Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-05 / 62. szám

jobbá, sem boldogabbá az emberiséget. A maga részéről nem tartja oly kisjelen­tőségü kérdésnek az elhangzó socialis kérdéseket. Nem jelszavakban gyökered­zik az, hanem mélyebben a valláserkölcsi eszmék megfogyatkozásában. Tagadhat lan jelenség, hogy a társadalmi bomlás jelei nem a felvidék szegény népeinél mutatkozik, hanem a gazdag Alföldön és ott is inkább a protestáns néptől lakott helyeken. Elleneink táborában kárör vendve mondják, ime a protestáns vallás hatása, a rendetlenség, a fegyelmetlenség, a tekintély el nem ismerésének eredmé­nye. Pedig a hitelvek semmi okviszonyba nem. hozhatók az uj áramlattal és esz­mékkel. Mindazonáltal el nem zárkózik annak kimondásától, hogy van része mindenkinek abban, hogy a gyűlölködés szelleme terjed. Nem egyeseket hibáztat. De ha kérdezi: kellőleg el van-e látva a nép vezetőkkel, nincs-e magára hagyatva, nem tud megnyugtató feleletet adni. A templomok épitése nincs arányban a mulatóhelyek folytonos szaporításával. A népnek az olvasmánya egyoldalú, mely bizalmatlanná teszi a felsőség iránt; ez az, a miért megrontóját látja ember­társában és szeretet helyett gyűlölködik Szükség van a néppel való foglalkozásra. Rámutat az angol népnek enemü fényes sikerű munkásságára és páratlan áldozat készségére. Az uj áramlat sok bajt hoz­hat a hazának, de senkinek annyit, mint a protestantizmusnak. Tegyünk ellene! A gyűlést megnyitja. A beszéd egyetemes, nagy hatást tett s erősen éljenezték ifj. Jeszenszky Károlyt, midőn azt egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe kivánta venni. Korén Pál esperesi jelentéséből a következőket közöljük: Sajnálattal je lenti, hogy a hitehagyottság soha oly nagy mérvben nem jelentkezett, mint ez évben, de egyben reményét fejezi ki, hogy a jövőben nem lesz ilyen szomorú jelenteni valója. Megemlíti a Melanchton emlékünnepélyt, a bányakerületi püspök, Sárkány Sámuel lelkészkedése fél száza­dos ünnepélyét, az aradi evang. egyház jubileumát. Bejelenti, hogy a csabai gym­nasium kifejlesztése befejezett tény, indít­ványozza, hogy az államtitkárnak az esperesség az ügy hathatós támogatásaért teljes elismerését ós köszönetét nyilvá­nítsa. Az indítvány éljenzéssel fogadtatott. A medgyes-egyházi templom, a fazekas­varsándi, jaminai, apatelki paplak gyomai iskola kiépítését méltánylólag jelenti be. A csabai negyedik papi állás szervezését szintén bejelenti. Megemlíti az esperessóg­ben történt irodalmi törekvéseket. S z e­b e r é n y i Zs. Lajos egyházi lapját elis meréssel emeli ki. Láng Gusztáv, N é m e t h Lajos tankönyveket irtak. K o r a n Pál káté magyarázatait a kerület tan könyvül elfogadta. — Bukovszky János gymnasiumi történetét A csabai egyházi könyvkereskedés 3000 forintot forgalmazott. Szemlak az egyetlen az esperességben, melyben dúl a viszály. Két ügye is lesz tárgyalás alatt. Az esperességnek egy halottja van: Valentinyi JeEŐ szarvasi tanár, a ki élte delén halt meg. L i p p e r t János emlékének kegyelettel áldoz. Megemlíti látni vagy egész egyszerű férfi kalapot és angol sima szabású ruhát. No de pardon, nem akarom divat­tudóeitásaimmal terhelni, hisz ez szer kesztő urat egészen nem érdekli s ha most azt is leirom, nem marad semmi, mit élőszóval elmondjak^ A többit tehát majd máskor, szóval K J. — Az endrödiek uj temploma. A ne­mes lelkek áldozatkész nagylelkűségéből épülő Endrőd-tanyai templomnál szép ünnepet ült a napokban a nagyszámú tanyai lakosság. Régi óhajtásuk nyer testet ez uj szép és tágas templom épi lésével, mert a majdnem kétezernyi, ta­nyán lakó nép eddigi a távolság miatt alig-alig ludott néha néha vallásos köte­lezettségének s lelke óhajának eleget tenni. Nagyszámú hivek jelenlétében ál­dotta meg Grócz Béla prépost esperes plébános a kondorosi lelkész segédlete mellett a torony keresztet, melyet azon­nal fel is erősítettek a 25 méter magas toronynak csúcséra. A munkavezető ez alkalomra szép beszédben emelte ki e tény jelentőségét s a hivek lelki örömét. Emlékbeszéde végén áldomást ivott az egyház fejéért, a királyért, a bíboros fő­pásztorért, Schiefner Ede pápai pre latusért, kik tetemes költségekkel járul­tak a templom építéséhez, Grócz Béla prépost plébánosért, a jótevőkért s a hí­vekért, kikre Isten kegyelmét kérte. A gzép ünnepélyt nipmulalság zárta be. K e s i á r Márton nyugdíjazását és a ta­nitó-személvzetben előforduló változáso kat A Zsedénvi dijat 100—100 forintot Németh Lajos és Povázsay Zsig mond kapták. Megemlékszik a jótékony adományokról. A lélekszám az esperes ségben 40726. Az egyházi esketést mel­lőzte 8, felekezet nélküli lett (a régebben kilépett nazerénusok) 132, a németajkú egyházakban felekezet nélküli nem lett egy sem. Az esperessági jelentés helyesléssel fogadtatott és szószerint félvétetett. Az esperes előterjesztést tesz, hogy Sze berényi Zs. Lajos gyámintézeti beszéde a jegyzőkönyvbe mellékletül fel­vétessék. Egyhangúlag elfogadtatott. Láng Gusztáv iskolaszéki jegyző felolvassa az iskolaszék jegyzőkönyvét. Az iskolaszék indítványozza, hogy a ren­des iskolajárásra vegyék igénybe a ható­ság támogatását. A dekánusok némely iskolákban a laza fegyelmet veszik kritika alá, de a csabai belső iskolák kiválósá-' gát elismerő szavakkal honorálja. A tan­kötelesek száma a 7071, a tankötelesek száma 324-gyel szaporodott. A tanerők száma az esperességben 51. Az iskolák 33 827 frtot jövedelmeztek, egy tanítóra esik 105 növendék, egy tanitó fizetése át­lag az 500 frtot meghaladja. Az iskola szók első helyen a Zsedónyi jutalomra Láng Gusztávot ajánlja, második helyre Szrenka István és Benczúr Györgyöt. Braun M. József indítványa a magyar nyelvű iskolák fokozatos fejlesztése te­kintetében, az iskolaszék részéről mele gen ajánltatik. Az isko'.aszóki gyűlésen a jaminai iskolák eredménye is kifogásoltatott. Linder Károly nem hagyja emlí­tés nélkül a csabai szőlő-beli iskolák ál­lapotáról szóló jelentést. Csak két tan­tárgyat emel ki, a dekánus, melyet rosz szul tanítottak a tanítók ; pedig minden tantárgy tanítása gyönge volt. De ennek oka az, hogy az iskolákat járvány miatt be kellett zárni. A körlelkésznek, szerinte, e főbenjáró adatot elhallgatni nem sza bad, mert akkor az iskolaszék sújtó kri tikája elmaradt volna. Hegedűs Mihály szerint az isko­laszék jegyzőkönyvét itt a plénum nem tárgyalhatja. Ifj. Zsilinszky Endre körlelkész dekánus kijelenti, hogy ő jelentésében az okot elmondta. Az esperesség kimondotta, hogy a jaminai iskolák rossz eredményének az okát a járványban látja. Zsilinszky Endre dr. főjegyző felolvassa a szarvasi iskolának jelentését. A tanulók száma 419. Az idén az állam 14.000 írttal segélyezte az iskolát, ü ta nitóképezde sorsa még mindig függőben van anyagi viszonyok miatt. A bizottság felirattal járul a kerülethez, hogy a ta nitóképazde a kerület által vétessék át, mi ha meg nem történnék, akkor a tí­nitóképezde beszüntetését indítványozza. B e n k a Gyula a tanítóképezde so ráról tesz jelentést. A tanitóképazdét a kerület kiküldötte megvizsgálta s jelen­tése szerint a kerület valószínűleg átfogja venni. A szarvasi iskola erős verseny kö zött fejlődött, az iskolát tovább is ezen esperességnek jó hajlamába ajánlja. . Az esperes indítványára kimondotta, hogy eláll ez izben a tanítóképezde sor sáról intézendő felterjesztésétől, de föl kéri a kerülethez küldendő követeket, hogy a tanácsko?á-okon a tanitó-képezde ügyét erélyesen vigyék győzelemre. A békés csabai gymnasiumról B u­kovszkyJ. tett irásb. jelentést. A ta­nári kar kimondotta, hogy az intézet ér­dekében minden mellékfoglalkozástól tar­tózkodni* fog. Az intézet kifejlesztésére telt jelentés örvendetes ludomásul véte­tett. A csabai iskolának ösztöndíj kérése felterjesztelik. Dr. Zsilinszky Endre bemutatja a csabai főgymnasium kifejlesztésére szer­kesztett szerződés-mintát, melyet az egy­ház az állammal köt. Az egyház az államtól évi 16.000 frt segélyt kap. 8 tanárt maga választ, ötnél pedig jelölési jogot biztosit magának. Felkéri a kerületi gyűlést, hogy a szer ződést hagyja jóvá. bogy az fölterjeszt hető legyen. A közpénztárra vonatkozó javaslat felolvasásával az esppresség a számadást tudomásul veszi ós D a x Györgynek a felmentvény megadatik, egyben a helyes kezelésért köszönetet szavaznak részére. A volt békési egyházmegye vagyoná­nak felosztására előterjesztetik, bogy az aiad békési 209, a békési 149 és a csanád csongrádi 71 frtot kapjon, mint lélekszám szerint helyesen kiszámított ös-zeget. Az özv. árvaintézet vagyonából az arad-bé­késinek 4000 frt jutott. Az esperességi pénztárnoknak a felmentvényt megadták. A megosztás folytán szükséges az alap­szabályok módosítása, melyek tárgyalás alá kerülnek. A módosításokat L i f f a János szem laki lelkész előadó ismerlette. A módo­sításokat az ttp. közgyűlés elfogadta, j Az esperességi költségvetés a tavalyi keretben mozog, A bevétel 927 frtban, a kiadás 688 frtban állapíttatott meg. Medgyes-Egyháza kérelmére kimon­dotta az esperesség, hogy az espersség területén a templom építésre adományok gyűjtésére engedélyt ad. Szemlakon a németek a tótnyelv kikü­»zöbölését57szóval kimondották. Azügyet Hegedűs Mihály esperesi főjegyző is­merteti. 1854 előtt volt Szemlakon egy anyaegyház ós fiókegyház. Akkor a két fél, a német és tót egyesült s kimon dották, hogy egy papot tartanak, a ki tótul ós németül tud. Most a német egy­ház többséggel kimondotta, hogy a tót nyelvet kiküszöböli. Ez ellen a tót nyel­vűek felebbezéssel élnek. A hat. javas­lat ennek ellenében kimondani kívánja, hogy a status-quo fentartandó ós egyben a szemlaki hivek határozatát megsem­misíteni véli. Ifj. Jeszenszky Károly indítvá­nyozta, hogy fejezze ki az esperesség az eset fölött sajnálkozását ós hivja föl a szemlaki egyházat, hogy ha már nyelvi lemondást kívánnak, tegye meg a lemon­dást mindkét felekezet a magyar nyelv javára. (Altalános, élénk helyeslés.) A hat. javaslatot elfogadták. Ugyancsak egy más szemlaki ügy került tárgyalás alá. Ugyanis a lelkész és tanitó szölőföldjei után az egyház fi­zette a fogyasztási adót, de a hivek azt firtatták, hogy a fizetésre a lelkész és tanitó kötelezendők. Az ügy az esperes­séghez került, mely visszamenőleg a fi­zetést a lelkész ós tanitó részéről nem kívánja, jövőben azonban a borfogyasz­tási adó kifejezésé; az illetőkre hárítja. Ez az ügy izgatott tárgyalásra nyúj­tott alkalmat. A szemlaki küldöttek ve­gyesen magyar ós nemet nyelven mon­dották el lelkészük ellen izgatott hangon vádaskodásukat s vizsgálóbizottság ki­küldését kérték. Hogy az egyházak képesek e iskolák felállítására, hogy helyi (községi) segélyre számolhatnak-e sóhajtják e az államosí­tást, — e tekintetben Korén Pál esperes Írásbeli kérdést intézett az egyházakhoz. Az egyházak nyilatkoztak. Ezeket refe rálta Szeberényi Zs. Lajos, azt in­dítványozván, hogy az állami segély di­rekt ne kéressék, hanem a mennyiben a felekezetek állami segélyezése érvénybe lép, ez összegből kall majd az egyházak­nak segélyt kérni. Az ügyhöz dr. Z s i 1 i n s z k y Endre hosszabb és nagy figyelemmel hallgatott beszédet mondott, melyben a javaslattal ellentétben az is kóláknak nagyobbmérvü segélyezését kí­vánja, kiindulva abból, hogy az iskolák állami érdekeket szolgálnak, — óhajtja tisztán egyházi téren fejthessék ki erőiket. Ifj. Jeszenszky Kárólv a hatá­rozati javaslat ellenében dr. Zsilinszky Endre indítványát fogadja el. Hegedűs Mihály azt hiszi, csak széles mederü mozgalom fog eredményre vezetni. Rá kellene mutatni Két évtizednek beállható szükségleteire, hogy a kormány a konkrét szükségletei lássa. Dr. Zsilinszky Endre indítványa elfogadtatott. A kerüleli ülésre egy lelkészre esett szavazás. B 1 r i n t Lajos 16 szavazattal küldetett. Az esperes által megbízott ki­küldött Csepreghy György fazekas­varsándi lelkesz lett, kiküldettek továbbá dr. F á b r y Sándor ós dr. Z i 1 i n s z k y Endre. Jegyzőkönyvi kivonattal az egy­házak felügyelői, A csabai harmadik központi lelkészi állásra beterjesztett és ismert presbyteri határozatot ifj. Jeszenszky Károly ismertette. Zsilinszky Endre dr. nem fogadja el a javaslatot, mert az a z-iinati törvé­nyekbe ütközik. Régen vajodó ügy, me­lyet ugy akar megoldani, hogy a zsinati törvénnyel ne jusson ellenkezésbe. A zsi­nati törvény a város kerületi felosztását követeli. Egyedül ugy tartja megfelelőnek a megoldást, hogy kerületekre osztja az egyházat s nem laknának a papjai a központon. Szeberényi Zs. Lajo3 : Polemi­zál előtte szólóvül, azért hogy központon laknak a papok, azért lelkészi körök lesznek. A kérdést másként megoldani nem lehetett. Bajcsy János szintén polemizál dr. Z-ilinszkv Endrével. A zsinati törvények­nek elóg lasz téve, mert a kerületekre való oszlást a csabai egyház kimondotta. Hegedűs Mihály lehetetlennek tartja, hogy a harmadik lelkésznek külön templom adassék, ellenben minden egyéb a templomon kivüli funkczió végzése ke rülatenként lehetővé lesz téve, ha ahu­madik lelkészi állás szervezését a?zal hagyja jóvá az esperesség, hogy utasítja a csabai egyházat a kerületek kiosztá sára és a leikészek ügykörének a kerü letekben való beosztására. (Helyeslés.)' Z s i 1 i n s z ky Endre a Hegedűs által tett pótlásokkal a csabai egyház bead­ványát elfogadja s indítváuyát vissza vonja, ezzel a harmadik lelkészi állás szervezése kimondatott. Szeberóny.i Zs. Lajos indítványt nyújtott be, hogy az egyház fegyelmi utontoroltassék meg egyes hivek hűtlensé­ge egyházok iránt s e, tekintetben az egye­mes gyűlés döntését provokálja. Az indítványhoz szólottak Hegedűs Mihály és Jeszenszky Károly. Előbbi konkrét bejelentések után indítana ak­cziót a különben is e horderejű kérdésben az esperességi gyűlés iniciativájátkicsinyli: Jeszenszky azért tartja feleslegesnek az indítványt, mert az eltévelyedett hivek megintése a cura pastrorálishoz tartozik. Az esperesség az indítványt mellőzte. Az esperesség végül kimondotta, hogy a jövő évi gyűlését Csabán tartja meg. Ezzel a gyűlés véget ért. A bankett. Délután fél két órakor a „Magyar ki rály" nagy terme fogadta az esperességi küldötteket. Összesen száztíz teríték volt. A belépő államtitkárt Rákóczy indulóval és zajos éljenzéssel fogadták, balján K o­r e n Pál esperes, jobbján Jes zenszky Károly kiérdemültlelkész íoglaltak helyet. A pecsenyénél fölállott Zsilinszky Mihály felügyelő és nagy figyelem ós hatás mellett a protestánsok legfőbb kegy­urára, Ő fölségére ós felséges családjáért üritett poharat. A pohárköszöntőt a je­lenvoltak állva hallgatták végig. Korén Pál állott föl ezután szóra s azon kezdte, hogy a ki magasra megy az kicsiknek látja a dolgokat. Az espe­resség felügyelője pedig ugy viselkedik köztünk, mintha egyranguak között volna, állás dolgában messze van tőlünk, de szeretetben nagyon közel. Szép ós len­dületes szavakkal iszik egészsógeért, az­zal a kívánsággal, hogy a protestáns közéletnek sok ilyen vezért, kiválóságot adjon a mindenható. (Le:kes éljenzés.) Hegedűs Mihály szép pohárkö­szöntőjét azzal kezdi, hogy ha még so­káig maradnak együtt a délelőtti tanács­kozásokon, akkor a berényi egyházak ellen is kánoni vétségek lettek volna konstatálhatok, mely egyházak ünnepel­nek az egyházi ünnep ellenére. Da nekik ünnep vendégeik jelenléte, az államtit­kárnak községükben való megjelenése. A vendégek egészségére üriti poharát. Ifj. Jeszenszky Károly szerint a protestántismusnak két irányító eszméje van. ^gyik, hogy egyház és állam között nem lehet ellentét, a másik, hogy köz­tük ós sem más felekezet között nem le­het villongás. Ebből kiindulva, szép sza­vakkal köszönti föl a körökben megjelent idegen vallásukat s köztük Illyés Endre ref. lelkészt. Csepreghy György, emelkedett szóval az esperesség nestoráért üriti po­harát. Zsilinszky Mihály reflektálva az esperes szavaira, nem tartózkodhatik annak kijelentésétől, hogy ő a népből sarjadzott, a néppel együtt érez, ennek jó voltáért tesz. Nagy hatást keltve kö szönti fel az egyházakat fönntartó elemet, a népet ennek presbyteriumait. I) a x György az esperes egészségéért üritett poharat. Jeszenszky Károly, Zsilinszky állámtitkár egész íégóre mondott áldomást. G á 1 i k Mátyás humorosan tartott pohárköszöntőjében sóhajtva tekint a múltra, mikor három-négy nBpi tanács­kozások is voltak; ma a jegyzői kar jól előkészítve az ügyeket, behozta a klotürt. Meleg szavakkal adózik a jegyzői kar érdemének s ezek egészsógeért üriti po­harát. , K e v i c z k y László kijelenti, hogy ő tanulmányúton van, mert legközelebb Kondoroson lesz esperességi gyűlés. M ­Berényben megtanulta, ,hogy kell a ki­kiküldötteket fogadni. Élteti a mezőbe­rónyi egyházak elnökségét. Zsilinszky Mihály államtitkár még harmadízben szólalt fel s örömét fejezte ki, hogy a mit tiz évi inspektor­sága alatt meg nem tudott csinálni, az államtitkárságának sikerült,hogy aszarva­si főgymnasium államsegélyt kapott. Fe!­köszönti a szarvasi főgymnasium igaz­gatóját, Benka Gyulát, ki alatt az iskola sorsát nem félti. Benka Gyula a szarvasi főgym­nasiumot fentartó arad-békési esperesség re mond szép pohárköszöntőt, melyet azonban részben elnyelt a közelben lévő toronyból előtörő harangszó. Azért is je­gyezte meg szónok, hogy a harangok érczszava elnyomja az ő erőtlen hangját. Illyés Endre ev. ref. lelkész nagy ékesszólással az egyházi békére emelt poharat. Végül F r i n t Lajos, aradi lelkész kiemelve a tanítók fáradságos és lelkes munkáját, az ő egészségükre kitartó munkakedvükre kivánt minden jót. A vendégek este hazautaztak. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom