Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-14 / 91. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Vasárnap, november hó 14-én. 91. szám. BEEESHEfiTEI KOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/, sz. (Zzsiiinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 3 forint. - Negyed évre 1 frt 50 kr, hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szam ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-főle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Keleti benyomások. Irta: Krcsmárik János dr.*) Hét éve mult, liogy Boszniát és Herczegovinát nem láttam s azért el­határoztam, hogy Konstantinápolyija menet, kiszállok e két tartományban s azon haladásokról, melyekuek messze hire megy, a helyszínén szerzek meg­győződést. Az összehasonlításra megvolt a kellő alapom, mert mint a sarajevói orszá­gos kormánynak tisztviselője, éveket töltöttem a Balkán-félszigetnek ezen a részén. A legnagyobb készséggel sietek kijelenteni, hogy az eredmény vára­kozásomon felül van s a haladás min­den téren szembeszökő. Bármerre for­dul az ember, mindenfelé buzgó te­vékenység nyomai láthatók. Sarajevo városára alig lehet ráis­merni. Régi rossz házak helyén uj páloták ^emelkednek s a várost ke­resztülszelő Miljacka patak partjai, melyek tisztátalanságuk következté­ben a vidéket eléktelenítették, kővel burkoltattak ki, s a meg burk ol.itla­nul maradt részeken most folyik se­réuyeu a munka. Sajnálatosnak kell azonban mon­dani, hogy az uj házak és paloták legnagyobb része európai ízlésben épül s az előtt itt kedvelt török és bosnyák stilus, a mely pedig az ég­hajlati és talajviszonyoknak s a nép életmódjának leginkább megfelelt, mind inkább háttérbe szorul. Ez által a vá­ros keleti sajátosságából sokat veszít s a kormány ily módon nem emeli a város vonzó erejét, holott nagy erő­feszítéseket tesz annak elérésére, hogy *) Budapesti Szemle nyomán. a megszállott tartományokban az ide­gen forgalmat emelje. Az utas az ere­detiségeket keresi s mert nincs min­denkinek módjában az eredetiségében megmaradt népéletbe vegyülni, a föl­jegyezni valókat a külsőségekben ke­resi. Ha tehát e külsőségekre is nem fektetünk kellő súlyt, akkor néhány év alatt Sarajevo egy közönséges európai vidéki város képét fogja uyuj tani. Az építkezéseket az országos kormánynak építészeti osztálya vezeti s bár nagyon sok hivatalnoka van, nincs közöttük egyetlen egy sem, ki­nek a keleti építkezési módszer lenne kizárólag tanulmányul kiosztva s ez okból az néhány keleti stílusban épült ház is, mint pl. a sarajevói városháza, amely pedig egy drága nagyszabású alkotás, a kapkodás jellegét viseli magán E tekintetben tehát mielőbb segí­teni kell, mert a turisták, kik ugy is csak igen csekély számban jelentkez­nek, bárha a remek vidék a sürü lá­togatásokat megérdemli, mindinkább ki fognak maradni. De ha már az utasok idevonzásá­ról van szó, meg kell említenem azt is, hogy az első benyomás, melyet az ember Boszna-Bróduál nyer, igen ked­vezőtlen, mert az étkező és várótere­mül használt helyiség oly szűk és tisztátalan, hogy ha valamivel több utas fordul meg, mint éppen azon éj­jelen, melyen odaérkeztem, a tartóz­kodás benne felette kényelmetlen s az étkezés nem kiváüatos. Indokolatlan az is, hogy a bos­nyák vasút elindulásáig egy óra hosz­szat kell várni, ami tudvalevőleg szin­tén uem szokott az utasok ínyére leuui. Az utazás Sarajevóig a bosnyák vasúton nagyon kellemes, mert a va­súti kocsik, kicsiny voltuk mellett is, kényelmesek s tiszták. A vidék min­denütt gyönyörű, hasonlíthatatlanul szebb képet mutat, mint azelőtt, mert hála az erdők jó gondozásának, a he­gyek, melyek azelőtt csak hitvány bokrokat neveltek,' most szép s jól ápolt fákkal vannak beültetve. De czélom nem az, hogy a meg­szállott tartományok természeti szép­ségeiről beszéljek, valamint az sem, hogy az országos kormánynak azon törekvéseiről, melyekkel a nép meg­élhetési viszonyait köunyebbekké, ke­reseti forrásait kiterjedtebbekké tenni igyekszik, részletesen beszámoljak; mert hiszen ezekről időközönkint sta­tisztikai kimutatások tétetnek közzé s a delegatiókban is évenként meg­beszélés tárgyai. Ezekről elég lesz annyit megemlítenem, hogy Kállay Béninek közgazdasági és technikai kérdések iránt tudvalevőleg rendkívül kifejlett érzéke van s a mi emberileg véghez vihető volt, azt a két