Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-23 / 102. szám

A lisztiszék ulán a képviselőtestület egy nyúlfarknyi rövid ülést tartott, mely nek egyetlen tárgya volt a Kovács Mihály-féle telekvétele. De a képviselet — ingatlan eladásáról lóvén szó, — nem lévén együtt a törvényes számban, azért a 15 nap múlva tartandó közgyűlésre tü zetett e tárgy azzal, hogy akkor a jelenlevők számára tekintet nélkül e telek eladás eszközöltetni fog. — Perczel Dezső Békésmegyóhez. Per c z e 1 Dezső belügyminiszter igen helyes, czélirányos és szükséges rendeletet adott ki a mostani nehezebb gazdasági esztendőben beállható pauperizmus hatósági szeliditésére. A hosszú körrendelet, a mely a napokban jött meg a vármegyéhez, azon panaszokat emeli ki, a melyek az utóbbi időben sürün emlegetettek az iránt, hogy a községek nem szervezik kellőleg aszegényalapotés eziránt a szegényebb községek egyesülése nem történik meg, továbbá, hogy a községek a szegényügyi szabályrendelet megalko tásánál a felebbezések kizárásával ride gen és önkényesen intézik el a lolyamodó szegények kérvényeit. Az idei évben az elemi csapások, a rossz termés és az árvizek fokozottabb mérvben idézik elő a segélyezés szükségét s ennek elhanyagolásából társadalmi bajok is keletkezhetnek. Ezeknél lógva fölhívja a belügyminiszter a törvényhatóságokat, hogy a községi szegényalapok szervezését ellenőrizzók, az egyesüléseket lehetővé tegyék s szegónyügyekről szóló jelentést pontosan bekérjék s azokat szigorúan fölülvizsgálják. A szegényügyre vonatkozólag a télire ezekben adja meg a rendelet az általános direktívát: Egyáltalában épen a jelen rendkívül évre való tekintettel minden irányban erélyesen intézkedjék, hogy a szegények és a segélyre szo rultak a tél folyamán Ínségbe ne ju« sanak AZ intézkedésről a miniszter jelentést vár. Nálunk előreláthatólag kivételes intézkedésekre nem lesz szükség, mert a befolyt jelentések, de az általános tapasztalatok szerint Ínséges ember, a ki dologkf'pes mi ná'unk nincsen ? A kereskedő ifjak egyesülete közgyűlése. A csabai kereskedő ifjak egyesülete már a jövő évben alapítása tiz éves ju bileumát ünnepelheti. Sok tekintetben van erre jogezime. A kereskedő ifjak továbbképzésére ós szórakoztatására igen értékes könyvtárt létesített, több tanfolyamot rendeíett és számos tanulságos ur, az egész udvarom tele van cseréppel. De itt vannak ezek a jó emberek is. S tényleg előáll hét-nyolc ember, kik hittel készek erősíteni, hogy a mint az elboszorkányozott házba léptek s a bo szorkány szót kiejtették, lüstónt felemel kedik valami s hozzájuk vágódott. Egy honvéd-őrmester fejéhez egy fél vöröshagyma, a czigány trógerhez egy vörös csőkukoricza s legérdekesebb egy kávéházi pinczér előadása, a ki szintén kíváncsiságból meglátogatta a boszorkány tanyát, a mint belép, az ajtón elkiáltja magát: — Na boszorkány, gyere ide, ha vagy. Erre a teljesen üres udvaron egy láthatatlan kéztől olyan pofont kap, hogy tesivértk között megért öt forintot. A hatóság, hogy megnyugtassa a kedélyeket, rendőrséget küld ki, kik éjjel megszállva tartják a házat — s mi tör ténik? A belépő rendőrhöz fényes nappal hozzávágódik a házhoz támasztott létra ; a rendőrök jelenlétében a felakasztott lámpa leugrik a szegről s a szoba sarkába helyezkedik el, s végül a vizzel telt kanta odaszegezett figyelmük közben kétszer egymásután felemelkedik s kiönti magából a vizet. (Ugy átszik, nem szereti a vizet.) Szóval, Gyulán boszorkány van. Mindenki találgatja az érdekes dolgok titkát. Természetes, hogy az események szállait egy ügyes kéz dirigálja, de azt merem állítani, hogy abban a városrészben nincsen ötven ember, a ki ne földöntúlit sejtene. A rendőrség nyomoz — ós az eredményt megírom. Egy eredmény már van. Nyolc nap óta ugyanis nincs Gyulán gyermeksirás, ha megmukkan, ott a varázsige : felolvasással az ifjak ismereteinek gyarapítására törekedett. A jelenlegi elnökség ós választmány pedig kettőztetett igyekezettel van azon, hogy az egyesület az alapszabályok előirt üdvös intézkedését megvalósítsa, mire az egyleti tagok folytonos szaporodása és azok érdeklődése is buzdítja. A vasárnap délutáni közgyűlés is ez érdeklődésről győzött meg mindenkit,, mert jóval a közgyűlés megkezdése előtt nagy számban voltak a tagok jelen, a kollegiális viszonyt föntartva, a testületi szellemet erősítve. * Éljenzés közben nyitotta meg a közgyűlést Varságh Béla elnök s kérte a tagoknak a tárgyalásra kerülő ügyek iránt való érdeklődését. Rasofszky Emil titkár olvasta fel az elnökség mult évi jelentését, mely a pénztár és taglótszám gyarapodásáról s a választmány tevékenységéről számol be. A könyvtár 147 kötettel szaporodott, a pénztár álladéka 527 frt. Rendes tag 149, 9 pártoló, 1 alapító, 1 tiszteletbeli Tizenhét átutazó kereskedő segédnek nyújtott segélyt. Ugy a titkári, mint a számvizsgáló bizottság jelentéset a közgyűlés tudomásul vette. Előterjesztettek s elfogadtatott a módositott alapszabály s legfontosabb benne az, hogy a belépő lag egy évig tartozik tagsági dijat fizeti s ha kilépését Írásban bejelenti, a törlés csak akkor eszközöltetik, ha még három havi tagsági diját kifizeti. Kivételt képeznek azok, kik C-abáról végleg eltávoznak. — A legtöbb módosítás stiláris természetű. A jövő évi költségelőirányzat s a megrendelő lapok megáliap tísa után határozatba ment, hogy a választmány könyvvezetési és franczia nyelv tanulására tanfolyamot létesítsen. A tisztujitásnál S i n g e r Emil in ditványára a viszszalépő elnökségnek a közgyűlés köszönetet mondott. Meg-megújuló eljenzés között elnökül Varságh Béla választatott, noha kérte, hogy személyétől tekintsenek el s agi lisabb férfiút válasszanak az egylet élére, de az egyhangú bizalomnak engedett és az elnöki állást elfogadta. Egyhangúlag választattak meg: alelnökké Dócsey József, pénztárnokká D e u t 8 c h Mór. Gondnok leti E n g e 1 Dezső, titkárok Rasofszky Emi , Vas Sándor, könyvtárnokok K u t i Jakab, S i n g e r Emil, ügyész dr. K e r é n y i Soma. A kandidáló bizottság javaslatára választmányi tagokul : Porjesz Miksa, Reisz Hermann, Janovicz Alfréd, Willersein Mór, Fischer Adolf, CsUtg Iznácz, Sin ger Lajos, Szihelszky József. Scbwarcz Miksa, Pollák Mór, Silberstein Izidor, Klein Gusztáv. „Mindjárt behivom a nagy oláhvárosi boszorkányt." Dr. Frankó László, Házassági szokások a pogányoknál. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A hány ház, annyi szokás, a ma gyar példaszó, Es ez valóban igaz is. mert nehéz lenne egy egész országban két oly családot találni, a melyeknek szokásaik megegyeznének. A házassági szokások némely nemzeteknél, különösen pedig a pogányok nál feltűnően furcsák. A rhadameszi berberek Afrikában a házasságot a következőképen kötik : Mi dőn az ifjú elérte a 16 éves kort, meg nősülhet. Ekkor megbíz egy vén asszonyt, nézné meg, hogy vájjon az, a kit neki rokonai és barátai ajánlanak: szép e, ügyes-e, megfog e felelni ízlésének ? A vén asszony néhány hétig a leány minden mozdulatára felügyel. Ha azután kedvezően nyilatkozik róla, akkor az ifjú atyjával vagy testvérével megkéreti kezét. Ha a leány válasza kedvező es szülői is beleegyezésöket adják, akkor a vőlegény ajándékokkal kedveskedik mátkájának. Ezek között az ajándékok között, a ruhaszövetek foglalják el a főhelyet. Néhány nap múlva megkezdődik a lakadalom, mely hét napig tart. Ecen idő alatt a vőlegény arczát sem láthatja menyasszonyának. Hét nap múlva a menyasszony szülői a vőlegény kisérateben elmennek a kádihoz, (bíró) a hol a menyasszony hozományáról szóló szerződést írják meg. Ezután következnek a meg próbáltátások napjai. Fiát napra egy üres szobába zárják az ifjú párt, hol a vőlegény a legtalpraesettebb bókokkal ked veskedik menyasszonyának, ennek azonban vőlegényéhez egy szót sem szabad, szólnia, különben legénye rögtön a fa-1 Póttagokul: id. Weisz Fülöp, Engel Tivadar, Klein Adám, Gruber Ferencz, Turteltaub Lipót, Kollár Béla. Végül az elnök, a tagok még fokozottabb érdeklődését kérte az egyesület iránt s ezzel a közgyűlés befejezést nyert. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bánffy a provizóriumról. Budapest, decz. 22. (Saját tud. táv.) Bánífy Dezső miniszterelnök kilátásba helyezett beszéde a politikai pártok nagy érdeklődése mellett ós ugyancsak erélyesen hangzott el a provizóriumról. A javaslatot, — mondja a miniszter elnök — azért nyújtotta be, hogy hala dékot nyujtsunk Ausztriának a megromlott parlamenti gépezet helyreállítására, kijelentheti, hogy azon esetben, ha az ellenzék megakasztja a parlamenti működést, a kormány tudni fogja köteles ségót és megteszi a szükséges intézkedést az ország érdekében. A kijelentést a jobb oldal megéljenzi. Abczug 1 Hoch 1 kiáltások balról. Akkor a következendő eseményekért — mondja a miniszterelnök — a függetlenségiek lesznek felelősek. A beszéd elmondását ezen formájában az tette szükségessé, mert Szilágyi békítési akciói nem .-ikerültek. Pentektől hétfőig nincs ülés. Hétfőn délelőtt helyett az ülés délután lesz. Év elején. — Olvasóinkhoz. — Küszöbén a nemsokára ránk kö<zön;ő esztendőnek, a régi bizalommal fordulunk olvasóinkhoz ami kérelemmel, tüntessenek ki továbbra is a pártolás ós rokonszenv olyan mértékével, mdy eddig i? képessé tette a „Békésmegyei Közlöny"-!, hogy fennállásunk bizto-itekát egyedül a nagy közönség pírtolásában találjuk és minden érdekektől figgetlenül, egye dül a közérdek szempontjait mérlegelve, szerkeszszük köíel egy negyedszázados fennállása után a „Bekésmegyei Közlöny" -t. A szabadelvű eszmékhez tántoríthatatlanul hiven, de a pártkeretek fegyelmének nem engedjük lenyűgözni a tol lu kat. A közellenőrzésnek mindenkor kit ive, sz igazság, e legnagyobb ideál fogja sugal nazni továbbra is tollúnk it és h ibár politikai lap vagyunk, de élénken érezzük, hogy nem az országos po képnél hagyja Het nap múlva a férj fitvolt borit arczára és a mecsetbe siet, hol mosakodást végez és Allahhoz i nádko 'ik. Ima u»án a kadi, vagy annak megbízottá kardot, ai kezébe, melyet fityollal bori ott arcza elölt tartva, a lehető leglassúbb lépései indul hszafeló. Ouhon már várják barátai ós ismerő-ei, melyek kö üln

;gy kilövi fegyverét, az asszonyok pedig éktelen ordítoznak s ezzel végei ér az ünnepség. (Chivane ) Az asanti néger annyi nőt vehet fe leségül, a hányat el bir tartani, azonban ezek száma ritkán üti meg a húszat, ki véva királyukat, a ki 33B3 feleséget tart s ezen felül az a jogi. van, hogy azokat országa legszebb bányaiból szedi összj. E véget minden leány a királynak, mint népe korlátlan urának mu atnak be s hí neki megtetszik, feleségei közé sorozza őke'. Az egósz lakodalmi ünnep ég ab ból áll, hogy a többi nejei előtt egy c-illagot fest, a leány arczara. Ilyenkor a . után egy idősebbet nejei közű! elbocsát E népnél az apától kell megvenni a leányt. Néha már születése után rögtön meg örténik átvétel, m-ig pedig olykepen. hogy a megszabott vételár felét a vevő azonnal kifizeti. A leány derekára padig pgy sárga kendőt kötnek, annak jeléül, hogy el van j'gyezve, melyet mgykorá ban még egy vörös kendővel told inak meg s ezzel a férfi tulajdonlói megy ál. A dahomfieKnél az összes női lakó ság fárje a király. A ki aztán feleségei akar, annik hozr-á kell folyamodnia, a mi következőkepen történik : A házasu landó összes ingó-bingó vagyonát a király föltótlen rendelkezésére bocsátja. E>u án magát a kirá'y lábai elé veti Hi a király kedveli, őt Uíy leköpi. E en gyö lyörüséges szertartás után oda adja neki a legelső leányt, a ki keze ügyebe esik. Ha az illető a királynak nem kedvencze, ugy ez vagy nép köpi le, vagy olyan nőt ad neki feleségül, hogy nincs banne köszönet. A szonrhay néger siiuión annyi nőt litika ügyeiben való véleményadásra, mint pátriánk, Békésmegyének szolgálatába kell állanunk. A köz és társadalmi