Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-17 / 83. szám

fordítani ós az általunk kitanított munká­soknak az anyagot feldolgozásra haza ad juk. A végből, hogy a munkásoknak az otthon való szövést megkönnyítsük, azt tervezzük, hogy saját költségünkön szövő­székeket ós gombolyitó gépeket vásár­lunk és azokat akkép engedjük át a munkásoknak, hogy a szövőszók önkölt­ségi árának törlesztésére bérünknek 10°/ o-a levonatik. Az otthon dolgozó munkások szor­galmának fokozása érdekéből jutalmakat kívánunk létesíteni olykép, hogy olyan munkásoknak, akik a szövőszék árának 65 százalékát már megfizették, a hátra levő 35 százalékot elengedjük és a szö­vőszók a munkás tulajdonává válik. A bizottság hosszasabban tárgyal­ván az ajánlatot, azt a tárgyalás alapjául elfogadta. Részletekben preczi zirozta a kórdóst s tudni kívánta az is kola részletes költségvetését s azt az óhajtását fejezte ki, hogy a befektetési költségek tíz éven keresztül 10%-al tör­lesztessenek. A bizottság kívánságait a főispán azonnal közölte az ajánlattevő czóggel. Az ülésen jelen voltak : Lukács György főispán, Horváth Károly ós Já­nos, Zsilinszky Endre dr., Yarságh Béla, Rosenthal Ignácz, Korosy László ós Sai­ler Gyula. A jegyzőkönyvet Deimel Sán­dor vezette. A gyulai törvényszéki palota. — A tervek Gyulán, — Építés előtt. — A gyulai törvényszéki palota építési ügye eldöntő stádiumba jutott. Az igazságügyminiszter leiratban ér tesitette Nóvák törvényszéki elnököt, hogy a műszaki tervek elkészülvén, az építkezés költsógösszege 325.554 frtban lett megállapítva, ezen összegből 237.361 frt a törvényszék épületére, 84,830 frt, a fogházra és a központi fűtés berendezési költségeire ós 3362 frt pedig a kerítésre van előirányozva. Az építkezés tartamára egy felügyelő bizottság lesz kinevezve, melynek tagjai: Nóvák törvényszéki elnök elnöklete alatt L i 8 z y kir. ügyész, a kereskedelmi miniszter által kinevezendő államópitó­szeti mérnök és az építés vezetésével megbízott Wagner Gyula műépítész. A bizottság feladata lesz a munkák kia­dása iránt intézkedni, az építkezés meg­kezdésével pedig arról gondoskodni, hogy az a jóváhagyott tervek szerint hajtas­sók végre ; továbbá az építési anyagok, ugy a teljesített munka minőségét meg­figyelni, a netán szükségessé váló vál toztatások tekintetében határozni. Azárlejtési hirdetmény folyó hó 22-ig közzététetik; az ajánlati versenytárgyalás határ­napjául f. évi nov. 29-re 1 e 11 a minis ter által kitűzve. A tárgyalás megtartása után az ösz­szes ügyiratok, a vállalkozók ajánlatai, a szerződések tervezetei jóváhagyás végett az igazságügyminiszterhez lesznek majd felterjesztve, az alapozási munkálatok — a mint csak lehetséges, a jövő évben megkezdődnek. . A tervrajzokból kitetszőleg az uj palota monumentális épület lesz, díszére válik majd Gyula városának, a czélszerü beosztás mellett architektonikus arányai­val felülmúlja a szolnoki, debre­c z e n i törvényszéki palotákat, melyek pedig sokkal több pénzébe kerültek az államnak. A miniszteri leirat szerint az épületet 1899. szeptember 30 ára teljesen készen kell átadni a vállalkozónak, hogy a törvényszék uj otthonába beköltözköd­hessék. * Megtekintvén a terveket, erről eze­ket írhatjuk : A törvényszéki épület egy emeletes lesz, a fogház két emeletes, de emez nyomottabb épület lóvén, nem fog kimagosodni és az összhatást nyomni. Az épület fronlja 122*8 méter hosszú, há rom kupolával. Az épület közepén lesz a végtárgyalások díszterme, a kupola alatt, mely parkettezve lesz és igen szé­pen fölszerelve. Különösen diszes lesz a vaskerítés, belől az udvar keramittal burkolva, mig a Magyar-utczai oldalon egy kis díszkertnek lesz térség hagyva; az udvaron három kut házi használatra. Tegnap — mint velünk közlik — az építő-bizottság első ülését Nóvák Camill elnöklete alatt tartotta meg és megálla­pította az árlejtés föltóteleit, melyet két megyei lapban közzé tesznek. Természetesen nagy az öröm Gyu­lán, hogy ilyen gyorstempóban intézke­dett a miniszter. Az épités 1899 ben nyer befejezést. Még a jövő óv tavaszán hozzá fognak az építkezéshez. Csaba város közgyűlése. De most már csakugyan elhantoltuk a régi és néha nyegle pörösködő gye­reket, a patronátust. Hock is lemond arról, hogy mint ígérte, megtanulja a tót nyelvet. Soha sem fogunk többé be­szélni a patronátusról 1 Ugy legyen ! A második nagyobb kérdés volt a betonzsilip átvétele. Eleinte az látszott, hogy a város eret vág az olasz Meloccón és mivel 25 frt poüale volt kikötve minden napért, melyen tul a zsilip készül, azt hit­tük, hogy Meloccó is ugy jar, mint a do­hány utczai izr. templom orgonistája, a Még itt bolyong az elröppenő illat, mintha csak most szállt volna ki üde virágcsoport nedves tölcséréből, s ime élettelenül hull alá az elfakult szirom. Még visszahangzik a dal, még zug a letűnt nyári éjek csodás zsibongása, de a madár délvidékre szállott ós a tar ka lepkék táborát megölte a bosszú kö­dös éjjelek hidege. Még csak egy pillanat, s ha ez is elröppent: aláhulltok ti sárguló lombok, elhervadtok halovány fü szálak, szétmál­latok színtelen virágok. A napsugárnak nem lesz többé melege, a föld kérge meg­keményedik, megdermed amedrében csen­desen tova haladó folyő és a langyos éltető harmat, ragyogó pikkelyei meg fagyasztják a keringő nedvet s megfojtják az életet. Aztán mintha gyászt öltene a természet. A kéklő eget szennyes szürke felhők takarják el, melyből a hő fürtös gyapja keresztülkasul hull allá, s bevon vastag lepellel. Eddig, s tovább, semmi nincs. A med­dig szemeimmel ellátok, hideg pusztaság terül el. A csendet, a halál mélységes csendjét nem zavarja semmi se. Hát a dal, mely eddig elhangzott, hát a pompa, a mit kisugároztatott, hát az illat, a mivel a nyár levegőjót meg­balzsamoztátok ? Ha elszállt körünkből a madár ! Ha elhervadt a lomb ! ha meghalt a virág. Miért keresitek a dalt, a pompát, az il­latot ? Egy örökkévalóság előzte meg éle­tünket is, ós utánna is egy^örökkóvalóság következik. A bölcsőtől a koporsóig egy röpke pillanat van a végtelen időhöz ké­pest, a melyben nem voltunk, s a mely­ben nem leszünk. Még jól emlékszem a gyermekkor bohó örömeire. Még most is tudnám.sze retni az angyalt és vissza tudnék riadni az ördögtől, oly elevenen lebegnek képem előtt, pedig az élet kora tavaszától, az élet lankasztó őszére jutottam. Ki ne emlékeznék kora élte tavaszá ra. Egy örökkévaló vig lélek öröme, bol dogsága, szerelme van benne. Ki ne vágyakoznék az élet nyarára, a lélek küzdelmes időszakára, midőn tenni, dol gozni a legnagyobb erény ós legszebb kötelesség. Ki ne hinné, hogy a derék munkának az ősz hozza meg a gyümölcsét. Ki ne szeretné a nyugalomra hivó ter meszet ölén annak gyümölcseit élvezhet­ni. Az ősz, midőn az ifjú szemek csil­logó tüze kialszik, a fekete fürtökre az óvok száma íehér zúzmarát rak és az egyenes vállakat meggörbitiaz idők súlya. Az izmok elvesztik aczél rugonyságukat. Még csak egy pillanat, s midőn ez is elröppent, — az ember, ki szereteté vei egy világra hatott, ki munkájával egy világot boldogított, puszta anyag lesz mint az elhervadt lomb, mint a szótmáit viiág. Többé nem különböztet meg semmi.. megnyílik a sir, dörög, s a betemetett testre ráborul a föld, a csend, a halál örökös csendje. Hát hol van a lélek, mely szeretett, a mely lelkesedett s nemes eszméket vetett fel ? ... . Ha az agy nem működik, s ha az ideg nem érez, s a vér meghűlt, miért keresitek ezeknek titkait.? Nera. hoz, mert a középületek jóságára lénye ges, hogy az épitőnek alkalom adassék müvének tökéletes elkészítéséhez. Kocziszky Mihály kifogásolja, hogy a betonzsilip nem a régi helyen épült. Az szerinte szépséghiba, az épitőt kötelezni lehetett volna, hogy ópitsen ott, a hol a község kívánja. Áchim Gnsztáv: Igazat ad abban előtte szólónak, hogy a zsillip uj helyen való építése szépséghiba ; de azt el kell néznünk, mert a fazsilip helyén oly al­talaj volt, a hol igen költséges lett volna az épitós. Beliczey István nem fogadja el a zsilip átvételéről szóló javaslato', mert előtte vannak komolyan megszívlelendő aggályokul a városi mérnök kifogásai. Kéri a városi mérnököt, fejtse ki azon okokat, mért látta jónak kifogásait jegy jegyzőkönyvbe foglalni? Áchim Gusztáv hosszasabban fejte­geti, mórt foglalta megjegyzéseit a jegy­zőkönyvbe. Előtte volt a tiszai zsilip le roskadása, a hol tisztán egy kis repe­désből következett be a maleur. Maga részéről kifogásolta a zsilip-kapuk szi­várgását ; de a két másik szakértő ebben vele nem osztozott, kimondván, hogy ilyen arányú zsilipnél csekély szivárgást elkerülni nem lehet. Miután a végleges átvétel egy év múlva történik, akkor ki fog tűnni, hogy aggályai mennyibe iga­zoltatnak. Zsilinszky E?,dre nem látja a kérdést tisztázottnak. O ugy értette meg a dolgot, hogy Melocco csak az esetben követeli a többlet munkát, ha a város lemond az őt megillető pönaleról. Bizott­ságot kér kiküldeni. V a r 8 á g h Béla ellene van a bi­zottság kiküldésének. Mit állapitana meg a bizottság a szakértői szemle nyomán? Semmi egyebet, mint a mi már eddig is tisztázva van. A pönalehoz nem ki­ván ragaszkodni. Vidovszky János hasonló érte­lemben nyilatkozik ; szintén elengedné a pönalet, de viszont nyilatkozatot venne Meloccótól, hogy ő sem ragaszkodik apró, egyébként követelésbe vehető kiadásairól. Zsilinszky Endre visszavonván a bizottság kiküldésére vonatkozó hatá rozatát, — a tanácsi indítvány elfogad­tátik, a végleges átvétel egy év múlva történik meg, a többlet munka vállalkozó részére kifizettetik, a panalet a község elengedi. Kovács Mihálylyal a városi telkek átengedésére szerződés köttetik. Ingatlan eladasáról lóvén szó, az ügy 30 nap múlva kerül végleges megszavazásra. Az iskolaszék kéri, hogy a magán óvodákat felállítani kivánó dr. Kramer Nándornó ós Bács Olga oki. óvónőknek a város segélyt adjon, hogy az I. ós Ill-ik tizednek is legyen ovodája. Jaminínak ellenben menedékházat kíván fölállítani. AZ ovodák fölállitá-ára a tanácj azt a javaslatot teszi, hogy az csak a jövő tanévben állittassék föl, midőn már meg állapíttatott, ha váljon a magánovoda elég népes e ? Varságh Bila elfogadja a javas­latot, jobb szarette volna azonban az ovodákat már most segélyezni, mert a magán ovoda népessége a berónyi uton nem fokmérője, hogy a szarvasi uti, vagy első tizedi ovoda milyen népes lesz ? Kéri határozathozatalra a képviselőtestületet a Jaminában felállítandó ovodára vonat­kozólag. A képviselet a tanácsi javaslatot el­fogadja. E szerint a folyamodó óvónő­ket segélyezni fogja, de csak a jövő óv­f tői, Jaminában összeiratja a gondozásra szoruló gyermekek neveit ós a szükség­hez képest május elsején menedékházat létesít. Kocziszky M'hily kari a portá­jával szomszédos nagysziki városi telket 1 frt 20 kr. • öleukónt átengedni. A kó­relem hosszabb vitára adott alkalmat. Aí ügyhöz Urszinyi János, Szeberónyi Z<. Lajos, dr. Zsilinszky Endre, Áchim Gu ztáv, Sailer Gyula, (aki árlejtést aján­lott) szólaltak föl, végre is az ajánlat a tanács javaslatához képest nem fogad­tatott el. Kristóffi Károlynak, a bu'giiskola­üiryi esküdtnek sz imólyóhez kötve ujabb 100 frtot szavaztak meg. Wagner József építész a csabai la­kosok sorába fölvétetett. Ezzel az ülés vóeret ért. ki gázsi napján, miután diját előlegek­ben fölszedte, 1 frt 70 krt szokott kapni De bizony a furfangos olasz vágott eret a városon, mert Vidovszky János oly szépen magyarázta, hogy ha el nem en­gedjük a ponalet (a birságot) még má sodik körgát-pör szakad a nyakunkba A képviselőtestület pedig megijed és ijedtében fizetett, mint a köles. A közgyűlésről ezekben tudósítónk. Maczák L. György bíró az ülést meg nyitván, felolvastatnak a havi jelentések melyek a szokott módon tudomásul szol gáltak. Korossy László bejelenti, hogy a patronatus ügye végleg eldőlt. Felol­vassa a nagyváradi püspök ez ügyben érkezett átiratát, mely szószerint a kö­vetkező : Kapcsolatban folyó évi 20. kelt be­cses levelével, tisztelettel értesítem a t. cz. Elöljáróságot, hogy a b.-csabai róm. kath. egyház feletti kegyuraság megvál­tása tárgyában Békés-Csaba nagyközsé­gével kötött egvezséget O császári és Apostoli Királyi Felségének Ischlben ez évi aug. 26-án kelt legfelsőbb elhatáro­zásával adott legmagasabb felhatalmazás alapján a vallás és közoktatásügyi m kir. nagymélt. miniszter ur folyó hó 9-ón jóváhagyván, a hatályba lépett egyezség két példányát további eljárás végett hoz­zám megküldeni méltóztatott. Ennek folytán az egyezség egyik záradékolt eredeti példányát az ügy békés megold­hatása fölötti őszinte örömem nyilvání­tása mellett azon szíves kórelemmel te­szem át Békés-Csaba nagyközsége szá­mára t. cz. Elöljárósághoz, hogy az egyez­ségben foglalt fizetési kötelességek iránt idejében intézkedni szíveskedjék. Egy úttal tiszteletlel értesítem a t. cz. Elöl­járóságot arról is, hogy az egyezség ál­tal püspöki szabad rendelkezés alá tar­tozóvá vált békés-csabai r. k. plébánia rendes betöltése iránt haladéktalanul in­tézkedem. Kitűnő tisztelettel s hazafias üdvözlettel Dr. Schlauch Lörincz, bíboros, váradi püspök. Korossy László indítványozza a püspöki leirat tudomásul vételét s egy­ben, miután az illendőség folyománya az egész, az ügy eldöntetvén, tudassa a képviselet a megoldást Hock Jánossal, kinek prezentát adott. Szeberónyi Zs. Lajos nem ért egyet a főjegyzővel, mertHocknak tudnia kelletett és tudta is, hogy azt neki el fogadni nincs joga. Az egy hibás lépés volt mindkét részről, ne tetézzük a hibát a levélváltással. Beliczey István nem akar ez ügyben hosszabb, a kedélyeket esetleg izgató diskussiókba bocsátkozni; hajlandó az ügyre fátyolt vetni, de óhajtja, hogy az ügyből kifolyólag, mely intrikálással terehetett ily megoldás elé, fejezzük ki sajnálkozásunkat az iránt, kit prezentá­val elláttunk. Szeberónyi Z*. Lajos az egv szerű értesítésbe belemegy. (Fejér Béla • Csakis abba I) Erre kimondatott, hogy Hock Jánost a képviselőtestület a megoldásról értesiti. A csaba apáczai vasút engedélyezé­séről kelt miniszteri leirat tudomásul szolgált. Az adótiszti állás betöltése október hó 18-ára tüzetett ki. A mensa akadémiára Beliczey István meleghangú ajánlatára a képviselőtestü­let 100 frtot szavazott meg. Előterjesztetik a körgáti két zsilip átvételéről szóló jegyzőkönyv. A felül­vizsgálaton a folyamszabályozási hivatal és az alsó-fehór-körösi szakértői vettek részt. A községi mérnök az átvételkor! több észrevételt tett, mely a kapuk kellő elzárhatására ós egy csekélyebb beton fal repedésre vonatkozik. A bizottság 17 napot számit föl, mint olyant, melyen t u 1 készült el a munkálat ; ez is mél­tányosságból van számításba véve, mert 76 napon tul dolgozott Melocco, mint a meddig kelletett volna a szerződós szerint. Melocco erre azt válaszolja, hogy ha a község ragaszkodnék a birsághoz, akkor ő jogosan támasztható tulkiadásait és többlet munkáit a községgel szemben érvényesíti. A munkálat 42.783 frton vál­laltatott el, a többlet munkával 025 frt 25 krra szökött föl a munkálat. Áchim Gusztáv mérnök iem rteti a lefolyt munkálatot. A beton ágy és alap, mely eredetileg nem volt tervben, az építés alatt szükségessé vált. A több let munka tényleg fennforog, kéri azt elismerni ós az épitési összeget utalvá nyozni. A mű kellő időben való el nem ké­szülése miatt kiszabható birságtól a fő­jegyző szerint el kell tekinteni, mart köztudomás szerint olyan abnormális idő volt a tavaszon, hogy a munkálat kellő időben el nem készülhetett. A város so hasem ragaszkodott a kikötött birságai­Vasárnap, Ciceró Catilinákoz. — A királyi kitüntetéshez. — A komlósi bánatpénz. — Papírszeletek. fulajtjonképpen, hogy a szót szóba fűzzem, korának Prancsek Istvánja, Ciceró intézte a római szenatusban Catilinához a következő eré­lyes szavakat: — Qnosque tandem, Catilina, abutere pati» etjtja nostra ? [Medd;g élsz még vissza ti}roln)ünkkeJ — Südy István.] Egy j aminai polgártárs nevében veszem

Next

/
Oldalképek
Tartalom