Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-02 / 96. szám

dett munkással szemben a szerződést nyomban felbontani jogosult lenne, a bizottság aképen szövegezte hogy a munkaadó csak akkor bonthatja fel ezen a czimen a szerződóst, ha a munkás teljesen képtelenné válik a munka teljesitésóre; időleges megbetegedés vagy rosszullét nem jogczim a felbontásra. A munkások érdekében a bizottság a jogutódra nézve is megszorította a szerződós felbontásának jogát, kimondván, hogy a jogutód a jogelődje által kötött szerződóst a munka megkezdésének ideje előtt nem két, hanem csak négy hónappal megelőzőleg bonthatja fel. A bizottság jelentését legközelebb be fogja terjeszteni a Háznak, hogy az mielőbb tárgyalható legyen. Bodoky Zoltán dr. programmbeszéde. — Saját tudósítónktól. — A Göndöcs-népkerti pavillon válta kozva majd szabadelvű, maj i függetlenségi párti gyűléseknek nyilik meg. Alig mult el vasárnep, hogy lelkes beszédek nem hangzottak volna benne. Most vasárnap a szabadelvüpárt bontott zászlót és nyomban erejét is mutatta. Nem tudjuk, mit hoz a holnap, az azonban bizonyos, hogy erős mérkőzés lesz. Gyula város 2555 választója közül — azt hiszik — 2400 le fog szavazni, mert valósággal forrongó hangulat van és nem hiányzik a fanatikus kortesek tábora sem, akik mosolyt keltő elfogultságukban bizonykodnak, hogy nem győzhet más, csak az ő jelöltjük. Vasárnap délután 3 órakor nagy közönség gyűlt a pavillonba. Ott láttuk dr. Lukács György főispán, dr. F á b r y Sándor alispánnal élén a szabadelvű párt diszes seregót. A pártgyülést P o p ov i t s Jusztin pártelnök nyitotta meg ós ő tett inditványt, hogy jelöltjükért, B od o k y Zoltánért küldöttséget indítsanak. Mig a küldöttség megbízatásában eljárt, Oláh György mondott lelkes beszédet, azt bizonyítván, hogy Gyula városának mai helyzetében mást, mint szabadelvű párti képviselőt választani, nem lehet. Riadó és ismét megujuló éljenzéasel fogadták Bodokyt, aki Popovits pártelnök bevezető szavai után nyomban elkezdte nagy hatás mellatt programmbeszédjét. Ez bő kivonatban a következő : Nem habozom kijelenteni — kezdte beszédét Bodoky — hogy meghatva állok itt a választásra jogosult közönség előtt, átérezve a pillanat fontosságát; elsősorban meghajtom zászlómat azon férfiú előtt, ki e város történetébe beirta nevét. Programmomat a legfrappánsabban ugy fejezhetem ki: hogy ugy akarom szeretni hazámat és ugy akarok használni váró somnak, mint Teróny i Lajos. (Tetszés.) Kis ember vagyok, (Közbeszólások: ból, ahogy a gép kitépte a jobbját?Kínos, gyötrelmes gondolatok ezek, a me llyek mindig előtte lebegtek. * Egy gyönge kis babateremtés, meg egy vékony, kiaszott beteg nő képe örökösen vele van. A lelkében, a szivében, körülötte, mindenütt. Pedig már nincsenek sehol. Az asszony az ő felesége volt, a baba meg az ő gyermeke. S elgondolja, milyen átkot hozott reá a család legszebb reménye, az a piczi gyermek. Azóta nem volt piros az ő Rozikája, azóta üldözte a sors egyik lépésről a másikra, az juttatta őt ide, penészes kenyérre. Pedig milyen örömmel fogadták. Mikor hazajött a gyárból s a kopasz kis teremtést ott találta az ágya szélén, sirt is, kaczagott is az örömtől, ölelte, csókolta az ő drága Rozikáját ós dicsérte az Istent, a kegyelmes jó Istent. Rozika egy kissé gyenge volt. Odaült az ágya mellé s beszólt neki az uj tervekről, boldogságról, szép jövőről. A babáról már pontosan