Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-07 / 28. szám

a balparti részen a munkát a vizállások akadályazták. Tarnók József segédmérnök az államszolgálat alól föl lett mentve, ezzel a hivatal munkaerők nélkül van, a bi zottság feliratot intéz, hogy a hivatalnak a szükséges hivatali munkaerőket adják meg. Ezzel a gyűlés véget ért. A soeialismusról. — Második közlemény. — annyit, hogy a felesége negyedévi adója is telt volna, előírták a férjnek fél évre és a nőt a birtoka után ez adóért ex°k válják. Kívánná az adókivetőktől, hogy a feleket utasítsák, melj szerint a jövőben külön-külön fizessék az adót, ha telek könyvileg férj és feleségnek külön-külön vannak birtokai. Csák György a felszólalásra a kö vetkező észrevételeket teszi: Eddig a föladó felosztási jegyzék házszám szerint intéztetett el, de jövőben birtok ivek szerint iratnak elő az adók. Megengedi az átmeneti idő kellemetlenségeinek felmerültét, hanem intézkedni log és kör rendeletileg a körülményből tamadható zavarok kiegyenlítését, a panaszok orvoslását eszközölni fogja. H a v i á r Dániel azt hiszi, hogy a baj körrendeletileg nem lesz orvosolva. A baj az, hogy még augusztusban sincs a fél adója könyvébe bejegyezve. A konkrét bajokat a pónzügyigazgatóságnak kell visszautalványozással megszüntetni. Azt kívánja, hogy az adók összege hamarébb rovassék föl és azt a felekkel közöljék. A kérdésre megnyugtató felvilágosítás adatván, — a pénzügyigazgató Ígérete tudomásul vétetett. A szarvasi városi közegek kereseti adójuk eltörlését kérik. — Ren őrök adót nem tartoznak fizetni s azért felmente 'nek. — Kalló Gyula fellebbezése 8 frt Kereseti adó ellen, elengedtetett 2 forint. — Govrik János, sámsoni lakos kereseti adója ügyében beadott fellebbezése nyomán adója elengedtetik. Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy márcziu3ban meglátogatta a gyulai, gyula-várii, Dénes- uajori, m. berényi, békési iskolákat; öszszesen 43 tantermet. A csabai iparostanonczok téli tanfolyamának zárvizsgáján megjelenve, dicsórendőeredményt konstatál. Jelenti, hogy L e d e r e r Ármin csongrádi ál!, tanitó a bókósmegyei kir. tan felügyelőséghez irodai szolgalatra berendeltetett. A jelentés tudomásul szolgált. B e t k a János kórházi ápolt ügye vétetett aztán elő. Betka csabai ember, aki a hódmezővásárhelyi szemészeti klinikán ápoltatott, de a község megtagadta az ápolási költség viselését. Az ügyben Hajnal István felhi vandónsk találta Csaba községét, hogy szembetegeinekgyógyulásátinkább könynyitse meg, semmint nehezítse ; ellenben Varságh Béla azt óhajtja, hogy mi után a községnek felebbezóse nincs, a bizottság határozati javaslatot ne hozzon ez ügyben. Ezt fogadták el. 11 a v i á r Lajos főmérnök jelenti, hogv a csaba-kondorosi szakaszon a kő szállítás eszközöltetett, Szarvasra 15 vonat érkezett kővel; a csaba-békósi uti földmunkák legközelebb megindittatnak A bókós-mezőoerónyi ut 18 kivételével teljesen behengereztetett, a pótfelülvissgálat legközelebb megejtetik. A csabadübozi útnál a kőszállítás, alaprakás és hengerelés megindított és a tavaszi munkaidő kezdetét márczius hó 21-én megállapította. A tárcsái hídnál a jobbparti hídfő és pillér kutak falazása munkában van, Bizony nagyon szomorúan kezdődött rám a mulatsag. Abból, hogy nem láttam ott se őt, se a kontreminet, no tudod azt a szeplős Stessel leányt, azt következtettem, hogy biztos an együtt jönnek ki. Nagyon keveset is tánczoltam. Inkább sétáltam az erdő szólen Biri nénivel, a ki sehogy se tudta megérteni, hova lett az én régi, aranyos jó kedvem Hát képzeld, amint igy buslakodunk, ki fordul be az útra ? Vagy 200 lépéssel előbb a Stesselók hintaja s utánna jöttek ők. Hanem épen ebben a perczben sütött el a vinczellórünk egy mozsarat, (áldja meg az Isten érte) a mitől egyszerre megugrott a Tóni bácsi két csikója s hajrá le az útról, egyenesen felénk. Nagyon meglehettem rémülve, mert hogy szólni se tudtam. Hanem akármint dobogott a szivem, azt mégse tudtam tétlenül nézni, mikor a szegény öreg Tóni bácsi kivágódott a kocsiból. Azt nem láttam, hogy ő mikor ugrott le, mert én már akkor a vért törülgettem le a Tóni bácsi arczárói, meg a kezéről, mert a tüske nagyon össze karczolgatta. Akkor jött oda Dezső. Nem is tu dom, hogy köszöntöttük-e egymást, de arra még emlékszem nagyon jól, hogy milyen hálásan tekintett reám, a mikor egyik oldalról ő, másik oldalról meg ón karonf'ogvást vezettük Tóni bácsit, a ki rettenetesen nyögött, megmegütötte a lábát s alig tudott járni. Hála Isteniek nem törtónt semmi baja, mert husz lépésnyire már a maga lábán ment, sőt beszélni is kezdett a nyögés helyett. Azt hiszem, olyan formát mondott rólam, hogy helyre egy asszony less belőlem, nem olyan nyim-nyám mai fajta. (Ugy-e igazat mondott?) Azután Dezsőhöz fordult,. — No öcsém, nem látod az Isten ujját ebben a kis felfordulásban ? Hazánkban a socialismus sokáig nem tudott gyökeret verni. Külföldi gyármun kások rendeztek ugyan már ezelőtt 10 15 évvel is egyik másik budapesti gyárban sztrájkokat (vagyis beszüntették a munkát), hogy ezáltal a gyártulajdonosokat nagyobb bér fizetésére szorítsak, de ezen mozgalomtól a magyar nép távol állott, a vidéki lakosság meg egyáltalán tudomást sem vett róla. Ezen sztrájkolok a Marx által megalapított sociál demokrata elveket vallották s többnyire egyik-másik jogosabb követeléseik kielégítése után újra szent volt a béke. Azt egyenesen képtelensegnek tartotta mindenki, hogy a mi földmives o-ztályunk legalább is ebben a században a socialismus által megfertőztethető legyen. A vezérek azon ban érezték, hogy ha nálunk valamire menni akarnak, akkor az ország fejletlen gyáripara következtében nem is a gyáruiunká^okkal kell kezdeniük, hanem azokkal, a kik egy földmivelő állambm a munkások zömét teszik : a mezei mun kásokkal. Jól jegyzi meg T a 1 1 i á n Béla, megyénk volt főispánja, hogy az intézők nagy taktikai ügyességere vall ez, hogy működési területül nem sokkal s.egé nyebb felfö det ós az erdélyi részeket választották, de épen az ország leggazdagabb részét: sz alföldet. Az alföldi nép vagyonosabb helyzeténél, miveltségéné) fogva sokkal könnyebben volt megköza lithető, mint a minden tekintetben hát rább álló felföldi tótság, vagy az erdélyi oláh^ág ; nálunk tehát a lapok ós röp iratok terjesztése sokkal könnyebben megy. Vagyonosabbak lévén, a „szent czólra" pénzáldozatokat is könnyebben hozhatnak, mint a szegényebbek. Felte vósükben nem is csalódtak ; mert mii a felföldi szegénység panasz nélkül eszi a zabkenyeret, az erdélyi oláh a kukoriczát, addig a „tej- és mézzel folyó e'földi Kánaán" népe helyzetét türhetlennek kezdi találni. A mezei munkások sociaMsmusát agrár, az az földmivelő socialismu-mak ne vezik. Ennek első jelei 7—8 óv előit épen megyénkben mutatkoztak : Orosházán és Csabán, továbbá Vásárhelyen ; de csakhamar elárasztották az egész alföldet s ma már számuk több 100,000 re rug; sok párt'appal rendelkeznek, agitálnak, gyűjtenek s általában olyan tényezőként szerepelnek, melyre ha a higadtabb gazda nem is gondol rettegéssel, de a mely gondjaink egyik legtöbbikót teszi I Mól t'ín merülhet fel a kérdés, minő eszközökkel kellett az izgatóknak dolgozniok, hogy rövid idő alatt ily nevezetes eredményeket voltak képasek e.érai ? ós hogy itt bent mik voltak azok a t-nyezok, a melyek a népet e-zen es mék iránt fogékonnyá tették ? A legtöbb tényező mindenesetre a kívülről jövő izgatás volt. Sütü nép sségü allamokban, mint Anglia, Francziaország vagy Németország, feltehető az, hogy az emberek mar nem képesek egymástól megélni s igy szinte kényszerítve vannak arra, hogy existencziájokat, ha más utón nem m

jgy : hát még forradalom u'ján is biztosítsak. Az alföldről ba van bizonyítva, hogy még annyi ember is elélhetne rajta, mint a mennyi él, és hogy gyáripara épen azért nem igen fejlődik, mert nem elég népes. Bizonyosan mondhatni, hogy kúl földről jövő fertőzés nélkül még igen soká nem kele'kezott volna náluik i'yenfale szervezett mo'ga'om. Egy másik fontos tényező volt a hirlapak elterjedése A tisztességes sajtónak szükségességét kétségbe vonni alig lehet, egy üyan halyzetü államban, mint hazánk, a hol az önfeníartás ösztönét, a nemzati törökvé seket nem istápolni annyit tesz, mint az államot tönkre tenni : a sajtónak m

ng különös missiót lehet tulajdoniiani. Tény azonban, hogy ennek is vannak torz alakjai, a melyek ártalmatlanná tétele, kiirtása épen olyan szükséges, mint az, hogy a rákfenében szenvedő emberből a beteg rész gyökerasen kivágassek, kivá gassék ideje korán, míg az egész szer vezetet meg nem fertőztette ! Az olyan sajtó, mely a vele nem egy nézelüt-ket csak gúnyolni tudja, azokat gazemberek nek, rablóknak sto, nevrzi, nagyobb bűnt követel, mint a gyilkolás, mert izgatásai által fanatizálja a kevésbé érett elemet, s okává válik az olyan szomorú esemá nyeknek, a minők a legközelebbi mult ban Szabolc-i és Zemplén megyékban folytak le, a hol a rendet csak erőszakkal, vér árán lehetett helyreállítani. Helyeselni lehet azért minden olyan törvényes intézkedést, a mely ezeknek nem csak elterjedését, da mig létfeltételeit is megnehezíti, esetleg azokat teljesen Ehetetlenné tes'i. A szabad-ág nagy kincs uraim, de nincs annak esküdiebb ellensége annál, a ki vissza él vele I ... A kormány, mondják, megtalálta a módját a jelenlegi törvények keretiben is annak, hogy az e féle szenny lapok terjesztése korlátoz tassók. De ha ez sikerre nem vezetne : nem szabad az igaz hazafinak vis-za-i adni attól sem, hogy szembe állna a tömeg lármájával, meg nép szerűségének árán is, törvényhozás utján keress- ez orvosságot ellenök. Egv harmadik oknak tekinthető, mint azt Darányi miniszter helyesen állitja, a tekiatéb ek lerombo lá«a. Ei kell azt ismernünk, hogy még a legtisztességesebb ellenzéknek is nagv önmegtagadásba kerül az, hogy az uralmon lévő ellenpárt embereiben na a pari ellenzéket, hanem azt az állást tisztelje, a mit azok elfoglalnak, s hogy.általában el tudja választani a személyt a politi kától. Nálunk e tekintetben bizony elég sok kivánni va'óvanmágl Midőn akadnak olyanok, a kik arra tanítják a népet, hogy a felsőbb3éget értelmat'ei elmeval biráíja, azt lealacsonyítsa: épan olyan bünt követnek el, mint bűnt követne el az a tanitó a ki növendékeit a szülők iránti tisztelet hirdetése helyest azok ellen lázítaná. Nana tagadha'ó, hogy, a lisztviselői kar is csak emberekből áiíván, megesik, hogy azok egyik mi-ika által visszaélések is elkövettetnek, s ezek feltétlenül megtorlandók. Da másrészt a becsülete?, munkás hivatalnok, ki hazájá nak előkelő szolgálatot tesz, megérdemli mindnyájunk tiszteletét. Elveszett az olyan ország, a melyben a nép bisalna vezetői iránt kialudt. Ne gyedik ok az igaz vallásossá* hiánya; a vallásos embjr u m lehet irigy ; tudja, hogy sorsunk nem emberek pill-nilnvi szeszélye, de Isten kezében van, az pedig igazságos. „Hol v

uy.uk pipik ?" igy kiált fai február 13 iki vauinak vazer czikkéban a liberális „Pesti Hírlap". Igaza van; törvénye- intézkedések csak elnyomhatják a socia'ismust, a papok az igaz vallásosság, köiiyóiü e:esság, alázatosság igéinek buzgó hirdetésével kiirthatják. Azért növelői kell az egyház szolgáinak tekintélyét; azért kell nekik is ugy élniök, hogy a tiszteletre vaióban méltók legyenek. Mértékletességben, szerénységben, igazságban, béketűrésben előljárjanak. Az a gazdi padig, a ki cselédeit az isteni tisztelet látogatásától elvonja valósággal maga alatt vagja a fát. Ötödik ok lehat a földbirtoknak nem mindenütt való kelíő megoszlása. Nem lehet kétségbe vonni a nagybirtoknak nemcsak jogosultságát, de m^g bizonvos fokig annak szükségessógétis. Vannak termelési ágak, 8 jmelynk üzésére a kisbirtokos nem lehet képes. Többnyire a nagybirtokosok adnak páldü a kísérletezésre kép'elen kis bir tokosoknak a helyes gazdálkodásra ; tudjuk, hogy tnag 20—25 óv előtt is mennyire idegenkedett a szarvasi nép a géppel való cséplóstől s ma már ninc* ember a ki ennek tusznos voltát, a nagybirtokosok példaadása folytán ba nem látná. A nagy bir'ok csak akkor válik nyűggé, ha az o'y terj-d lnü s oly helyen van, a hol a nép a földhöz semmikóp nem jutha*. Nem volt nagyobb jóltevője Szarvasnak, mint aion bu ;gó farfnk, (-i fők köztük, u^y tudom Saiacz Ferenci és Ki-s Mihály voltak) kik keresztül tudták vinni azt, hogy a környékbeli nagy uradalmak immár az egy König^varterfele kivételével, miud a kis birlokosok kezeibe kerültek Sírjában porlad immár Kiss Mihály, de sírjában is áldják őt ós áldani fogjak soká azok, a kiknek c a Iádját több generatióra szerencséssé tették ezen főldvételek. Nincsanek is a megyében szerencsésebb birtokviszonyok, mint nálunk, nincs is a socialismu^nak kevesebb talaja sehol, mini niluak. Mindazonáltal mísuit sem mondhatni Magyar országban hagy a fó!db r,ok elo3zlá-a ro-sz, vagy legalább rosszabb, mint a kü<föidön legtöbb helyen. Ahoz kopási meg, mint a milyen viszonyok Angii i egyrészében, L'landoan vannak, a mi vi szonyaink nagyszerűeknek mondhatók, Irlandban csaknem az egész ország területe kötött birtok, ugynevezatt majorátus ; eladni nem lehet s általában csak nagy urak kezeiben van ; a nép, ha móg oly szorgalmas i->, tulajdonává nem teheti azt a területet, a melyen élni halni kénytelen ; bérletből tengődik egész életén at. Élőid a/.ö okként szerepalhet végül még a fö dmiveiö elem túltengése ós a nem elag int 'Uiiv gazdi'kodis. A különb; n elég h'vü'ékeny magyar gazdát jellemzi még most is ez ő kizárólag földbirtok hoz Mgas'.kodó erős conseivativismusa és az, ho^y az ósdi gazdálkud si módokkal sokan nem akarnak szakítani ; semmi súlyt nem fektetnek a mellékjövedelmi ágakra, ugy mint a méhészetre, selyem tenyésztésre, szőlő és gyümölcstermelésre, a mely mellékter nények hozama pidig különösen Franc iaországban miUiókrt megy ós sok kezet foglalkoztatván, nagy ban hozzájárul a szegényebb osztály boldogulásához. Egy másik baj, hogy náluuk alig van gond forditva a munkások téli foglalkoztatására, kézi munkára s más egyebekre, a miket gazdasághoz szaközerüleg értő ember náíam bizonyára jobban tudna felsorolni. 