Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1897-10-31 / 87. szám
HLGIIGIWGl a DCIV(!3niCypi IXUtlUIIJT UMUMDI urmi ui > oluiiiuiiul Különfélékből. Takarékpénztári kamatokból . 193.43 Fogyasztási adókezelésből . . 2624.— Összesen . 71543.09 Kiadások: A kiadások összege 136.598 frt 75 kr. melyre fedezetül szolgál 71.543 frt. Megterheltető adóalap : I. csoport minden adónem 95800 frt utan 41 4 3/ioo kr 396:9 94 II. csoport földadó 41448 frt 13 kr. után 21 7 6/ioo kr 9019.02 II. csoport egvéb adónem 54351 frt 7 kr. után 30 0 7/ 10 0 kr. . . 16343.33 Összesen . 65052. 30 Esik adó forint után: I—II. csoportra 63 1 9/ioo kr. I—III. „ 71 5 0/l00 „ A kiadási tótelek között nagyobbak : adósság törlesztése 24 312 frt, hivatali személyzetre 40,000 frt, hivatali szükségletre 6718 frt, közoktatásügyi czélokra 13280 fr, tüzrendőrségre 4639 frt, az előre nem láthatókra 5223 frtot vettek föl. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Formális ülés. Budapest, október 30. (Saját tud. táv.) A képviselőházban ma újra formális ülés volt, ezen tudomásul vették a főrendiház által megszavazott törvényeket. Betörés az opera pénztárába. Budapest, okt. 30. (Saját tud. távirata ) A budapesti kir. opera p énztári helyisé gébe szombaton virradóra betörtek, feszegették a két Wertheim szekrényt, melynek egyikében negyven, másikában húszezer forint volt. De a vasszekrényt nem sikerült kinyitni, erre aztán fölha toltak a másodemeleti helyiségbe a számvevőségi osztályba és egy fiókból 125 forintot vittek el. A tettesek ismeretlenek. Eddig semmi nyomuk. Pécs uj püspöke. Budapest, okt. 30. (Saját tud. táv.) A régen üresedésben lévő pécsi püspöki székre Hettyei primási kanonokot nevezte ki a király. Az első gratulans maga a primás volt, ki táviratilag üdvözölte Pécs uj püspökét. Vasárnap. Tudvalevőleg nincs az európai földtekén, a ki a „Kiszd die Hand u-ot oly szivetlágyitóan használná, mint kedves barátunk, a Béla. Már Kálmán barátunk a fogadkozott gyűri a „Fogadj Isten"-t, F i s o he r ruhaüzletesiink köszönésébej benne van ez az óhaj: „Csak egy szóra !" Weisz Miksa köszönései változók, mint a novemberi égboltozat, vagy hogy stylszerübb legyek: mintáz ő kirakatai. Tekintettel a halottak napja közeledtére, most busocgó. Lórika, a menyasszony valósággal graciozus, a hogy köszön, ellentéte egy a katonavárosi menyaszszony-j elölt, a kinek a feje misztikus biccentését halandó még köszönésre adott viszonozásnak nem minősítette. Szóval : valahány ház, annyi a szokás. Minél közelebb jutunk a krémhez, annál szibériaibb a hangulat. A Szent-Germain csabai városnegyed arisztokratái oly hidegen mennek el embertársaik előtt, mint egy jégverem. Az iparos osztály ellenben mosolyogva csap parolát és megáll egy kis tereferére. Pláne a cseberhölgyek és a hadsereg csillagtalan katonái igy üdvözlik egymást : — Szerbucz ! (a baka egyúttal nagyot csap a leány hátára). A leány vissza se nézve : — Te vagy az Marczi, egyön mög a fene. (Az a viszontkivánat.) De hát a szamojédek? Azok ha találkoznak, a fülök czimpáján csókolják meg egymást ; a y u m-y u m o k lehajolnak és mint a kosok fejjel mennek egymásnak barátságos üdvözletül ; a cs ungurok megállnak egymás előtt és különösen meghúzzák üdvözletül az egymás orrát. Nem utolsó tempó az angol rendőr sem, a ki ha Londony-országban valakit üdvözölni akar, csak a vállára teszi a kezét e valóságos schakespeare angol szavakkal szólal meg : — Potyszem ! (Mintha az illető már dutyiban volna ) Mindez pedig eszembe jutott, hogy a M o ck o v c B á k Dezső városában, Nagybecskereken az ottani újság mozgalmat indított, hogy nyilatkozzanak a hölgyek, vájjon megelégszenek-e azzal ha férfiismerőseik nem emelnek kalapot előttük, hanem a szóbeli köszönés mellett, nehogy megfázzék a fejük, talán mindnyája fejét Dezső által meghonositott dus hajerdő borítja, szalutálva fejezik ki tiszteletüket ? E czélból az alábbi szavazó bárczát kérik aláírni, azután kivágni és beküldeni szerkesztőségükbe. ha egy jótálló elesik, ha valaki fenhangon hallatlan dolgokat mond. ha egy képkereskedő képtelenségeket beszél. Nem furcsa, ha egy sírásó áskálódő, ha Baján baj van, (Különösen a mióta Kunhegyi ott van !) Alulírott megelégszem vele, ha férfi ismerőseim csupán szalutálva köszöntenek találkozásunk alkalmával. aláírás. Hozzánk is beküldhetik szives nő olvasóink ! * A vadász szezon virágjában D. Gy. barátunkat Í9 behozza az anyavárosba a vadász szenvedély. — Mikor megyünk ? — Nem vagy náthás ? — Miért ? — kérdezi Gyula fölfortyanva — Tudod, szükségünk van a szagló érzékekre. Szóval a tekintélyek kora lejárt. Igy évődnek a jaminai alkirályokkal. * Furcsa, ha egy paprika-kereskedő rásózza valakire áruját, ha a sörivástól borzad valaki, ha egy kisasszony nagyképűsködő, ha egy nemes nemtelen, illetők maguk, s igy persze gondoskodnak arról, hogy férfi és leány már alaposan belesznek mutatva egymásnkk mi előtt még egymást ösmernék. De ne legyen igy! Szép fiatal kisasszonyok, ne higyjenek maguk másoknak, csak a szemüknek. Van önöknek eléggé okos eszük, hogy megtudják bírálni ; kivel lennének igazán boldogok ez életben. (Bírálni ?l ... A mi szivünk, sze relmes szép leányok, ugy-e bár nem birál csak.szeret! szeret! szeret! . . .) Önök pedig, fiatal uraim, ne törőd jenek a pletykával. Mindig az „valaki", akivel foglalkoznak ós a küzdelem csak annál édesebbé teszi majd a sikert, a várva várt bájos eredményt: a feleséget. Sok a leány, nem mondhatja senki, hogy nem lehet nősülni. Csak sziv kell hozza és komoly elhatározás. Közeledik a farsang: a könnyebb ösmerkedések és eljegyzések ideje. Szívből kívánom önöknek kisasszonyok,mindannyijoknak, hogy farsang utánra egy hónapra, két hónapra selyemhajukhoz uj disz simuljon : a fej kötő. Sok a leány! De ami engem illet, Isten latja lelkemet, nem rajtam fog múlni, hogy — egygyel kevesebb legyen 1 Sírhalmok világa. . . . Szent vagy én előttem óh temető : áhítattal borulok le sirhalmod fölött, melynek hantja alatt elnémul a szívnek lüktető verése — és nem fáj semmi soha többé . . . . . . Szent vagy én előttem óh temető : félve lépek az elsárgult avarra, mely megzörren lábam alatt; nehogy felzavarjam az álmodók álmodozását, itt : hol a tarlott berek suttogása, — hulló lombok zizegése, vándorszellő halk sóhaja, — imádkozni tanítanak . . . . . . Szent vagy én előttem óh temető : hol az örök béke pálmája lebeg . . . A te országodban ninc- koldus nincs király : bíbor- és daróczból por lószzen egyaránt . . . A te országodban nincs vonagló nyo mor — — nincs ittas orgia . . . A te országodban a bilincs ós jogar uralma megszűnik ... az egyenlőség szent hazája vagy te ! . . . Ha te nem volnál: ha nem volna elmúlás : bolygó Ahasverként járnánk a világo', megszaggatva — tépve . . . Óh ! ha te nem volnál; a teremtés átka volna ugy az élet: tudva, hogy nincs vége szenvedésnek, kínnak . . . Te nyújtasz balzsamot a sajgó sebekre, Nirvána csókjától melyek behe gednek . . . Te nyitod fel a viszontlátás reményének fényes csarnokát, hová a sze rettei után vágyó lélek, Noé galambjakónt repül . . . Maradjon el a te kapuidnál a világ hivalgó hiúsága, — omoljanak le a válaszfalak, melyek elválasztják embertől az embert, itt egyenlők vagyunk mindannyian . . . Az az őrlő féreg nem tesz különb séget a márvány szarkofág- és a gyalulatlan koporsók lakója között . . . A te koporsóid szemfödele : az egyenlőség lobogója. Azt a hosszú utat, mely a bölcsőtől idáig vezet a csalódások töviskoszorúja, könyek harmatával öntözött remények porbahullt virága jelzi itt is, ott is . . . De te nem csalsz m g senkit, és soha ! tenálad elpihen, ki pihenni vágyik, te öszszezuzod a bürökpohári, amelytől aj kunk átokra vonaglott . . . Leteszem koszorúm szent oltárod felett, te béke temploma ! utam hozzád vezet; hol együtt álmodik — remény .. . emlékezet . . . Soos Lajos. A esabai algymnasium örömünnepélye. Szóles körben helyeselték a közoktatásügyi miniszter rendeletét, melylyel a királyi adomány alkalmából a középiskolákban iskolai ünnepélyek megtartását elrendelte. Az ilyen iskolai ünne pélyeknek paedagógiai képző hatása van, közelebb hozzák a szülői házat az iskolához. (Hiszen ugy is sokat emlegették paedagógiai körök, hogy a kettő kö zött semmi összhang 1) Aztán hozzá szoktatják a növendékeket a nagy nyilvánossághoz. Az iskolai képzésnek tehát vannak e téren is föladatai ós helyesen teszi az iskola vezetősége, ha erre minden alkalmat megragad. Kívánjuk, hogy jövőben saját házában tartsa meg iskolai ünnepét, mely most a városháza diszter mében folyt le annyiak örömére. Az iskolai ünnepély pénteken délelőtt folyt le a városhaza dísztermében. A terem igen szépen volt díszítve. A pó diumon U felsége a király mellszobra, pálmaágak borulva jóságos alakjára. A pódium nemzeti szinnei draperiázva, mindez kedves volt a szemnek, hát ha még hozzávesszük a szép közönséget, igen szép hölgyek varázsolták a képet teljessé s elült a zsongó hangulat, a midőn az ifjúsági ónnekkar Gally János, ének tanitó füszharmonium kísérete mellett elénekelte Kölcsey hymnuszát, majd az intezet hitoktatója D a x e r György mondott igen szép imát, bensőségben, áhítatban, fenköltségben gazdagot, meghatottságára a jelenvalóknak. Ezután az intézet kiváló tanára, K a b o s Bálint olvasta föl mindenekelőtt a királyi kéziratot, melyet a közönség állva hallgatott; növendékeihez s a közönséghez intézett szép beszédet. Előadása apotheozis volt a nemzetével együttórző királyra, ki a magyar loyalitást még in kább bensőbbé tette. Szeretettel és hálával fogadja a magyar nemzet királya ado mányát a méltán nevezhetni, mint Beöthy Zsolt, a Kisfaludy társaságban helyesen megjegyezte, e szobrokat király szobroknak. Majd a szoborműben megörökítendő tiz alaknak óletepílyáját jellemezte, mindegyiknél jellegzetes méltatással emelve ki azt a jelentős érdemet, meiyek a király figyelmét felköltöttók. A lantos diák. a törvényalkotó, a szabadsághősök, mind lelkes móltatót találtak. A beszéd lendü letes formájában igen tetszett és sokan gratuláltak az előadónak. Ezután Löwy Akos, az V-ik osztály tanulója lépett az emelvényre és Vörös marty „Hymnuszát" szavalta el Fiatalos csöngésü hangja betöltötte a termet és fölemelte, megdobogtatta a sziveket. Ezután a beteg igazgató B u k o v s z k y János helyett Majoros József mondott az intézet ifjúságához lelkes beszédet, buzdítván őket szeretetre, az Isten, király és haza iránt való hűségre Ez a beszéd is igen tetszett. Majd újra az ifjúsági énekkar énekelte el a „Hazádnak rendületlenült", szépen, lelkesen ós ennek hangulata alatt hagyta el a szép köiönsóg a sikerült ünnepélyt. Békésen tegnap délelőtt az ev. ref gymnasium nagytermében diszes közönség előtt tartatott meg a király ajándéka alkalmából az ünnepély. S ó 11 ejy Péter tanár szép beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt, majd Pötz János tanár mél tatta a márványban és ércben megörökítendő nagy férfiakat, magát a királyi elhatározás fontosságát ós történelmi jelentőséget. Mindkét beszéd nagy hatást ért. Ezután Bokor Imre, VI od éves gytun. tanuló szavalt zajos tapsokat kelt ve. Az ünnepélyt a Szügyi József ava tott vezetése alatt álló ifjúsági énekkar szabatos éneklése fejezte be. ÚJDONSÁGOK Temetők ünnepe. Gyászra, küzdelemre vagyunk a földön. A küzdelemben kapott sebekre, veszteségeinkre talán balzsamot hint a haladó idő, de a szomorúság e napjaiban, midőn a kegyeletnek áldozunk, tépő, marczongoló fájdalommal fölfakadnak a régi sebek és mintha a temető ünnepén az emberiség nagy gyászközönsóggó változnék, a ki az irgalmasság testi cselekedetót végezi : halottakat temet. Aztán odakint a temetőben a kedves halott