tarto­mányban megtette. A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem teréu a javítá­sok, kísérletezések napirenden vaunak, uj keresetforrások nyittatnak, gyárak, telepek keletkeznek, szóval a forga­lom emelésére minden okos eszközt megragadnak. Azonkívül szerencsés keze van üvállaynak abbau, hogy a keletkező ipartelepekkel a bosnyák államvasutak elhanyagoltabb vonalait összeköttetésbe hozza s az által nem­csak, hogy uj adóalapokat teremt, hanem a vasutat is jövedelmezőbbé teszi. Az igaz, hogy az uj ipartelepek közül egyik másik nem mutatja a kiváut életképességet s meg is szünteti az üzemet, hanem ez másutt is megtör* ténik s az általános üzleti forgalom szempontjából nem sokat határoz. Nem olyan örvendetes azonban az eredmény, ha az állami élet erkölcsi mozzanatai felé fordítjuk figyelmünket. Majd elmoudja, hogy a kormány­zati apparatus nagy sulyiyal neheze­dik a társadalomra és pedig ok és haszon nélkül. Boszniában az emberek nemzeti­séggé vallás szeriut csoportosulnak, különösen a görög nem egyesültek és és a kormáuy között feszült egy idő óta a viszony. Memorandumot is ad­tak be, egyes hitközségek feloszlat­talak ; hogy a szerbek elkeseredése minő nagy, kitetszik abból, hogjr egy izben már katonai kormányzat v kértek Bosznia és HercjgovVia mára. i A mohamedáno 1 békásén vi8t keduek, hallgatnak, magok sem tut, ják mit akárnak. Lassanként vissz? maradnak, mert az európai civilizá ciótól féluek. Főczí'ljiik vallású 1' intézményeiket épse^b^v íöuntartaL. Nekünk Boszniában és-Hercego­vinában, —' mondjÁ K r e c Ü m á r a legtermészetesebb szövetségesünk a mohamedán elem fízt pedig k>;:.j nyen elveszíthetjük, ha vezetését nem mi magunk vesszük'kezünkbe, haaem azt esetleg másnak engedjük át. A politika — ugy látszik, — nonic.^úí az exigenciák tudománya, hanen. 4 küzdelem művészete is. A mohamedán elem a hivatalokból ki van zárva, sőt a lehetőség sincs meg arra, hogy a mohamedánok a bonyolultabb termé­szetű közigazgatásnak használható or­ganumai legyenek. A kísérletek ez irányban csekély sikeriiek. Nincsen a mohamedánoknak megfelelő iskolájuk. „Békésmegyei Közlönftárcája. Szőke-e vagy barna? Irta : K—. A-. A napokban egy társaságban voltam, &hol természetesen a nőkről beszélget lünk 8 szóba jött a Békésmegyei Köz­lőn} nek fenii czimmel legutóbb közölt tár­czaja. Beszélgetésünk eredményei ugyan pár tzóval is elmondhatnám, de a hosz szabb formát válaszlom, hátha akad va laki az olvasók közül, ki érdeklődik az iránt, amit most elmondok az asszonyokról. A társalgás folyamán abban egyez lütik meg. hogy mi mindnyájan szeret jük H nóket, de az igazság nézőpontjá­ból f zt is be kell vallanunk, hogy ők is szeretnek minket férfiakat. S ha igaz az, hogy nehezen tudnánk nélkülök meg élni, nekik is szomorú volna az életük a mi hüsógünk nélkül. De hát nem erről akarok én most beszelni, hanem arról a vitáról, mely tár salgásunk folyaman kifejlett. A vita pe dig azon kérdés eldöntése körül forgott, hogy a barna vagy szőke asszonyok szeb­bek e es vajon az éji-ötét lurtüeknek ál landóbb-e az érzeimük, vagy a szőkéké vagy éppen a gesztenyebarnákó. A felette óvalos és most kü önösen letsző veres hajról való Ítélkezésünket, már a vita elején egy másik összejöve­telünkre tartván fej, erről nem hallottunk. A társaságban volt egy nagyon fess barna asszony, ki egész köteteket őriz azon jó és ro.-sz versekből, melyekben leánykorában haját megénekelték titkos udvarlói. Ő határozottan a szőkék mellett nyilatkozott és kijelentette, hogy egész életében csak akkor sirt, mikor arra gon­dolt, hogy mért nem született szőkének. Könyeinek okát azután méltányoltuk, midőn a szőkékre kipiru't arcicial a kö­ve k^ző dicséreteket mondta A szőkék, úgymond nehezen szeret­nek meg valakit, de akit megszeretnek, az azután meg van szeretve. Erre a ki­jelentésre meglökött Pista barátom és nyomban eszembe jutott az a szőke szí­nésznő, kinek barátom udvarolt s ki igen hamar lángia lobbant, de szerelme egy — brilliánt gyürü megtagadásával elfosz­lott, mint a rózsa szirma. A szőkék áb rindosok, folytitá a barna asszonyka ós mindig nemesen gondolkoznak. Vérük nyugodtabb s azért eszményiebbnek a barnáknál, kiknek állandóan forr a vérük. A szőkék bőre olyan, inint a májusi rósza levéllel borított hó, mig a barnák nagyon rászorulnak a Ki'dhau^er gyártmányaira, hogyha