Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-05 / 62. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csab?, i897. Csütörtök, augusztus hó'. 5-én. 62. szám. BEEESHECrT ZLONT POLITIKAI es VEGYESTAH fALMU L.AF. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 az. (Zzsilinszky-féle ház) hovi a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap es csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 6 forint. — Fél |vre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ara ö Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. I Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. Nyári gondolatok a télre. Gond, kétség nyomja a magyar gazda lelkét: az 1897. esztendőt nem fogják a boldog esztendők sorába irni. A helyzet kritikus állapotát jelzik azoti kormányzati intézkedések, melyet a nagy, általános, országos csapások láttára a kormány maga kezdeményezte, liogy t. i. a mélyen sújtott földmivelő­uép és birtokos osztály terhein, ameny­uyire lehet, könnyit. Nálunk Békésben is adófizetési ha­lasztások engedélyezésére vannak uta­sitva az illetékes hivatali közegek. De jól moudja, a ki igy jellemzi az egyéb­ként helyes intézkedés jelentőségét: az csak egy szalmaszál a fuldokló számára. Csekély vigasztalás soknak, hogy a buza ára állandóan javul, mert a jó gabonaárakkal válik evidenssé, hogy helylyel-közel — nem mondjuk nálunk, bekövetkezik az inség, bekészönte­nek a nélkülözések napjai. A panasz általános. A tudósok és természetvizsgálók, meszszelátók nél­kül is tapasztalják, hogy néhány év óta átalakultak a mi légköri viszo­nyaink. Mind szélsőségesebb lesz az idő. A mult télen napsugaras őszi na­pok, most nyáron a tropikus hőség mellett télideii zimankós napok. Ez a szélsőséges időjárás letorolja a remé­nyeket s a czivilizáczió hasztalan nyitja meg a keresetnek ezer, meg ezer forrását; hiába épülnek rengeteg gyárak, vasutak termékeinknek ; hasz­talan teremtünk uj és uj piaczot, a baj ismét íölfakad és általános socialis kérdésekkel küzdünk. A föld hálátla­nabb, a verseny szívósabb, az igények óriásiak. Tessék e küzdelemben bol­dogulni. A kis ipart öli a gyáripar, a gaz­dák igyekezetére ráfekszik rengeteg súlyával a börze és a becsületes mun­kát legyűri a szédelgés. És szembe vannak állítva az osz­tály érdekek. Ha egyiknek szomját eloltják, ha egyiknek követelését ki­elégítik, száz és száz ezer torok hal­latja jajszavát, panaszos beszédét. A soczialis kérdést mi állitja elő ? Szinte eszébe jut az embernek azt a barbár eszmét fölvetni, nem kell-e az ember-rengeteget ugy irtani, mint a rendes üzemben lévő erdőt szokás ? A hadviselő régi idő néha liarmincz esztendeig végezte ezt az emberrit­kitás munkáját; mi szurony-piramiso­kat rakunk le, hogy védjék bőrünket és milliárdokat kell előteremteni a földnek és ember kéz munkájának, hogy a védelem költségeit viselni tudjuk. A földkerekség miudeu zugát do log , kizsákmányolás alá fogja a kul­tura s előáll a probléma, hogy mi lesz az emberiséggel, ha a folytonos használat felélte az ember-fönntartó anyagokat. Hiszen tudományos buvár­lattal \ ált bizonyossá, hogy az alföldi szűz talajok folytonosan veszítenek termőértékükből Mi lesz akkor? Ezek azonban távolabbi kérdések. De mi lesz legközelebb ? Megbirja-e az ország a hét sovány esztendőt, ha mondjuk, az következnék ; ha Pliarao álma újra teljesülnék ? Sötét gondok ezek. Egészen uj kérdéseket vet felszínre