megsiratása után a vigaztalás balzsama tör a szivekbe. A hitnek az az érzése, a mit Bajza oly klasszikus formák között szólaltat meg: Lenni kell egy jobb világnak, Itt, vagy más bolygó tekén ; Ébren, alva, ezt sugalja Fájó szivnek a remény. Képtelen, hogy a halálban Eltűnjék minden jövő, S üdvét meg ne nyerje a jó És a vétlen szenvedő. A viszontlátás ez a tudata emel föl a bánat napjaiban. Hiszen a jövőnek ez a reménye forrása minden élettevékenységnek. Vet az ember, mert aratást-, ós küzd, mert győzelmet remél. Vedd a feltámadás reményét és az erkölcsi tevékenység rugója el lesz rontva. De nem is tudja ezt elvenni semmi! A pozitív tudományokkal a skepszis egyre többtöbb embert vesz uralmába : ám a mai napon a legcinikusabb kedély is rágondol arra az életre, mely e rövid lót után következik. E napon annyiszor gyászolt kedveseink minden szokásaikkal, kellemeikkel, kedves szellemi tulajdonaikkal eszünkbe jutnak, valóban az emlékezet az egyedüli éden, melyből kinem kergethet senki. A gyász, a bánat igy ad megvigasztalást és miközben könnyeink patakja von barázdát arczunkon, igazat adunk annak a szellemes franczia asszonynak, a ki ezt mondja: „AZ emlékezet kedvessé teszi az életet; az elfeledós lehetségessé. Enyhületet, vigasztalást halottaik igaz gyászolóinak ! — Közigazgatási bizottsági ülés. Békésmegye közigazgatási bizottsága november havi rendes gyűlését holnaphoz egy hétre, november hó 8-án fogja a megyeházán megtartani. — Novemberi előléptetések A novemberi katonai előléptetések közül a minket érdeklő .kinevezések a következők: Molnár Akos alezredes, a gyulai honvédhuszár zászlóalj volt parancsnoka ezredes lett; Nagy Arthur gyulai honvéd őrnagy alezredessé, Hidegh Sándor ós Szvoboda Imre főhadnagygyá, turi Thúry József hadapród pedig hadnagygyá avangirozott. A gyulai második honvéd huszárzászlóaljban Nagy Gyárfás százados őrnagygyá, N o s z 1 o p y Emil főhadnagy századossá, Búzás Elek hadipród hadnagygyá neveztetett ki. — P e s s i n a Miksa, a csabai ménteleposztály jeles parancsnoka századossá léptettetett elő. A Csabán állomásozó 101-ik ezred második zászlóaljánál K e 1 1 n e r Lajos, Munteanu Pál főhadnagyok kapitányá, V á r a d i Károly ós B a r t s Károly hadnagyok pedig főhadnagygyá léptettettek elő. — Valasztások Csabán. Valószínűleg deczember hó folyamán egész sereg tisztviselői állásokat töltenek be Csabán választás utján. Igy akkorra remélik a belügyminiszter jóváhagyását a községi árvaszék lótesithetésére, a midőn ülnöki állások betöltése vár a közgyűlésre. Jóváhagyatván az ujabb szervezési szabályrendelet, nem állja útját mi sem annak, hogy a másodmérnöki állás szintén vá lasztás utján betöltessék. — A rossz házasságok gyógyítása Poéták mondják, hogy a házasságok az égben köttetnek. Naturálista írók állítása szerint pedig fölváltva, vagy a telk.-ben, vagy az apró hirdetéseken. Legyen bármiként, vannak házasságok melyeket gyógyítani, amputálni kell. És a házasságok gyógyitójirja igen keserű, folyamata igen hosszú: a válópör. Minél nagyobb mér tékben megyünk a modern életbe, annál több a visszaigazitandó házasság. Az ember például nem is gondolná, hogy a gyulai kir. törvényszéken ez időszerint százötven válóperi keresetet tartanak nyilván. Ez podig a rosszul sikerült házasságok csak ogy része. Mert a szegény föld népe egyszerűen „szétválakszik", aztán ha feledni akarja az „elsőt", „összeszeáll" egy másikkal, a mint mondják c=ak ugy „bagóhitre". A törvényszéken vezetett válópörök 80°/o-a intelligens osztályból került ki, még bírósági személy is akad, a kinek válópöre folyik. Ezekre oly bilincseket rakott Hymen, rózsaláncí helyett, hogy kiteszik magukat a válopöri kereset sok szégyenének s a régi „engesztelhetetlen gyűlölet" (most más ként nevezik) alapján kérik a kiróságot, jelentsók érvénytelennek, a mit abban a hiszemben kötöttek, hogy ásó-kapa se \esz szétválasztó.
