Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-15 / 56. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, julius hó 15-én. 56. szám. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) kova a lap szellemi részét illetS közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ara 8 Kr, Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jőnevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A parlamenti helyzet. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósítójától. — Eudapest, julius 13. Éppen azon a napon, melyen a „Békésmegyei Közlöny" megjelenik, fordulatos események várhatók. A pohár betelt azzal, hogy az ellenzék miuden tagja nemcsak hozzá szól a cukor-premiumról szóló törvényjavaslathoz, hanem határozati javaslatot is bemutat, mely jogot ad benyújtójának záró beszéd tartására. E szerint tehát még az általános vitát is ki akarják nyújtani záróbeszédekkel s a har miucz s egynehány szónok eddigelé kilencz határozati javaslatot mutatott be, melyek ugy hasonlítanak egyik a másikához, mintha mindegyikéjüket J u st h Gyula, az obstrukczió parancsnoka, fogalmazta volna. Még az obstrukczióban is példátlan harczmodor tisztán általános vitával nyújtani a vitát és ez pusztán az ellenzéki munkabírás eiŐnmtatványa. Az ellenzék igy gondolkozik: „Okvetetlen az általános vitánál kell igazolnunk szilárd obstrukcziós haj lamainkat és elszántságunkat, hogy a kormány előtt ne állhasson másik alternatíva, minta 16. §. visszavonása." A többség azonban nem nézheti tétlenül ezt a szóözönt. Ennek a felfogásnak ad szokatlan erélylyel hangot a Pester Loyd, melynek nyilatkozatát méltán horderejüuek kell tartanunk. A czikk oda konkludál, hogy a kormánypárt nem maradhat meg továbbra ík passsziv néző gyanánt. Vagy meg kell hozni a formális koncessiót a 16. §-nak, vagy ha a kormány attól fél, hogy az obstrukczió a kiegyezési javaslatoknál újra felüti fejét: kérlelhetlenül alkalmazni kell a parlamenti rendszabályokat. Mit hoz Bánffy Bécsből s mit hoz általán a jövő ? — ezt a hét derekán okvetetlenül megtudjuk. Hogy a szódagály tovább nem nőhet és esetleg a clotür kérdése előtérbe vonul, — valószínűnek látszik. Maguk a benfentes szabadelvüpártiak sem igen tudnak a kormány terveiről. Vagy ha tudnak is, őrtállásuk hallgatásra készteti őket. Valósziuü azonban, hogy az oly régen kisértő paralel ülések alkalmazásba vétetnek ; vagy ha ez teljesen sikertelen lenne, a házszabályok revíziója napirendre kerül. Mindkét dolog a tanácskozások viharait rejti méhében Főleg az utóbbi, mely egyszerre nyakára teszi az ellenzéki erőszakoskodásoknak a kést. A házszabályok revíziója már régi óhajtás. Mikor ezeket készítették, még ideális képe lebegett a tiszta parlamentarismusiiak a készítők előtt. Azóta sokszorosan tapasztalta a többség, hogy tevékeny parlamenti munka tisztán az ellenzék jóakaratából függ s mihelyt az ellenzék összefog, bármily legyen a többség, ellenáll minden parlamenti komoly munkának. Igy lett jelszóvá a közigazgatási törvény tárgyalásakor a klotür kérdése. Ha a klotürt behozzák, akkor a többség bármely pillanatban a vita befejezésére szavazást kérhet: igy természetesen Sima Ferencznek nem lehet majd egy napig tartó beszédet mondania. Állítólag 0 Felsége annak idején ellent mondott a klotürnek, midőn azt Szapáry proponálta; csakhogy akkor ugy Lajtháu innen, mint Lajthán tul más világ volt; a külpolitikai állapotok is békésebbek. Mig most a kiegyezési javaslatok élére vannak állítva, melyekre, ha az obstrukció kiterjesztetnék, az válságba sodorhatná a birodalmat. Báuífy tehát kedvező helyzetben vau, hogy az ellenzék obstrukciója elleu a házszabály revizióra vonatkozó előterjesztéseket nemcsák megtegye, de elfogadtathassa. Hangulatokról beszámolva, tartozom kijelenteni, hogy itt a kormánypárt előkelő köreiben inkább a kompromisszum hívei vaunak Bánífy ellenében — habár titkosan — is többségben. Ugyanis, ha biztosítást nyernének, hogy a jogos ellenzéki harczot nem viszi tul az ellenzék a többi törvényjavaslatoknál, készek lennének belenyugodni a 16. §. elejtésébe, vagy elvi módosításaiba a Beksits vagy Szivák schémája alapján, mert félnek, hogy a házszabály re v izió, különösen túlzásaiban, a