megállapították, hogy igy, meg ugy nevelik, csak a ke resztneve fölött volt egy kis patália. A férj Károlynak akarta, az ő nevere, Rozika meg a nagyapó nevét hajtogatta. Másnap mindenkinek elmesélte a boldogságát. Vigan végezte a munkáját, két ember helyett dolgozott s megkapta a keresztelő napjára a szabadságot. Keresztelő napja pedig nem jött el se neki, se Rozikának. Rozika napról-napra gyengébb lett. Az orvos eleinte ügyet sem vetett erre a gyöngeségre, azt mondta, hogy Vele jár az állapotával, de később meg-megcsóválta a fejét és hallgatott. Este azt üzenték a gyárba, hogy jöjjön hamar haza, mert nem jól van az asszony. Majd nagygyá tesszük!) a szabadelvű párt közkatonája; nem vagyok olyan nagy ember, mint azok a nagy hazafiak, akik hetek óta jönnek Gyulára szavazatok szerzésére, de a kiknek sajtója néhány hót előtt azt sem tudta, hogy Csabán kivül van-e Gyula is; (Nagy tetszés) ón azonban hiszem, hogy amint e nagy ha zafiak a Gyulára vezető utat megtalálták akkor, midőn a polgártársak szavazatára szükségük van, a polgártársak segítségével megfogják találni a Gyuláról kivezető utat is. (Viharos tetszés, derültség.) Én nem Ígérem a nemzet mesés boldogságát, trónok ledöntését, adók elengedését. 1867. óta fejlődésünk utján sokat haladtunk. Ma már fokozottabb mértékben meg vannak azon vívmányok, melyeket mi 1848 ban óhajtottunk. Amit a függetlenségi párt akar, az nem 1848, hanem 49. A fejlődésnek mérvéről szép képet tár elő. 1867. óta a hitelvesztett ország pénzügyileg rendezte magát. A termőföld az ármentesitóssel megnagyobbodott, iparunk ós kereskedelmünk fejlettségéről tanúskodnak kiállításaink. Az uralkodónak magyar udvartartása van, magyar katonai akadémia állíttatik fel, németek csá szára nemzeti nagyságunkat magasztalja. Mind ez, uraim előttem több, mint az a tartalom nélküli negáczió, mely kimerül abban, hogy a csendőrsógi kardbojt ne legyen sárga-fekete. En mindég a nemzeti tartalmat nézem, nem a sallangokat. Koránt se vallom azt, hogy már mindent megtettünk volna. Számtalan ós nagy feladatok várnak reánk. Politi kai bajaink közt a legnagyobb, hogy a hazafiságot egyesek erénynek tartják, pedig a hazafiság nem erény, hanem kö telesség. Ez a pártbeli felfogás hirdeti itt is, ott is, hogy a gyulai szabadelvüpárt dróttal fogott képviselőjelöltet. Nos hát elismerem, hogy ón abban az állásban, melyben megyémet és városomat szolgáltam, megvoltam elégedve és csak is pártám iránt érzett kötelességből fogadtam el a jelöltséget, de ha ez igy is van, tartom eljárásomat oly tisztességes nek, mint azok a nagy utazók, akik Kolozsvártól Szegvárig mandátumot keresve, hajszolják a nép kegyét. (Viharos tetszés.) Kossuth Lajos mondotta, hogy fajunkban nagy a hősi bátorság, de kevés a polgári bátorság. Nos hát, a mi pártunkat terrorizálni nem lehet. Kiválóan nagy szükségünk van most politikai öntudatunkra. A velünk szerző dóses viszonyban álló ország parlamentje a züllésnek legmélyebb fokára sülyedt. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Ausztriában kiegyezési tárgyalásoknak alkotmányos uton kell keresztül menni, ón ehhez csak azt teszem, hogy a quóta felemelését, ellenszolgálatok nélkül nem fogadom el. Elsőrendű feladataink egyike: a közigazgatás államosítása. Nem a tisztviselők érdekében tartom a reformot elodázhatat lannak, hanem az önkormányzat meg mentóseért. AZ önkormányzat iránt való érdeklődés kihalt. Fel kell frissíteni és pedig akként, hogy a bürokratikus teMent is volna, de a felügyelő nem engedte. Komor, kérlelhetlen ember volt. — Maga most nem mehet el, mert porrá égnek a drágá tányérok. Majd ha megformálták mind, akkorfuthat. Addigra majd csak jobban lesz a felesége 1 Szegény munkás 1 Mit tehet a fölebb valója szava ellen. Károly szórakozottan odalépett a hatalmas kohó elé s csak bámulta a piros, meg a kék lángnyelve ket. Forgott vele az egész gyár. A mint kavarta a pöfögő üveganyagot, ugy tet szett neki, hogy a lángnyelvek elakarják nyelni. A felesége járt az eszében. Mi baja szegénynek ? Hogy van ? Tán már meg is halt azóta ? Nem, nem, hiszen az lehetetlen 1 Az ő drága, édes Rozikája, az ő boldogsága 1 A csavarok közt keresgélt. Az egyik fölfelé szolgált, a másik leszállította az anyagot a mélységbe, a rendes helyére. Valaki megérintette a vállát. A keze ott maradt a csavaron. Hátrafordult. A szomszédja volt. Csak ezt a három szót mormogta : — Meghalt a feleséged 1 Ebben a pillanatban megrendült az egész gyárhelyisóg. A pöfögő, tüzes anyag nyílsebesen emelkedett a magasba és végig ömlött a lázasan dolgozó munkás népen. Zavartan menekült mindenki. Csak Károly esett hanyat eszméletlenül. A forró láva csöppekben hullott reá és a jobb karját elragadta a gép a magasba. A fölvivő szelepet nyomta meg. * Azóta nyomorék. Azóta vége a bol dogságnak, mindennek. Csak legalább az eszét venné el a könyörületes jó Isten 1 endőket elválaszthatjuk az önkormányzati teendőktől. Lényeges feladatát fogja képezni a törvényhozásnak az a dó r e f o r m o k kérdése. Mert nem annyira az a baj, hogy az adó nagy, hanem inkább az, hogy nagyon egyenlőtlen ; az igazságügyi tárcza keretében nem sokára életbe fog lépni az esküdt bíróságok intézménye. Ezzel ismét egy 48-iki eszme valósul. Megyénket közelről érdekli az u. n. socialistikus törvények. Azért mondom úgynevezettnek, mert megvagyok róla győ ződve, hogy munkásainknak csak saját helyzetének javítása czólja s mozgalmuk teljesen külömbözik a külföldiektől. Komolyjeleit látjuk, hogy a kormány mélyre ható intézkedésekkel akarja a bajnak elejét venni. Hivatkozik a most beterjesztett munkás törvényre. Szükségesnek mutatkozik e tárczánál a mezőrendőrségre vonatkozó novelláris intézkedése. Szónok hangoztatja a népoktatás ingyenességét, mert a törvény rendeli az iskolakötelezettséget, módot kell adni arra, hogy mindenki betarthassa. Lelkes barátja lesz azon törekvéseknek, melyek a tanítók jobb anyagi helyzetéért felmerülnek. Végül a helyi érdekek istápo lásáról szól. Abban a pártban, melybe Bartha Miklós tartozik, vannak hatan. Hát ő kérdezi, hogy ugyan mit fognak csinálni majd ha heten lesznek ? (Derültség.) Az ellenségtől tanulni nem szógyen, Csaba községe nekünk ellenségünk. Es ha Csaba érdekeit szolgálta, midőn a szabadelvű párt egy kiváló tagját, Zsilinszky Mihály államtitkárt válaazto.ta képviselőül, csak épen Gyula nem szolgálná érdekeit, ha nem szabadelvűt választaui ? Csak az a csodálatos, hogy a csabai urak átjönnek Gyulára Bartha mellett korteskedni, hát ő erre csak azt mondja: amit nem kívánsz magadnak, ne kívánd azt másoknak, ü holnapi nap (nov. 29.) nagy fontosságú Gyulára. Ekkor adják ki árlejtés utján az igazságügyi palota ópitósót. De Gyulának sok helyi intézménye várja létesitéBÓt. Nekünk tehát igen is szabad és kell helyi jelszavakat hangoztatni. Beszédét igy fejezte be. Arról az egyről