Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-08 / 63. szám

ző- ós segélyző egyesületeinek alakítását. A nép fölbujtása Magyarországon csak átmenőleg sikerült. A magyar nép józansága mindig ellentállt. E fontos kérdésekben értsen egyet nemcsak a képviselőház, hanem az egész magyar társadalom. Kéri válaszának tudomásul vételét. Itt közöljük, hogy Szabadka város megkeresést intéz Békésmegyéhez, mint kedves barátjai és atyafiaihoz, hogy elfogadván az általa készített munkaadó és munkások közti viszony szabályozására vonatkozó törvénytervezetet, ennek sürgősen törvényerőre való emelkedése végett írjon föl a megye a törvényhozáshoz. Az aratás tanulságai. — A főispán a munkáskérdésről. — Ma egy heti számunkban bőségesen ismertettük L uk á c s György dr. főispánunk emlékiratát az aratás lefolyásáról. Itt mutatjuk be a többi járások nevezetesebb adatait. J] szarvasi járás. A szarvasi járásban a földbirtok ked vezőbb megosztása miatt a soczialis viszonyok kedvezőbbek. Az aratás lefolyása nem mondható mindazonáltal egészen normálisnak, bár az, hogy sztrájkra készültek volna a munkások, nem mondható. Az aratást közvetlenül megelőző időben az őszi gabona nagyon megromolván, az aratók akár volt Írásos szerződésük, akár nem, uj alkut követeltek. A mun kások követelése abból állott, hogy a 12—14 részben kiadott buza, vagy 7—Ilik részben adassék nekik ki, vagy pedig számukra egy bizonyos minimális keresmény .gabonában (6—8 mm buza) biz tosittassék. A paraszt gazdák általában minden hatósági beavatkozás nélkül kiegyeztek aratóikkal. Kivétel csak egy esetben történt Tolnay Ferencz öcsödi birtokosnál. Ennek szent-andrási 16 pár aratója, ugyanis a munkába állást az eredeti szerződési feltótelek mellett megtagadván, a felekkel tárgyalás tartatott. A felek ki is egyeztek ugy, hogy az ara tók 10-én aratták le a búzát. Hatósági beavatkozásra volt szükség még három helyen. A hol nem állottak munkába, ott a hatóság a legnagyobb sürgősséggel tett eleget a munkába állitásnak. Legtöbb baj volt idegen megyebeli munkásokkal. Az aratási szerződések tulnyomólag a következő feltételek mellett köttettek. 1. A munkások tartoznak a gabonái learatni,kévékbe kötni, keresztekberakni, behordani és elcsépelni. 2. A bér 14-ik rész, továbbá conventió czimén egy pár aratónak az egész aratási időre 135 liter buza, 9 liter kása, 6 kg. szalonna és 3 kg. só. 3. A részkeresmény behordásához a munkaadó adja az igát, elcsépeltetésóhez pedig a cséplőgépet. 4. A gabonát (rósz) munkaadó szál litja a munkás lakására, a rósz szalmát, töreket stb. p dig köteles a munkás maga hazaszállittatni. 5. Ha a gabona elemi csapást szenvedne, kötelesek munkások 1200 • öles holdat 2 frt 50 krtól 3 frtig terjedő öszszegért learatni. Vannak 8 napos aratók, ezek az általuk learatott és elcsépelt gabona minden 100 mázsájából kapnak 9 V2 mázsa részt. Ugyanezen aratók tartoznak a többi aratók által is learatott szalmás gabonák elcsóplését teljesíteni, ezért munkarész fejében kapnak 2 Vs százalékot haza szállítva, élelmezésül kapnak fejenként egy hétre (6 napra) fél véka búzát, 75 deka szalonnát, 25 deka sót, 1 liter kását. Minden palóta (5—6 ember) kap kenyér sütéshez egy kocsi buza szalmát, ezenkívül minden egyes arató kap egy jó kocsi tűzre való szalmát haza szállítva. Az aratók részét munkaadója szál litja haza saját igáin, az aratók segitsó gével. Ha a gabonákban elemi kár történnék, vállalkozó aratók tartoznak az ösz szes gabonát learatni, behordani s ezért kapnak minden egyes 1100 • öles hold után 2 frt 50 kr munkabért, a csóplésre nézve uj alku köttetik. Amint fenntebb jeleztem, a szerződések a nagyobb birtokosoknál a gazdák és aratók között történt békességes ki1 egyezések szerint módosíttatlak olyan formán, hogy az aratók az őszi gabonát nem részben aratták le s hordták be, hanem biztosíttatott részükre egy bizonyos buza minimum, mely a szarvasijá rásban a szerint a milyen nehéz a dült gabona levágása 6—8 mm. között váltakozott. V. Szeghalmi járás. A szeghalmi járásban a munkásoknak az aratáshoz való beállítása körül tizenöt esetben ejtetet meg egyezkedési tárgyalás. Egyébként a szeghalmi járásban az aratási szerződések rendszerint a követ kező feltételek mellett szoktak köttetni : a) A munkásokat illeti az őszi életből a 13-ik, a tavasziból 12 ik rósz és koszt végeztéig. b) A mennyiben a munkaadó kosztot nem ad, akkor ugy az őszi, mint a tavaszi életből a 10-ik rósz illeti a mun kásokat. c) Az aratási szerződésekben rend szerint kiköttetik, hogy a mennyiben a vetéseket elemi csapás érné, akkor a szerződött munkások tetszés szerint vagy uj egyezséget kötnek a munkaadóval, mint ez a folyó évben általában törtónt, vagy pénzért tartozunk aratni és pedig 1200 • öles holdját 2 frt 50 kr — 3 frt munkabérért. Ezenkívül a nagyobb gazdaságok aratási szerződéseiben az is beüt foglal tátik, hogy a munkások részének elcsépléseért a munkások 3—4 napot a csép lésnél szolgálni tartoznak. A koszt, vagy conventió alatt álta Iában véve ez értendő: fejenkiot és he tenkint 30 liter buza, 2 kiló szalonna, 1 liter pálinka, 1 kiló só. VI. Gyulai járás. A gyula-vári uradalom ós az egyes kisbirtokosok által felfogadott aratók, egy kisbirtokoshoz szegődölt egy arató kivételével, ki helyébe napszámosok álljttattak, mindannyian munkába állottak. És minthogy az aratási ezerződósben a gabona megromlása esetére munkaadó és munkások között eleve megállapított gabona átalány köttetett ki, a kisbirtokos ós aratók között pedig átalány összegben utólag köttetett egyezség, melyet a gabona megromlása tett szükségessé, Gyula-Váriban hatósági beavatkozásnak szük sége elő nem állott. VII. Gyomai járás. Az aratási szerződóseket a gyomai járásban a munkások ez úttal sokkal későbben kötötték, mint más időben, a mely körülményt nem lehet pusztán az aratási munka nem vállalása ellen indi tott soczialis izgatás következményének tulajdonítani, hanem inkább annak, hogy az esős időjárás már a kora tavasszal ked vezőtlen termést helyezett kilátásba, a munkások ezzel szemben óvatos várakozásba helyezkedtek s a szerződéseket közvetlen az aratási munka megkezdése előtt kötötték legnagyobb részt meg, midőn a várha'ó termés mennyiségi iránt biztosabb támpontokat szereztek, a minek következménye az lett, hogy habára buza állalában megszorult is, nagyobb mérvű szerződós valiozás nem merült fel s a kevés számban előfordult különbözeteket a felek maguk, halósági közremü ködós igénybevétele nélkül egyenlítették ki. Az aratási munkálatokat csak 16 pár arató szüntette be julius hó 12-ón Schwarcz Abrahámné csudaballai birtokán. Azonban az ügyet az aratók méltányos követeléseinek a birtokos részéről törtónt teljesítése után sikerült egyezségileg elin tézni s már délben az aralók munkához fogtak. Egyébként a gyomai járásban az idei gabona átlag 11-én arattatott le, ezen felül az aratók páronkint egy hétre egy véka buza, 2 kilogramm szalonna, 2 liter főzelék ós egy kiló sót kaptak conven tióba. A kik pedig nem részben végezték az aratási munkát, 6 köböl búzát és 2 köböl árpát nyertek munkabérül. * Még a Gyulára vonatkozó kimerítő adatok után afőispín adatokban gazdag emlékiratát igy fejezi be : Ezekben volt szerencsém feltárni azon konkrét jelenségeket, melyek a kormányzatomra bízott vármegye területén a folyó évi aratási munka megkezdése ós végzése körül észleltettek, a tekintetben, hogy a szerzett tapasztalatok a cselédtörvénynek minő irányban való re vízióját teszik szükségessé. bizalmatlansági indítványt vetett föl a miniszter ellen 8 a többek között i£ty érvelt a 16. §. ellen : „Tegyük föl, hogy egy rendezett tanácsú városban egy kefekitő városi tanácsos akar lenni. Ha ekkor a lapban megtámadják, az a szakbiróság elé tar tozik. Hi megválasztása után támadják meg, a fölött az esküttsíék bíráskodik. Most már megtörténhetik, hogy a szakbiróság elitéli az esküdtszék felmenti a vádlottat. Melyik bíróságnak van igaza ? Oda fog vezetni ez a dolog, hogy a rágalmazó czikkek névtelenül fognak megjelenni. A szakbiróság nem alkalmazhatja a felelőség elvét ós igy büntet lenül marad a rágalmazás. E-zel csak növeljük az erkö'cstelenséget " A gyomaiak képviselője mostanában nagyobb parlamenti tevékenységet fejt ki. Nagy beszédet mondott a 16 §. szakasz első tárgyalásánál, a ezukorpréininmos javaslatnál is két óriás beszédet mondott; ujabban is kétszer beszélt, a vitarendező bizottságban nagy agilitást fejtett ki. A ősz folyamán meglátogatni készül választóit. — A gyomai képviselő és z igazságügyminiszier. Erdély Sándor igazság ügyminiszter a minap két órás beszédben tüzesen feleselgetett az ellenzéki szóno í kokkal. Barabásnak arra az észre vételére hogy ha elfogulatlan jogászok a 16 ik § t helyesnek vallják, leteszi mandátumát, azt felelte a miniszter, hogy ne mondjon ilyeneket Barabás, mert kar lenne őt a Házban nélkülözni. Barabás különben a képviselőhíz pénteki ülésén KÖZSÉGI ÜGYEK. — Csaba községnek jövő évi költség előirányzatát már eg\ b ál itotta Fejér Béla főpénztárnok ós közsze nlóre ki.idti a községi elő járóság. Az előirány/at készítőjét az az elv vezette, hogy a kiad isok folytonos emelkedése daczára — melyek mint produktív vagy kulturális kiadások föltótlenül fedezetet kívántak Csaba váro-odása érdekében — ne tegyék súlyosabbá az adóterheket ós jóllehet több tótelében megcsappant bevételek ós még több fölemelt kiadási tótelek elő;t állott a készitő — aköltségvetést lényeges eme'kedés nélkül egybe állíthatta. Ugyanis az összesen 86.858 frt 48 kr pótadóval fedezendő költségvetésből az első csoportra esik 30°/o (tavaly 28'1). a második csoportra 5'b°/o (tavaly 5 4), a hsrmidik csoportra 23'5°/

0 (tavaly AZ első csoportnál van tehát számbavehető emelkedés l*8°/

0, hasonlóan a harmadik csoportnál 0 5 emelkedés. Pedig jelentékeny kiadási tételek álltak elő a jövő évre. Hogy csak a fontosabbakat említsük, ezek a következők : A személyes járandóság tételénél 1469 frt több kiadás mutatkozik. Ez ugy állott elő, hogy a képviselőtestület második mérnöki állást szervezett s 7 külső lovas rendőrt fogad, AZ adóemelkedés daczára a költségvetés kedvezőbb, mert a költségvetésből elesik az átmerőleges köl'sigek hatodik tótele, a mezőőrök fizetésére fölvett 4680 frt. Fölemelték 150 frttal az irodai szerek tótelét, 147 frttal több kiad is van fölvéve az épületek fentartás íra, a mi abban leli magyarázatát, hogy a városi épületek (Schwarcz házak vételével) megszaporodtak, 7945 frtot kell fizetni az ujabban fölvett 160 ezer forintos kölcsön után, a mit zsilipekre, a Schwirz házak vételére ós az apáca csabai vasútra vettek föl. A patronátusi terhek megváltísára 2827 frt 50 kr költség van fölvéve, mely folytonosan *p isztva, tíz óv. n belől nek. Halvány, titokzatos sejtelem, egy elröppenő sóhaj, szivünk egy dobbanása életük, melyet köny vagy mosoly követ — s azután elfeledjük . . . Az éj poezise a nyáréjji csillaghullás ; a mindenség mystikus csodája, a nagy rejtélyes erő pillanatnyi nyilvánulása ; az örök erőé, mely „ronthat s teremthet ezer világokat". Az örökre megállapított törvények lángbetüi azok, avagy a mór hetetlen mindenség kiapadhatatlan tárházának hulló kincsei? . . . Kozmikus porszemek a világegyetem épületében, melyeknek szerepük van, de pillanatnyi életükkel ellángol eredetük titka is. Az ókori tudományosság egyik kiváló alakja Empedokles tanának két főpontja van : a keletkezés ós enyészésről szóló tan, mi nem egyéb, mint az elemek vegyülése ós szótbomlása; az anyag ener giája. Ebből áll az élet, a mozgás ós a nyugalom. Ember, allat, növény s még egy porszem is, mint öuálló egyén nyilatkozik ama örök törvény rendező és alkotó akarata előtt Ennek hódol a milliárd világgal megrakott csillag sphaera is. E költői világnézlet, az ujabb kor elméletét a phisikai világrendről, ha teljesen nem is oldja meg, de annak kiin dulási pontját jelzi. A hullócsillagok, vagyis meteoritek eredetéről biztos ismereteink nincsenek. Talán apró, kifejletlen világtestecskék, melyek — mint mas bolygók — a világegyetemben keringenek s ha a föld vagy más égitest vonzáskörébe jutnak, arra reáhullanak. Meunier szerint valamely világtestnek töredékei, mely egykor a föld bolygója volt, miként a hold, de melegségének kisugárzása által, a világűr dermesztő hidegében szótrepedezett s miután összetartó erejök elveszett, darabokra szakadozott, Ez leend — szerinte — a hold sorsa is. Rövid palyájokat roppant gyorsasággal futják meg. J Jnckson a leg megbízhatóbb tekintélyek nyomán mint egy 300 mozgás kőz psebes-égét állította össze. Az 1864. május 14-ki meteor 20,000 mérföldet haladt másodperczenkint. Legtöbbször apróbb darabokra pattognak szót, robbanásukat gyakran hallható dördülés kiséri. Futás közben intenzív villanyfény hez hasonló világosságot ára-ztanak Alakjok szabálytalan ; szinök barna s anyaguk legtöbbször termék vas Rendszerint éjjel láthatók, nappal csak akkor, ha fényök igen erős. A csillagászok a szimm il látható meteorok számát egy nap alatt.7V3 millióra teszik, de távcsövön fél milliárdnyi is szemlélhető. Augutztus és november közepén leginkább láthatóé nagyszerű tünemónv, mi rendeden akkor következik be, midőn egyes csoportok utjokban földünk közelébe ju nak. R>hinásuk közben — ha a föld légkörébe jut nak — az összeszorított légben izzó állapotba jönnek s az utánuk megritkult légben fénysugarat hagynak hátra. Humboldt és Boupland (1799. nov. 12-ón) a mexikói p irtok felett négy óra alatt ezer és ezret láttak. Aragó 1833. nov. 12-én említ egy ily nagyszerű c illaurajzást. Vegyi alkatát vizsgálva, ők is ugy találták, hogy ugyanazon vegyi anyagokat tarlalrnazzák, melyek a földben találhatók. — Thaly Kálmán : „Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi korbau" (Századok 1881. 130 I.) cz. értekezésében egy 1705. május 13 meteorhuUást az ak kori adatok alapján ekként irja le: Róth'*y György ezredesnek B-rc^ nyihez írott levele a kamoc-ai kuruez táborból; „Az igaz dolog Kegyelmes Uram, hogy itt oly dolog történt, az mely i^en ritkán hallatott; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirrado't volna és az égre tekintvén : mint annyi égő szőve

