Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-10 / 29. szám

pokróczok rendkívül olcsó beszerzésére. Ugyanis az 1820 óta fennálló Joanovits Döme hírneves czég (Budapest, IV. Ki gyó-utcza 3) üzletét házlerombolás miatt augusztusban váczi-utcza 2. szám alá helyezi át, s igy a raktáron levő összes árukat mélyen leszállított árakon árusítja. Ajánljuk a n. é. közönségnek, hogy e kedvező alkalmat ne mulassza el és szük­ségleteit e megbízható szönyegüzletben fedezze. — A raunkástörvény életbeléptetése. Az uj munkástörvóny életbeléptetése körül felmerült eseményekről szóló hivatalos jelentések szerint a törvény életbelépte­tése eddig általában simán történik meg. A munkásigazolványokat minden törvény­hatóságnak megküldötték már s a mun­kások jelentkeznek is annak megszerzése végett. Az uj törvény életbe lépte óta igen sok aratási szerződést kötöttek. Némely helyeken azonban a munkások még min­dig tulmagas követelésekkel állnak elő, minek következtében a felvidéki törvény­hatóságokból máris igen sok munkás szerződtetett el az alföldi a dunántuli vár­megyékbe. A földmivelési miniszter nyil vántartatja a távolabbi vidékre is elszer ződni hajlandó munkásokat s azoknak amunkaadóknak, a kik önhibájukon kivül nem tudnak a helybeli munkásokkal egyezségre lépni, az idegen munkások zzerződtetósére nézve a minisztérium munkásügyi osztálya által, a felek kér désére felvilágosítás ad. — A b.-csabai iparosok segély és hi­telszövetkezetének forgalmi kimutatása 1898 márczius hóról: 5188 üzletrésznek meg­felelő alaptőke. . . . Ebből feb. végén be volt fizetve Márc. hóban befizettetett A befizetett üzletr. össze­ge márcz. végén . . . Még befizetendő . . . Betét áll. volt febr. végén Visszafizettetett márc.-ban Maradt Betétül elhelyeztetett. . Betét áll. márc. végén . Váltóköl. áll. febr. végén Márc.-ban foly. váltóköl. Összesen Márc.-ban bef. váltóköl. Váltót, áll. márc. végén Jelz. köl. össz. feb. végén Márciusban folyósittatott Ali. márc. végén . • . Kóziz. köl. feb. végén- ­Márciusban folyósittatott Összesen Márc.-ban visszafizettetett Ali. mároz. végén . . . Folyósz. köl. febr. végén Márc.-ban visszafizettetett Ali. március végén . . Pénzt, maradv. feb. végén Bevétel volt márciusban Összesen Kiadás volt márciusban. Pénzt. mar. márc. végén 129700 frt — kr, 32563 frt 80 kr. 2098 „ 50 „ szerelmes egy egy kávéra, amiközben szerelmesével enyelgett. A leánynak már-már megtetszett az öreg ur s belé is szeretett. Midőn édes anyja csodálkozásának adott kifejezést ós tiltakozott az ügyvéd látogatásai ellen, a leány ilyenkor határozottan kijelentet te, hogy csakis az ügyvéd lesz a férje. A mint ez az ügyvéd tudomására jutott, nevetve jegyezte meg a leány anyjának : — Hja, én olyan veszedelmes ember vagyok, hogy a ki jól megismer, okvet­lenül belém szeret. Giza is igy járt. A szülők mindent megtettek, hogy a leányt lebeszéljék, de sikertelenül, egy bekeltek. De egy perczig sem éltek együtt, s a nóta vége az, hogy a férj válókeresetet adott be felesége ellen és azt állítja, hogy őt Kunovszky Gizella hypnotizálta, mert különben nem vette volna nőül a leányt. Századvégén ugyancsak különös esetek merülnek föl. 34662 frt 30 kr 