fehéreknek akarnak látszani. A szőkék szelídek, folytatá lelkesülten a szép asszony s a művészek is csak szőke angyalokat festenek és nem barnákat. A szőkék a csöndes családi életént rajonginak, a barnák ellenben a zajt, a nyilvánosságot ós a zenét szeretik s egy­egy orfeumi uj kupiét többre becsülnek valamennyi gőnyhulatásos zsoltárnál. A szőkék templomba járnak, a barnák ez idő alalt alszanak és inkább a gázlángok fényében vannak ébren. A szőkék csak hosszas megfontolás után csalják meg férjüket, mig a barnák csak akkor veszik észre a kivetett hálót, mikor már bele estek. A szőke megbocsát, feled, a barna nem felejt és hosszu-terveket forral. A szőkék nézésében van valami megható, a barnák nézése ellenben démoni és bo londdá teszi a bölcset is. A szőke csön­des beszédű, mig a barna mindig beszél s gondatlanul cseveg, móg'ekkor is, mi­dőn a szőke mélyen hallgat. A szőkék nehezen őszülnek meg, mig a barnák a harminezon tul már sok időt pazarolnak el az itt ott jelentkező ősz szálak elpusz­tításával. Végül a szőkék nemes lelkűek, gyöngédek, nyugodt temperamentomuak, elnéző feleségek, mig a barnák hevesek, indulatosak, hamar lobbanok ós ha egyéb nem akad kezükbe, az órájukat vágják a tükörbe. De menjünk tovább — folytatá az aszszonyka. A szőkék keveset esznek, s beérik, ha a levesbe kót szem grízt tesz­nek, a barnák ellenben jó étvágyuak, kót három gombóezot is szívesen meg esznek s még a mellett végig élvezik az egész menüt. A szőkék egy korty viz zel beérik, mig a barnák megisszák a sört ép ugy, mint a külömböző spricz czereket A szőkék a habkochot ós par­fait szeretik, a barnák a pörkölt csirkét és kitoló fánkot. Brr 1 vógzó be beszédét a szép asszony, ha férfinak születek, sohase lett volna szőke lány a feleségem. A társaság néha néha ellen-mondott a barna asszonynak, mikor pedig bevé­gezte mondókáját, előállott az aranyszőke hajú Henritte, ki csak nem régen vált el az urától s a következő kis történetet mondta el a társaságnak : Emlékeztek rá bizonyára, hogy csak harmadszori megkérésre mentem Hevessy Bélához. Valami azt súgta, hogy nem leszek boldog ezzel az emberrel, kinek egy egész kötetet tettek volna ki sze­relmi kalandjai. Midőn azonban még legjobb akaróim is azzal biztattak, hogy az én szerelmem át fogja Bélát alakítani, hosszás gondolkozás után neki nyújtot­tam kezemet. Esküvőnk kót napja minden baj nélkül lelt el, de a harmadik nap reg­gelén lehangoltá tett az uram kijelentése, hogy neki Budapestre kell utaznia. Ez a gyors utazás tnnál inkább feltűnt előttem, mert Béla a mézes hetekre sza­badságot kért hivatali főnökétől. S miután észre vettem, hogy a bú­csúzás pillanatában zavart volt, a leg­közelebbi vonattal utánna mentem Buda­pestre. Szállását nem volt nehéz meg­tudnom, mert egy hoszszukás névjegyet találtam az Íróasztal előtt fekvő szőnye­gen, melyre egy név volt írva s ez: Kerepesi ut, 14. A továbbit talán gondoljátok. Pont kilencz órakor este becsengettem a tizen­negyedik gzám alá. Csakhamar megnyílt az ajtó és előttem ált B é 1 a, olyan estei toaletben melyben nemszoktunk vendéget fogadni Egy lépést téve előre, a szoba puha kerevetén ott feküdt az a tagad­hatatlanul szép primadonna, kiért Kádár Laczi agyonlőtte magát a mult télen. Eleget láttam . . . s azóta mint tud­játok el is váltam Bélától. Ezt a megtörtónt dolgot különben csak azért mondtam el fejezé be a szép asszony, hogy megdöntsem a.Malvin állításait. Mert az én uram szeretője is szőke volt, ki sem a családi életért nem rajongott, se templomba nem járt, hanem nagyon hamar, gyakran és sokat szeretett, megitta a penzsgőt, sőt a ko­nyakot is ós abban a véleményben volt, hogy akkor volna legszebb az élet, ha éjszakából állana . . . mert nappal dol­gozni kell, mig a csillagos éjben oly édes, oly kábitó a szerelem. Talán többen is szóltak volna a kér­déshez, ha a szeretetreméltó háziasszony a vitát be nem zárja azzal, hogy a kön­nyelműség se nem a barna, se nem a szőke asszonyi haj gyökerében van, hanem a női magasztos hivatás irányá­ban is, a könyelmüség ott kezdődik, hol a nő erkölcsi méltóságról megfeledkezik. Ezelőtt, 16 századdal ezelőtt meg­mondta már Szent Jeromos: Egyetlen kísértés legyőzése angyalt, egy önfeledt pillanat ördögöt teremthet az asszonyi szívben. Lapunk mai számához egy ir melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom