Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-24 / 85. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny október 24-ikí 85. számához. Tanulság ebből, E bus esetből : Ha szerelmes vagy, Ha féltékeny vagy : A férjnek békét hagyj. — SÍ o. Damjanichné a békésmegyeiekhez! A tizenhárom tábornok legdaliásabb vértanújának bánatos özvegye, lapunk­hoz is elküldte fölhívását. Minden kom­mentár nélkül adjuk ezeket a megszív­lelendő szavakat. Néhány szó magyar hazám fiaihoz! A ki fájdalma emlékeit őrzi lelkében, az a múltban ól és nem gondol arra, hogy a fájdalmak a jövő reményeit rejtik magukban. Sokáig nem tudiam fölocsudni az érzelmek lesújtó erejétől és fölemelkedni ama gondolatra, hogy az én nagy hősöm s a többi nagyok nem a hitvese, nem a családé csupán, hanem az egész nemzet jövő sorsát befolyásoló szent aldozatok. De immár érzem, hogy ugy kell lenni, mert latom a nemzet mtg.zmoso­dását s tudom, hogy ezen megizmosodás forrása az 1848-ban kivívott s az 1849 iki véraldozatokkal megpecsételt alkotmá nyos szabadság Ezért a legigazabb öröm ós a leg melegebb hála érzete szállta meg lelke­met, a mikor személyesen meggyő ődtem arról, hogy az aradi Kölcsey Egyesület áldozatokat és fáradságot nem kímélve, dicső szabadságharczunk ezernyi és ezer nyi emléktárgyait egybegyüjtötte és meg alkotta Aradon az egész nemzet méltó büszkeségét : Szabaságharczunk emlék­tárgyainak országos muzeumát. E muzeumban helyeztem el én is aicsőemlékü férjem Damjanich János tábornok utan fenmaradt és birtokomban volt emléktárgyakat. E derék egyesület a szabaságharcz szétszórt emléktárgyainak egybegyűjté­sével nem elégszik meg, feladatául tűzte ki azt is, hogy a szabadságharcz vérta­núinak méltó és a nemzet kegyeletét kifejező mauzoleumot állit, templomot a vértanuk hamvaival falai között, hogy legyen szivét betöltő, hazát megoltalmaz ni tanító példa a haza minden gyerme kének. Az aradi Kölcsey Egyesület a szép terv megvalósítására nem alamizsnát koldul, hanem megvételre ajánlja Zichy Mihálynak „1848 és 1867" feliratú re­mek allegorikus képen, hogy ez uton is gyarapithássa alaptőkéjét s igy a szabad­ságharcz ötvenedik évfordulója alkalmá­ból a mauzóleum alapkövét letehesse, a mely mauzóleum szentélyében a vérta nuk hamvai, — termeiben pedig a sza­badságharcz idejéből fenmaradt ereklyék lesznek méltó módon elhelyezve. E vállalat sikere érdekében közben­járásomat kérte ki a derék Egyesület. Mit mondhatok egyebet, mint azt, hogy az aradiak magasztos tervét szivem melyéből üdvözlöm, — helyeslem a czólt s a megvalósitásanak épp oly szép Ízléssel, mint a czéllal egybehangzólag megválasztott eszközeit. Zichy Mihály­nak remek szinnyomatu képeit minden hazafinak figyelmébe és pártfogásába melegen ajánlom. Budapest, 1897. október havában. 'Damjanich János özvegye. I J DON SÁGOK.. Történet. Valóban kaleidoskop egy-egy újság hírrovata. Elől majesztózus híradások szólnak a közélet komoly embereihez, a derékon, tarka egyvelegben tragédia, komédia változik ; minél küzdelmesebb az élet, annál inkább szolgálják a hírlapok hír adásaikkal a tragédiát. I !yen tragédiát beszélünk mi is el. Es átvesszük a törvényszéki rovat ve­zetőjének egy jelentését : A gjulai kir. törvényszék, G. volt orosh ízi járásbirősági iktatót, a kir. kincs­tár kárára elkövetet 112 izbeni bélyeg sikkasztásáért két évi fegyházra ítélte. Maga se hitte volna, hogy róla ilye­neket Írjanak az újságok. Hisz azon a napon, melyen bűnéért a vizsgáló bíró fakgatta, sürgönyileg rendelkeztek, hogy a telekönyvezetővó való kinevezését sziv ják vissza. Kicsibe mult, hogy azon a napon nem publikálták jól megérdemelt előmenetelét, melyen elfogták. Pedig a telekkönyvi hivatal hasonlitatlanul jobb poziczió a bélyegsikkasztónak. Furcsa az emberi sziv. Egy titkos hur talán még Jáger Marinak is van, a kit szánunk az ő förtelmes nagy bűné­ben. Ezt a szánalmat miért ne érdemelné meg a szerencsétlen erkölcsi nyomorék, a kit talán a társadalom juttat módta­lan követeléseivel a fegyházba. A kincstárt csalta meg. De hányan csalják a kincstárt. Egy egy esetben a köztudat valósággal sankcionálja. Pel dául : Budapest zárt város. Ménesi vö­rösbort bevinni a bőröndben, vidéki kö­vér libával kedveskedni a fővárosi ro­konoknak szóles körben elterjedt szo kás. Ezekért pedig csak a balekok fi­zetik le a fogyasztási adót. Szóval a kincstárt megcsalni kissé sikk is I G. is a kincstárt csalta meg. Mind­össze néhány okmánybélyeget nyalt le. Mi volt az a kincstárnak ? Egy kis mi­haszna papiros, melyet nagyon sok eset­ben gyújtónak használnak. (Teszem ha uj bélyeget hoznak forgalomba.) Aztán a kincstár nagy láthatatlan hatalom. Része vagy te is, én is, ő is. Jóformán a famíliában csalafintáskodott. A nagy gyűjtő fogalom mesés hatalom, de ha itt-ott megránczigálják a szénáját, nem érezzük. Eleinte, mikor pedig még azt tartották, hogy Farkas Mengyi a ma­gyar lottérián vágott eret: az emberiség 90 % a örömében — habár titkon — ujon­gott. Okosan tette. Kölcsönt visszafizetni nem elitélendő dolog. A G. kincstári bélyegnyalása és azoknak al pari vesztegetése az átlagos erkölcsi érzelmet hidegen hagyja. Sok­kal komolyabban számítjuk be az elitélt­nek, pedig azért a bíróság nem is kereste, hogy mikor egy szőke leánynál háztüz nézőbe volt, kiadta magát — telekkönyv­vezetőnek, pedig csak dijnok volt. Ha megmondotta volna, hogy csak 1 frt napi­bérre szegődtetett dijnok a bíróságnál, bizonnyal fölháborodással mutatott volna neki ajtót a papa, igy meg a mama nem tudott hova lenni a zsurokon ós váltig az volt a száján : — L endő vejem, a telekkönyvvezető. A .-/óke asszony, a ki telekkönyv­vezetőneve vélt lenni, eljutott a dijnok ság czifra nyomoruságába. A szerelmes ember pedig, ha már megcsalta a leányt, a jóllét boldogságát óhajtotta az asszony nak. Es elkezd e lenyalogatni a bélye­geket. Akorsó száztizenkétszer mentakutra, miközben eltört; mert a közmondások rettenetes szívóssággal követelik, hogy mindenkor övék legyen az igazság. Es a szép szőke asszony bujában el­hervadt. Ez a boldog teremtés nem tudta meg, hogy a férje két évig fegyházban fog ülni, mert a bánat elsorvasztotta. Az orosházi umetőben egy fakereszt alatt nyugssik hányt vetett boldogtalan élete után. Szóvá-tegyük-e, hogy miért halt meg: a szógyen, vagy önvád emósztette-e el élete lángját? Nem tudunk a sirnak vi visectiójára vállalkozni; ekkora könyör­telenséget nem követelhet a nyilvános ság tollától senki. * De e sorokat szükség volt megírni, a végből, hogy ha esetleg lennének eb­ben az igényeket felfokozott világban, a kik „úsznak az árral", fölvessék a kis káték iapidaris tantótelét : — „Mit tanulunk ebből?" — Az önál'ó árvaszék életbeléptetése. Biztos ígéretet nyert Csaba városa a te­kintetben, hogy a jövő január elsejétől kezdve az önálló árvaszéket óletbelép tetheti. Ugyanis a hét derekán Korosy László ós H a a n Béla városi ügyész a belügyminisztériumnál személyesen utána járlak, hogy mi okozza az önnálló árva­szék jóváhagyását, egyúttal kérték, hogy miután a községnek óv vége előtt biz­tosan tudnia kell, hogy előkészítse az intézményt, ha váljon a jóváhagyást vár­hatja-e ? adjon határozott választ. A mi­nisztériumban arra illetékes helyről meg­kapták a választ hogy az önálló árva­szék jóváhagyása rövidesen, némi jelen­téktelen változtatásokkal várható s az intézmény január 1 én életbelóptethető. Igy Csaba lesz az első az országban, mely nagy községi jellege mellett önálló áivaszékkel fog birni. Nincs kétségünk a felől, hogy ezt több nagy község utá­nunk fogja csinálni. — A békési gymnasium kifejlesztése G é r e s y Kálmán tankerületi főigazgató a héten Békésen volt a kormány meg bízásából, hogy ugy az egyház, mint a község elöljáróságának együttes küldött­sége előtt megtárgyalja azon pontokat, melyek szerint a békési gymnasium ki­fejlesztése eszközlendő lenne. E szerint a kormány 60.000 frtot ajánlana meg a gymnasium kibővítésére ós évenként 12 ezer frt államsegélyt biztositana. A még szükséges összeget a város és egyház biztosítanák. Ilyen alapon az uj főgym­nasium épületének építése hamarosan el­következhet. — Rendjelviselósi engedély. A tatai hadgyakorlatok alkalmából a német csá­szár a honvédség tisztikarának több tag­ját tüntette ki. A hivatalos lap mai száma közli a kitü ntettek névsorát, a rendjel­viselósi engedélylyel együtt. Ebből min­ket érdeklőleg közöljük, hogy ő Felsége megengedte Lázár Sándor, a gyulai 2. honvédzászlóalj parancsnokának a porosz királyi II. oszt. vörös sasrendjel viselését — Kinevezés. A közoktatásügyi mi niszter S z i r á c z k y Gyula, képesített középiskolai tanárt a szarvasi főgymna­siumhoz rendes tanárul nevezte ki. — ,Az ág ev. konvent a hét folyamán tartotta Budapesten több napon át ta nácskozásait, melyen a csabaiakat ér­deklőleg jóváhagyták a csabai ág. ev. egyház és a kormány között kötött szer­ződóst a gymnázium államsegélyére. — Fényes esküvő Gyulán. Fényes es­küvő folyt le szerdán délután Gyulán. Ekkor vezette oltárhoz szép menyasszo­nyát G a 1 1 a t z Ida kisasszonyt, Gallatz műszaki felügyelő müveltlelkü leányát, P ó s a Lajos a magyar kereskedelmi bank főtisztviselője. Násznagyok voltak Erkel Rezső a menyasszony és Sántha István jogtanácsos a vőlegény részéről. Koszorú leányok : Erkel Margit, Lindl Etta és Jolán, Gallatz Sárika, Kiiment Márta és Nuszbek Mariska, vőfélyek: Zergei és Pavlicsek banktisztviselők, Pósa Jenő, Hoíí'mann Károly, Jancsovics Lóránd és Ormos Zsigmond. A nászpárok fényes fogatokon vonultak a templomba, ahol Patzner temesvári piarista pap, a meny­asszony rokona eskette az ifjú párt s szép beszédet mondott. Ezt megelőzte a polgári frigykötés, mit Dutkay polgár­mester végzett. Az esküvőn Patzner az ifjú párt, Grooh Ferencz az örömszülőket Ormos Zsigmond a szép koszorús leányo­kat köszöntötte föl. Volt még több fel­köszöntő, aztán a fényes nászközönség tánczra perdült. Az ifjú pár Budapestre utazott. — Az állami vetőmag Békésen. A kor­mány ugyancsak gyorsan intézkedett az állami vetőmag kiosztásával, összesen 487 métermázsa elsőminőségü, aczélos buza érkezett Békésre és 198 kölcsönvevő között osztatott el. A buza olyan, hogy Békésen ilyen nem termett s a békésiek ugy a búzával, mint a visszafizetési mó­dozattal meg vannak elégedve. — A királyi kézirat az iskolákban. W 1 a s s i c s Gyula kultuszminiszter va­lamennyi tanügyi hatósághoz körrende­le'tet intézett, melyben felhívja az illető­ket, hogy Ő Felségének ama feje­delmi ténye alkalmából, melylyel törté­nelmünk nagy alakjainak megörökitósót elrendelte, az összes hazai iskolákban ifjúsági hazafias ünnepséget tartsanak. Még egyelőre nincs ilyen iskolai ünne pólyekről hirünk. Elvárjuk az iskolák vezetőitől, hogy az ünnepeket nem fog ják olyan suttyomban tartani, hogy ar ról a sajtó ne tájékozódhassók. — A mezőberényi hiányok. Lapunk minapi közlését még a következőkkel pó­toljuk: Tény, hogy Braun József mező­berényi első jegyző ellen a hiányok ügyé ben a gyulai törvényszéknél följelentést tettek ; de mihelyt a tényállás adatait ismerjük, a keresetbe vont jegyzőt nem okolhatjuk. Ugyanis Braun nagy elfog laltsága miatt a pénztárt nem kezelhette s azt H a t y Béla Írnokra bízta. Haty havonként tíz-tizenöt frtot sikkasztott igen fifikus módon, nevezetesen a kiknek pén­zét zsebre vagta, nem tartotta nyilván. Négy éven át az elsikkasztott öszszeg mindössze 290 frtra ment föl. Mikor a Braun első jegyző ellenőrzese alá adott irnok bűnös manipulációja kitűnt, Braun az öszszeget a pénztárnak biztosította s igy a hiány tökéletes pótlásával elég keserű tanúságot szerzett, hogy jövőben az ellenőrzést mindenkivel szemben leg­szigorúbban foganatosítsa. Egyébként a rendszerben látjuk a hibát. Minek bizzák a község első jegyzőjére a betegsególyző pénztár kezelését,? Hiszen az első jegyző nagy elfoglaltsága miatt nem képes a pénztárt maga kezelni. Szerintünk, ha a pénztár közigazgatási assistencia mellett szedi be a járulékokat, a hol erre külön hivatal kreálva nincs, — legjobb lenne a községi pénztárnok kezelése alá adni ezt a pénztárt is. Braun neve igy jön forgalomba minden ártatlansága melleit is ez odiozus ügybe, mert a pénztár he­lyes kezeléseért ő felelt, pedig közigaz­gatási ügykörének ellátása után mindenki beláthatja, a ki a viszonyokat ismeri, hogy az ellenőrzést nem foganatosíthatta, főleg pedig ez esetben, mikor a sikkasztásokat évek során oly fifikusan űzték. — Halálozás. Csaba város egyik öreg, általánosan tisztelt polgára szombaton reggel hunyta le örök álomra szemeit. S e i 1 e r Mátyás lankadatlan munkás éle­tével szolgált polgártársai becsületére. Józan polgári munkásságának gyümöl­cséből élte agg napjait, melyen betegsége kínozta, örömmel látta gyermekeinek a közpályán való emelkedését ós boldogu­lását. Ravatalánál, melyet számos koszorú borit, ott állnak S e i 1 e r Elek tb. fő­szolgabíró, továbbá S e i 1 e r Endre dr. ügyvéd és legidősebb leánya O b e t k ó Kálmánné, Obetkó Kálmán jó nevü aradi kereskedő neje, unokái Obetkó Anna, Józsa és Mihály, gyászolja még apósát Obetkó Kálmán és Heidrich Anna, férj, Seiler Eleknó. A megboldogult 71 évet ólt, temetése hétfőn lesz, délelőtt 10 óra­kor. Nyugodjék bókével I — Fásítási jutalmak. A megyében az utóbbi két esztendőben nagy lendületet vett a fásítás ügye. Hogy a kedvet iránta még inkább felköltse és serkentő példa­adással legyen, az alispán a fásítás körüli tevókenysógeórt Gremsperger József csor­vási I. jegyző, Godán Ambrus szeghalmi bírónak 50—50 korona jutalmat utalvá­nyozott. Jutalmakat kaptak még Led­zsónyi Pál, csabai utbiztos 40 koronát, Petnes Balázs öcsödi, Kis Dániel körös­tarcsai utkaparók 20—20 koronát, Mol­nár Ferencz, ládányi faiskolai kezelő ós Czebe Sándor, szeghalmi utkaparó 10-10 koronát. Ugyanezen alkalomból Petne­házy Ferencz, köröstarcsai jegyzőnek ós Erdélyi József, faiskolai kezelőnek a fá­sítás körüli tevékenységükért elismerését és köszönetét fejezte ki. — A füzesgyarmati gyilkosság. A Fü­zesgyarmaton nyáron törtónt gyilkosság ügye elő van készítve a vógtárgyalásra. Az eset rövidesen elmondva az, hogy T a r s o k János arató munkás társát Illyés Vaszilt karján megszúrta. Né­hány napi szenvedés után Illyés sebébe belehalt. A gyilkosságot szóváltás előzte meg. — A sárréti uzsora pör. A vésztői kereskedők uzsora pőrében Balogh Samu vizsgálóbíró vezeti a helyszínén a vizsgálatot. Tegnap Vésztőn házmotoz­tatást tartott. A vizsgálat érdekében az eredményt elhallgatjuk. — Uj orvos. Csaba közönsége bizo­zonyára szívesen vesz tudomást arról, hogy Wagner Dani, a jeles és biztos kezű mütőorvos, lakását T.-Szelóről, hol mint [községi és járásorvos közkedvelt­ségben részesült, Csabára téve át, itt te­lepedett le. Az uj orvosban társadal­munk rokonszenves egyént, közegészség­ügyünk pedig képzett orvost nyert. — Áthelyezés. Vas símre csabai pénz­ügyőri biztos, a társaság népszerű tagja, a szakavatott pénzügyi erő közszolgálat érdekében Miskolczra helyeztetett át. Kívánjuk a távozónak, hogy a pezsgő elevenségü Miskolczon oly második ott­hont találjon, a minőt most elhagyni kónyszarül. — Hatvanhárom menyasszony. Szikora város­házi káplár Csabán mindennap egyet-egyet bólint a fejével, mikor S a i 1 e r Dezső iktatótól átveszi a házasiági blankettákat. Rövidesen hatvauhárom menyasszony t szögezett ki, azaz publikálta meny­asszony voltukat. Két óriási fekete táblán már csak tenyérnyi hely jutott az uj menyasszonyok­nak. Azért jó lesz sietni, akik még a fekete táb­lán helyet akarnak kapni. A nősülés! kedv tehát ebben a balsikeres, drága buzáju évben még nagyobb, mint egyébkor. Hatvanhárom menyasz­szony még e hóban ós a jövő hó elején elmondja a boldogító igent, olyik már harmadszor is, van ugyanis a boldog menyasszonyok között, a ki már kellő gyakorlatot szerzett a menyasszonyi fogadalmakban. Két urát eltemetett és harmad­szor is ráadja fejét a páros életre. Kor szerint van a menyasszonyok között 57 éves és van 16 éves! A hirdető táblán valóságos demokracia ér­vényesül, a vályogvető czigány mellett a földbir­tokos hirdető ive. Szikora mindennap leszögez egy-két ivet s ha igy haladunk, a farsang folya­mán kiállíthatjuk a csabai menyasszony száza­dot. Mig Erancziaországban be kellett hozni a nőtlenség elleni adót, nálunk ujjal mutogathatuuk, a köznépnél pedig sehogy, az agglegényekre. D« hiszen nálunk a legszebb nóta is ez : „Páros élet a legszebb a világon."

Next

/
Oldalképek
Tartalom