Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-29 / 60. szám

merész északsarki léghajó utazó, Andrée szerencsétlenül járt. Csaba közgyűlése. Bár nyakig vagyunk a szigorú munkaidőben, mind a mellett szép számba gyűltek egybe városatyáink a hétfői városi közgyűlésen, melyet az elöljáróság épen a nagy munkaidőre való'tekintettel szán dékosan hivott egybe e hó végére. A tárgysorozatból a négy községi iskola felállítása, a községi orvosok fizetésének szabályozása, községi ovodák épitése tárgyában kiadott felsőbb rendeletek, valamint a 160000 frtos kölcsön felvétele s a szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában tett elöljárói jelentések emelkedtek ki fontosságuknál fogva s tényleg csupán e tárgyaknál merült fel nagyobb diskusszió, melynek során a képviselet kimondotta, hogy községi ovodak további felállítására nem kötelezhető, — megfelelőleg javadalmazott orvosainak fizetését nem emeli, egynél több ovodát ez időszerint nem építhet s a 160000 frt kölcsönt nem a pesti hazai első takarékpénztártól, hanem mint előnyösebb aján lattevőtől, a magyar kereskedelmi banktól veszi fel. # M a c z á k György biró üdvözölóse után az elöljárók havi jelentése az adóbehajtás eredményéről, a pénztárak véletlen vizsgálásáról, a kórház és szegényápolda ügymenetelérői s a népmozgalomról minden vita nélkül tudomásul vétetett. Községi iskolák ügye. K o r o s y László főjegyző bemutatta a vármegyei közigazgatási bizottság határozatát, a mely a községet — az eddigi iskolák mennyiségének elégtelensége miatt 4 községi iskola felállítására, ha a község szokott jövedelmei a felállítás költségeit nem fedeznék, megfelelő államsegély igénybe-vételére utasítja. A tanács azon szempontokból, hogy az egyházaknak, mint iskolafenntartók nak jogait ez iskolák felállításával érinteni nem kívánja s hogy a közigazgatási bizottság jelzett határozatában mivel sem indokolja a négy községi iskola felállításának szükségét, a község pedig a négy iskola felállításával járó költségeket viselni nem képes s végre, mert a község iskola felállítások körül elmenne azon legmesszebb határig, melyre a törvény kötelezi, nem hozza javaslatba a határozat végrehajtását. Szeberényi Zs Lajos elfogadja a tanács javaslatát, de kibővíti azzal, hogy a közigazgatási bizotságnak respektálni kellett volna az egyháznak, mint iskolafenntartónak, autonom jogait s első sorban az egyhazat kellett volna felszólítania az iskolák szaporítására. A közgyűlés a tanács javaslatát Szeberényi felszóllalásában foglaltakkal ki bővítve, határozattá emelte. A második ovoda. A vármegyei közegészségügyi egyesület memorandumot nyújtott a közigazgatási bizottság elé, a községi orvosok fizetésének szabályozása tárgyában. A vármegye törvényhatósága a memorandumban foglalt alapelvek figyelembe vételével akként intézkedik, hogy a köz ségek orvosaik törzsfizetésének minimumát 600 frtban állapítsák meg, részesít sék őket megfelelő lakbérváltságban, esetleg természeti lakásban, léptessék életbe az orvosok fizetésénél az 50 frtos ötödéves korpótlókot, ugy azonban, hogy az orvos fizetése az 1000 frtot meg nem haladhatja. Az orvosi látogatási dijak is megfelelőbben szabályozandók. A tanács, tekintettel arra, hogy a községi orvosok megfelelő fizetésben részesülnek, miután a törvény az or/osi állást olyannak nem jelzi, mely törzs fizetésen kívül lakáspénzzel is dotálandó, miután a törvény semmiféle községi tisztviselői állásnál nem irja elő az ötödéves korpótlékot s miután végre a községi orvosok látogatási dijai csak nem régen az itteni igényeknek megfelelőleg lettek megállapítva, az eddigi állapotot fenntartani javasolja. Kulpin Dániel hivatkozik a községi orvosok teendőinek megsokasodására, az élet igényeinek fokozott emelkedésére, bár nem tagadja, hogy az orvosok fize tése minimumának megállapításában némi túlzás mutatkozik, mindamellett legalább annyiban kéri az orvosok testületének kérelmét teljesíteni, hogy a község or vosainak az ötödéves korpótlékot adja meg. K o r o s s y László — miután a törvény ilyet nem ismer — ellene van a korpótlóknak ; már akkor inkább belemegy a törzs-fizetések emelésébe. A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az orvosok fizetése. A község annak idején jelentést tett a közigazgatási bizottsághoz, hogy miután anyagi helyzete nem engedi, ezidőszerint nincs abban a helyzetben, hogy egynél több óvodát építtessen; erre a közigazgatási bizottság előterjesztett határozatában konstatálja, hogy a község az e téren mutatkozó kívánalmaknak egy óvoda felállításával korántsem tett eleget s utasítja a községet, hogy a második községi óvoda felállítása iránt intézkedjék, ha pedig az óvodát saját erejéből felállítani nem képes, vegye igénybe az államsegélyt. A tanács azon javaslatot terjeszti elő, hogy miután viszonyai s jövedelmének kutforrásai annyira nem változtak, hogy egy második óvoda felépítésének költségeit viselhetné, a közigazgatási határozatnak ezidőszerint a község eleget nem tehet; ha azonban a község háztartása javul, a község maga teszi meg a kezdeményező lépéseket a második óvoda felépítése iránt Egyben jelenti az elöljáróság, hogy miután a községi óvo dának bérházban való elhelyezése nagy költséggel jár, puhatoló eljárást folytatott. arra nézve, nem volna-e hajlandó valamely magánóvónő községi segély mellett nyilvános óvodát tartani ? Mind a mai napig azonban eredmény nem mutatkozik. A tanács javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A 160.000 frtos kölcsön. Előterjesztetett Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata, a mely szerint a pesti első hazai takarékpénztártól 160000 frt kölcsönnek 96-os árfolyam ós Va % közvetítési dij fizetésének feltétele szerint leendő felvétele engedélyeztetik. Időközben azonban sikerülvén a magyar kereskedelmi banktól ezen kölcsön folyósítására kedvezőb ajánlatát beszerezni, a mely szerint ez utóbbi pénzintézetet hajlandó a 160000 frt köl csönt 96"25 árfolyam mellett, közvetítési dij számítása nélkül folyósítani — a tanács azon javaslatát terjeszti elő, hogy az első hazai mellőzésével a magyar kereskedelmi bank ajánlata fogadtassák el, mert ez utóbbi pénzintézet ajánlata 50 esztendő alatt csak tökében mintegy 6000 frt megtakarítást jelent. H a a n Béla nem fogadja el a tanács avaslatát s nem látja előnyösnek, hogy más intézettől, mintáz első hazainál vétessék fel a kölcsön, a hol a község eddigi kölcsönei konvertáltattak, mert ha most a 160 ezer frtos kölcsön a keres kedelmi banktól vétetik, később e köl csőn konvercziójánál számtalan oly bo nyadalmak kerülhetnek felszínre, melyek a községre sokkal terhesebbek lehetnek, mint az a csekély külömbözet, melylyel a pesti hazai ajánlata kedvezőtlenebbnek mutatkozik. S z a 1 a y József osztja H a a n Béla felszóllásának azon részét, hogy a kölcsön a pesti hazai takarékpénztárnál vétessék fel, de megkeresendőnek találná a pénzintézetet, hogy a kölcsönt a ke reskedelmi bank kedvezőbb feltételei szerint folyositsa. K o r o s s y László előterjeszti, hogy a pesti hazai már egy ízben megkeres tetett, hogy kölcsönét olcsóbb feltételek szerint utalványozza, de az igazgatóság a község e megkeresését ridegen visszautasította. Kedvezőtlenebb a pesti hazai ajánlata a kereskedelmi bankótól azonban azért is, mert a kölcsön biztosítását oly formák betartásához köti, melyek a kölcsönnek nála leendő felvételét lehe tetleniti; ezek : miniszteri jóváhagyás s hogy ajánlata érvényességét 60 napi idő hoz köú, melv idő alatt a kölcsönügylet előzetes kellékeit beszerezni képtelenség. Haan Béla másodízben csak azért szólal, hogy konstatálja, miként a hazai közlött formai feltóteleiben nem lát nehézséget, mert azok a törvényre való hivatkozás mellett könnyen eloszlathatok ; sokkal nagyobb nehézség a tanács javaslatának elfogadására azon körülmény, hogy a törvényhatósági bizottság a 160 ezer frtos kölcsön felvételét csak a be jelentett feltótelek mellett s csak a bejelentett pénzintézettől, tehát a hazaitól pan, ruha, udvariasság, sőt púder, glicerin, festék, alakoskodás, vagy más egyéb. Bocsánat, hogy ón most mindezekre a kendőzós bélyegét sütöttem. Igaz, hogy a kendőzés kendőzós marad, akármivé! takargatjuK, szépítjük magunkat, de te kíntettel a „kendőzós" szó gúnyos voltára emiitjük hát e müveletet kevósbbé szem és fülsértő néven, mondjuk, hiszen egyre megy, szépítésnek, csinosításnak. Az elmondottak utan, ugy vélem, a csinosítás szükségét tovább bizonyítani fölösleges. Csinosítás nélkül el nem lehetünk, ezt mai tarsadalmi életünk egyenesen megköveteli Nem is a csinosítás, hanem annak szertelensege érdemel erős megrovást. A férfi szertelenségére ösztökélő hajlamát féken tartja a szokás, mely igénytelen, egyszerű, kevéssé módosuló hajviseletre és ruházatra utalja. A szokás pedig nagy ur, a ki ellene vét, menten nevetségessé válik. Kegyelmesebb a szo kás az asszonnyal szemben, ez a világ minden színében pompázhat, ruhája alakját széltében hosszaban módosíthatja, haját konytba tűzheti, fonhatja, bonthatja . . . persze, a mindenkori divat korlátai között. A divat pedig, ez a rövid eletre kárhoztatott szokás, a hogy az asszo nyokkal szemben illik, udvarias és uralkodása idején, a legfurcsább viselettől is elhárítja a nevetségesseget. Lehet., hogy az ón szavam is kiáltó lészen a puszta ban, de azért csak, a jó ízlés nevében prostestálok a zsarnok franczia divat ön kénykedese ellen. Nem érem föl észszel, miért kell a magyar asszonynak Parisból megtudnia, mi tetszik voltaképpen neki, miért kel) a magyar szépsegnek franczia divatpórázon vergődnie, miért kell neki valami hóbortos párisi mesterlegény együgyü ötlete miatt egyszer fehér parókát, másszor fodros fürtöket, majd csigába sze dett hajat, kontyot, sziniugy krinolint, szűk szoknyát, bugyos ujjat, vagy kakadutaréjos ruhát viselni. Hat a mi asszonyainknak nem volna magukhoz való jóizlésük ? Hát annyira gyámoltalanok, hogy a franczia tailleur esza nélkül egyetlen öltözet ruhát seai tudnanak megterem teni ? Higyje a macska. A szép magyar asszony olyan sajátos szépség, hogy az idegen, hozzá nem illő viseletre kényszeríteni kegyetlenség. A szép festményhez ugyancsak válogatjuk a megfelelő keretet . . . s csupán a természet remeke, a szépséges magyar asszony ne érdemelné meg, hogy különös szépségéhez szabják a neki illő magyar divatot. Nem is olyan régen, volt már egyezer magyar divat, ahhoz kapcsolhatnak, módjával, a jövendőbelit. A csinosítás gondját szépeink nemcsak a viseleletre, hanem testükre is kiterjesztik. Ki venné rossz néven, ha valaki testi hibáit leplezgeti előtte, . . . a tesibőr szépítése, az mar más, azon sokan megütköznek. Könnyű annak, kit üde, ró. sá-', ^ima, bársonyos, szép bőrrel áldott meg az ég Annak a testbőr tisz tántartásan kívül egyébbel törődnie nem kell s nem is szabad ; mert vétkeznék saját maga az ég ellen is, ha nem érné be a szépséggel ós kárhozatos kézzel P ritka adományt, bármi szer révén fokozni akarná. Nehéz azonban annak, kinek eb ben-abban hijja van, kinek bőre fonynyadt, színben kirivó, ránczos, érdes. Türje-e a fogyatékosságot, vagy se gitsen magán ? Ez a nagy kérdési Ezt a kérdést pedig mindenki másként iparkodik megoldani. A külföldön az asszonyok nem ijednek vissza a ken dőzéstől, Francziaországban, Olaszországban, Spanyolországban erősen festik az arczukat, korrigálják szemöldök.)ük ivót, pirosítják ajkukat. Minálunk hái'isten a jó izlós nem engedi meg altalánosságban a természetnek ilyen korrektúráját. A magyar izlós szereti a természetességet és élvezni tud]a annak zamatját. S elvégre — igy okoskodunk — a leg mesteribb módon szépített arcz sem pótolja a termeszetadta még oly fogyatékos szépséget, a melynek még azonkívül megvan az a nagy előnye is, hogy őszinte. ÍI külföld kendőző divatját tehát nem kövelik nálunk, s ne is kövessék, nem való magyar asszony arczára se fehérítő se pirosító Legyen az arcz szent ós érintetlen a maga teriné.-zetadta lágyságában, szinében, hamvában. Ne avatkozzék az arczbőr esztétikájába a gyógyszertár. A szépítésnek fő.-zibálya : kerüld a feltűnést! Ehhez képest, mint mondtam, a testbőr látható részei tartsák meg a természetes szép bőr jelenségeinek, a hajviselet ne legyen mesterkélt, s a sze góny szinü ruházat a természetes szép termet körvonalait mutassa. Az asszonyszépség hatásos nyilvánulá-á:\ak van még egy kelléke, s az, hogy viselete az őt környékező hatással összhangban álljon. A kinai szépségnek a kínai, a spanyolnak a spanyol, a töröknek a török, az angolnak az angol viselet, azért áll legjobban. A c-apodár franczia viselet egyikükre sem illik, ha magukra öltik, lesir róluk. Különben is veszedelmes az a francziáskodás, óvakodjanak tőle az asszonyok, okuljanak a férfiak sorsán, nehogy őket is, szóles e világon, kétsógbeejtőn egyforma köntösökkel torzítsák el. A töb bi nemzet hadd bajlódjék maga a franczia járvány ellenében, mi csak a magyar asszonyszépsóget óhajtjuk kiragadni belőle. . Édes hazánk minden szép asszonya magyarvoltának köszönheti ékességét. A magyar szépség magyar földön terem, c-upán itt virul. Körüle minden magyar, c-upán ruházata idegen. Nem jól van igy. Magyar asszony magyaros szép ru hábin . . . természetes, kívánatos ez volna. Magyar szép-ég csakis abban ragyoghat méltóan, csakis abban fejtheti ki sajátos pompáját teljesen. Pusztuljon az idegen toll, múljon el szép asszonyainkról a bántó idegenszerűség 1 Miklós, j engedélyezte felvenni s ezen engedélye — ha a kereskedelmi bank ajánlata fogadtatnék el, — előzetesen módosítandó lesz, a mi csak az őszi törvényhatósági közgyűlésen volna elérhető. K o r o s s y László ujabbi felszóllalása szerint a törvényhatóság nem azt hagyta jóvá, hogy a 160 ezer frtos köl csönt a pesti hazaitól vehetik fel, mert a pénzintézet a kölcsön felvételének engedélyezésénél döntő nem lehetett ; nézete szerint az engedély csak arra szóllott, hogy a 160 ezer frtos kölcsön a bejelentett feltételek szerint felvehető. Ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a kölcsön kötvénynek jóváhagyási záradékkal leendő ellátására az alispán a közgyűléstől felhatalmazást nyert. Indiscréciót lát abban, hogy pénzintézetek ajánlatait egymásnak küldözzék. Konversionális bonyodalmaktól nem fél, mert azok fel nem merülhetnek. Ajánlja a tanács javaslatát elfogadásra. A közgyűlés a tanács javaslatát nagy többséggel határozattá emelte, ehhez képest a 160.000 frtos kölcsön 96-25 árfolyam mellett a pesti magyar kereskedelmi banktól vétetik fel. Iskolák költségelőirányzata. Az elöljáróság bemutatta az államilag segélyzett községi polgári leányiskola, a község által fenntartott ovodák, a községi tanyai iskolák, valamint az alsófoku ipar ós kereskedelemi iskola 1896-97 tanévi jelentését, valamint ezen tanintézetek jövő tanévi költségvetését. A mult évi jelentések minden egyes tanintézetek fokozottabb fejlődéséről emlékeznek meg. A költségvetések, az államilag segélyzett községi polgári leányiskolánál évi 1345 frt, az ovodáknál 1690 frt, a tanyai iskoláknál 3550 frt, az ipariskolánál 2196 frt 13 kr, a kereskedelmi iskolánál 810 frt 5 kr. évi községi hozzájárulással elfogadtattak. Vita csak az ipariskola költségvetésénél merült fel, a hol Korén Pál, a hitoktatók 25 frt tiszteletdiját a teljesítendő nagy munká latért aránytalanul csekélynek tanálta, s e tiszteletdijakat fejenkint 10 frttal felemelni kívánná; az igy származó költségtöbblet a rendkívüli rovatban a költségvetés összegének felemelése nélkül fedezését nyer. Fejér Béla nem tartja helyesnek a költségvetés megbolygatasát, épen azért, mert a kívánt csekély többlet a költségvetés rendkívüli rovatánál amúgy is kikerül ; hanem az iskolaszéket tartja utasitandónak, hogy a rendkívüli rovatát első sorban a többletek pótlására használja fel. Ivocziszky Mihály elfogadja Korén Pál javaslatát, de a költségvetést ily irányú átdolgozás végett kiadná az iskolai bizottságnak. A közgyűlés a hitoktatók fizetését a megtett indítvány érdemében 10—10 frttal felemelte s az iskolaszéket utasítja, hogy e többletet a költségvetés rendkívüli rovatából fedezze.Egyben a polgári leányiskola emele'i folyósóját beüvegeztetni s az utczai bejárat földszintjét leereszteni határozta a közgyűlés. Az uj szervezési szabályzat. A közgyűlés egy korábbi határozata folytán utasította a tanácsot, hogy a községi szervezési szabályrendeletet a módosítások hozíájegyzésével nyomissa ki s a képviselőtestület tagjainak előzetes tanulmányozás végett küldje meg. EÍ megtörténvén, a közgyűlés a tervezett módosításokat a tanács előterjesztése értelmében elfogadta. E módosítások közül nevezetesebbik, hogy a személyzet egy sagéd-mérnöki, egy adótiszti, 2 hajdúi, 6 külső lovasrendőr s egy vágóhid-takaritói á'lással szaporodik s hogy a közsági 4 irnok évi 400 frt fizetését Moczkovcsák jegyzőnek a lanác-s előtt tett indítványa folytán, fejenként 100 frttal felemelte. Apróbb ügyek. A közgyűlés a tanács javaslata folytán előterjesztést tesz a belügyminisztériumhoz, miként a gyámpánztárt terhelő összes adókat 452 frt 80 krban, a gyámpénztári tartalék alapból utalványozza ki. A tnnáes előterjesztése folytán, hogy a nyitandó sugárul kérdése megközeli tessék, az Áchim András féle háznak 4000 frttal leendő megvételét, melyért a tulajdonos 6000, illetve 6500 frtot kért — elhatározta. A Jaminában gyógytár felállítása iránt beadott két rendbeli kérvényt az egészségügyi bizottság és a tanács elfő gadása mellett, a közgyűlés elfogadta. A terményraktár vállalat, az apáczai vasút segélyezése tárgyában hozott köz ségi határozatok jóváhagyásáról szóló törvényhatósági bizottsági határozatokat a közgyűlés tudomásul vette. Kisebb fontosságú kérvények letár gyalása után a közgyűlés 11 órakor véget ért.