parlamentarismust rombolná, a tanácskozás hangját tenné oly nervozussá, mint az a Lajthán tul az egész világnak szemet szur. Azok az ellenzéki hirek, melyek Báufl'y posiciójának megrendüléséről és a Tiszák uralmának hatásáról szólnak a régi módi rebesgetések és most sem birnak *öbb alappal, mint már annyiszor. Békésmegye közigazgatásából. — Juliusi ülés. — A vármegye közigazgatási bizottsá gának juliusi ülése a fahidak jegyében haladt. A békési hidleszakadás következtében hosszabb vita indult meg a függő szerkezetű fahidak ügyében s a határozat az, hogy ezek a hidak tervszerűen fognak vas-konstrukczióval elláttatni. Még előbb az összes hidak teherképességének megállapítására az összes hidak műszakilag fognak megvizsgáltatni. Felírnak a miniszterhez, hogy az államópitésztti hivataltól ne vonják el a szakerőket. A gyűlésről a következő tudósítást adjuk : Jelenvollak dr Lukács György főispán elnöklete alatt Fabry Sándor alispán, Bodoky Zoltán b. főjegyző, R i >y Szilviusz kir. tanfelüg'* elő, Somossy Zsigmond h. pénzügy igazgató, Jancsovics Péter árv. elnök, dr. Zöldy János főor vos, Haviár Lnjos, Szarvassy Arzén főmérnökök, dr. Némethy József kir. alügyész, Zlinszky István közg előadó, gr. Almássy Dénes. Lidics György, Terényi Lajos, Hajnal István, Zsilinszky Endre dr., Vidovszky János, Keller Imre biz. tagok. A munkás-sztrájk. A gyűlés megnyitása után dr. B od o k y Zoltán előterjeszti az alispáni jelentést, melynek felenilitésre méltó részei a következők : A személybiztonság négy esetben támadtatott meg, a vagyonbiztonság több esetben. Baleset előfordult Gyulán öt vizbefulás, Vésztőn három, Szarvason három. Az alispán rendeletileg intézkedett, hogy csak a kijelölt területen szabadjon fürdeni. Az állategészség kedvezőbb volt, mint a mult hónapban. A vetések sok helyen kipusztulnak, belvizek, rozsda megrontották a termést. A munkáskérdésrőla következőket jelenti: „Már előzőleg a főszolgabírói jelentésekből tudomást nyervén arról, hogy részint a tényleg megromlott buza, részint az egész tél folyamán folyt izgatások miatt az aratók és munkaadók között egyenetlenségek lesznek, melyeknek békés eloszlatása a közigazgatási hatóságok elengedhetlen feladata lévén, a leginkább inficiált járásokban szükségét láttam, hogy a főszolgabírók a központból is támogatassanak ezen törekvésükben a magam a szeghalmi járásba mentem, a h. főjegyzőt pedig az orosházi járásba küldtem s örömmel jelenthelem, hogy habár „Békésmegy ei Közlöny "tár cá] a. Költő volnék .., Költő volnék „a mi csodás" ! . . . Bár nem nyújt babért a világ. Minek is az? . . . Kopasz feje

1"" Koszorú, virág dísztelen! Költő vagyok ! verset írok, — Gyötörnek bár földi kínok Pénzt is költenék szívesen, Hejh de kevés ! . . . sokszor nincsen ! Dombi Lajos. Egy pár története. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Sokra tudom becsülni a férfi erólyót, de nincs annál megvetőbb, aki zsarnok módra uralkodik a feleségén. * Tarjay Gyula hideg, szigorú volt a feleségével. Pedig a felesége vigkedélyü asszony, a kinek csodás szépsége éppen ugy hat, mint kifogástalan jelleme s páratlan jó lelke. Tizenhét éves korában, midőn megnyílt előtte az élet utja, a midőn első balján megismerte Tarjay Gyulát, azt gondolta, hogy az élet üdvösséget nyújt, a szerető sziveket nem sebzi meg a bánat, mert az egyetirtés a komor felhőket is eltudjn oszlatni az élet egéről, a szerelem a legerősebb a világon. E hitie, a mit neki a szerelmes fiatal ember n ol dott, végtelen boldogságának tudatában azt hitte, hoiry mindég hatalmas lesz, egy e dő tekintettrt, hálával, ölelő karokkal letz megjutalmazva mindenkor. És a fiatal ember, ez az unalmas Tarjay Gyula ugy is mutatta, mintha mindent megtenne ezért a leányért. Viselkedése elárulta szerelmét. Szenvedélylyel ölelte magához a leányt, a mikor tánczoltak édes szavakat súgott gyönyörű angyalának fülébe. A tettetett szerelmes nem tud ugy ölelni. A szemben nem fénylik ugy az a sugár, a mely a sziv tüzéről árnyékolódik a lélek tükrébe, a dallamos szavakból hiányzik az őszinteség, ha erőltetni akarjuk magunkat. Tudta azt jól ez a tizenhét éves leány, hogy az ő imádója igazat mond, meg volt győződve, hogy egész életén keresztül ez a férfi fogja boldogítani, ez a férfi fogja ellesni minden gondolatát. És e hitében a felesége lett. A mó zesbetek édes menyorszasát boldogságban, utazással töltötték el. Egész világa a ferje volt, annak minden tulajdonságát sokra becsülte. Tarjay Gyula már a házasság elején éreztette férfiasságát, finom tapintattal tudomására hozta bájos nejé nek, hogy ő a férfi ós neki engedelmeskedni tartozik. Az asszony nem nézett mélyen belé az „engedelmesség" fogalmába, ideje sem volt arra, hogy annak értelmét meggon dolta volna. Csak nevetett hozzá ós azt mondotta: — Minden ugy lesz, a mint te akarod, édes boldogságom. Az én akaratom a tiéd, a tiéd az enyém. — Nem ugy asszony, nem ! Feltótlen kötelességed azt tenni, amit akarok, férfi eszemmel jobban megtudom Ítélni, mi a helyes, mi a helylen. Éi Tarjay Gyula ura volt szavának, parancsolt, mint az ur a szolgájának. A társadalomban alig jött számba, unalmas kedélyéről, gyáva természetéről volt ismeretes. Vézna arcza, igénytelen alakja szinte visszatetsző volt, egynehány em ber szeretetét talán azzal nyerte meg, hogy soha sem hazudott. Igy annál meglepőbb volt az a hír, a mikor hallották, hogy a kisasszonyka milyen „kordában" van tartva. Az asszony soha sem panaszkodott, egy ideig szinte tűrhető volt ez állapot, csak később, a mikor férje a keményebb, szigorúbb szavakat használta, akkor sirta ki magát keservesen. Tarjay Gyula aztán mindenre közö nyös maradt. Különösen akkor, amikor nejének kis fia született. Ezután minden élvezetet meglagadott az asszonytól. Bár ez megkísérelt mindent, kedvesen kérte, de nem használt semmit. A farsangon ki sem mozdultak, minden ember elvitte fiatal feleségét a bálba, csak Tarjay Gyula tartotta távol, csak ő gyönyörködött abban, hogy feleségén majd kitört az őrület. A nő félre dobta büszkeségét, letérdelt a földre, férje lábát átkarolva, kérte, hogy vigye el a nők jelmezbáljára, de ez irtózatos kegyetlenséggel oda vágta : — Nem akarom. — Ugy? Hát nem akarod? Tudja meg hát uram, hogy ön szívtelen ember. — Asszony 1 Megtiltom neked az ilyen beszédet. Es ha makacskodol, én mindenre képes leszek. Oda ülj az asztalhoz és másold le azt a hivatalos ügyiratokat. — Nem fogom I — Asszonyi Buta asszony, te hit vány teremtés, ne ismételd e szót töjb ször., És megragadta felesége kezét s oda vonszolta a poros iratokhoz. — Ide ülj ! Akarom. Azzalotthagyta nejét,megparanc o' ta neki, hogy végezze el a mnoiást, mire visszajön. Az asszony megtörten ott maradt a szobában s keserves zokogásban tört ki. Most már azért sem. Történjék bármi, nem leszek rabszolga, megmutatom neked szívtelen férfi, hogy óa feleségül mentem hozzád s nem azért, hogy megöld szivemben a szeretetet. Es ez utolsó mondatnál megállt. Eszébe ötlött, mi okozhatta azt a szívtelen kegyetlenséget, melyet vele szemben férje tanúsított. — Oh Istenem, ha nem szeretné ! Igen, igen ő nem szeret, ő nem érez üdvösséget szerelmemben, ő hideg, unott marad, „ha bármily édesen nézek a szemébe. O már nem szeret, gyűlöl, őrülne, ha megszabadulna tőlem. Oh pedig én könnyen megtehetném, Hidassy Kálmán egy mosolyomat is túlbecsüli, ez az ember méltányolni tudja a nőt, ő szeret engemet. Egy szavamba kerülne ós én megtudnám mutatni, hogy hatalmasabb vagyok, mint zsarnok férjem . S mig igy gondolkozott, a cseléd jött a szobába, aszszonyának egy névkártyát adott. — Hidassy Kálmán. Mondja meg neki Mari, hogy egyedül vagyok, itt várom a nappali szobában. — Szabad 1 Jöjjön, jöjjön Kálmán, r^gon nem volt nálunk, mondjon valamit. Ujon le és azután kezdje. — Iuazán régen nem voltam itt — kezdette Kálmán. Ne vegye rosz néven asszonyom, pár napig, most is azon gondolkoztam, jöjjek e most is? Talán utoljára jöttem, mindenesetre Nagyságodtól 'ügg— Értem, mit akar mondani. Maga szerelmes belém. Jól tudom, hogy megtudna becsülni, hiszen egészen olyannak ismerem, mint a ki a nőt szeretni, tisztelni ludja. — Igen, igen édes angyalom. Jöjj édes világom velem, hagyd itt az uradat, éljünk egymásnak Ugy iá c^ak a sors szeszélyén mult, hogy mint leányt nem vettejek feleségül. És az asszonyt a szerelmes szavak t az epedő tekintetek elkábították, átengedte magát az öleléseknek, a csókoknak. Csak a mikor Hidassy Kálmán tu-