95037 „ 70 „ 3391 „ 37 „ 543 „ - „ 2848 „ 37 „ 8 „ 85 „ 2857 frt 12 kr. 36403 „ 98 „ 19182 , 45 „ 55586 frt 43 kr. 21950 , - , 33627 frt 43 kr. 1850 „ - „ 400 „ — „ 2250 „ - „ 1146 „ - „ 381 „ — „ A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Háboí u készülődéiben. Budapest, április 9. (Saját tud. táv.) Newyorki sürgönyök szerint az amerikaiak Móel felett óhajtják a háborút­Lee tábornok, hir szerint, ugyanis a képviselőház külügyi bizottsiga elölt becsületére ki fogja jelenteni, hogy ama pillanatban, midőn a Maine hajó fölrob­bant, Havannában összes villamos vilá­gítás kialudt. Bizonyíték err>, hogy a város összes villamos áramai a hájó fel­robbanásához konzintrálták. Az amerikai „World"-ban Giblinis londoni mérnök konstatálja, hogy a „Mai­net" olyan víz alatti aknával robban­tották föl, a milyent <5 szállított Spa­nyolországnak. 1527 frt — kr. 170 „ - „ 1357 frt-kr. 391 „ - „ 271 „ 87 „ 120 frt —kr. 408 „ 16 „ 29509 „ 30 „ 29917 frt 56 kr. 29618 „ 09 „ 299 frt 37 kr­— Nagy nyeremények. Amint értesülünk Tö­rök A. és Tsa budapesti főelárusitők (Váczi-körut 4/A) az első magyar kir. osztálysorsjátéknál nagy nyerési eredményeket mutatnak fel. Már az első öt húzásnál (tehát a 6-ik főhuzás nélkül} 100.000 30.000, 5000 és még sok egyéb nagyobb nyere­mény esett ezen ozégnél vásárolt sorsjegyekre és a többnyire szegénysorsu nyerőknek ki is lettek fizetve. Ennélfogva mindenkinek joggal ajánlhatjuk, hogy szerencséjét Török A. és Tsa ozégnél kisérelje meg. Tanácsos a megrendelé­sekkel sietni, miután az előző sorsjátéknál gyak­ran előfordult, hogy akik a sorsjegy rendelésé­vel elkéstek, az I. osztályhoz már nem kaptak sorsjegyet. A Török A. és Társa czég lapunk­ban foglalt hirdetésére különösen felhívjuk ol­vasóink szíves figyelmét. — Fórjszerzés hypnotizálással. Az eset rendkívülisége bir rá, hogy a főváros­ban nagy senzációt keltett esetet ismer­tessünk. P e r c z e 1 Gyula, fővárosi ügyvéd, aki 68 éves, csakis csinos fiatal leányt akart nőül venni. Nőül is vett 19 éves csinos és fiatal leányt, Kunovszky Gizella színi­növendéket, akivel azonban egy perczig sem ólt együtt, még házasságuk idejé­ben sem. Mult óv deczember havában látta meg az öreg ügyvéd ur a szép szininövendó­ket, aki iránt rögtön szerelemre lobbant. Szive nem nyugodhatott addig, amíg kö­zelebbről meg nem ismerhette a leányt és szülőit, akiknek a Ferencz-körúton tej­csarnokuk van. Ide járogatott el az öreg Mí akadályozhatja meg a háborút!? Budapest, április 9 (Saját tud. táv.) Londoni diplomáczia körökben hiszik, hogy az amerikai spanyol háború csak egy módon elkerülhető, ha ugyanis a spanyol regenskirálynő a fegyverszünetet proklamálja, anélkül hogy a kubaiak kérjék. Levíl az vidíkrűl. — Kílítemr&l ís egybejcrűl. — Tisztelt t. cz. Szerveszlű ía: ( Kelt levelem ithunn az sár Róttyin. Tovabat pejig ín vónífc aza fuharos ember, becses tulajdon nevemszerint Sz. Csüllög Gargej, akit jelen nagyírdemű Bíkismegyeji új­ság Szervesztű4gi is többekezer láthata mán homokfuharozáskor az ránesfelrnáris kűúton, ahogy az inzsallér urak nevezik. In nagyon jóemlékszak az tisztelt t. cz. szervesztű^íg uraságra, kurta rövid s-ígvel elmondom tanálkozásunk