Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1898-05-29 / 43. szám
merő anyagelviség szempontjából tekintve a helyzetet, gazdaosztály és munkásosztály kiegyenlíthetetlen érdek ellentótben volnának egymással. Az egyoldalú gaz dasági törekvések abban csúcsosodnak ki, hogy mennél csekélyebb fáradsággal mennél nagyobb eredményeket lehessen elérni. Ezen rideg tan szerint a gazdának arra kellene törekednie, hogy munkásai tói a lehető legnagyobb munkát erőszakolja ki a lehető legcsekélyebb ellen szolgáltatás mellett; viszont a munkás törekvésének arra kellene irányulnia, hogy lehető kismértékre szorított munkájáért a lehető legnagyobb ellenszolgáltatásra kónyszeritse a gazdát. Itt az Alföldön az agrar socialismus tenyósz helyén nem szükséges fejtegetnem, mily szomorú eredményekkel jár ezen egyoldalú ellentétes érdekek vad és szabad érvényesülése. Hol a kiegyenlítés ? A gazdaságilag erősebb ós müveitebb osztályok köréből kell kiindulnia, melyeknek gondoskodá sukat is ki kell terjeszteniük. Kitérj aszteniök egyrészt, azért mert a munkás aktív termelési tényező, tehát a gazda magának épit, a munkásról is gondoskodik. Kiterjeszteniük másrészt azért, mert a munkásokban, csekélyebb értelmi fejletségöknél fogva hiányzik igaz érdekeiknek ezek között a gazdára utaltságuknak kellő átlátása. Az erősebb ós müveitebb osztályoknak tehát a munkások segél' óro kell sietniök oly czélból, hogy létesítsenek nekik vagy kedveltessenek meg velők olyan intézményeket, melyek hasznukra válnak, de melyekkel önmaguktól nem élnek, vagy azért mert nem tudnak róluk vagy azért, mert erőhiányában nem képesek megvalósítani azokat. Hogy általában felvilágosítsák őket saját igazi helyzetük, saját igazi érdekeik felől, s ezen felvilágosítás keretében megóvják őket a hízelgő népbolonditók hazugságainak káros hatásától. Feladatunk a munkás népjózen felvilágosítása, helyes irányban való nevelése. E részben hasznos eszköznek bizonyult a gazdaság köréből merített ismeretterjesztő előadások tartása, melynek czélja, hogy a nép az okszerű gazdálkodás titkaiba bevezettessék, hogy a jóié tére szükséges intézményekkel megismertessék s hogy kellően felvilágosittassék a socalis izgatók áldástalan felrevezető törekvései felől. A legközelebbi jövőben fontos feladatunk továbbá a hitelszövetkezetek nagy arányú létesítése ós fejlesztése. E részben az ut vármegyénkben sem egészen töretlen, mert elszórtan működnek hitelszövetkezetek, amelyek azonban elszigetelsógükben üdvösebb eredményt még alig tudtak felmutatni. Mihelyt a hitelszövetkezetről az országgyűlés tár gyalása alatt levő javaslat törvényerejére emelkedik, egy perczet sem szabad vesztegelnünk, hogy vármegyénk népét ezen intézmény áldásos hatásaiban részeltessük. azonban, igen tisztelt uraim, a szövetkezeti ügy terén nem elég a hitelszövetkezetek intézményét fejlesztebiek, a kik megkapják? Édesapámnak is ki kell nyújtania érte a kezét. Még egy-két napig gondolkozott Barna Kiss Mihály, aztán mégis csak rászánta magát s beíratta öreg nevét a protokollumba. Hanem sokáig jött az a medália. Barna Kiss Mihály, már egészen belebetegedett a hosszú várakozásba. — Igaza van a fiamnak; illendőség volt azért is jelentkezni. Csak már látnám hát. Csodaszép napfényes idő járta, a mandulafák fehér virága hullongott a földre csöndes libbenéssel. Barna Kis Mihálynak minden napja nehezebb lett. — Az öregség egészen legyűrte; a fiai imádkoztak, hogy még csak egy pár hó napig húzhatná az élete kötelét. Egyszer azt mondta az öreg: — Te, talán csak komédiázott $ jegyző azzal az emlékpónzzel. Ki akarta belőlem csalni, hogy éhes vagyok e még a dicsőségre, mikor annyi sugárszál esett már reám belőle ? Aztán sokáig nem is szólt a jövendőről, a multat siratgatta. S im, mikor már ég és föld között lebegett az ő vihar edzett lelke, csak jöttek ám a községházáról az izenettel : — Keljen föl Barna Kiss Mihály uram, kegyelmed. Megjött a medália .1 — Csitt . . . csöndesen, gyerekek, suttogta az öreg. Nekem maga a király hozza el azt az emlékpénzfc . , . . Ugy dukál ez . . . Ni, már Játom is . , . Hat szürke ló van a kicsijába fogva, a kocsinak szinezüst a keróktalpa, arany a küllője . . . Nézzétek, már jön . . . Jóságos arcza csak ugy ragyog az örömtől., — Hogy s miként szolgál az egészséged, Barna Kiss Mihály barátom ? — Köszönöm, fölséges uram. Most már hálaisten jobban vagyok. . . . Hajtsátok meg a fejeteket, — a kezét s köntöse szegélyét csókoljátok s illőgondoskodással törüljétek meg a széket, ahova leül . . . nünk, hanem noha — noha lassabb menetben és az alkalmas helyek gondos kiválasztásával — a fogyasztási ós értékesíti szöyetkezetek ügyét is fel kell karolnunk. A szövetkezetek ezen nemének teljes kifejlesztőre akkor lesz meg az igazi talaj, ha a hitelszövetkezetek létesítésével a közvetlen égető szükségen már segítettünk. Addig is azonban kötelességünk az eszmét propagálni. Törekednünk kell továbbá uj munkanemek, több oldalú foglalkozások létesítésére, főleg olyanokra, melyek télen is adnak foglalkozást, s melyek a férfi munkaerő mellett a női és gyermek munkaerőt is ellátják munkával és igy a családtagokat a családfő kereső társaiivá teszik. Ezen czól elérése végett igyekeznünk kell, hogy vidékünk az egyoldalú gaz dálkodás nyűgéből lehetőleg kiszabaduljon. Természeti viszonyainknál fogva a magtermelós marad most be nem látható időig a fő mezőgazdasági foglalkozás, de kiválóan ajánlatos napjainkban a mező gazdasági iparnövények nagyobb méretekben való termelésének felkarolása. Az e részben megindított kísérletezésének keretéből már kinőtt kezdeményezéseket hathatósan kell támogatnunk. Az ipar növények termelésével kapcsolatban törekednünk kell a mezőgazdasági ipari üzemek fellendítésére, mezőgazdasági ipartelepek ós ipar vállalatok létesítésére és fejlesztésére. Köztudomásu, hogy-e téren is vannak kezdeményezések folyamatban. Minden erőnkből istápolnunk kell azokat. Sokáig folytathatnám még teendőink felsorolását. De ez a pár szó is eléggé bizonyítja, mily sokat keil gazdasági ós erkölcsi téren vállvetve létesitetünk, hogy korunk nagy gazdasági ós társadalmi problémáját, a socializmust, romboló kinövéseitől megtisztítva, valamennyi érdekelt társadalmi osztály megelégedésére oldhassuk meg. A gondviselés adjon erőt ehhez a munkához. A közgyűlést megnyitom. Az alispáni jelentésből kiemeljük a következőket : Az egészségügy részénél sajnálattal emlékszik meg a jelentós a kanyaró nagy mórvéről, mely 1439 esetben lépett föl a vármegyében. A vörheny 566 esetben mutatkozott, leginkább Csabán és Tót-Komlóson lépett föl nagyobb számban ; mindazáltal szerencsére a járvány lefolyása enyhe, halálozás alig fordult elő. A trachoma 18 esettel szaporodott. A gyógyszerummal 38 egyén oltatott be. A munkáskérdésnól megemlíti a jelentós, hogy a munkáskérdés a legjobb mederbe tereltetett, munkásaink tartózkodnak elveiket törvénytelen téren érvényesíteni, elszerződtek s a munkásigazolványok kiváltása is serény módon eszközöltetett. Az alispáni jelentós egyhangúlag tudomásul vétetik. A számonkérő szók jelentése szerint a vármegyei tisztikar tevékenysége az ügyek rendes, pontos és gyors menetelét biztosította. A megyei árvaszéknél fennálló hátrálékokra azt a reményét fejezi ki a közgyűlés, hogy a csabai önálló árvaszék megkezdvén működését és kisegítő ülnök is alkalmaztatván a megyén — a hátrálékok jövőben meg fognak szűnni. Ezután a másnapi választásra megalakít.tatott a kijelölő bizottság. A köz* gyűlés megválasztotta La dics György, Varságh Béla, Jan csovics Emilt, — Hajnal Istvánt 0 a 1 1 a t z Jánost Geiszt Gyulát pedig a főispán nevezte ki. A borellenőrző bizottságba : T ó t h Lukács György (Doboz), Pintér Pál (Füzesgyarmat), Fehér JBéla (Öcsöd) választattak. A honvéd főreál iskolában létesített alapítványi helyre Kiss János, K i s s Gyula főszámvevő fiat választották, a kinek számára a korengedélyt kieszközölni is egyben elhatározták. Ezzel együtt kimondjíák, hogy a jövőben is egyforma kápesitéss.el biró pályázók esetén, a megyei tisztviselők gyermekei fognak előnyben rósze-'ülní. A népnevelő bizottságba beválasztattak: Jancsovits Emil, Dömbyi Laios, Groó Ferencz, Berónyi Ármin. Schrőder pornói, Schmit József, Beles Vazul (Kéíegy.háza), Korén Pá', Varságh Béla, Zsilinszky Endye dr„ Donner Lajos, Garzó Gyula, Fazekas Zsigmond, Grócz Béla, Hajnal István dr., ifj. Jeszenszky Károly, ifj. Szabó János, Benk-* Gyula,* Kutlik Endre (Szarvas), Horváth Károly, Tatár János, Gajdács Pál, Szilágyi Márton (Füzesgyarmat), $agy Lajos (Orosháza.) A törvényhatósági megkeresések kö r zül Arad szabad kir. város felhívását a szabadságharca honvédjei iránti elisme résének jegyzőkönyvbe megörökítése tárgyában, — elfogadja a közgyűlés és honvédjei emlékét jegyzőkönyvbe foglalja. Zólyommegyinek átirata az oldalfegyver használha á ára, — egyszerűen tudomásul vették. Ungvármegyének a törv. tisztviselőknek útadó mentessége tekintetében megküldött határozatra kimondják, hogy azt hasonló szellemű fölirattal támogatják vagyis a tisztviselőket útadóval nem kívánjuk megróni. A törvényhatóság elhatározta, hogy a gyámpénztári alap terhére ideiglenesen két napidíjas fogadtatik föl. Az 1%-os megyei pótadó. Berthóthy István terjeszti elő a tiszti nyugdijigazgató választmány előterjesztését, hogy a nyugdijalapnál elő állott hiánynak fedezésére a közgyűlés három évre egy-egy % pótadó vetessék ki. A megkeresés, mint azt a minap kifejtettük, igen nyomós érvekkel mutatja ki, hogy az alap feltótlenül növelendő s ez a mult mulasztásának pótlása. Az alap állása ma a kilencvenezer forintot meg haladja, de melynek csak 2400 frt kamata használható föl s ma tizenöt egyén nyer már az alapból nyugdijat s a hiány már ez évre 288 frt. Az alapot válságából csak a törvényhatóság pótadója vezetheti ki. Az állandó választmány javasolja az igazgatóválasztmány előterjesztését 1899től következő 3 évre l°/o-os megyei pótadót kór kivetni. A tárgyhoz nem kivánt szólni senki, és pótadóról lévén szó, elnöklő főispán a névszerinti szavazást elrendelte. Igennel szavaztak : Ladics György, Varságh Béla, Weisz Mór, Seiler Elek, Gerlein Reinhardt, Maros György. Végh Gábor, dr. Zsilinszky Endre, Márki János, Áchim Gusztáv, Erkel R^zső, Fejér Béla, Erkel Rudolf, Sztraka György, Keller Imre, Fábry Sándor dr., Szabados Antal, Hajnal István dr., Miskuca György, Morvay Mihály, Cincár Adolf, Mezey Lajos. Erdész András, Szathmáry Gábor, Doroghy Mihály, Horváth János, Sall József, Petneházy Ferencz, Sall Sebestyén, Gólián Soma, Gallatz János, Dancs Béla, Ladics László, Zlinszky István, Popovits Jusztin, Veres József, Schmidt Gyula, Tobak István, Schmidt József, Vangyel Szilárd, Hoffmann Alajos, Ágoston Lajos, Cs. Demkó József, Prág Lajos, Stefanovits Gy., Reck Géza, Dombi Lajos, Kozma Gusztáv, Schriffert K. József, Kovács Gyula, Schrőder Cornel, Godán Ambrus, Groó Ferencz, Fejér László, Ilich Reinhardt, Kovács Albert Aszalay Gyula, ós a tisztikar. Nemmel szavaztak : Ludvigh Mihály, Kecskeméty Ferencz, Maczák György, R. Nagy István, Áchim Pál, Nagv L Imre, Jánovszky András, G. Nagy András. Igy a pótadó névszerint és pedig 79 igen szavazattól a 8 nem szavazata ellenében, tehát 71 szótöbbséggel meg-szavaztatott. A vármegyei pénzkezelési szabály rendeletet Bodoky Zoltán főjegyző ismertette. A közgyűlés elfogadta az előterjesztést s kimondotta, hogy a jövő évtől kezdve számvevői és számtiszti állást szervez, ellenben a könyvelői állást beszü iteii. A pénztárnál alkalmazott szolga fizetését 40 frttal emeli s felkérik a belügyminisztert, hogy az uj állásokkal előálló kiai íst tárczája terhére elfogadni szivesk> djék. A községi pénzkezelés tárgyában alkotott szabályrendelet apróra megálla pitje ? kezelést s az ellenőrzés foganatosítására egy ambulans számvevői állást óhajt szervezni 120Q frt fizetés. 200 frt lakbér, 200 frt utíátalánynyal. Ezen cjszszeg is a belügyminisztertől fog kéretni az állami dotápió felemelésével. Mezey Jjajps a szabályrendelet egyszerűsítése érdekében emel szót, hogy a községi adó-főkönyvbe több adónem írathassák össze, viszszaadni kívánja a bizottságnak a munkálatot ós pedig azért, hogy a községi adó főkönyvbe a többi pótadók is kiróhassanak s e tekintetben a tervezetet egyszerü-itse, hivatkozik hódmezővásárhelyi példára, melyet lapunk egy közleményében ismertetett 'B o 4 p k y Zoltán dr. nem tartja szükségeknek a munkálat visszaadását, mert ez egy minta szabályzat,- melynél jobbat lehet készíteni ós ha Békés jobbat kószit a maga számára, azt a törvény hatóság bizonynyal el is fogadja. Deimel Lijos főszámvevő tesz észrévételeket a Mezey kivávságára. Beszéde abban gs^'cspspjjik ki, hogy ha Békés község kívánsága érvényesülne, akkor a belügyminisztert tilalommal jöjfüpk ellentétbe. A mi a felhozott hódmezővásárhelyi példát illeti, csak azt jegyzi meg, hógy aa önálló törvényhatóság, melynek sgbéo?á|á a ífli közegeinkre nem illik. A közgyűlés az irány szabályrende letet elfogadta s egyben éljenzóssel honorálta dr. ^ábry Sándor alispán azon szavait, hogy kösüöoatet kivánt szavazni a szabályrendeletek készítőinek, Deimel Lajos és Schmidt Gyulának. Az elmebeteg gyógyintézet. Ezután került a sor a Gyulán léte sitendő elmebeteg gyógyintézet megszavazása ügyére, melyet szintén Bodoky Zoltán ismertetett. Élőadja, hogy Gyulavárosának az Erzsébet ápolda átadásával, nemkülönben a lovarda épülettel, továbbá magánosoktól 7880 frton vett telkekkel az elmebeteg gyógyintézet bőven nyert helyet, telekvótellel az épület 261.371 frtba kerülne. A törvényhatóságnak tehát 300.000 frt felvételét kell megszavaznia, ez összegre három fővárosi hitelintézet nyújtott be ajánlatot és pedig a pesti magyar kereskedelmi bank 5%-ra 96 os árfolyammal, a hazai 4'90%-ra hasonló árfolyamú papírokkal ós a jelzálog hitelbank 4'82%-ra 95-ös árfolyammal, a pénz fölvételét az állandó választmány az utóbbinál, mint legkedvezőbb ajánlatot tevőnél kéri eszközölni. Megtakarítás esetén Gyulavárosa 10 000 frtot kap az Erzébet ápoldáórt. Az állam kötelező irata bemutattatik. Az állam ugyanis 50 évig 75 kr. napi ápolási dij mellett garantirozza 250 elmebetegnek állandó elhelyezését, ez 87.000 ápolási napnak felel meg, az intézet jövedelme 65.700 frt, igy a felesleg a 4100 frtot meghaladja. A törvényhatóság asztalára volt letéve a Bartha Mór kir. főmirnök által készített terv és költség/etóa. E szerint az elmegyógyintézet két emeletes román stylü igen diszes épület lesz, a fronttal 30—30 ablakra. Tágas helyiségek, egyben egyben 12 beteg talál elhelyezést. A közveszélyes betegek külön czellákban helyeztetnek el. Fábry Sándor alispán' meleg szavakkal ajánlja a nagyszabású létesít, melynél nagyobbat és üdvösebbet egyhamar nem tehet a vármegye s a legcirkumpektusosabban megóvták amegye érdekeit, hogy az intézmény áldozatába ne kerüljön. Helyeslés mellett erre a tör vónyhatóság egyhangúlag az elmebeteg gyógyintézet lótesitósét kimondotta. Kimondotta, hogy a hivatalos közérdekű ügyek tárául hivatalos lapot ad ki a megye. Az első napon a tárgysorozatban, melyben általános közérdekű ügyek a megirtakon kivül alig vannak s a községek privát ügyei, elhaladt a 96-ik számig. Második nap. Mig az első napon a tisztviselőkkel együtt alig voltak százan, második napon a választásra többen jöttek el. Az ülést Lukács György főispán megnyitván, felolvastatik az előbbi ülés jegyzőkönyve, majd Ladics György a jelőlő-bizottság nevében bejelenti, bogy' a megüresedett gyulai főszolgabírói állásra a szintén pályázó Wieland Sándor visszalépvén, az egyedüli jelölt Lukács Endre dr. nagy és ismét megujuló éljen' zóssel megválasztaiik. Ez a lelkesedés Lukáosna Békósmegyében egy évtizedet fölülmúló közszolgálatainak méltatása s elismerése volt, A Lukács eddigi állására, hosszabb időn át kiváló helyettese Deimel Sándor dr., szintén lelkesedéssel ós egyhangúlag választatott meg megyei első al jegyzővé. A két ülnöki állásra Sosaogyi Ákos ós Mérő Samu dr. jegyző választatott meg; mig az árvaszéki jegyzői állásra a kandidáló bizottság jelölte : Sins z k y Ferencz, biharmegyei számvevőt és G á m á n J^ároly, gyulai pénzügyi fogalmazót. Sinszky 43 ós Gámán 11 szavazatot kaptak ; igy Sinszky Ferencz nagy többséggel lett megválasztva. Déli egy óráig aztán a 143 közgyűlési pontot hamarosan letárgyalták. Históriák, — A Vénusz elsötétftlése, — 4 gyomai követ és a miniszter, — Vasárnap este nyolcz és kilencz között olyasmi volt az égen történendőban, hogy laptársunk, a „Szalonta és Vidéke" komoly intelmet intézett a felhőkhöz, elvárván tőlük, hogy nem fognak jelentkezni és igy lehetővé teszik szives előfizetőinek, hogy a ritka természeti tüneményt, az esthajnali csillagnak, vagyis Vénusznak elsötétülését megláthassák. •Ijem pso^a, ha Vénusz, az ifjú, melegvérű legények osillagjáhak elsötétülése iíánt nagy érdeklődés mutatkozott Csabán is, a hol többek között egy vegyes társaság, közte egy bájos földi Vénusz is a kaszárnyai ártézi kútnál leste egyelőre a felhőtlen eget, mert az ég, ez a kiszolgált katona, megszívlelte a Szalontai Lapok erélyes kfy^ps^áí, nem mervén a hetedik nagy hatalommal kikötni, fplliStlea maradt. A földi Vénusznak egy elvhü bolygója a földi Vénuszt lehetőleg megközelitette, Mig amazok az égre néztek és várták a pillanatot, midőn a hold sarlója érinteni fogja a Vénuszt s néhány pillanatra elsötétül w égboltozat, — ő, a földi Vénusz bolygója is a Vénuszra tekintett, természetesen nem az égi Vénuszra s ha ő a hold, akkor a csillagászokat erős zavarva hozta, mert az elsötétülés -r- hamarabb történik meg. A pillanat közel volt. A társaság doyenja