25 évig kaszinói elnök. — Saját tudósítónktól. — Békés, árpril 5. Szép ünnepélynek volt színhelye a békési kaszinó. Abból az alkalomból, hogy Hajnal István 25 évig áll a kaszinó élén, Ábrányi müfestővel megfestették arczképét az olvasó-terem számára és azt ünnepélyesen leplezték le. Az ünnepélyre diszes közönség gyűlt egybe. Konkoly Janő kaszinói igazgató nyitotta meg az ünnepélyt s ajegyzőkönvv hitelesité3re fölkérte K i k i nd a i Caesar ós O s v á t h Farenczet, előadván emelkedett szavakkal, hogy a kaszinó vezetése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Hajnal István sze' mélyének szánták a mai ünnepélyes napot, indítványozta, hogy őt a terembe küldöttség hivja meg. Énnek tagjai vol tak : P o p o v i t s Sylveszter, L a v a t k a Gyula, B e n e d i k t y Gyu i, akik H a jnal Istvánt a közgyűlési terembe ki sérvén, harsány s megujuló eljenzóssel fogadták. Majd szót kért Konkoly Jenő ós emelkedett szavakkal méltatta Hajnalnak egy negyed századig az olvasókör órde kében való tevékenységét s Hajnal jót sikerült arczképóről lehűlt a lepel. Haj n a 1 István dr. köszöni az ováCtiót, ha a kaszinónak használhat, az neki örömére van, ha e .ért elismerés éri, ez c«ak fokozza becsvágyát. Ugy Konkoly, min; Hajnal be=?éde igen tetszett és éljenzésben törtek ki a tagok. Bányai Imre jegyzi felolvasta Hajnal Elek raf. lelkes/, meleghangú üdvözlő levelét, a ki szivban egyuit ün nepel a derék kaszinóval. Felolvasták Hajnal Antal, min. tanácsos levelét, ki viszonzásul a kaszinó meghívására, 50 koronát küldött a könyvtár javára. Felolvasták M e s k ó László orsz. képv. ós Sulucr. Sándor volt járásbiró üdvözlő leveleit s S z e g e d i Kálmán dr. indítványára Konkoly besz'ídát s Hajnal válaszát szószerint jegyzőkönyve foglalták. Ezután 150 teritékes bankett folyt le a bérház nagytermében ; szép számban voltak jelen hölgyek is. Elsőnek Konkoly Jenő nagy melegséggel dr. Hajnal István elnököt köszöntötte föl. — Hajnal István dr. viszont tag társaira ürítette poharát. K ö r n y e i Lijas nagy hatással az ünnepalt édes anyját, öz>-. Hajnal Ábelnót éltette. Hajnal István második felköszön ője nagy hatást ért el a a nőkre szólott. Hajnal Albert a bákési kaszinó lakjaira mondott szép áldomást. Konkoly felolvasta Varsagh B^ia csabai kaszinói elnök meleghangú üdvöslő sürgő nvét. P o p o v i c n Eiek gör. kel. lelkész Hajnal család ára, P o p o v i c a Sylveszter főszolgabíró p'di > H íjnat Dtváüüóra mondtak ritka hatású szép toisz ot. Ezután a társaság ifjabb tagjai iánc ra pardültek. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Szapáry Géza gróf temetése. Budapest, április 6 (Saját tud. táv.) Vilmos németcsászár igen meleghangú részvét-táviratot intszet a főudvarmester Szapáry Géza gróf özvegyéhez A császár újból hálásan emlékezik vissza a budape.-ii szép napokra. A yróf délutáni tom tósén a királyt Apponyi udvarmgy képviselte. A főnyeremény. Budapest, április 6., (Saját tud. táv.) Az osztálysor-já ék mai utolsó húzásán a ha'síázezer koronás főnyereményt a 69,ó'<$6. számú sorsjegy nyerte meg. ÚJDONSÁGOK. A 48-as törvények ünnepe. Bókésvármegye törvényhatósági gyűlésére Lukács György főispán a következő meghívót intezte a megyebizottsági tagokhoz : Az 1848. évi törvények hazánk történelmében korszakot alkotnak. Folyó évi áprtl hó 11-ik napján ötvenedik évfordulója lesz annak, hogy ezek a korszakos alkotások, mint az egyik alkot minyos tényező — a nemzet — által előterjesztett javaslatok, királyi azentasites