Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-26 / 68. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, augusztus hó 26-án. 68. szám. BEKESMEGY mm KÖZLÖNY POLITIKAI er-> VEGYKSTAHÍALMÜ LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) huv i a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap es csütörtökön. j Kiadóhivatal: ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. j Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház t «y»8 <zam ara 3 Kr, hova a küldemények és az előfizetési pénzek E őfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor küldendők. lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevfi fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. „Nyiltter"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Tanügyi dolgok. X Szerencsére a mi vármegyénkre i ézve is elmultak már azok az idők. a mikor egy-egy iskolai kérdést napirendre tűzni egyike volt a legnehezebb feladatoknak. Állandóan foglalkozik most ily munkával ugy a közönség, mint a hatóság. 8 ez a normá is állapot; természetes dolog, hogy haladó, a korral lépést tartó városokban a tanügy terén folyton ujabb feladatok merülnek fel. Fejlődésüknek tok ugyan a tényezője s helytelenül járna el, a ki a közgazdaságtól el akarná vitatni azt az előkelő rangot, melyet az a közügyekre vonatkozó consideratiókban elfoglal, vagy pedig kicsinyelné a/.on nagyfontosságú érdekeket, mtlyek a közegészségügygyei függenek össze ; mindamellett nem szabad felejteni, hogy inproduktiv marad minden befektetés gazdasági, ipari, kére; kedelmi vállalatokba és hatástalan minden intézkedés a javak között legbecsesebb emberi életnek megóvására, ha az értelmiség t. rjedése, emelkedése nem biztosítja azt a szellemi tőkét, mely nélkül népesség és vagyon ma már nem szaporodhatik, ország rendes társadalmi és közkereseti viszonyok között fönn nem állhat. A gazdavilág, az iparosság, a kereskedők megbarátkoztak már avval a felfogással, mely pedig a gyakorlati élet embereiuek eszejárásával meglehetős ellentétben áll, hogy az ^ifjúságnak, mely az ő életpályáik közül lép valamelyikre, az iskolától nemcsak általános ismereteket és készségeket kell nyernie, hanem szaktanulmányokban való némi jártasságot is, mert csak ugy boldogulhat mai napság. S ha magasabb szakpoutra, emelkedünk és a nemzeti lét problémájának szempontjából Ítélünk, akkor is hasonló eredményre jutunk. A polgári és közkormányzati tevékenység mindjobban élénkülő za jábau, szemben a széthúzó érdekek útvesztőjével, mely az ellentéteket megsokasítja, kiéles

;ti, magasabb oktatásnak egészséges, egységes szellem * nyújthat csak garancziát arra, hogy a/, állam, mint bukott kéve, szét ne hulljon alkatelemeire, a mire tanulságos példát nyújt. Ausztria : ama sajnos bomlási folyamatnak, mely ottan lábra kapott, az iskolákban lettek volna föltalálhatok annak idején első csirái, a bennük meghonosodó ama téves nézetek, hogy az individuális sajátosságok kifejtése a társadalmi kapcsok ápolása nélkül is üdvös lehet, hogy van szabadság testveriség nélkül is. Ürüljünk annak, hogy nálunk is a közfigyelem állandóan a tanügyre van irányozva, hogy vannak ugy alacsonyabb, mint magasabb iskolákra vonatkozó függő kérdéseink ; legyiiukmegelégedve külúuösen avval, hogy eléggé helyes nézetek vergődtek érvényre azok megoldásának mikéntjére nézve. Iskoláink szép számmal vannak ; kimondhatjuk ezt bizvást, bár egyáltalában nem vagyunk azon nézeten, hogy ujak fölállításának