Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-16 / 100. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, deezember hó 16-án^ 100-ik am. _ / •• r S* BEEESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI es VEGYES'f ARTALMU LAP. Kiadóhivatal: Szerkesztőség : | Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Appouyi-utcza 891/, sz. (Zzsilinszky-féle ház, a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. hova lap szellemi részét i'lető közlemények •/»« »r» K «.r. küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket lapunk számára ilfog-ad bármely jónevC fővárosi és külfföldi hirdetési iroda.. „Nyittter"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A munkást

r'rvény A törvényjavaslat, a mely most a képviselőház előtt tárgyalás alatt vau, nem a munkások elleni törvény, vagy ucm törvény a rabszolgatartásról, mini a szentesi demagóg: Sima Ferencz elnevezte, hanem igazán munkástörvény. Minden intézkedése egy-egy vívmánya a mezei munkásnak. E törvény végleg megszabadítja a Jancsi-bankóktól, ez ad neki szabadságot, hogy a termés minősége szerint munkájának a legnagyobb hasznot lássa. Ez biztosit neki függetlenséget a termés esélyeitől, bérminimumot, melyből minden körülmények között meg kell élni. még akkor is, ha a gazdája nem tudna megélni a termésből. S ezzel szemben a munkaadónak csak egyet biztosit: hogy a szerződött munkása valóban végrehajtja a munkát, amelyre vállalkozott. Nincs is e javaslátnak ellenzéke. Mindössze három matador vállalkozott a szegény munkások érdekében fel szóllalni. Ezek között a dühöngő Sima, aki végig portyázott a túlsó politikai pártokon és most fölcsap socialistának. Yisontaira helyesen jegyezte meg a miniszter a következőket: Visoutai jeles kriminálista — s ezt nem kisebbítésére mondja a miniszter, ezért ő mindig azokra a muukásokra gondol, a kiket be fognak csukni, a munkásoknak azokra az ezreire azonban nem gondol, a kiket védeni kell, hogy békében dolgozhassanak, — szólt tovább. — A mikor a javaslat a minimum intézményét felveszi, olyan intézkedést tesz kőtelezővé mindenkire, aminőt eddig csak a leghiiiU uiusabb munkaadók vettek fel a szerződésbe. E törvény a dolgozni akaró m.iukásosztály érdekében hozatott és nem igaz, hogy olyan drákói lenne, mert a miniszter bebizonyította, hogy Angliában sokkal szigorúbb törvényei vannak a munkásokuak. A miniszter kijelentette, hogy a kormánynak ezzel szemben nem szűnt meg a soczialis programmja, mert a cselédtörvényt módosítani akarja, foglalkozik a munkások táplálkozása és lakásviszonyainak javításával is. A kormány miuden tagja foglalkozik azonnal a helyi okokkal, melyek a munkáskérdést el mérgesítették. így az igazságügy miniszter intézkedett, hogy a bíróságok ügyét soronkivül intézzék el A kereskedelmi miniszter a háziipar fejlesztésére nagyobb összeget irányzott elő ; a szőlők felújítása és a munka sok százainak ad kenyeret. A selyemteuvesz tes ket millió forgalmat közvetít. Ez is olyan foglalkozás, a mely a legszegényebbeknek ad kenyeret. A koiu.ány az öntözésről is javaslatot hoz a Ház elé. Ha az Alföldet kétszer oly termékennyé tehetik, ugy ott kétszer annyi lakos is fog megélni. Ha pedig arról van szó, hogy milyen szellembau működik a kormány, felolvassa a miniszter a kormánynak egy nyáron kelt bizalmas körrendeletét, melyben a hatóságokat felszólítja, hogy koronkiut győződjenek meg róla, hogyan táplálkoznak ? Ilyen szellem hatja át a kormány intézkedéseit. Még azt jegyzi meg, hogy a leglelketlenebb izgatók daczára az egész aratási kampanyt sikerült lebonyolítani anélkül, hogy egy csepp \ elfolyt volna az országban. Az elmondottakban megjelölte azokat a feladatokat, melyek a térvéuyhoz Vsra hárultak. De ez nem elég. Itt a társadalom csszmüködésére is szükség vau. Igaza vau a miniszternek, e kérdésben minden társadalmi embernek buzgólkodnia kell, de nem ám ugy, i mint Visoutai teszi, a ki a socziálistákkal korcsmázik és ott a decik között beszédeket mond, bizonnyal nem olyanokat, melyek a munkást csillapítják és okos mérsékletre bírnák, mert az ama körben visszás népszerűséggel járna és Visoutai