megesíiit hogy tönínt. Szeretním is ha kinyomta tódník ezen pár sorjain, mer Czira B Is­vány komám a zegísz falunak mutogatá. hogy az ű nevit mán bee^ervesztette vóna Vár Tónyi az czukilusta [újságba. Node nem sokajik dicsekedhete űkéime. Sok törvíntelem-igek valának írva abba jaz níplayijtó újságba, hátcsak törvínye í czi­tálák Crira komát, azonfelül rái3 húsá­nak egyfertaj esztendű ű íst. D<> nem­árt űkelmeinek, nem ecc9r mondám fn neki, neközöskögyik ojjan istentelen zúj­ságval. Hiszen, mondok, elmothattya az szegény dógos ember jámborkereszjíny szerveszlűtígyek ís szívi szándíkját. Ides magamis lakezelnik efiíisermászor hummi egyemást, csaka punktumok ejhelyensit, megosztán a zöreg be'űk pakszoltaíásái cselekedni el az Szerveszt fisig, ahhoz nem ípen sejtek. Az tüdő betfikvel rendesen elbánok, merhogy fírersarzsi yótam a katonaságnál is. Node az üsmeretsigrűl akarom men­danyi, hogy míkó mút őszön az kamutyi báró pusztájamentyin ípült az kűút, ín is ott valík homok hordanyi, Czira ko­mám csak kubikolásilag vót válalkozó. Egy szerdaji napon, délutáni befogásig a zárokpartján ejtőíínk az komával. Do hányunk kifogya, hátcsak az pipaszár leves vígit szopogatánk. Szóbeszéd közbe aszongya Czira komám. Ugyan hány víkás lehet eza kamu-1 tyi puszta ? Gyüge kend komám moödok, hiszen az bárok, megaz gorófok fűgyitnem vjka után számiák, hanem tapasztrális hódak szerint. Nassakára írté el Isvány komám az tapasztrális hódak mivoltyát, mivelhogy az oskolában is szörnyen kemíny fejű vala. Letjobban megmondhatnáezeket har­madive elhunyt Kállós rektoruram, aki számvetisek alkalmatosságával mindétig az Czira gyerek fejivei dörzsüte le osko­lai táblánkrul az ger^tát. Nocsak ámil kodott vóna rektor uram, mily igen meg­tanulá Czira komám azuta a zosztogatas számvetísit. Otta zárokpartyán egyáltó ülísbón geróta nékű kikalkulálá, hogyi hát sok szegínynek jutna az kamuty­pusztábúl 10 hódjával. Lepiszkútam törvínytelen bolondí z­beli jjgondúkodását. Mondok neki, nem leheteiges ám telekkönvileg más nevin való fűdeket önkíntesen szitborozdálnyi. Ökrös Elek sógor haradíve csupáncsak kit, lípíst. szánta el az szom3zígygya ká pusztasábúl, ícn nyócz napot üle írte. Mekhát a báró uraság ides előnyei nem az bikini lyukashídon tanálák az kamu gyi pusztát. Türököt, meg a muszkát fogdosának űk anr, az űskori kirájoknak mint cselidekul, azír nyertik minden ura dalomjaikot. Fogjik kend is törököt meg muszkát mondok, oszt azután besíí'jék Mindétig is ijjen telhetetlen vala Czira komám. Örökösön az más-lra ácsin góza. Merhogy könyü módval, dolog né kü szeretne ű ólnyi. Da letinkább azúta veszkőgyik, miuta biíratkoza az körbe. Egyre azt hajtya hogy ű bijón nemso kára szalonnát pirít az az kubikos talyics­kája fájánál, mer csak jut füd nekiia, ha Kamuton nem, hát Szenmiklósoa. Bí kis termíszetű ember vagyok, de mán azon valík, hogy vasiapátval ugraj'omki Czira komám fejibű'. az füdosztó motort. Szerencsire gyiitt a fijagüzös, aki az inzsellér urak e ÍJ fijatalon fogána< be kühordásra. Nőnem is lyöviakkima ?at csak akkorára se, a mijjen Gyomítul Várad felé szaladuz. Marmír? azír, hogv az csíké is elsatnjúl, meg gőrbegirinczű leszen, ha időnek e űtte fogógvik hám­ba. Sok urak jövének akkó Csibafelül az fijagü;0sön, tudalmat szereznyi az ránesfelrnáris kűút álapotytyának miben ítelírűl, Mivelhogy Csabán azt híresztíf­tik : eltiveszti fűmzsellir uram az küra­kás sorját, — füvei lefe'í rakatá az kű­koczkákot. Sokáig is tanakodának a zű­rök. szbporán adának kíziűlkózre egy deió os üveget. Az inzsellir urak ászló­hordozó embari ugy mondá, hogy lónyak pálinka vagyon az olyan derótós üveg be Idomán csak igyák Ű'Í meg az lú­nyakszeszí, njer erre mifelínk igy híj ják. Eíy víkony ábrázatú úr nemigen pártfogolj az ttjinyakszeíznek nevezett italosüveget, csakegyre írogata. No mon­dok, eza 2Úr is tán flskáli?ságot tanul­mányozik, hogyím útoniítfílen is a zárást uzoválya. Az ászlós ember mondá, hogy nem fiskális űkigyelmi, hanem a zújság szervesítű'ígbéli uraság, aki míndan tör­tineteket kinyomtat mint olvasmányúl Hát mán sokat tapasztalík, mer eljárok ín fuharba Kítegyházájig is, de aszt nem hittemvóna, ha tulajdonsaját kit szemeim­vei nem látom, hogy a zúj>ság nyomta tást kűút mentyin egy víkony kalajbász­val lelhessen csinyálnyi. No jó mégis matim ám szervusz ű í^ uramnak ábrázatiyát egjsz közelsígbűl, amikor aszta fíl czibarat' elhajj'á, akin Czira komáyal Qsakhogy hajba nem ka­pánk. Hátiíbb koma, mondok a íú'ibi gótú , keressik kend m igának az 6 :oki lusta körbe. Jó is tevím hogy nem adík neki be'ű'e, mer ű örökösen agái a zurak ellenibe, de azir majmegvesz a 7Úri c vi bam? után, ^io mpst mán ?m íkezhet Szerres?­tű i> uram kitytemrű , merhosrv ía a ú­tásiú) is emlegeúm az fájin ííiczibaraf. Bujirok ín níba Csabára is Spilmsny bótos járnak mirhasóír. Mijha megest bemenetelem leszen, beníiek az szervesz­tűfígbe aziránt: kigyütte mán zújságjába az munkástörviny. Nálunk az sár jRéttyin kipublikáták. hogy minden dógos'embe­rek írást yálcsanak az köfsígbázén, mer máskip nem lehet dologba álnyi. ÍÜ nem vótam jelenleg az dobolá«nál, hat nem sejtim egíizen az köteles-íg tudást. Lú iránt yagyon pakszuso n, kü önyösen vál csake matrumrjil is. eszt akarnám tűnni. Mer ín nem vagyok íörvinytelen mint az Czira komám. Most is egyre aszt hajtya bolond íszvel, hogy nincs szüktígi *az világnak munkás törvínyre. Kírdem tűle hát ki aza világ ? Aszongya ű, mega Sajtyi sógor I No hacsak űk vónának az világ, nem is kíszülne el az ránesfelrnáris kűút í'iletnapjáig se, mer űk csak nyócz órát akarnak napidologra, az többi idűt ezoki­lustaságra szánnyák. No nem ís lesz Cára kominak lú az estállójába sose I In mán dologba álník, de azhókalú keselylábára lesantúf. Aszongya az ba rom orvos úr, patkótörise vagyon. Csudal­kozok, iner nem vala azon vas világíle­tiben se. Saját nevelisem hátcsak tuiha­tom. Az barom orvo.-úr meg asszongya, ű is írti az lú'udományt, hát azis való lehet., Ugy hallom, hogy Lovas Pistvi, a ki frájter Csabán az 100 egyesekníl, hazasza­badcságot. húsvétkor. Legyík s ívts Szer­vesztűsíj; uram, kű^jís nekem az tavalyi kimustrált zújságjábú! vagy kit levelet, hogy az fojó ívi takarasravaló kontraktus egyesiét kitanúlmánvozn im, akit úgy baszílik ifijúr Bercii Páter uram jó lilék­vei kiáikeríte. Majjek után egí.z c.alágyával tisz­tűtetem úgyfent, mintlent in Sz Csülóg Gergej, sár Réttyi fuliaros. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A sociial sta szónok. — A gyulai kir. törvényszék tárgyaló terméből.— A nagyhét méltán nagy hete volt S z o k o 1 a y István orosházi elvtársnak, a kit a törvényszék czitált be, adna szá­mot, miért szította az osztálygyülület üsz­két, miért izgatott a közrend és a ható­ságok ellen. Szokolay egy kis termetű, körszakálas magyar, ügyvéd nélkül jött a törvényházba. Csak igy „pőrén", mon­dotta, nekem nincs költségem ügyvédre; aztán ha csak beszólni kell, tudok én ugy', mint egy fogadott prókátor. A vád az volt, hogy Pusztaföldvárra a hatóság előtt bejelentett népgyűlésre kiment, hogy az egyik tárgynak a nép­szerű ismertetésére vállalkozzék. — Mi volt a maga tárgya ? — kérdi Szathmáry elnök ? — Afclfin tárgyam az volt, hogy meg­világosítsam, mi a különbség a 'független socialista és a socialdomokrata között. A szónok ezen tárgyát aztán rend­kívüli nagy tárgyi szabadsággal kezelte, mert voltaképen a herék ellen kelt ki. „Akár merre megyünk, akármerre nézünk, csak heréket látunk, a kik nem becsülik a munkást. Dolgoztatják. A jutalom: szurony, golyó, tolonezház. Jól megmos­datja a hatóságot, a kik segíthetnének, ha akarnának. Es végzi azzal, hogy a népnek akarnia kell, csak számlálja ösz­sze magát s tegyen j A köztulajdon és a hatóság elleni ingatás vétségét ebekben inkriminálta az ügyész. A tárgyaláson Szokolai kesergett, — De hiszen ott volt a főbíró ur ós hagyott beszélni. — Lássa, magok mégis önkényről és zsarnokságról beszélnek, mit mondott volna, lia öntől megvonja a szót. Mikor aztán rászabadította az elnök Szokolayt, hogy mondja el védelmét, a kis körszakálas szőke emberke, szónoki pózba vágja magát s az angol államfér­fiak készültségével és méltóságával órá­kig tartó beszédhoz kezdett. De mégsem tartott a beszéd ' oly spkáíg. mert Szo­kqlay egyenesen socialista előadáshoz kezdett § magát a bíróságot is leozkóz­tetni merte, miután a csodálatos védelmi beszéden nem változtatott, az elnök meg­vonta tőlo a szót. Az ítélet mindössze három napra szólott, melyet a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vettek. Sizokplay az ítéletben megnyugodott. IÍ()Z(ÍAZ1>ASAÍ,. — Az Első magyar általános biztosító­társaság márczius 15-én tartotta a köz­gyűlését Csekonic* Endre gróf v. b. t. t. elnöklófe mellett. Az igazgatóság jeltn tóso kiemeli, hogy a végeredmény, a me­lyet elértek, csak középszerűnek mond­ható ugyan, de a zafjszámad isból a tár­valamint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 • • B frl 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkazott, mintázott ^J I m 7 lx / a » B» , w ésdamasa stb. (mintegy 240különböző fajta és 2000 külön ^ki-A I m/áJí I 11 ÍA 3-1 V Jí I I i 1 I 1 böző szín és árnyalatban stb. Ijtl f tIII"Utlo/jH II11II8 frt 65 krtól Rul,i k' ^ sxz ss ttknak pos,aM r-' t) Minták postafordultával. m . | . _ Magyar levelezés. Svájczba kétsiserfas ievéll^élyeg ^g^sztandó, egész 14 irt 65 Krig egy teljes öltözékhez való szövet Tlissors és ShantungS Heiineberg U. selyemgyárai, Zürichben (cs. é« kir udvari szállító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom