Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-10 / 20. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, márezius hó 10-én. 20 ik szám. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/, Sz. (Zzsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 3 forint. - Negyed évre 1 frt 60 ki • Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház • '* y J o^on. a ... hova a kuldemenyek és az elonzetési pénzek hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor ' » lehet, évnegyeden belül is. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi ée külfföldi hirdetési iroda. küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Odaát. Odaát, a velünk szövetkezésben levő országban a nagy, politikai betegség nem szűnt meg, hogy doktora nem többé Gr a u t s c h, hanem T h u n. Sőt éppen ezek a gyakori doktorváltozások tauulságai annak, hogy Ausztriában baj van ; a kilencvenhárom napos miniszterség mindég egy ország lázas álla potát jelenti. Alkotmányos tiszteletünk egy kötelező parancsot állit elejbéuk, azt, hogy „ne fújd, a mi nem éget." Nekünk Ausztria belügyéhez semmi közünk, söpörjön mindenki a saját háza előtt. És azt szívesen meg is tennők, ha Magyarországnak eminens érdekei nem fűződnének ahhoz, hogy Ausztriát miként kormányozzák. Mert Deák Fereucz, vezetvén az a bölc, taja3Z talás, hogy a szövetaégben, a dualis,/fausban levő országok irigység nélkiil 'csak akként tarthatók meg az egységes uralkodásban, ha alkotmányosan fognak kormányoztatni. És a kiegyezes megújítása csak az alkotm nyos Ausztriával lehet. A gyakorlatiasság, ^ kényszerűség nagyobb szó, mint a -"".„lehet", de nekünk mégis nagy érdemünk, hogy Ausztria alkotmányos szerveihez hozzájusson. Azt moudják, a „Vaterlaüd", ez a Magyarország iránt véres iudulatu osztiák sajtótermék, pótesklit is tesz rá, hogy a Thun-kabinet alkotmányos lesz. Csakhogy Thunt ismerik Prágában s ugyan sokat tudnak erőszakosságáról beszélni, mikor tartományi főnök volt. Az erőszakos ember pedig mindig kiszámithatlan, lehet, hogyjóuton , indul, de ha aztán az alkotmányos torlaszokat Wolffék fölállítják, az erőoZakos miniszter véglegesen rááll a "hires osztrák 16. §-ra, mely szerint, ha szorul, lehet Ausztriában rendeletekkel is kormányozni. Csinálnák is ezt a különös módját az alkotmány jégbehütésének, ha meg lenne a kiegyezés, de hát az nincs meg és Magyarországra való tekintettel még toldozzák-foldozzák az osztrák kabineteket. A pártokkal ép ugy paklizik Thuu, hogy egy populáris hasonlattal éljünk, mint paklizott annyi éven keresztül Taaft'e, a kinek jellegzetes politikai többsége soha sem volt, de ennek is, meg annak a politikai árnyalatnak is kedvezett, engedett, szándékaihoz simult és fölszinen maradt. Most Ausztriában olyan alkotmányos miniszter kell, a minő a pörgenyelvü, házsártos feleség mellett az okos férfi. Enged és enged, akaratát furfanggal, előrelátással mesgyés utakon viszi ki, tehát nem osztenzáczióval és nem a föutou s lekötelező figyelme, a konfliktusoktól óvatos természete elkerüli a családi perpatvar Scylláit, meg a Karibdiseit. A sekély vizeken sem akad föl a hajó s hány ilyeu családi szövetség érik meg arauyjubileumra. Az alkotmányos osztrák miniszterség azonban még a Taaft'e bölcsességével sem élt ezüst jubileumot és annak lőttek, hogy Ausztriában, a mostani nagy összekeveredés közben lioszszu uralkodása legyen a minisztereknek. Mert a hol a német sovinizmus oly túlzásokban dühöng: és a hol a csehek nemzeti aspirácziói ugy ki van nak hegyeződve, ott békés szelídséggel, kedélyes eugedméuyekkel csak az ellenállást öregbítjük. Ezért hisszük aztán, hogy az Ausztriával való kísérletezés meddő, czéltalan. Ausztria alkotmányos napjai megszámlálvák. Az nevet, a ki utoljára nevet. S — ne legyünk rossz jövendőmondók — Grautsch fogja még nevetni utódját ennek pünkösdi király sága miatt is. Thunnak ma az a szerencséje, hogy kabinetjébe a uémetség legkiválóbbjai kerültek. Maga a Reicluwehr ugy appostrofálja a helyzetet, hogy a baloldal a jobboldallal érdekházasságot kötött. Lehet, hogy a többség ekként előáll; de eloáll-e a béke ? — ez a kérdések kérdése. A kiegyezés miatt a magyar kormánynak is elkövetkeznek az osztrák zavarok miatt a „meleg napok." A mezei munkáskérdés. — A gazdasagi egyletben. — Alig volt egyhamar oly látogatott ülése a békétmegyei gazdasági egylet nek, mint a legutóbbi vasárnapon. Több fonto3 ügy volt. napirenden, ezek között az agrár-soonáiis kérdés ta rmlnányozáíára és a kérdés mikómi megoldás ára kiküldött bizottság javaslata. Mint már említettük, a bizottság több ízben ülésezett s javaslata, mely husz eü rün irott ívre terjed, felölel mindent, mi csak némi panaceát képezhetne, az or szág most legégetőbb kérdésénél. Az ülésen Geiszt Gyula alelnök elnökölt ós a beterjesztett fontos javas lat felolvasása, melyet feszült figyelemmel hallgattfek a tagok, jó időt vett igénybe. Elöljárójában nem ismertetjük rész letesen a javaslatot, mert a történt egye* felszólalások kiterjedtek a legfontosabb részletekre ós igy csak ismétlésekbe esnénk, meg keli azonban említenünk egy eddig nem pertraktált részletet, azt ne vezetesen, hogy az egyesület törvónyhatóságilag köriratot óhajt felküldeniaz országgyűléshez a papi vagyon serulari zácúójara nézve. n.z első felszólaló dr. Hajnal István volt Elismerését fejezi ki a bizott ság iránt, mely oly alapos részletezéssel vitatta meg az agrár-kérdí st s jelöli meg a médokat annak gyógyítására. A maga részéről azonban nem ért mindenben egyet a javaslattal s ezekre megteszi éssrevételeit. Igy azt emliti a javaslat, hogy a munkásnak csekély a keresete. Egész nyugodt lélekkel állithatja, hogy jobb keresete, mint Békésben, alig van valahol a munkasnak ; hogy mégis elégedetlennek, csak az izgatásra vezethető vissza, az izgatókat kell érzékenyen megbüntetni. Azonban a munkások elégedetlenségét nagyban az szüntetné meg, ha ugy a munkaadó, minta munkás igazságos lenne, a vagyonos pedig ne vonjon el a vagyon lalantól. Nem akar tul menni az emberi szabadság jogain, d-» a nézete az, hogy a javaslat aránytalanul sok terhet kiván róni a közópbirtokos osztályra. E megyében nem vonták el az éves cselédektől a tehéntartás jogát, a harmados kukoricza földnél pedig nincs uzsora. Nagyon merész a java*lat azon állítása, hogy a községi elöljáróságok eddig nem foglalkoztak a munkásokkal. Különben az uj munkástörvénynyel e tekintetben segítve van. A mai rendszer mellett lehetetlen az, hogy a községek a munkásoknak csekély díjért adjanak legelőt, veteményes földet s ez, nem is volna helyes. Nagyon üdvös a javasolt munkásokat betegség,, munkaképtelenség esetén segélyző pgyeíület, azonban azt már nehezen kivihetőnek találja, hogy a községek min'agazdaságokat létesítsenek ; már úgyis eiég a köíteher s azt ujabb hivatalok létesítésével nem óhajtja súlyosbítani; a gazdasági művelés előbbre vitelére sokat vár a megyei földmives iskolától. A kenderáztatók létesítése is költséges, mig a gazdasági szövetkezetek létesítése nagyon kívánatos ; de azt nem a vármegyétől, mely eléggé el van foglalva a közigazgatassal, hanem a gazdasági egylet részéről várja. A mit a javaslat a sajtó szabadságáról, annak szabadosságáról mond, nem helyesli, mert nem a sajtót kell rendszabályozni, hanem érzékenyen kell büntetni azokat, kik sajtóvétsóget követnek el; ép ugy nem lehet azt mondani, hogy a takarékpénztárak tulmagas kamatra adnak pénzt. Ezeknek megbizhitó, képzett hiva„BékésmegyeiKözlöny"tárcáía. Jozefinhez. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Az üzenetét megértettem. Es ime sietek kedves kívánságának eleget tenni, írok tárczát és mivel nincs semmi thó mám, önről irok és önhöz. Kisasszony I En sajnálom, de nem ismerem eddig önt és valószínűleg ön sem ismer engem. Es ön mégis elég merész volt nekem azt üzenni, bogy irjak és hogy éppen önhöz írjak. Engedje meg nekem, hogy e merészségéért némi kis kczkében részesít sem. n okos leány, legalább annak ismerik és ön mégis könnyelmű. Elkövet nem az illem, hanem a társadalmi bevett szokások ellen egy megbocáj hatlan nagy vétséget. Üzenetet küld egy ismeretlen embernek. Ez tehát vétség PB ezért abban a büntetésben részesítem ö ít, hogy igenis irok önhöz ós önnek Ez ellen nincs felebbezósnek helye. Ön kisasszony bizonyára olvas igen sokat és ón remélem meg is érti azt, a mit olvas. Azonban mutasson nekem egy leányt, akármelyik könyvéből, a ki egy ismeretlenhez igy üzen: kedvtsl Ez tévedés kisasszony 1 Ön bizonyára sietve mondta, meggondolatlanul tette ezt, de higyje el, semmi sem nehezebb, mint egy kimondott szót — visszavonni 1 Figyelmeztetnem kell önt, hogy minden férfi hiu! Es hiu mindenre — de legjobban arra, hogy női ismerőseinek tetszik I En véletlenül nem vagyok hiu, avagy nem olyan mérvben, hogy magamra hízelgőnek ismerjek el bizonyos jelzőket. Azonban akadhat olyanra, a ki hisz az üres szavaknak ós olyanok előtt fog azokkal eldicsekedni, a kik véletlenül tisztelői is önnek. Es ekkor az önt tisztelők átváltoznak vagy gyűlölőkké — ez még hagyján — avagy sajnálni is fogják önt, hogy érdemetlenre pazarolja kegyeit. Vigyázzon tehát, hogy sem ne gyűlöljék, sem ne sajnálják, mert mindakettő kel lemetlen lehet egy leányra. Ebből tehát már van egy tanulsága : nem fog bókokat pazarolni órdemetlenre soha 1 Es a milyen okosnak én hiszem önt — nem fog megharagudni azért, hogy igy a nyilvánosság előtt figyelmeztetem — hátha hasznára válik még valakinek. Igaza van, mikor hanyagnak mond 1 Én magam is megsokallottam a tétlen sóget, de ment az a körülmény, hogy hibámat jóvá teszem — és irok rögtön. No meg kissé beteges is voltam — ós igy nem tudtam hangulalra talalni. Mert tudja meg kisasszony, hogy irni tudni nem kell tehetség — csakis hangulat. Mert a hangulat teremti a jó tárczát, a mi különben ma már kezd fehér holló számba menni — ós hangulat nélkül nem érdekes olvasni semmit. — Csak példakép említem, hogy húsvétkor nem lehet az őszről zengeni és viszont októ berben a májusfát nem szabad megéne kelni. Mert az olvasónak csakis actuális dolgok kellenak ós jó czim. E nélkül nem érdemes elolvasni némi kis tárczácskát. Am egy jó tárczaczim többet ér, mint a tartalom gyakorta. Es nem az ón hibám, hogy ennek is a czima rossz (egy leány neve czimnek banális), az ön bűne ez is I Ha önnel beszélhettem volna, bizonyára nem irtam volna meg ezt sem, hanem elmondtam volna. Ámde őriznem kell a szobát az orvo som parancsára, és igy nem mehetek semerre és csak benntről nézem az őszi falevélhullását, madárvándorlását és ilyes dolgokat, mert tudja meg hogy ősz van, ámbátor a tavaszon sem volt szebb időnk. Apropos: ősz 1 íme tehát van már thémám a miről zenghetek, de sajnos már elírták előlem hivatott írók ós írónők ezt a szegényes dolgot is. Igenis kisaszszony, írónők is írnak már, ós mondha tom önnek hogy igen jól 1 Ma már a nő emancíipaczió oda vitte a dolgot, hogy írónők és írók egyenrangúak az iroda lomban. Es sokat mondok, de beteljesülhet a jövő században, mi fogjuk a konyhát rendben tartani ós önök fognak dolgozni, tanulni és teljesitik a férfiak mai munkakörét Igenis, ma már a nők többször okosabbak, mint a férfiak. Es fogadni mer nék, hogy ön is verseket ir, vagy legalább is — szaval I Mert inkább szavaljon kisasszony egy verset rosszul, semhogy egy jó verset irjon, a mi végre is nehéz dolog ! Es ón míg azt is merem állítani — merészség ugyan — hogy ön nem tudja a kelkáposzta és a krumpli főzelék előállításának titkait. Es ez, látja kisasszony, nem helyes dolog, mert, bizonnyal férj hez megy valaha, ha férjhez megy, nem tud majd gazdaszony lenni. Higyje el nekem, a férfiak csakis egyre büszkék, hogy a feleségük jó gazdasszony 1 Mert a műveltség, zene, ének ós szavalásnál nekünk jobban esik egy tápláló husieves, jól megfőtt hus. A zongora hangjainál jobban izlik nekünk a thea ugyan, de leronthatja a hatást keserű thea, bármily szépen is játszik az asszony 1 És ha már eddig mentem, elmondhatom Önnek az ón szerény né zetemet egy olyan lányról, a ki szerelem bői megy férjhez. Ezek a szegény ábrán dos leányok Mariittói tele gyomorral azért m°"iek férjhez, mert szerelmesek I Pedig végtére is, néha a pénzük szebb, mint ők ós az apanaist vonzóbb, mint az ő társaságuk a vőlegény urnák. Es ennek tar mószetes következménye a teljes és gyors kiábrándulás ! Pedig ennél fájóbb valami nincs a világon. Szerelemből tehát nem szabad férjhez menni, különösen nem egy okos leánynak. Szinte megkönnyebbültem hogy ezt elmondtam. Mert higyje el, ón nem hiszem a tiszta órdekuólküli szerelmet, mert nincs is. Egy szép ós szegény leányt ha el is vesz egy fiatal ember, nem szerelemből teszi, hanem mert szép az a leány I Tehát itt már egyrészről ki van zárva az órdeknólkülisóg. Ki kell jelentenem azt is, hogy a tárczákban előjövő , alakok nem az életből vannak véve I Én ezeket a szerelmes alakokat a fotográfus képeihez hasonlítom, melyek mindig hízelegnek, és csakis egy alakban örökítik meg az embert. Az író vesz egy alakot, felruházza jótulajdonokkal és ad neki egy kis drámai részt, ós kész a tárcza, elbeszélés. Ezek után kisasszony ne induljon ön soha. Én ismertem egy leányt, a ki naponta lenn sétált a város elegáns korzóján, mig a lakásukon fütetlenül állott a kemencze téli időben. Es ő azért elment korcsolyázni a jégre, pedig azidő alatt is kereshetett volna annyi pénzt tisztességesen, hogy befütsók a szobát. Es láttam ennél szebb dolgokat is, de nem szabad azokat leirni. Mert semmi sem kifürkészhetlenebb egy női szívnél. Az ábrándos gondolatokat abból sohasem űzi el a rideg való. Es egy ilyen szivü nővel végigküzdeni ezt a kellemes életet, igen nehéz dolog. Ez az oka a mindinkább terjedő nőtlenségnek. Kisasszony ! En irtam Önhöz ós Önnek 1 Remélem, meg- és átérti azt, a mit nem is mondtam el, a hely ós idő rövid-