogy nem a földmives iskola, hanem a polgári leányiskola van az Apponyi-utczában. Hogy a földmives iskolában az okszerű trágyakeze1 é s fontos ismeret ág, minden magyarázgatás nélkül elhisszük. A leányisko lát tévesztvén azonban össze a földmives iskolával, az okszerű trágyakezelós okából — másként igazán nem magyaráz hatjuk meg — ós az evidens elvetésre, lerakták a trágyát közvetlen a leányiskola előtt és a néhai pincsi kutyákhoz hozzászokott, edzett utcza is elszógyenli magát a hohenhámi gazdaság emez ujabb ötletén. A ki nem hiszi, hogy az Apponyiutcza szemét-, sőt trágya lerakó helylyó vált, tessék végig sétálni, a tanácsnak specialiter azt kivánjuk, hogy cselekedjók meg ezt, de az — utcza közepén. Ugy tanultuk, hogy Dante szerint a pokol kapujára ezek vannak irva : „Hagyjatok fel minden reménységgel." Ezt a bölcs tételt kellene a Szalayház sarkán öreg betűkkel kitétetni.. „Hagyjatok föl minden reménységgel", hogy az Appouyi-utcza nem lesz többé „b á n a t-u t c z a I" — A közegészségi egyesület Békésen. A vármegyének munkás, agilis egyesülete a közegészségügyi egyesület — mint értesülünk — a pünkösdi ünnepek során folytatja nagysikerű vándor felolvasásainak sorozatát és pedig Békésre megy. a hol igen érdekes tárgysorozattal felolvasó ülést rendez. Zöldy János megyei főorvos fogja felolvasni C h y z e r Cornól dr. miniszteri tanácsosnak ez alkalomra irt felolvasását, dr. F r e y Géza békési járásorvos e czimen tart felolvasást : „Fertőző betegségek a családban", Deák Zsigmond dr. kétegyházi községi orvos pedig „a lakás hygieniája" czimén fog felolvasni. A felolvasás bizonnyal diszes közönséget fog vonzani a bérház nagy termébe a hol azt tartják. — Rendkívüli közgyűlés. Csaba képvi selőtestülete 21-ón, csütörtökön délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a községi számadások vizsgálata, a községi pénztárkezelés tárgyában alkotott szabályrendeletire bizottsági javaslat ügyében. — A járvány. A kanyaró végig szaladt már az egész vármegyén s legutóbb a dobozmegyeri iskolát zárták be. Gyulán a járványbizottság ujabban ülést tartott s a kanyaró enyhe jellegét tekintve, azt indítványozza, hogy a z i skolák újból való megnyitásátrendel jók el. Azt hisszük az egészségügyi bizottság szakvéleményét illetékes helyen meg is szívlelik. C s ab á n is nagy az iskolai gyermekekkel biró szülők panasza a kelletén tul elnyúló iskolai szünet miatt. Ugy tudjuk, hogy a járvány Csabán se veszedelmesebb, mint a megye egyéb helyein, hiszen kanyaróban való elhalálozás alig törtónt, valami különös indoka tehát nincs annak, hogy pl. a központi Konyecsnyifóle iskola ide-oda három hónap óta zárva van Igy a gyermekek elvesztenek egy évet s különben is szakértő körök nézete az, hogy a kanyaró járványt megszüntetni, szelídíteni, semmi iskolai bezárással nem lehet. A tavaszi változó időjárás pedig végre is más zónákra hajtja a fertőzés csiráit. Annyi ós annyi szülő érdekében kívánjuk, hogy a csabai egészségügyi bizottság minél előbb tegyen javaslatot az iskolák mielőbbi megnyitására. — A csabai polgári leányiskolában holnap hétfőn veszi kezdetét az oktatás. A kanyaró egyébként Gyulán Csabán, Szeghalmon, Orosházán, SzentTornyán ós Gyulaváriban grasszál. — Békésmegye pénzkezelése. Békésvármegye közigazgatási uj regimeje elhatározta, hogy a közigazgatás minden ágazatában egységes eljárást honosít meg. Igy tavaly C s á n k y főszolgabíró és a megyei irattárnok tanulmányúton voltak s tapasztalataikhoz képest a megyei levéltár kezelésében uj rendszert indítványoztak, mely azóta alkalmazásba is lépett. Most a vármegyei és községi pénzkezelés formáit akarják egységessé tenni ós a vármegye alispánja megbízta Schmidt Iván megyei alszámvevőt, hogy néhány törvényhatóság pénzkezelését tanulmányozza. S c h m i d t a nyert megbízatás alapján mindenekelőtt az ország első vármegyéjében, Pestvármegj ében tanulmányozta a pénzkezelést, melyet még több vármegyében folytat s aztán jelentést tesz, mely az ügyben kiküldött bizottságnak határozataihoz alkalmas támpontul is fog szolgálni. — A gyulai katonai parancsnok halála. Nem jött váratlanul Gyulára a gyászhír, mégis sokakat meghatott, hogy köődi Lázár Sándor honvédezredes, a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred parancsnoka, több érdemrend tulajdonosa április 12-ón a budapesti 17-ik számú helyőrségi kórházban meghalt. Az elhunyt katonatiszt szolgálatát még az egykori hires Don Miguel ezredben kezdte meg. Részt vett a custozzai csatában is, mely után a hon-