biztosithatom, hogy én Gyula város szivéhez vagyok nőve. (Tetszés.) Az igazságot nem kell feltalálni. Nem az az igazság, amit heteken át tartó hangos beszédek és kapaczitálások érnek el, hanem az az igazság, ami az első pillanatban az értelem előtt az igazság erejével hat. Hálatelt szívvel köszönöm bizalmukat, melylyel visszaélni soha sem fogok. Szivem, ajkam nyitva lesz mindig önökért, igazságos ügyük bennem mindig pártfogót talál. Szivembe zárom e szeretett város minden egyes lakosát. (Nagy tetszés és ismét megujuló éljenzés. Szónokot számosan üdvözlik.) Mindenkit meglepett a szónok nagy előadó készsége, melyet ez öt negyed órás beszéd alatt tanusitottt. Persze, hogy a megjelentek a Csabára való utalást ós a személyi momentumokat honorálták tetszéssel. Ezeknek a gyulaiaknak átkellene jönniök Csabára, mikor velük foglalkoznak s be kellene látniok, hogy ná lünk nagy objektivitással tárgyalják ez} a kérdést. Mig ott, csak pedzeni a kérdést, hogy fellángoljanak a kedélyek. * Mig a pavillonban Bodoky tájékoztatott politikai nézeteiről azalatt a Kossuth téren, ami nem szűkölködik minden humor nélkül: épen a Bodoky patika előtt tömött sorokban állt föl a Bartha hallgatósága. Bartha ismét a közjogi helyzetről beszólt. Konklúziója az, hogy mi csak egy alkotmányos Ausztriával köthetünk szövetséget. Nagy hatással mutatott arra, hogy mig a nép ad kenyeret a hivatalnoknak, ez szembe helyezkedik a nép vágyaival és hordja a hatalom uszályát. Beszéltek még Barabás Bóla igen hevesen, V á r o s y Gyula, aki arra akarta rábírni a választókat, hogy szavazataikórt pénzt ne fogadjanak el, de "csodálatos módon erre a hallgatóság nem reagált, egy egyetemi polgár és S z 1 u h a István beszéltek ezután a késő szürkületben. Nagy feltűnést keltett, hogy Bartha az újvárosi körben, melynek tagjai job bára reformátusok, kijelentette, hogy sajnálja az egyházpolitikában való ellenzékiségét. A választás ma lesz, az ország érdeklődése mellett. A választás napjára állítólag U gr o n Gábor is Gyulára érkezik. A szavazatok állásáról lapunk délben külön kiadást ad s csabai előfizetőink a „Corvina" könyvkereskedésben átvehetik. KÖZSÉGI ÜGYEK, — Gyula város képviselőtestülete. Dutk a y Bóla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlés tartott a képviselők élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés első tárgya a polgármesternek amerika szőllőtelep létesítésére vonatkozó előterjesztése volt. Nevezetesen akigyósiuton levő városi téglaverő föld találtatott legalkalmasabbnak szőllőtelepül leendő felhasználásra és pedig akként, hogy miután Szverle Péter hajlandónak nyilatkozott az általa bevetett területet 250 frt kártalanítás mellett a város használati jogába visszabocsátani, részére ezen öszszeg, mint teljesen méltányos ós a város érdekeire nem sérelmes, kifizettetik. — A szőllőtelep létesítéséhez ez idő szerint 5 katasztrális hold föld használtatik fel; ezen területnek vesszősövénynyel való körülkerítése s a földnek két ásónyomnyira való felforgatása szükséges. A költség összesen 750 frt. A szőllőtelep létesítésére szükségelt 750 frt a takarékpénztárban kezelt regále részesedésből fog fedeztetni. — A vásári helypénzszedósi jog bérletére vonatkozólag tartott árve • rési jegyzőkönyv, mely szerint Tabak Dávid ós Rosenthal Lipót, mint legtöbbet Ígérők, 7590 frtott ajánltak a bérletért, egyhangúlag jóváhagyatott. A kötendő szerződésnek a múlthoz képest lényeges módosulása, hogy ugy a város, mint bérlők, minden év- október elseje előtt felmondási jogot tartanak fenn maguknak hogy bórelengedósnek semminemű körülmény között nincs helye s hogy bérlők vásárokon és hetipiaczonkon az úgynevezett korlátpónzt nincsenek jogo sitva a czódulaházaknál, csupán a vásártéren szedni. — Szarvas város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott. A közművelődési alaptulajdonát képező régi vásárteret házhelyekül eladatni határozta. Az első rendű hat sarok házhelyeket 500 frt, a többieket pedig 400 és 300 frtnyi árban fogják eladóvá tenni. A vételár 10 évi egyenlő részletben törlesztendő 6 százalékos kamat msllett. Dr. Fuksz Ede orvos elhalálozása folytán üresedésben levő községi orvosi állás miként való betöltése volt a második tárgy. A képviselő testület ezen állásra a pályázati hirdetés kiírását határozta el. Olvastatott a vármegye törvényhatósági bizottságának 425—97. számú határozata, melylyel a 3-ik lovas hadnagyi állás szervezése jóváhagyatott. Robicsek Soma folyamodványa, melyben a közművelődési alap tulajdonát képező „Krinolin" tőidből három kis hold eladatását malom ópitósi czélra eladatni kéri, 30 nap után tartandó közgyűlésen fog tárgyaltatni. A gyulai törvényszéki palota. Nagy jelentőségű napja volt Gyulának a mult hó 29-ón. A miért anynyi félelmet s még a legutolsó napokban is annyi aggodalmat állottak ki: a törvényszéki palota ügye többé kórdós tárgyát nem képezheti. Szegény T e r ó n y i Lajos már nem érhette meg, hogy gyönyörködjók a monumentális épület nagyszerű arányaiban, melyet pedig hogy Gyula megkapott, kizárólag az ő érdeme. Ugy volt ő is a szülővárosában létesítendő ujabb alkotásokkal, mint Mózes az Ígéret földével: népének megmutathatta a Kanaánt, de már„maga nem juthatott el oda. O is örült, a jogosult büszkeség hevítette szivét, mikor látta a nagyarányú épület — terveit, de már az nem adatott meg neki, hogy az annak létesítésére tett második komoly actusban cselekvőleges szerepet vihessen. A gyulaiak méltán fájlalhatják korai elhunytát, olyan melegszívű, olyan agilis embert veszítettek benne, hogy nehéz lesz őt pótolni. A palota ügyében meghirdetett versenytárgyalásra az ország minden részéből jöttek vállalkozók, legtöbb a fővárosból. Az érdeklődők száma oly nagy volt, hogy nem fértek el a törvényszék kis tanácstermében, hanem a mellette levő szobát, is megtöltötték. Az építés vezetésével megbízott felügyelőbizottság, pont délelőtti 10 órakor vonult be N o v á k Kamill törvényszéki elnök elnöklete alatt a kis tanácsterembe. Tagjai voltak : dr. L i s z y Viktor kir. ügyész, H a v i á r Lajos államépitészeti hivatali főnök ós W a g n e r Gyula műépítész, miniszteri megbízott. A jegyzői teendőket Szabó József végezte. Összesen 25 ajánlat érkezett be, melyek közül 11 vállalkozó az összes munkákra, 5-en a forróviz fűtés berendezésre ós a többiek egyes munkanemekre, mint szobafestés, asztalos, lakatos, mázoló és bádogos munkákra pályáztak. Az ajánlatok nyilt ülésben az elnök által bontattak fel; —a vállalkozók neve s az ajánlott összegek a jelenlevőkkel közöltettek. A beérkezett ajánlatokból kitűnt, hogy a legelőnyösebb föltóteleket Robelly Aladár szegedi nagy vállalkozó tette, mert a törvényszéki ós fogházópületnél előforduló öszszes munkák 316931 frt 68 krban kiszámított munka árából 17*2 százalékot, vagyis 54512 frt 25 kr árengedményt hajlandó adni, s a