élet minden vonalon lekötve tartotta eddigelé is figyelmünket és igyekeztünk megyénk minden községe érdekét melegséggel, szeretettel fölkarolni. Sohasem feledtük nevünket, hogy megyei közlöny VHgyunk és vezérelvünk volt: a hirlapirói tollal kezünkben egyrészt az eseményeket hiven regisztrálni, másrészt közmozgalmninknak irányt adni és a mennyire a hirlapiró tehetségében áll, azokat gyö zelemre vezérelni. Teljesítettük kötelességeinket abban az irányban, bogy hangot adiunk min dérikor a kö/.véleménynek bátor S70val, ha kelletett, érvekkel, ha meggyőzni volt feladatunk. Nem kerestük az érdckkeltés alacsonyabb eszközeit, de nem is val u k soha vaskalaposokká, mert mindenkor eleven, változatos lapot igyekeztünk ol vasóközönségünk kezébe adni, mi hogy sikerült, talán szabad hivatkoznunk a Békésmegyei Közlöny mind nagyobbszámu olvasóközönségére. Azok maradunk, a kik voltunk. E ső sorban megyei orgánum, meleg szeretettel Csüngve azon eseményeken, melyek ez a.foidi rónán, az áldo't Békésmegyében fölmerülnek. Politikában az informáló és nem a nagyképű sajtóorgánum. Politikai krédónkat képezi a szabadelvüség, mely hazánkat a mai fejlődés nemzeti diadalainak útjára terelte. Lapunk nem a hatalmat, hanem a közönséget szolgálja s nem is keresi a hatalom kedvezését, de bec-vágró munkával akarja megtartani a nagyközönség bizalmát és pártolását. A „Békésmegyeí Közlöny" jó összeköttetéseket tart fönn az ország központj n. Tudósrója és politikai leveleinek Írója továbbra is Sebők Gyula ur aurád, a „Budapesti Hirlap" belső embere, a rutinos, kiváló újságíró. Tárczáinkat nehezen engedjük át a szárnypróbálgatásnak, de a kiben tehetséget veszünk ószra, azt buzdítjuk ; egyébként súlyt helyezünk változatosságára, irodalmi előkelőségére ós mindig válasz tékns hingjára. A naturalismu- s/.ázadvigi iranya hasábjainkról id-'gen, mint a családok negyedszázados barátjához illik. Munkatársaink nagy száma, jól szervezeit levelező gárdánk abba a helyzetbe juttat, hogy minden fölmerült és a nyilvánosság elé való dolgot tárgyilagosan vehet feleségül, a hányat akar. Oit azonban az asszonyt, nem pénzért hanem — kutyáért veszik. Hi valamelyik férfi nősülni [ akar, ugy egy kutyát küld a leány szülőihez. Ezek azután összehívják a törzs idősebb tagjait az ünnepségre s ezenfelül a vőlegényt is. A házasság megkötése abból áll, hogy a vőlegeny a felajánlott kutyának jobb a menyasszony pedig bal oldalát simogatja meg. E'.en idő alatt a jelenlevők ordítoznak s meg van a szép sóges csere. A gyermektelen asszonyt azonban a férj újra eladhatja. Vi-zont az asszonynak meg van az a joga, hogy a midőn a struez már három gyermeket hozott neki (itt nem a gólya hoz*a) vissza térhet szülőihez. A bongóknál a szegényebbek csak egy nőt vesznek feleségül, a gazd igabbak rend szerint hármat. A házáiságkőtés vá^ár utján történik. E^y leány ára rendszerint 4 drb 1—1 klgrmos vaslemezből ós 15—20 drb. vaslemezből áll. Ennél o!c?óbban csak fogatlan vén asszonyt lehet venni. E vételárt a férfi a leány atyjának fizeti ki, mely után a leány alsó ajakát k furják s egy hosszú fidarabot azúrnak bele ; vállat ós karjait ksc < karingósan b jpatyezik, ráfestik a torz f jelvényeit s ezzel vége a lakodalomnak. E éknél az evés ivas egészen elmarad. Keiet népei közül a japánok, a bá Zissagot kölcsö.iösan adott igsratnek tekintik. A férfi elmegy a leány szülőihez és megkerdi tőlük: hozzá adják-e a leányt ? Kedvező válaszra egyszerűen hiza viszi a nélkül, hogy vallás vagy törvény be eavatkozna frigvökbs. A'ontul a fa !e*ég viszi a ház dolgait. Mulatságokra többé gondolnia sen szabad s nélkülözés lesz egész élete. L'gelső dolga, a mint férje lakására ér, hogy szep-<égót feláldozza. Leborotválja szemöldök it ós fogait fekete mázzal vonja be. Van még itt házasság kötés közvetítés utján is. Ilyenkor a közvetítő felelőséget vállal az iránt, hogy a házasság boldog lesz. A japáninak csak egy felesége van.