Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-17 / 22. szám

mennek a gyakorlatba. A máreziusi esz­mék teljes győzelmét kell akarni és érte tenni. De vezeti még egy szempont, az, hogy ha valamely nép köszönhet sokat a márezius tizenötödikének, e város népe az, mely sokat köszönhet. Es azért, hogy a máreziusi egyenlőség eszméje tettek­ben is kifejezésre jusson, benyújtja in­dítványát, mely szó szerint a következő : Indítvány, beterjesztve Csaba város képviselőtestülete elé 1898. márezius 15-én: Mondja ki a képviselőtestület, hogy az 1848-iki márezius 15-ének, mint a magyar nemzet uj alakulása hajnalá­nak, a sajtó szabadság születésének 50 ik évfordulója alkalmából, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek áldá­sos hatása alatt és a nap emlékéré ezen­nel 5000 frtos alapítványt tesz oly czól­ból, hogy az külön kezelve, a birtokos­gazda-osztály és az éves cselédek sza­bályrendeletileg megállapítandó befizeté­seivel gyarapítva, oly segély segélyalappá fejlesztessék, melyből az elaggott és mun­kaképtelen, de józan, becsületes, szorgal­mas éves cselédek évi segélyezésben, il­letve nyugdíjban, a betegek gyógykeze­lésben, családjaik pedig az alatt jö vedelmeihez képest támogatásban rósze­sittessenek. Ugy a beszéd, mint az indítvány több sz éljenzésre indította a hallgatósá­got, különösen magok az éidekelt gaz­dák fogadták lelkesen az okos és be csületes szándékú indítványt. Erre S z a 1 a y József szép beszédben, melyben azt jelezte, hogy nem ünnepel hettünk volna szebben, minthogy e na­pon lepleztük Kossuth arazképét s nem ünnepelhettüak jobban, minthogy Zsilinszky Endre dr. indítványát egyhangúlag elfogadtuk, indítványozza, hogy ugy Korosy László, mint Zsi­linszky Endre dr. beszébe szószerint jegyzőkönyvbe foglaltassák. Lelkes tetszés harsant föl s ennek hatása alatt rekesztette be az elnöklő biró a gyűlést. Délután. Az egész nap ünnepi hangulatát meg­fenyegette a kora délután összegyülemlett felleg, egy-két szitáló esőcsépp is esett, de mikor az impozáns fölvonulás meg­kezdődött, a legszebb tavaszi napsugár ragyogott le. S megindult a menet, elől a zenekar hazafias dalaival, utána az iparos daloskör szép piros zászlajával, a aetegsegélyző egylet hatalmas zászlótar­tója kimagasodva a menetben. Kedves ovációk tárgya volt Nagy Sándor dr., i ki a vértanuk városából jött, hogy föl­jyujtsa a hazafias lelkesedésnek tüzét Az ipartestület,iparos olvasókör,a R ei s z §s Porjesz bútorgyár hetven tagu OQunkásserege a magyar trikolorok alatt pompásan mutatott. Festői kigyóvonalban Kanyarodott be a menet a Széchenyi­itczán, a ligetet pedig már akkor a nagy közönség szállotta meg, képviselve a tár­sadalomnak minden rétege. A rendfenn­tartó bizottság ólén Maros György és Faragó Mátyás valóban ritka körül­tekintést tanúsítottak. Elült a zsongás, mikor az iparos daloskör a Szózatot intonálta Mindenki meghatva hallgatta a szabatos kvartettet, melybe a hangok szépen olvadtak össze, dicsérvén karnagyuk, Gally János gon­dos vezetését. Ezután V a r 8 á g h Béla az ő ismert szónoki tehetségét ragyogtatta egy nemes pathoszu, gondolatokban emelkedett be­szédbsn. Beszéde mindvégig megindulás­ban tartotta hallgatóinak ezrét, de külö nősen az az imaszerű fohász, mely a be szód befejező részét képezte. Ez szó szerint a következő : „Tartsuk mi is annak tisztelt ünneplő gyülekezet, tegyünk e napon szent foga dást, hogy hazánkat lelkünk teljes oda­adásával, utolsó leheletünkig szeretni fog­juk, szabadságáért, függetlenségeért, fel virágzásáért,, ha kell vérünket, vagyonún kat, kezeink verejtékes munkáját szívesen áldozzuk. Es te mindenség ura, magyarok jósá­gos Istene I halld meg fogadalmunkat, adj erőt annak teljesítésére, add rea, add ez ünneplőkre, add éde3 hazánkra örök áldásodat." Szűnni nem akaró éljenzés közben gratuláltak a szónoknak s ezután Áchim Károly nagy vervvel, tűzzel és hatással Petőfi „Talpra magyar !"-ját, a szabadsajtó ez első szülöttét szavalta. Ezután nagy várakozások közben lépett a napnak emlékező szónoka dr. Nagy Sándor, aradi ügyvéd, lapszerkesztő a há­lás közönség elé. Minden részében nagy ta­lentummal megkonstruált beszéde sok­szorosan harsány éljenzésekre ragadta a hallgatóságot. A beszédet a következő hevenyében papírra vetett kivonatban ismertethetjük : Aradról, a vértanuk városából jöttem — kezdi a szónok. Mielőtt ide jöttem, el­zarándokoltam a 13 vértanuk szobrához s ott nekem ugy rémlett, mintha e cso­dás alakok regét mesélnének nekem régi dicsőségről, ötven év dicsőségéről. Csodás idők voltak azok polgárnők, polgárok 1 Mintha terhes fellegek tűntek volna el s előragyogott a nap, elfogott mindenkit a szent őrület, hogy követelje istenadta legszebb jogát, a szabadságot. S minél jobban tűnik az idő e dicső kornak, arc­nál inkább ragyogsz világító csillag 1 te, márczius 15 I Igen szépen mondotta előt­tem szóló, hogy mintegy lerázzuk^ ma* gunkról ma az anyagiság mindég galak ját; levetjük a politikai viszálk 0 (já9 min-' den árnyékát, napi harczát. A t a sokszor emlegetett 1000 esztendő 4Ze r és ezer példáját nyújtja a honszer ö] emnek. Mily sajátságos a magyar törbelemben az, hogy midőn barendezk ^ett az európai nemzetek életébe, akko /kezdődött a nagy­szerű nyitány, mely a harczi riadóval szólt. Hány száz é^ 8 záz mutatta meg­akkor, mint kell r\, eghalni a hazáért. S az absolutizmus 'jaég gyalázatosabb volt, mely mint az 'Jrlőszú támadta meg a nemzetet. Hadarnak segítsége volt, hogy » nemzet ezt 'is túlélte. Márczius. 15 as 04 zig) ez a ps iradi isom napja, mely a nemzetnek egy jobb övő derengő ha'" n alát mutatják, akkor uar feltamadt p. virágnak rügye, feltá­nadt a nemzet tavasza, 1848 márcz. 15 ig jilines volt k' bünkön, lábunkon, az agy-­relőn is, a '.n°ily nem engedett gondoj­cozni. sza Vakkal méltatja a sajtó íatalma* m ei y a Ozárok hatalmát meg­ön. -^.agy hatással fejtegeti a szabadság­erejét, mely a büszke római imprátor ^ it nyert jellegzetes kifejezést: „Csak ''z isten érdemli meg, hogy urnák szóHt­tassók, az embernek egy joga van, melyed életével is meg kell váltania : a szabad ság !" (Lelkes tetszés ) AZ egyenlőség hatalmát nagverejü szavakban szólaltatja meg, sürün meg- , ismetelt tetszésnyilvánítások között fej tegeti, hogy az önvédelmi harcot az egyen lőség és szabadságért nem tudta leverr j a x»rxe3Í túlerő, csak a fizikai túlerő ti i dott győzni a föllángolás intellektus 1 js érzetén. A mi nemzeti dalunk a hazaszere .el. A mi dalunk azt tanítja, hogy e honi i&k minden göröngye szánt, éa drásáb b a külföld minden gyémántjánál. Siei jt a róna, a folyó, a hegység; ezt tanii ja a március 15 I S szónoki tüzében föle ,m«l­kedik a hatás zenithjére, hogy sz avait befejezvén, — a lelkesedésnek árja felel jen hallgatói részéről. A megismétlődő ovációk után . L e jzich Endre állott ki a hallgató jág elé, Dánt az emlékező szónok, ő is fes ifiidisz­uagyarban. Ábrányi Emilnek ftlks.lmi rersót szavalta nagy hatással; • i aap di­iisősógéből ő is kivette jogos r« ,gzét. Ezután K a b ó s Bálint az < javódelmi harcz tényezőit, a honvédek di ,cső tetteit szép szavakban méltatta. A közönség beszédét szintén sokszoros tetszésevel szakitotta meg. A végén is tajosan ól jenezte. F á b r y Károly a ren< Jeaőbizotts ág nevében szintén emelkedett szellemű, tiszta hazafiasságtól áthatott beszédet mondott s mikor a beszédét követő tap­sok elhangzottak, a dalkar elénekelte S i m a y szabadságdalát a tőle meg­szokott precizitással ós gonddal. Igy végződött a délutáni szép ünne póly. A közönség lelkes hangulatban oszlott szét. Kivilágítás. Mikor kiragyogott az esti csillag, fölgyúltak az ablakok őrszemei, ünnepet jelezvén. Gyönyörű volt a főtér, a vasut­utcza. különösen feltűnők a főtéri üzle­tek. Kezdve Weisz Miksa, Lővy Jakab L. és társa, Deutsch testvérek, Rosenthal testvérek utódai, a Varságh-ház, Décsey József, Fried Lipót, Grosz Ignácé üzle teinek kivilágítása, pompás elrendezé­sében, lampionjaival, a városháza abla­kainak piramisai, nagy fényt hintettek •zép volt a Nádor szálloda erkélye, de a magáuházak is a polgárok lelkes ün­nepét jelentették. Az utczákon ezrekre menő közönség gyönyörködött a szép látományban | Bankett. Régen vett már oly nagyszámú tár­saság a Vigadóban r mint tegn ap­előtt. Az asztalfőn az ünnepély szó'noka dr. Nagy Sándor, V a r s á g h Béla ós S z t r a k a György oldalán ült. A többi asztaloknál Csaba város társadaloaának minden rétege képviselve volt. A z első toasztot nagy szónoki határai Var sá gh mondotta a királyra, ezután Gal ly Já­nos elolvasta Kemény Mihály "viszsza­emlékezésót s A c b i m János poharat emelt Kemény egészségére, »D«a ba egy­kori képviselőjére. Nagyban. I:ivánták hallani dr. Nagy Sándort, a ki szép, költői szárnya'.ásu beszédben Cnaba va­ros polgárait éltette. V a r r á g h Béla szép szavak.ban méltatta N.agy Sándor beszédének nagy hatását fj élttti a nap szónokát. F á br y Károly 'Magyarország­ért 8 a márcdusi eszmélt győzelmeóri ürített r.oharat, L e a z i c h E ndre foga­dalmi tett az ifjúság nev ében «s a 48-as honvedeket éltette. S z r a k a György m p4j'Köszönte a volt honvédeknek esett Ovációt B hczánk boldo gulásaértmocdott na gysikerü pohárköszöntőt. Közben a d'ilkar énekelt. AZ iparos olvasókörben is ij?en szép ünnepély folyt le esto. Z v a r a t k ó Pál elnöki megnyitója után Könyves Kál­mán szép alkalmi felolvasással gyönyör­ködtette hálás hallgatóit; szavaltak N agy Zsigmond és R á c z Ferencz hatással, meleg érzéssel s tö'oben besz fcltek. Majd R körben látogatást tett dr. N a g y Sán­dor ós a társaság-ában jött Roatenberg Miksa mondottak szép beszédei;, V e rn ex Lássló a kör vendégét dr. Nagy Sán­dort ós a kő r elnökét ZvaratkóPát köszöntötte föl. Ezen a lakó aaán nők is részt vette'u. Dr. Nagy Sándor az ipa­rosokat 8 ezek becsvágyó e lnökót R o­s e n t b a 1 Ignác;ot fónye3 dikczió vaJ éltette. Dobozon. A dobozi iparos kör, píjlgári kör és ujfa lusi olvasókör egyesülve tartotta meg, b kis község lakosságára lélekemelőin máj czius Idusának 50-dik évfordulóját, Re/ rgeli 9 órakor zászlók a iatt isten iszte­ie»a re a templomba vonult, fel a közön­iéj ', majd annak vógezté vei a község­iá ía elé vonult a menet, itt zene fogad a, hazafias szavalat elh.angzásu utan a lii zmenet az egyes körök helyiségei elé m nult, hol szintén zajos. an megéljenezték t sikerült ós hatásos sz avalatokat. — Este M pes társasvacsora v-jlt, több igi'n sike­ía lt pohárköszöntővel. Gyulán. A vármegye székhelyén ritka, fzép tünnepélyek folytak le. Reggel a város! képviselőtestület tag ;ja összegyűlteic s az­tán küldöttségileg indultak a templo­mokba. A kath. templomban hálandó is­tenitisztelet volt; a református tem plom­ban D e m b y Lij os tartott hazafia » hév tői áthatott beszé< det mig az ur. tem plomban Kecsk em éti Ármin i ir. .is mót gyarapította m zónoki diadalaina k szá mát, mert mostar á beszéde hév, gondo lat, eszmékben gi izdag volt s ezt szónok előadási kó»ztré«-.f i tette emlékezetessé. A városi fcöl gyűlést D u t k a y Bélt polgármester nj /itotta meg s megjielen a vármegyei txsztikar, ólén Lukács György dr. üö- és F á b r y Sándor dr alispánnal. Ott volt a közönség sorábai Ba rtha Miklós orsz. képviselő is. Ai ünnepi beszédei , igen formásat Z ö 1 d ; Géza főügyész mondotta Délután a pi ívillonhan fölvonulás vol s nagy közönséj f vett részt. J a n c p o v i t s Emil mont lotta a bevezető besz §d^1 majd B a r t h. a Miklós volt az ün.o«*p szónok, a ki a i api politikai kórdéstC eltekintve, a mán JZÍUSÍ eszméket politika vonatkozások né Ikül méltatta. Hatiis nagy volt. Este a pavil Ionban háromszáz teiri tókes bankett vo, lt, de bankett íolyt 1 Ennyi természetesség, kedves pajzán­jág, élénkség, magára valló rutin termé szetellenes volna, ha nem volna — a fiatal asszonykában. — Partnere B e c z k o y Miklós méltó párja. A szerelmes pinezór Erzsikével, a Korcsmáros leányával való jelenetében §p oly tökéletes alakítás volt, mint Lí liomfival való találkozás jelenetében, mely­ben elismérésre méltó ügyességgel adja a 19 frt 17 kr jávai adós Liliom.fi, lelep­lezését. A nagybácsi Szilvay professor sze­repe is ügyes kezekbe került Gönezy Lajosnál. Az alakítás, a maszkirózásnak — mely kitűnő volt — tökéletesen meg felelt ós vice versa. A több helyen ügye­sen alkalmazott improvisáláa csak ni> . yelte a hatást, mely gyakori tapsokb' Jtl nyilatkozott meg a jól mulató kösör^g részéről. Az az egészséges, jóízű k' acz a_ gás, mely véges-végig zúgott ér j m e] y az előadáson olyan volt, mini ef y távol­ban zengő czigány muzsikába^ ' a nagy­bőgő moiaja, egyenesen a legkitűnőbben maszkírozott Szellemfinek fizólt, ki az slegans Liliomfi mellett valóságos Sancho Pansa benyomását tette, SclnyarQZ,pesti fogadóst ügyesen adta Barabás Lévius. Általában, minden szerep jó kezekbe került é» ez volt az, ami elsősorban biztosította, az előadás sikerét vagyis más szólal a publikum végtelen jókedvéi, tetszését és zsebét. Utoljára szólok arról,..kiről tán elő­ször kellett volna megemlékeznem. Egy aem műkedvelő, hanem valóságos és pe lig kitűnő talentumos színésznő Ür rn é­a y i n é, Cz. J. aszszony, ki valósa gos műélvezetet nyújtott minden tekintetben precziz játékával. Piece resistance volt Bodor Ernő hc­fedüjátóka. Előadás után hallottam emlega tni, aogy az olyan lett volna, mint a frií sen )ült czipó, melyhez a közönség adtu a yajat. Nos, fogadják el erre a vajaa ke nyérre ezt a kis (attikai ?) sót. B. E. nak a polgári körben, az otthonban, az új­városi körben ós a magyarvárosi olvasó­körben, mindenütt sok toaszt mondatott el ós a hangulat mindenütt lelkes volt. Este az Erkel dalkör a főispán, alispán, polgármester ós Bartha Miklósnak sze­renádot adott. Békésen. Békés hazafias közönsége mindenha kiváló módon normanapkónt ünnepelte a márezius 15 ót, de soha oly nagy lel­kesedéssel és arányokban, mint ez évben. Az ünnep előestéjen kigyúltak hétfőn este a honszerelem tüzei az ablakokban s fény jelezte a köíe!edő nagy fordulatos ünnepet, különösen a Széchenyi tér úszott fényárban s ezernyi közönség özön ­lött az utczákon. Ez este as önkénytes tűzoltó zenekar fáklyás menetet rendezett, mely tisztelgett a Szánthó Dezsőhöz megszállt ország, képviselőnél, Meskó László drnál, a kinél H • n c i Antal tűzoltóparancsnok biztosította a polgárság szeretetéről. Meskó meleg köszönetet mondott. Másnap hajnalban riadó hívta a vá­ros polgárait ünnepre. A templomokban istentiszteletek voltak, melyek zsúfolásig megtöltötték azokat. Szegedy Káro'v ref. lelkész nagyszabású. P o p o v i c s Elek gör. kel. lelkész hazafias tiuü be széde igen teíszett Krisztik János celebrálta a róm. kath. templomban az énekes misét. E/.uián községi képviseleti közgyűlés folyt le. A gyűlésen Kovács László dr. városi ügyész mondotta az emlékbe­szédet s riadó tetszéssel indítványozta e napnak jegyzőkönyvileg való megörökí­tését. Délu fán a bérház elíStti szép szabad tér nagy közönséggé! telt meg. Nagyí­tás nélkül lehet mondani, hogy hatezer ember vett részt az ünnepen, melyet Konkoly Jenő nyitott meg hazafias, szép beszéddel, majd dr. Meskó László or-7. képviselő szólt az ünneplő közön­só^'haz Egy óráig állandó figyelem, sok­szor megismétlődő lelkes tetszés közben fejtegette a nap jelentőségét. K o c s o r Mátyás, Virág Mátyás, G y ő r i B. alkalmi költeményeket szavaltak, majd a közönség együttesen elénekelte a szó­zatot ós hatezer ember 'éneke repült föl meghallgatásért a magyarok istenéhez. A bérház nagyterme óriási közön­séggel telt meg. A jelenlevük számát 500-ra tehetjük. Hajnal István dr. a ki­rályra, Konkoly Jenő a nagy idők dicső­ségéért, Meskó László a honvédek még élő nagy alakjaiért, Kovács László dr. Meskó László képviselő egészségéért ürí­tettek poharat. A hölgyeket nagy hatás­sal Konkoly Tihamér köszöntötte föl. Ezenkívül sok-sok köszöntő volt s a mu­latság jól benyúlt az éjszakába. Rflexöberényben. A megye e több nyelvű, de hazafias érzelem nyilvánításában mindég előljáró derék községe, Mezőberény most is kiváló szépen ünnepelte meg a félszázados for­dulatot. Reggel a harangok érc nyelve szó­lított imára. Hálaadó istenitisztelet volt minden templomban A lelkészek vetél­kedve szolgálták, hogy vallásos érzéssel emeljek tő. 1 hallgatóik lelkét a magyarok istenéhez. Delelőtt a képviselőtestület a magyar király szallodában diszgyülést tartott, melyen B e r t ó t h y Károly kép­viselő mondott szép beszédet, Szekeres András biró bevezető ós záró beszéde is igen tetszett. Az egész ünnepély lefolyása ós az elhangzott beszédek jegyzőkönyv­ben örökittetnek meg. A kora délutáni órákban gyülekezni kezdett a Kossuth-térre a közönség, me­lyet három-négyezer főre lehet tenni. A testületek, körök zászlóikkal jelontek meg. Az ünnepélyt az iparos dalárda éneke nyitotta meg G a z s ó Pál vezetése alatt. Ilyes Endre hatalmas emlékbeszéd :t mondott a máreziusi napokról, a kivívott jogokról. K u c z i á n Gáza joghallgató, Berthóthy Károly alkalmi költemé­nyeket szavaltak nagy tetszés mellett, majd megindult az ünnepi körmenet ; az iskolák növendékei, a lánykák az ártat­lanság fehér mezében, töménytelen zász­lóval, a legnagyobb rendben. Este fényesen ki volt világítva a­főtér s üunepi hangulat az egész köz­ségben. Ugyancsak ^te közvacsora volt ja Magyar Királyban, de bankettek foly­tak az összes olvasókörökben is A Ma­gyar Királyban a lakoma során nagyhi­tásu szónoklatokat mondottak : Illyés Endre, B e r t ó t h y Karoly, Jeszen­szky Imre az egyetemi ifjak cevóbeu, •id. Kolozsi András az egyetértésre emelte poharát. Az este folyamán a vi­gadókat fölkereste a 48 as kör P a t a y István elnökkel élóu s a nemzeti kör Jeszenszky Károly vezetése mellett. Mindketten igen ezép beszedet mon­dottak. Iskolai ünnepély Orosliázáu. AZ orosházi állami polgári fiu ta leányiskola tanteeülete és tanulóifjuaága

Next

/
Oldalképek
Tartalom