s megakasz­taná a haladást, vagy a fegyver pira­misokat mozdítaná meg. Mert a népek liarczi kedvét vagy a nyomor, vagy az öntelt jóllét táp­lálja. Az arad-békési ág. h. ev. esperesség közgyűlése. Eredményekben gazdag, lefolyásában lélekemelő gyűlést tartott «/. ifjú arad­békési ág. ev. esperesség Mezőberényben. A gyűlésre annak kiváló felügyelője, Zsi 1 i n s z k y Mihály államtitkár, előbbi dispozicziói'ól eltérően megjelent, meg­szakítva n gy hivatalos elfoglaltsága ügyeinek végzését, a tanácskozást az ő ismert tapintatával vezette, megnyitó be­szédével kiváló fontosságúvá tette a köz­gyűlést és messze időkre emlékezetessé. A gazdag tárgysorozatról az alantabb levő tudósítás bőven tájékoztat. A fogadtatás. Az államtitkárt, a ki hétfőn délután Csaba felől érkezett, díszesen fogadták A herényi pályaházban sokan várták s midőn az egyik első kocsiosztályból le­szállott, éljenzés harsant föl. Iij. J e szenszky Károly fogadta szives isten­hozottal, mire a: államtitkár visszhangul hasonló melegséggel válaszolt. A középületeken ós magán házakon lobogók hirdették Mezőberény ünnepét; de szép fogadtatás volt, különösen a má sodik kerületi paplak előtt, a hol a hi vek nagyszáma varta, köztük ötven fe­hérbe öltözött szép leányka, élén Kövér Ilona és Kuczián Gizella, a kik igen szép csokrot adtak át a meglepett állam­titkárnak. Az egyház érzelmeit Hegedűs Mihály felügyelő tolmácsolta, meleg kö­s?önetet fejezve ki, hogy az államtitkár elfoglaltsága daczára szakított magának időt s a községet kitünteti. Zsilinszky Mihály kifejezést ad annak, hogy nem jött idegen helyre, itt ot hon óm magát. Sikert kiván a tanácskozásoknak és a személyének jutott kitii itet^st köszönet­tel fogadta. Utána, a köz-ég nevében Braun J. főjegyző üdvözölte, mire a felügyelő válaszolt. Különösen megható volt az agg Jeszenszky Károly nyu­galmazott lelkész üdvözlő beszéde ; kinek szavaira az államtitkár hasonló meleg­séggel felelt. Di- után az egyes bizottságok ülé­seztek és előkészítették az ügyeket. A sryámuiiózet elnökö&ködésétől Fábry ispán táviratilag kérte fölmentését, kit \>. elnöki scéken Zsilinszky Endre di'. helyettesitelt. A közgyűlés. Hót órakor a templom ércznyelve szólított a gyámintézeti istentiszteletre. Szeberényi Zs. Lajos volt a szónok a ki Máté evangeliuma 12. részét válasz­totta elmélkedese tárgyául ós valóban a naphoz méltó, nagy szónoki sikerrel elő­adott be.-zédoi mondott. Az istenitisztelet végeztével közgyű­lési teremmé alakült az istenháza s mindenekelőtt az esperességi felügyelő Zsilinszky Mihály magasröptű elméi kedésének szolgált helyéül. Sajnálattal a beszédnek csak vázát mutathatjuk be, de ebből is képet alkothatnak maguknak, milyen frappans módon lepte meg a köz­gyűlés hallgatóságát a gondolatok tö mörsége, szabatos szónoki formája és a szónoki készségnek a« a ritka adománya, melylyel az elnök rendelkezik. A beszéd bőkivonatban a következő: Minél kevesebb reményem volt arra, hogy itt megjelenhetek, — kezdi beszó dét — annál nagyobb az örömem, hogy a nehézségek legyőzése után üdvözölhe­tem az arad békési esperessóg tagjait. Nem kételkedem abban, hogy buzgalom mai és tapintattal fognak részt venni az esperességi gyűlés tagjai a tanácskozá­sokban. Nem is akar prejudikálni a ho­zandó határozatoknak, de el nem hallgat­hatja, hogy közéleti tényeinkben az egy­házi vonatkozások elmaradnak. Meg van győződve, hogy társadalmi életünk hul lámzásai jobban megorvosolhatok lenné­nek, ha az egyházi szellem nagyobb jelentőséget nyerne. A vallás segítő esz­köze nélkül nem lehet az egészséges haladás utján maradni. Örök dicsősége a protestantizmusnak, hogy még a politikai mozgalmainkat is irányította és megala­pítója lett a társadalmi rendnek, a de­mokráciának. A tudomány korának ne­vezzük az időt; hangoztatjuk, hogy az ész korszakában vagyunk, de meg van győződve, hogy az ész önteltsége, ha a vallás hatásából veszít, nem teszi sem „BékésmegyeiKözlöny"tárcája. Levél Siófokról. — A „Békésmegyei Közlöny"-nek. — T. Szerkesztő ur I Elutazásomkor a vonaton elég meggondolat lanul azon köny nyelmü Ígéretet tettem Önnek, hogy a siófoki fürdő-szezon érdekesebb jelensé geivel lapja t. olvasóit fürdőlevél alak­jában megfogom ismertetni, már csak azért is, hogy az Ön lapja se szégyen­kezzék a többi saját külön tengeri für dőlevelezőkkel büszkélkedő társai előtt. Csakhogy igérni könnyű, de meg tartani nehéz, főleg Siófokon, mert itt annyira el van az ember a semmitevés sel foglalva s annyi dolgot ad a dolog talanság élvezetének lehető legalaposabb kiaknázása, hogy a levélírás biztató gon dolata c.-ak napokig tartó halogatás ós készülődés után ölt testet ós akkor is csak egy fürdőző századvégi nimfáktól átkarolt levelezőlapnak szükkeretü hát lapján még szűkebb szavú sorokban. Le­gyen áldott a feltalálója 1 No de Ígéret szép szó, én hátbevá­tom, már csak azért is, hogy máskor is utitársammul..szegődjék. Egyet azonban ígérjen meg Ön is, azt t. i. hogy a jövő al kalommal a paprikást én eszem meg. Leirok tehát egyet-mást a szép SiófoKról, mely nem sok idő multán világhírű ten­geri fürdővé növi ki magát. Nem akarom a fenséges Balatont szépségével, üditő habjaival, zugó hul­lámverésével olvasóinak felfedezni, hisz hányan ismerik azt közülök s hányan élvezték is már ? ! En csak azt érzem mikor a Ba­laton partján sétálok, hogy önkénytele­nül variálom a nagy költő szavát, hogy : „Mit ér az Alföld, mit ér a fenyves, a hegy nekem, tengert kiván, Balatonért ver szivem." Minden erkező siófoki fürdő vendég első tekintete a szép tóra esik. Oly sze rencsés Siófok fekvése, hogy a vonat a Balaton legesleg közelségeben halad, ketté választva a várost a teleptől — Fürdőtelep a Balaton partján 1 Alig van magyarországi fürdőhely, mely szépségével, comfortjával a 19 ik század felcsigázott igényeinek ugy meg tudna felelni, mint a siófoki fürdőtelep Ha a fürdővendég a telepen regge lijót, ebéd vagy vacsoráját, ez utóbbit villanyvilágítás mellett s azzal pénzének egy jó részét is elköltve, gyönyörködik a Balaton háborgásnak indult tükrében, menyei élvezetben részesül s minél nyűg talanabb a Balaton, annál nyugodtabb az ő lelke, mert csak a háborgó hullá­mok hozzák meg az ő pompás élvezetét. Tudom, arra kíváncsi mindenki, a ki még tengeri fürdőben nem volt, hogy milyen ott a fürdés ? A fürdő közös. Együtt fürdik itt a telt és kevósbbé telt idomú leányok gár­dája, a sovány anyósok és terjedelmes matrónák ; velük együtt az ősz és a ko pasz urak, blasirt csontvázak és a teli­vérü ifjak, (csodálatos, ezek mily kevesen vannak), aggok és gyermekek mind egy nagy csoportot képezve. A Balatonba vannak építve a kabinok. Egyik oldalon a nők, a másikon a férfiak számára. A rők részére aránylag kevés a kabin ; van is reá vadászat kora reggeltől, esti hét óráig. A sportkedvelő közönségnek e va­dászat egy oly nemét nyújtja, mely lát­ványosság, érdekesség ós izgatottság dolgában jóval többet nyújt a közönséges sportnál. Azt látni kell, hogyan tömörül a száz és száz szép asszony a kassához, s ott nem eresztik be, kimondva a le­sújtó szót : „Nincs kabin." Átugorják a korlátot, s erővel betörnek, háborognak, mint a Balaton, néha még az érzéke­nyebb, idegesebb része könyekre is fakad. Négyen, öten is vannak egy kabinban, szívesen szorulnak, csak hogy mielőbb élvezhessék a pompás, jó vizet s el ne mulasszanak esetleg egy-két hullámverést. A' kabinból kijőve, sürü tömegben lepi el a közönség a fürdőzésre kijelölt terület egész vonalát s közvetlenül a Balaton szélén, a hová már elhömpölyögnek a hullámok végső fodrai, padok vannak, a honnan fürkésző szemekkel lesik, vájjon meglehet-e ismerni a vízben szárazföldi ismerőseinket ? Ez a szabadfürdós Siófok legnagyobb előnye. Balatonfüreden kosarakban, üszó­dákban lehet csupán fürdeni a nem úszóknak, jól úszók sem állhatnak talpon, mert mély a viz és nagyon hideg. Füreden a Balaton völgyben fekszik, beárnyékolva magas árnyas fáktól, melyek felfogják a nap meleg sugarait, ennél fogva a talaja sáros, mig Siófokon a Balaton szabadon van, vize melegebb, 100 ctm. mélységű és talaja homokos. Jó időben a viz elér 20—23 hőfokot, esős időben 14 fok. A fürdésnek rövid ideig kellene tartania, de rendszerint mindenki tovább van bent a negyed vagy félóránál. Nem lehet egy könnyen megválni a Balatontól. Néhány hatalmas hullámverés, melyet a háttal fogunk fel, egy pár merész ugrás a felónk tornyosuló hullámhegybe ós jótékony zsibbadás járja át a testet, a mely üdi tőleg hat a kifáradt idegekre. Nincs érdekesebb látvány, mint ba a hömpölygő hullámhegy az ezer ós ezer fürdőző feje fölött átcsap és néhány má­sodperczre maga alá temeti a zsibongó, mozgó,ugrándozó tömeget, mintha örvény nyelné el a sok fürdőző syrónt, hogy rövid időre rá mindegyik egy újjászüle­tett Vónusként emelkedhessék ki a taj­tékzó hullámokból. Hogy ezek a hüs hullámok nem egy férfi szivét gyújtottak már lángra, arról sokat regélnek a balatoni fürdő krónikái és okmányszerüleg be van bizonyítva, hogy a házasságok nemcsak az égben ós a börzén, hanem a vízben, a tenger ben is köttetnek és pedig minden utóla­gos tengeri betegség nélkül. Franczia, német hang üti meg fü­lemet, alig értem a habokkal versengő csacsogását a sok szép, fogyatékos öl­tözetű asszonynak, csak édes kaczagását, vijjongó sikoltozását. A magyar hangok jól eső rytmusát a legtöbbet, sőt általán azt hallani. A magas arisztokrátia, az alföldi ibo­lyák ós a lipótvárosi rózsák, hüvelyükből kipattanók, édes harmóniában egyesülve virágos kertet varázsolnak a vizbe. A fürdőigazgatóságra, a magas zene ós gyógydijjon kívül nincs panasz. Van itt minden, sok pénzért, szép szóért min den kapható. Különösen a gyermekekről van gondoskodva. Játszhatnak, ugrálhat­nak kedvök szerint. Hangverseny, szín­ház mindennap, budapesá mü/észek ven­dégfelléptóvel. Kell-e még több ? De tessék elhinni, mind ezt fölül­múlja az a pompás látványosság, melyet a telepi korzón miaden este 7—9-ig a tarka, szép toilettek nyújtanak. Az idő változása szerint látni itt téli, nyári, őszi, tavaszi toilletteket. A nyári színekben legkedveltebb a piros, zöld ós a lila. A kalapok mindenféle szinüek, de többnyire fekete bársony tollakkal és sok virággal díszítettek. legtöbb amazon-kalapot

Next

/
Oldalképek
Tartalom