gondja alól emancipálhatjuk magunkat. Ha azt a tetemes összeget, melyet meglevő tanintézeteink fönntartása igényel, egy iskolafenntartónak, mondjuk a községeknek kellene viselnie, s igy egy számként szerepelne, kézzelfogható mérté ket láthatuánk benne az iskolapártolasra, mely eddig itt meghonosodott. De világos dolog, hogy a terhek an nál köuyuyebben viselhetők, mennél több érdekelt fél között oszlanak meg. E szempoutból a status-quo közgazdasági fejlettségünk jelen állapotában nagyon is igazolható. Csabái igen helyes eljárásnak tekinthető pl., hogy tekintve az óvodaszüksógletet, magánvállalkozóknak adatik egyelőre engedély óvodanyitá?ra. A város az utóbbi időben 2 kisdedóvót nyitott, most azt tetemes költséggel megfelelő épületekkel látja el. A magánóvók, melyeket a község esetleg segélyezhet is, fognak gondoskodni arról, hogy az óvók nak némi áldozatra is kész közönséget szerezzenek, mindenesetre neveljék az érdekeltséget ugy, hogy ha a 3 dik, 4 ik óvónak városi kezelésbe való átvétele kerül majd napirendre, azoknak meglevén már közönsége, teljes egyenérték lenne az óvó által tett szolgálat ós a ráfordított költség között. Igaz, hogy az uttörés a magánvállalkozóra hárul s ez egyik árnyoldala e rendszernek, de tekintve, hogy túlságos fok az állásnélküli óvónő, legalább tér nyilik számukra. Az pedig ha tározottan jó, ha a közönség a maga jószántából válik lassanként óvópártolová, a mire magánóvók iegjobb módot nyújtanak, mert nincs kényesebb dolog, mint ráoctroyálni valakire, a mi még nem kell neki. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a legolcsóbb mód ez uj óvodák létesítésére, a mi még kifogásolható lenne, de a-? óvóügy tekintetében is bizonyos o.őnyökkel bir. Tudjuk, hogy Csaba város több uj j népiskola fölállítására szóllittatott fel, a | mennyiben sok iskolában tul népesség volt constaiálbató s az egyházak uj iskoiákat nem fognak nyitni. A dolog ugy áll, hogy ha meg lenne a kellő beosztás, azaz bizonyos rendszerességgel lehetne szétosztani a tanulókat az iskolákra, akkor a r/>ufoltság jóformán el volna kerülhető. Csakhogy ennek útjában áll, hogy 6 iskolafönntartó van s hogy már csak e miatt sem lehetséges az iskolaépületek oly arányos területi elhelyezése, mely már magában véve is biz'ositékul szolgálna az egyenletes eloszlásra. Azonkívül senki sem nyirbálja meg a közönség azt a jogát, hogy abba az iskolába küldje gyermekét, melybe akarja, bár az iskolafönntartó megtehetné, hogy a mely iskolában 10—20 gyermekkel több van, áthelyezze azokat oda, a hol anynyival kevesebb a tanulók száma. Pedig csak ilyenféle intézkedések mellett lehetne legkevesebb költséggel legtöbbre menni. Ha ez be nem fog következni, akkor tényleg a község lesz kénytelen, mint a mely az eddigi szokás szerint ott lép közbe mint iskolafönntartó, a hol hézagokat kell kitölteni, a város belterületén is népiskolákat állítani : csakhogy sem a túlzsúfoltságot teljesen meg nem fogja szüntethetni, még ha négyet is rendez be, sem pedig nem fog kitérhetni nagyobb adónak a közönség vállára való hengeritóae elől. Közérdek volna, ha az iskolafönntartók e miseria alapos gyógyítása kedveért bizonyos pontokra nézve egyetértésre jut hatnának, melyből ménné: több volna, annál nagyobb lenne a megtakarítási százalók az iskolaügyi kiadásokban. A gazdasági ismétlő iskolák felállítása, ugy látszik, hasonlóképpen ak„BékésfflegyeiKözlöny'lárcája. Népdal. Dorozsmai erdő mellett s körül az erdőben Árvalányhaj bokrétának terem, virit bőven, De Dorozsmán csak egy lány van, a ki engem [szeret, De ez egyért oda adnék más százat, ezeret. Árvalányhaj kalapomra bokrétának készül, Azt a kis lányt hazaviszem őszre feleségül, Árvalányhaj ráhajlik a kerek süvegemre, Az a szép lány ráborul a forró kebelemre. Árvalányhaj süvegemen a míg el nem hervad, Az én szivem babám hozzád mindaddig hü [marad, S mert ennek a bokrétának hervadása nincsen, Hü leszek ón a síromig hozzád, édes kincsem. G P A Vág völgyében — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Voltaképpen olyan közel vagyok a Vághoz, hogy locsogás-a ide hallatszik, mégis a toskánai nagyherczegfégben tu dom magamat elszállásolva. Ez volt írva a szállásczédulámon és mikor atrencséni Anna téren jvsidencziámba vonultam, a riBÉoheiczeg fekete legényei, egész ud vara ga7danmak, nagy tisztességgel fugadott. Ugyanis Toskánának hívják » gazdámat és egész udvara van, csupa feketékből. A legényei feketék a hívatituk miatt, levén ők kéményseprők. De a gardám módos, földjei vannak a Vág síkságán és hazaiája valósággal uri komforttal van berendezve. A há/ias-zony aliandóan „Herr doktorinak czimez, mert azt hiszi, hogy a kik a trencséni orvosi és természettudományi vándorgyűlésre utaztak, azok mind doktorok, vexilom is utt- é* baj — ez időszerint szeretett kartársamat, Keleti Ignáczot — hogy a doktori czim fönntartana végett kiadta n magamat a Hir ch egyesület doktorának, csak attól vagyok magijedve, hogy a háziam-zonyom. a ki igen gyönge színben van szegény, abban a mélyseges bizal mában, melylyel eddig megajándékozott, recz^ptet irat velem a régi baja, aneurastha niája ellen s akkor le leszek lepL zve Mindég hallottam ós sokat olvastam, minő szép a Vág-vöigye, föl is csigáztam a képzeletemet. A fóle-igázott kép zeletet pedig c-ak a borza'raas természeti szépség tudja kielégíteni. Hát itt szó sinci a Tirol borzalmas dolomit-szik'áiról, melyeken kékesen csillámlik le a glaetscher. Poétikus tájék, melyek lyrai köitemenvekre inspirálnak. Alig van Trencsónben szikla, melyenne lenne vár. A b jckóit az útban hagytuk, egyikét a legszebb felvidéki váraknak, melyet a rombolás démona mintha egyideig még kímélni akarna. Trencséut a környező hegyek takarják el, de egyszerre egész ábrázatával előre ugrik, mikor egy merész ka nyarodással alatta robog el a vonat. A házak hoss'/U szallagban vonulnak el a vár alatt és bár egyike a legszebb fel földi városoknak, nem a város kapja meg a szemet, hanem a kősziklán fölmeredező vár, melynek a városra néző bástyafalait nem a kegyelet tartja fönn, hanem a városi magisztrátus félelme, hogy le ne szakadjon a nyaka közzé. Mihelyt biztosítva voltam az éjjeli szállásról, menten felsétáltam Csák Máté birodalmiba; a várba, hát biz itt nagy a pusztulás. A fellegvárat olyan rozoga tetővel látták el, hogy hozzá képest a jaminai olvasókör „kugli stadt" ja valóság gal ornamentikái alkotás. A Csák Máté legendás dic-őségónek az elmúlásban va lóságos pendantja az a pusztulás, a mi itt vagyon. A városi tanács beültetett egy ruhafoltozó, kevés beszédű szabót, aki megmutogatja, a mi megmarad. Fölvezet a felleg várba, melynek hegyén Bécsbe ellátni. Százai, ezrei a faluknak vesznek el a távlatban s a császárváros nagy gyáriparának fölszálló füstjei j-dztk, hol, milyen messzeségben van a Hib^burgok bírod tlmi városa, A tüöltő vezeteti el a szerelmi kúthoz, a melybe a mondaszerint Csák Mató, a kalandos szívű iány vadász dobta be megunt szeretőit. Nos, a kutat erre a pokoli czélra csinálhatták Lefúrtak a hegyen ós mólyen befúrtak a hegy alatt, valóságos artézi kut távol?á gig. Minden turista azzal a szándékkal jön ide, hogy megkísérti meglátni a kut fenekét. Mégis gyújt egy csomó papirt, de régen elhamvadt a dohos sirüregben, mikor leesik fenédre. A szerelmi bastya is elég ép még, Zápolya alatt innét dobta le magát egy szerelmes hadnagy,' a szerelmi regény azonban sürün ismétlődik. Legutóbb egy csizmadia legény a szere tőjével dobta magát a sáncz árokba. A vasminiszter egyik unokatestvére, Trencsónmegye Csánky Jenője, mert éppen azt az ügyeket végzi a megyén, de nem pályázik a szeghalmi főszolga bíróságra, — mutatta meg a megyeházán a sok történelmi emléket. Hanem igy hevenyészve, a mint a Vág partjain sietve írom e levelet, nem akarok erről emló kezni Majd nyugalmasabb időben, otthon. Mondtam föntebb, hogy alig van még ez országnak helye, a hol a rég elmúlt rege világ emlékeiből anynyi megragadná a szemet, mint itt. A régi dicsőségből alig maradt több, mint egy monda, melyet a nép a csodaszerüvel megtoldva, ad ál szájhagyomány után. A gvorsvonat változó panoráma között vitt Galgócz, Kosztolány, Vágujhelyen keresztül, melytől északkeletre a Vág folyó balpartján ki emelkedő sziklán állanak Stibor vajda hires beczkói várának romjai. A völgy mindinkább megszűkül, kezdődik az Inovecz hegy panorámája. Magas, többnyire bükkfákkal ültetett hegyek és kies lige tek egyre változnak. Maga Trencsón az ő gazdag történelmi emlékeivel, melyekből még a római korból is találhatunk nyomokra, — maga kiadna egy tárczányit, de sőt egy könyvet is. E helyen azonban inkább futó hangokat akarok p ipirra vetni. A vár 1790-ben tűzvész aldozata lett, azóta sem történt restaurálásáért semmi. Maga a város 1886-ban teljesen leégett és mint mondják, azóta igen megszépült. Főtere csupa emeletes épület,, varosias élénkséggel. Vasárnap délután kirándultunk Trencsón-Tepliczre, egyikére Magyarország legmodernebb fürdőinek. Mindenfelől magas hegvek, szép bükkfaerdők, melyek sűrűjéből hallik a kakuk szava és nyáj kolompja. Azt mondják, e fürdőt már a rómaiak is ismerték. Jordán Tamás keletkezését a XIV ik század elejére teszi ós mint a legtöbb fürdő csodahatását, ezt is — monda szerint — egy pásztor, beteg sebektől borított barma próbálta ki, mely beállott a gyógyhatásos vizbe ós meggyógyult. A fürdőfelfedezóseket következetesen állatokra bízzák a historikusok. Trencsón-Teplic méltán nevezhető a Kárpátok gyöngyének. A Wesselényi-féle összeesküvés, mely a Tepliczen összegyűlt főurak között történt, világhírűvé emelték ezt a fürdőt. Felvirágzását Sina Simon báróuak köszöni. Teplicről nem igen messze van Zay Ugróc, az orosházi képviselő városa. Ide már fenyőfák között jutunk a legszebb hegyi uton. Az ut szólón meredeznek a magas závadai csúcsok, a felhőkoronás Rokos, mellettük pedig a Radisa patak folydogál. Zay-Ugroczon nagy üveg ós botgyárban talál munkát a felvidéki nép. Domboldalon terjeszkedik a Zay grófok kastélya, közel hozzá az ugroczi vár, melynek romjai között látható még a kápolna, a pinezék és börtönök, a hol nem egy török bég siratta otthon hagyott kedvesót. Érdekes az oroszlánkői vár, a husziták tanyája. Néhány perez alatt érkezünk Dubniczra, a hol már messziről feltűnik az Illósháziak ősi kastélya. Tovább haladva megpillantjuk Baross Gábor csinos nyári lakát s ezzel szemben, örökzöld fenyvessel borított kis domb alján látjuk a vasminiszter mausoleumát. Ia-