1nékeknek égése vi á^olt volna az égen. Ez tüzfzikrák \ak szapora lehullás ival el nu ván, — nagy lövöldözések vagy ahhoz hasonló tónusok hallattak egy ut forma fehér felhőben az égen, ugy annyira, hogy közű lünk sokan lóra akartak kapdosni, — sőt az strázsáiuk közül lovaikat elszalasztyán kellett nekiek kergetni. Történt pedig ezen dolog táborunk felet! ós a zudulá-^ által nent nagy rop)gá-sa' iz órsekujvíri Danán, azután megszűnt. Es különben nem közönséges rend." B 'pesónyi e I yj let eredetiben küldé el R ikóc inak s meg jegyzó : „Ezt Ebeczky Imre (érsekújvári parancsnok) uram ós másik is látták itten Újvárban is." E^y másik érdekes meteorbullás van feljegyezve Balla Gergely által irt (1856ban Szabó K. és Szilágyi S. által ismét kiadott) „Nagykörösi Króniká"-ban : „Az 1560 esztendőben nempsak Körös váró ?>iban, hanem ország szerént szólván, Pünkösd havában a hideg a szőilőket megvevén, olya'ón nagy szükség lett. hogy nagy sum na pénzen seiu vehettek bort a községek. Azonban nyárban nagy vizszaka-! da-ok lettek a felhőkből, melyek miatt -ok károkat vallottak a föld népei, nevezetesebben : Miskolcz városa körül h záporesőben a fel hők bü l ot darab kövek hul otlak le, melyek oly uigyságuik vo'-, tak mint az embernek feje, ezek pedig vasszjuüek és büdös kénköves szaguak voltak; ozek'i 'k egyike a diósgyőri várban tartatott emléke'.e

:jj k okáért, négy pedig Billassa Z igmond ur állal Fer dinánd királynak küldetett B-ciben.,,— A „Hasznos Mu'atságok" (1824. Második félesztendö 218.1) S . ttm iron( mg 12-én) volt láthnó egy közel explodált „tüzes golyóbis vagyis futó c illag. Lobogó és habzó s czikk czakkos tüze apró szikrákat hintett. A. horizon fölött 30 grádusnvira tűnt. fii; végre sárkánv figurává válott " Ug/anazoi évben: „Nemes .So mogy Vármegyében Mircziliban is láttak mintegy 30 tzan Levegőbeli Tüneményt, melly 7 óratói egész 7V2 óráig látszott ós ped}g nyári napkelet felé, Kzdete villám forma volt, majd 10 minutumig látni lehetett amint forduló kasza foimira vál'ozván, lassanként elenyé-Z'tt. A „Ha zai ós Külföldi Tudósítások" (1820 258 1.) olvassuk: „A mult h'íten szerdán Komáromban esiye 7 órakor ritka tünemény jelent meg a levegőben ; mert két tüzes golyóbis ellenkező részekről össze fu.ván, egymást pattanással emésztette el, ós tüzét kissebb nagyobb szikrákban szórta szét " Ezeken kívül számtalan esetet találtam feljegyezve a nép babonás hitévej keserve. A régi korjegyzetek is egybehangzóan meg

jrveznek abbin, hogy a hullás iranya * föld deleipon'jai fdé leggyakui ib tk s hogy a tejút mintegy halárt képez, mert az annak k deli oldal in fel tinó meteorok keletre, a uyugoti o dalon levők kivétel nélkül a d elk deti iranybau tűnnek el. A f évi augusztusi csillaghullás maximuma 9 —lüke, mikor a fold a Perseidák rajával találkozik. Hazánkban az ujabb időkben igen jelentékeny neteorhullás volt: 1852-ban Mező Midara'son ; 1857-ben Kábán Debreczen mellett ; 1859 ben Kákován Oravicza vid 'kén; 1866 ban Ungmegyében egy 6 mázsás lebkövet találtak ; de Normandiab in vi!ó-ágos rrjeteor eső is ese;t (1803. ápr 20.) Jamaikában álli ó'ag 200, sőt Kanadában egy 300 m Herm ízsányi meteorkő is találtatott. Varknyi Béla.