Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-14 / 91. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Vasárnap, november hó 14-én. 91. szám. BEEESHEfiTEI KOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/, sz. (Zzsiiinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 3 forint. - Negyed évre 1 frt 50 kr, hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szam ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-főle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Keleti benyomások. Irta: Krcsmárik János dr.*) Hét éve mult, liogy Boszniát és Herczegovinát nem láttam s azért elhatároztam, hogy Konstantinápolyija menet, kiszállok e két tartományban s azon haladásokról, melyekuek messze hire megy, a helyszínén szerzek meggyőződést. Az összehasonlításra megvolt a kellő alapom, mert mint a sarajevói országos kormánynak tisztviselője, éveket töltöttem a Balkán-félszigetnek ezen a részén. A legnagyobb készséggel sietek kijelenteni, hogy az eredmény várakozásomon felül van s a haladás minden téren szembeszökő. Bármerre fordul az ember, mindenfelé buzgó tevékenység nyomai láthatók. Sarajevo városára alig lehet ráismerni. Régi rossz házak helyén uj páloták ^emelkednek s a várost keresztülszelő Miljacka patak partjai, melyek tisztátalanságuk következtében a vidéket eléktelenítették, kővel burkoltattak ki, s a meg burk ol.itlanul maradt részeken most folyik seréuyeu a munka. Sajnálatosnak kell azonban mondani, hogy az uj házak és paloták legnagyobb része európai ízlésben épül s az előtt itt kedvelt török és bosnyák stilus, a mely pedig az éghajlati és talajviszonyoknak s a nép életmódjának leginkább megfelelt, mind inkább háttérbe szorul. Ez által a város keleti sajátosságából sokat veszít s a kormány ily módon nem emeli a város vonzó erejét, holott nagy erőfeszítéseket tesz annak elérésére, hogy *) Budapesti Szemle nyomán. a megszállott tartományokban az idegen forgalmat emelje. Az utas az eredetiségeket keresi s mert nincs mindenkinek módjában az eredetiségében megmaradt népéletbe vegyülni, a följegyezni valókat a külsőségekben keresi. Ha tehát e külsőségekre is nem fektetünk kellő súlyt, akkor néhány év alatt Sarajevo egy közönséges európai vidéki város képét fogja uyuj tani. Az építkezéseket az országos kormánynak építészeti osztálya vezeti s bár nagyon sok hivatalnoka van, nincs közöttük egyetlen egy sem, kinek a keleti építkezési módszer lenne kizárólag tanulmányul kiosztva s ez okból az néhány keleti stílusban épült ház is, mint pl. a sarajevói városháza, amely pedig egy drága nagyszabású alkotás, a kapkodás jellegét viseli magán E tekintetben tehát mielőbb segíteni kell, mert a turisták, kik ugy is csak igen csekély számban jelentkeznek, bárha a remek vidék a sürü látogatásokat megérdemli, mindinkább ki fognak maradni. De ha már az utasok idevonzásáról van szó, meg kell említenem azt is, hogy az első benyomás, melyet az ember Boszna-Bróduál nyer, igen kedvezőtlen, mert az étkező és váróteremül használt helyiség oly szűk és tisztátalan, hogy ha valamivel több utas fordul meg, mint éppen azon éjjelen, melyen odaérkeztem, a tartózkodás benne felette kényelmetlen s az étkezés nem kiváüatos. Indokolatlan az is, hogy a bosnyák vasút elindulásáig egy óra hoszszat kell várni, ami tudvalevőleg szintén uem szokott az utasok ínyére leuui. Az utazás Sarajevóig a bosnyák vasúton nagyon kellemes, mert a vasúti kocsik, kicsiny voltuk mellett is, kényelmesek s tiszták. A vidék mindenütt gyönyörű, hasonlíthatatlanul szebb képet mutat, mint azelőtt, mert hála az erdők jó gondozásának, a hegyek, melyek azelőtt csak hitvány bokrokat neveltek,' most szép s jól ápolt fákkal vannak beültetve. De czélom nem az, hogy a megszállott tartományok természeti szépségeiről beszéljek, valamint az sem, hogy az országos kormánynak azon törekvéseiről, melyekkel a nép megélhetési viszonyait köunyebbekké, kereseti forrásait kiterjedtebbekké tenni igyekszik, részletesen beszámoljak; mert hiszen ezekről időközönkint statisztikai kimutatások tétetnek közzé s a delegatiókban is évenként megbeszélés tárgyai. Ezekről elég lesz annyit megemlítenem, hogy Kállay Béninek közgazdasági és technikai kérdések iránt tudvalevőleg rendkívül kifejlett érzéke van s a mi emberileg véghez vihető volt, azt a két tartományban megtette. A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem teréu a javítások, kísérletezések napirenden vaunak, uj keresetforrások nyittatnak, gyárak, telepek keletkeznek, szóval a forgalom emelésére minden okos eszközt megragadnak. Azonkívül szerencsés keze van üvállaynak abbau, hogy a keletkező ipartelepekkel a bosnyák államvasutak elhanyagoltabb vonalait összeköttetésbe hozza s az által nemcsak, hogy uj adóalapokat teremt, hanem a vasutat is jövedelmezőbbé teszi. Az igaz, hogy az uj ipartelepek közül egyik másik nem mutatja a kiváut életképességet s meg is szünteti az üzemet, hanem ez másutt is megtör* ténik s az általános üzleti forgalom szempontjából nem sokat határoz. Nem olyan örvendetes azonban az eredmény, ha az állami élet erkölcsi mozzanatai felé fordítjuk figyelmünket. Majd elmoudja, hogy a kormányzati apparatus nagy sulyiyal nehezedik a társadalomra és pedig ok és haszon nélkül. Boszniában az emberek nemzetiséggé vallás szeriut csoportosulnak, különösen a görög nem egyesültek és és a kormáuy között feszült egy idő óta a viszony. Memorandumot is adtak be, egyes hitközségek feloszlattalak ; hogy a szerbek elkeseredése minő nagy, kitetszik abból, hogjr egy izben már katonai kormányzat v kértek Bosznia és HercjgovVia mára. i A mohamedáno

1 békásén vi8t keduek, hallgatnak, magok sem tut, ják mit akárnak. Lassanként vissz? maradnak, mert az európai civilizá ciótól féluek. Főczí'ljiik vallású

1' intézményeiket épse^b^v íöuntartaL. Nekünk Boszniában és-Hercegovinában, —' mondjÁ K r e c Ü m á r a legtermészetesebb szövetségesünk a mohamedán elem fízt pedig k>;:.j nyen elveszíthetjük, ha vezetését nem mi magunk vesszük'kezünkbe, haaem azt esetleg másnak engedjük át. A politika — ugy látszik, — nonic.^úí az exigenciák tudománya, hanen. 4 küzdelem művészete is. A mohamedán elem a hivatalokból ki van zárva, sőt a lehetőség sincs meg arra, hogy a mohamedánok a bonyolultabb természetű közigazgatásnak használható organumai legyenek. A kísérletek ez irányban csekély sikeriiek. Nincsen a mohamedánoknak megfelelő iskolájuk. „Békésmegyei Közlönftárcája. Szőke-e vagy barna? Irta : K—. A-. A napokban egy társaságban voltam, &hol természetesen a nőkről beszélget lünk 8 szóba jött a Békésmegyei Közlőn} nek fenii czimmel legutóbb közölt tárczaja. Beszélgetésünk eredményei ugyan pár tzóval is elmondhatnám, de a hosz szabb formát válaszlom, hátha akad va laki az olvasók közül, ki érdeklődik az iránt, amit most elmondok az asszonyokról. A társalgás folyamán abban egyez lütik meg. hogy mi mindnyájan szeret jük H nóket, de az igazság nézőpontjából f zt is be kell vallanunk, hogy ők is szeretnek minket férfiakat. S ha igaz az, hogy nehezen tudnánk nélkülök meg élni, nekik is szomorú volna az életük a mi hüsógünk nélkül. De hát nem erről akarok én most beszelni, hanem arról a vitáról, mely tár salgásunk folyaman kifejlett. A vita pe dig azon kérdés eldöntése körül forgott, hogy a barna vagy szőke asszonyok szebbek e es vajon az éji-ötét lurtüeknek ál landóbb-e az érzeimük, vagy a szőkéké vagy éppen a gesztenyebarnákó. A felette óvalos és most kü önösen letsző veres hajról való Ítélkezésünket, már a vita elején egy másik összejövetelünkre tartván fej, erről nem hallottunk. A társaságban volt egy nagyon fess barna asszony, ki egész köteteket őriz azon jó és ro.-sz versekből, melyekben leánykorában haját megénekelték titkos udvarlói. Ő határozottan a szőkék mellett nyilatkozott és kijelentette, hogy egész életében csak akkor sirt, mikor arra gondolt, hogy mért nem született szőkének. Könyeinek okát azután méltányoltuk, midőn a szőkékre kipiru't arcicial a köve k^ző dicséreteket mondta A szőkék, úgymond nehezen szeretnek meg valakit, de akit megszeretnek, az azután meg van szeretve. Erre a kijelentésre meglökött Pista barátom és nyomban eszembe jutott az a szőke színésznő, kinek barátom udvarolt s ki igen hamar lángia lobbant, de szerelme egy — brilliánt gyürü megtagadásával elfoszlott, mint a rózsa szirma. A szőkék áb rindosok, folytitá a barna asszonyka ós mindig nemesen gondolkoznak. Vérük nyugodtabb s azért eszményiebbnek a barnáknál, kiknek állandóan forr a vérük. A szőkék bőre olyan, inint a májusi rósza levéllel borított hó, mig a barnák nagyon rászorulnak a Ki'dhau^er gyártmányaira, hogyha fehéreknek akarnak látszani. A szőkék szelídek, folytatá lelkesülten a szép asszony s a művészek is csak szőke angyalokat festenek és nem barnákat. A szőkék a csöndes családi életént rajonginak, a barnák ellenben a zajt, a nyilvánosságot ós a zenét szeretik s egyegy orfeumi uj kupiét többre becsülnek valamennyi gőnyhulatásos zsoltárnál. A szőkék templomba járnak, a barnák ez idő alalt alszanak és inkább a gázlángok fényében vannak ébren. A szőkék csak hosszas megfontolás után csalják meg férjüket, mig a barnák csak akkor veszik észre a kivetett hálót, mikor már bele estek. A szőke megbocsát, feled, a barna nem felejt és hosszu-terveket forral. A szőkék nézésében van valami megható, a barnák nézése ellenben démoni és bo londdá teszi a bölcset is. A szőke csöndes beszédű, mig a barna mindig beszél s gondatlanul cseveg, móg'ekkor is, midőn a szőke mélyen hallgat. A szőkék nehezen őszülnek meg, mig a barnák a harminezon tul már sok időt pazarolnak el az itt ott jelentkező ősz szálak elpusztításával. Végül a szőkék nemes lelkűek, gyöngédek, nyugodt temperamentomuak, elnéző feleségek, mig a barnák hevesek, indulatosak, hamar lobbanok ós ha egyéb nem akad kezükbe, az órájukat vágják a tükörbe. De menjünk tovább — folytatá az aszszonyka. A szőkék keveset esznek, s beérik, ha a levesbe kót szem grízt tesznek, a barnák ellenben jó étvágyuak, kót három gombóezot is szívesen meg esznek s még a mellett végig élvezik az egész menüt. A szőkék egy korty viz zel beérik, mig a barnák megisszák a sört ép ugy, mint a külömböző spricz czereket A szőkék a habkochot ós parfait szeretik, a barnák a pörkölt csirkét és kitoló fánkot. Brr 1 vógzó be beszédét a szép asszony, ha férfinak születek, sohase lett volna szőke lány a feleségem. A társaság néha néha ellen-mondott a barna asszonynak, mikor pedig bevégezte mondókáját, előállott az aranyszőke hajú Henritte, ki csak nem régen vált el az urától s a következő kis történetet mondta el a társaságnak : Emlékeztek rá bizonyára, hogy csak harmadszori megkérésre mentem Hevessy Bélához. Valami azt súgta, hogy nem leszek boldog ezzel az emberrel, kinek egy egész kötetet tettek volna ki szerelmi kalandjai. Midőn azonban még legjobb akaróim is azzal biztattak, hogy az én szerelmem át fogja Bélát alakítani, hosszás gondolkozás után neki nyújtottam kezemet. Esküvőnk kót napja minden baj nélkül lelt el, de a harmadik nap reggelén lehangoltá tett az uram kijelentése, hogy neki Budapestre kell utaznia. Ez a gyors utazás tnnál inkább feltűnt előttem, mert Béla a mézes hetekre szabadságot kért hivatali főnökétől. S miután észre vettem, hogy a búcsúzás pillanatában zavart volt, a legközelebbi vonattal utánna mentem Budapestre. Szállását nem volt nehéz megtudnom, mert egy hoszszukás névjegyet találtam az Íróasztal előtt fekvő szőnyegen, melyre egy név volt írva s ez: Kerepesi ut, 14. A továbbit talán gondoljátok. Pont kilencz órakor este becsengettem a tizennegyedik gzám alá. Csakhamar megnyílt az ajtó és előttem ált B é 1 a, olyan estei toaletben melyben nemszoktunk vendéget fogadni Egy lépést téve előre, a szoba puha kerevetén ott feküdt az a tagadhatatlanul szép primadonna, kiért Kádár Laczi agyonlőtte magát a mult télen. Eleget láttam . . . s azóta mint tudjátok el is váltam Bélától. Ezt a megtörtónt dolgot különben csak azért mondtam el fejezé be a szép asszony, hogy megdöntsem a.Malvin állításait. Mert az én uram szeretője is szőke volt, ki sem a családi életért nem rajongott, se templomba nem járt, hanem nagyon hamar, gyakran és sokat szeretett, megitta a penzsgőt, sőt a konyakot is ós abban a véleményben volt, hogy akkor volna legszebb az élet, ha éjszakából állana . . . mert nappal dolgozni kell, mig a csillagos éjben oly édes, oly kábitó a szerelem. Talán többen is szóltak volna a kérdéshez, ha a szeretetreméltó háziasszony a vitát be nem zárja azzal, hogy a könnyelműség se nem a barna, se nem a szőke asszonyi haj gyökerében van, hanem a női magasztos hivatás irányában is, a könyelmüség ott kezdődik, hol a nő erkölcsi méltóságról megfeledkezik. Ezelőtt, 16 századdal ezelőtt megmondta már Szent Jeromos: Egyetlen kísértés legyőzése angyalt, egy önfeledt pillanat ördögöt teremthet az asszonyi szívben. Lapunk mai számához egy ir melléklet van csatolva.