furcsán végezné kisded karrierjeit, ha megcselekedné. Nem szabad ugy foglalkoznia a soczializmussal, mint Sima Ferencz, a ki azon beszédét, melyet a miniszter valósággal lázító beszédnek mondott, kinyomatta és a budapesti kültelkeken terjesztette, mindenütt a hol munkások vanuak. Ellenben ugy kell a munkásokkal foglalkozni, a mint a miniszter is ki fejezte, a lelkészek, tanítók, jegyzőktől kell várni a jótékony hatást, a kik a néppel foglalkoznak. Nagyon helyes lenne, ha a miniszter kedden elmondott beszédét széles körben olvasnák munkásaink, hogy lássák, miként a kormány a leguagyobb jóakarattal van eltelve és igyekszik megoldani azt a kérdést, hogy ja mit jogosan kiv.uih itnak, azt mégis kapják. A részletes tárgyalás uagyobb emóciót nem igér, így a javaslat, mint helyesen megalkotott, csakhamar törvénnyé is válik. Csak minél előbb ! A közigazgatási bizottságból. — Deczemberl ülés. — Mintha év végére, hogy a jövő évre ne legyen hátralék, az összes ügyeket előkeresték volna, azokat, melyek adófelebbezés-ek, ineiőrendőri öt forintos kihágások leltek volna. Nem volt csak egy ügy is, mely nagyobb emócióra ingerelné akár a sajtót, akár a bizottsági tagokat. Éppen az.M-t egyszerűen közreadjuk a gyűlés határozatait. A gyűlésen Lukács dr. főispán elnökölt, jelenvoltak : Fábry Sándor dr. alispán, Bodoky Zoltán dr. főjegyző, Jancsovits Péter árv. elnök Oláh György főügyész, Liszy kir. ügyész, Zöldy főorvos, Rezey kir. tanfelügyelő, Somossy h. pénzügyigazgató, Haviár Lajos és Steinacker G. főmérnökök, továbbá Jancsovits Emil, Haviár Dániel, Hogedüs Mihály, Hajnal István, Ladies György, Vidovszky János és Zsilinszky Endre dr. bizottsági tagok, Zlinszky István közg. előadóAz alUpini jelentésből kiemeljük a következőket : A személy és vagyonbiztonság jó volt, csupán lopási esetek merültek föl, melyek jelentéktelenek. Tüz 25 ese'ben lépelt föl. ebből legtöbb a sárréti járásban mutatkozott, összesen 9 Öngyilkosi-fíg öt, baleset hat esetben volt. A munkásviszo >yok javul nak. Már a (Károlyi nagy széná-i uradalom arató munkásokat is szerzett, a munkásoknak 1400 • m területet engedett át az uradalom felében buza, felében tengeri föld nek. E/enkivül biztosított az uradalom hat mázsa minimális termést. A munkások megvannak elégedve s főleg áldásos intézmény lesz az ott alakult szövetkezet. „BékésmegyeiKözlöny^tárcáia. Még I egyszer — Levél a szerkesztőhöz. — T. Szerkestő ur 1 Isten látja lelkemet, nem fogtam volna tollat a kezembe és nem terhelném e sorokkal, valamint nem kérném azok nyilvános közlését, ha nem értesültem volna, hogy a mi buzgó és fáradhatatlanul lelkes nőegyleti ren dezőségünk végleg elejtette a tervet, hogy a minapi nagysikerű műkedvelői előadást megismétli. Nem tudom, micsoda nehézségek tornyosultak e szép szándék elé, de biztosiihatom ugy t. szerkesztő urat, mint a rendezőséget, hogy Csaba közönsége csak örömmel értesült volna, hogy újra módjában lesz abban a nagysikerű hangversenyben és műkedvelői szinielőadásban gyönyörködni. Sok műkedvelői előadást lattam már Csabán, de nekem, őszintén szólva meggyőződésem, hogy évek óta nem volt ilyen jól pargő előadás, minthogy kiemeljek az egész sikerült estéből egyet: A kiiünő vendég. Tekintetbe kell venni, hogy a vígjáték műkedvelők ajkán soha [sem lehet olyan zajos hatású, mint a népszínmű, melyet ének, zene, táncz, népies mókák, paraszt kiszólások és a nép jellegzetesebb alakjai támogatnak. Még hivatásos színészek nek sem terem vígjátékban oly nagy számban a babér, mint drámákban, melyekben drámai kitörések, tőr, gyilok, házasságszegés, hipnotizálás ós még isten tudja mi, megcselekszi a néző idegeinek megborzongatasát. A vígjáték sekélyes, benne a részletek dominálnak, műkedvelőktől mar az is nagy siker, ha lámpalázában valamennyire otthonos és a müveit szalonembert megjátsza. A mit a mi műkedvelőink cselekedtek, az tul ós messze megy a mükedvelősködés határán és oly szellemi élvezetet nyújtottak, hogy nem szabad fukarkodni a dicséret legnagyobb elismerő szavaival. Te«zem bizonnyal még a műkedvelők sem fognak haragudni, ha elismerve ós megadva mindenki érdemét, melylyel az este erkölcsi sikarét szolgálták, letaszem az elismerés koszorúját az olyan alakítás előtt, melyet Áchim Gusztávnó, urnő nyújtott. Ez a szép, bájos asszony, a ki a jótékonyezélórt, szakítva szerető otthona annyi boldogságot nyújtó varázsával, naponként ott volt a próbán és szerepének minden részletére annyi buzgalommal készült. En azt hiszem, a hogy e bájos uri asszony, Ágotát megjátszotta, azt a művészi jelzővel meglehet jutal mázni. Minden szava szerepének természete szerint, minden mozdulata a darab vígjátéki menetének élénkítésére. A közönség meg volt lepve, mert nem várt ennyit. Már csak azért vegye rá t. Szerkesztő ur a rendezőséget, hogy adják elő újra a „Kittinő idegen"-t, hogy Ago'át lássuk újra, a mint humor, negédesség szól szép ajkain: „Ötvenhárom költe mónyt olvastam föl, ötvenhármat". Es mellette Lőrinczy Lászlónó urnő, a tisztán látó, pajzán leányka szerepében, a ki ennivalóan figyelmezteti az udvarlóját, mikor ez a boros kancsót emelgeti: „Kálmán, csak ne sokat!" A két hölgy minden szavát várakozással leste a szép közönség és hogy milyen a hatása, egész szálló ige lett már Csabán, a darabnak néhány zamatos kiszolasa. De hát a férfiak ! Faragó Mátyás olyan kedélyes apa volt, hogy elmondhatja más változatban, a mit állítólag József császár mondott. — Ha nem lennék császár, szeretnék radnai gvírdián lenni. Faragó igy mondhatná: — Ha nem lennék főkönyvelő az öreg takaróknál, m igéinek a kedélyes apiságból valami színtársulatnál. Aztán Áchim Károly, a ki nem csak játszott, hanem alakított. Olyan falusi kántor volt, hogy az ember esküdözött volna, hogy ennél az életben levő kántorok sem lehetnek eredetibbek. Nagy jellemző erőt mutatott be, persze a közönség minden mozdulatát megnevette. Régen volt már ennyi igaz derültség és annyi jóízű kac:aj. P^di? azok manapság az igazin jó emberek, a kik ebben a drága időben megnevettetik őket. Demokritost még most is emlegetik. Emleges sók Achimot i", a jókedvű derék férfiút. Voltaképpen azt kellene elmondanom a mit a Közlöny már egyszer megcsele kedett a szereplőkről, hogy megdicsérjek mindekit érdeme szerint Margócsy Miklós drt, nehéz ós háládatlan szerepe mesteri ábrázolóját, hát Nagy István drt, a kinél otthonosabb, igazabb hangú bonvivant ritka helyen van még igazándi színészeknél h, Thury Lajost, a falusi földbirtokosok jóizü kabinet-alakját, meg a<,t a két kedves hölgyet, Pándy Erzsikét ós Kocziszky Alica-t, akik az elő darabbm játszottak, előkelő sikkel, mindkettőben ugy gyönyörködtünk, mint, május legszebb rózsabimbóin, a kik j ott voltak gyönyörködtetésünkre az if1 juság bájával, kedvességével, kedves természetességgel játszván szerepüket, melyet nem a szerző tett vonzóvá, hanem az ő kedves egyéniségűk, Urszinyi János drt. a kit a nőegylet titkári állásában az Ur Isten sokáig éltessen! A zenerész kiváló előadói is megtennék bizonnyal újra, hogy a nőegylet érdekében föllépjenek. GócsJolán k a. sze retetreméltóíágában is van bizalmam, hogy nem lenne hajthatatlan, mikor a jótékony czólért újra felkérnők közreműködését. A színházban ez időszerint nerc hangozhat igazabb hang, mint az övé melyet gyönyör hallgatni. Azért csak rajta ! Legyen a jelszó n,ég egyszer ! A szerkesztő urnák kész híve : Egy, a százszemü augur közül. Igaz is az 1 Mondja csak t, szerkeszti ur ki az a szőke doktori Lapunk mai számához egy fél ív melléklet van csatolva. A női szépségről. Ha e két isteni adomány : az okosság ós szépség közt választásra kerülne a do log, száz hölgy közül kilenczven bizo nyára az utóbbit választaná. S ez nagyoi természetes is, mert gyarlóságunk egyil fővonása: a hiúság, a nőnemnél tetsz vággyá fejlődik ki, mig a férfiaknál in káhb a dicsvágyba cstp át. S a nőket nem is lehet kárhoztatni ha annyira vágynak a szépség után : ől az erősebb nem boldogitására teremtvék s a szépség egyik legnagyobb gyámoli tójuk e czél elérésében. Mert lehet e va lami igézőbbet képzelni et.y szépsége tel jóben ragyogó nőnél? S noha a ^zópséj korántsem érdem, nem gerjeszt e azér hódolatot a legvadabb népek közt ép ugy mint a czivizált Európa gyermekei köré ben ? %