Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-11 / 55. szám

ségügyi felügyelő, hogy az épités érde­kében az itteni mérvadó körökkel tár­gyaljon. — Iparos tanoncz munkakiállitás. A b.-csabai iparos tanoncz munkakiállitás ösztöndijainak — lapunk más helyén jel­zett — mai kiosztása alkalmából közöljük a következőket: A kiállítás sikeresitó­séhez szíves adományaikkal hozzájárulni szívesek voltak : Csaba város elöljárósága 50 frttal, Rosenthal Ignácz ipartestületi elnök 4 frt 90 krral, Sohár Kálmánné úrhölgy 80 kr, Beliczey Razsőnó úrhölgy ós Haan Béla ur 40—40 kr, Sztojanovits Szilárdné urnő, Klein Henrik, Tomka Károly, Uhrin János, Uhrin Endre és Kován Endre urak 20—üO kr. Zámecsnik Adám 15 kr. Szolár Mátyás, Botyánszky János, Kiss József, Hricsovinyi János, Cservenák János ós Belanka Mátyás urak 10—10 kr. Adámi János 5 krral. Fogad­ják a szives adakozók az ügy nevében hálás köszönetünket. A kiállítást látogat­ták 10 kros belépti díj mellett 120-an és belépti dij nélkül (iparos tanonczok) 438-an. Vásárlás is törtónt: elkelt 14 tárgy 7 frt 50 kr. értékben. A rendező­bizottság. — Hirek a törvényszékről. Nóvák Camill törv. elnök a napokban a csabai járásbíróság ügykezelését megvizsgálta és a látottak felett teljes megelégedését fejezte ki. — A gyulai törvényszéki birói állásra harminczbárom kérvény adatott be. A kinevezés e hó első felében várható. — R i t ó k, táblai elnök S a 1 a c z Akos szarvasi végzett jogászt, a szarvasi járás­bírósághoz dijas joggyakornoknak ne vezte ki. — Hangverseny a pavillonban. A csa­bai daloskör, mely már hosszabb idő óta nem lépett a csabai közönség elé, augusz tus elsején nagysikerű dalversenyt rendez a „Széchenyi" ligetben. A versenyre le­kötelező szívességgel igérte meg a szarvasi műkedvelő gárda egyik mindég szívesen hallgatott hölgytagja közrer: üködését, valamint a vidék egy kiváló hegedüját­szója fogja bemutatni a csabai közönség­nek riika művészetét. A rendezőség most állítja össze a műsort s reméli, hogy Csaba város társadalmának osztatlan ér­deklődését fogja megnyerni nagyszabású hangversenye. — I08 uj állás. A m. kir. postatávir­dánál betöltendő 108 posta távírda gya­kornok jelölti állásra pályázat van hír detve. Pályázhatnak ezen állásokra az 1883-ik évii. t. cz. 14.§.-a alapján mind azok, kik középiskolát vagy ezzel egyen­rangú más felsőbb tanintézetet végeztek és érettségi bizonyítvány felett rendel­keznek. A sajátkezüleg irt kérvények születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizo­nyítványokkal felszerelve a szolgabíró vagy polgármester utján folyó év julius hó 31-ig azon posta és távírda igazgató­sághoz nyújtandók be, melynek kerüle­tében az illető pályázó alkalmaztatni óhajt. Közelebbi felvilágosítást bárkinek kéz­séggel nyújt a csabai kir. posta-távirda­hivatal főnöke. — Selyemgubó-beváltás. Kondoroson ez évben nagy buzgalommal termelték a selyemgubót, azonban a buzgóság nyo­mán nagy csalódás jött a szegény ter­melőkre. A beváltás körül B. Csabán állítólag nem jártak el méltányosan. Ugy hogy kiválasztva néhány kgr. elsőrendű terméket, a többit 50 kr, sőt nagv részt 5 krért váltották be. A ki 20—30 frtot remélt — 7 vagy 15 frtot kapott. A köz ség lakossága ezek után megszünteti a termelést, mely olyan szépen megindult volt Kondoroson. — „Trilby" és még egy elöadás.'A sze zon sláger darabját, az idegizgató angol szinmüvet csütörtökön mutatta be Hal­ni ay színtársulata. A kánikula daczára a szenzibilis újdonság közepes házatjon­zott, mely azonban kiválóan élvezte a ha tásvadászó hypnotikus drámát A mi so­kaknak, a kik nem voltak jelen föl fog tűnni, kijelentjük, hogy az összes magyar színpadokon jobb Trilbyt képzelni sem tudunk, mint N a g y f a 1 u s y Juliskát, a kit szenzibilis vékony, sugár alakja, alakja, organuma, kifejezésteli arca en­nek az érzékeny szerepnek kitűnően való megjátszására szinte utalja. H a 1 m a y, a régi jó jellemszinész Svengalija mes­teri alakítás. — Somló Sándor máso­dik vendégjátéka alkalmat adott a ki­csiny közönségnek meglátni a kiváló költő színészt szalon-szerepben. A ro­mantikus „Szegény ifjú történetét" mu­tatták be, ezt a darabot, melyet anyáink megkönnyeztek, mely azóta is elnyűhetet­len hatású. A darabban a főrangú sze­relmének magát erős lelkiküzdés után átengedő Laroque Margitot Makó Aida hatásosan, nagy színpadi tudással és a sziv igaz hangjaival játszotta meg s Som­lóval együtt tüntető tapsok részese volt. A kisasszony egyike a vidék legjobb szendéinek s nagy színpadokra alkalmas volna erős színpadi kvalitása, Ízlése ós tanul tsága. — Aranylakodalom. Az emberi élet­ben ritka szép ünnepélyt ült kedden Csa­bán egy tisztes pár : W e r t h e i m Jakab és neje, szül. Kobn Mária, boldog házas­ságuk ötven éves évfordulóját. A tiszte­letben megőszült párt aranylakodalmuk alkalmával nem csak gyermekeik, nagy­számú rokonaik keresték fel üdvözletük­kel, hanem ismerőseik is. Igy a csabai izr. nőegylet egy küldöttsége is megje­lent, hogy a legjobb kivánatokat tolmá csolja. Az aranylakodalmas párt most is, mint 50 év előtt igen szép ajándékokkal lepték meg s a ritka ünnepélyt kedélyes lakoma fejezte be. — Ipartestületi és betegsegélyző pénz­tári tagdij-hátrálékok kimutatása most ké­szül a b. csabai ipartestületi irodábau s a hátrálókok behajtása a napokban fog adóvégrehajtás utján eszközöltetni. Fel­hivatnak a hátralókben lévő ipartestületi tagok, hogy ugy saját tagdíjhátralékai kat, illetve tagsági dijaikat, valamint al­kalmazottjaik betegsególy-pénztári járu­lókait annál inkább minél elébb fizes­sék be, mert a végrehajtás költséggel ós kellemetlenséggel jár. Itt említjük meg, hogy a testületi tagoknak eme kellemet­lenségektől való megkímélése czóljából a mult évben a testületi tisztség a hát rálókok behajtását mellőzte, megkísér­tendő, hogy eme költséges eljárás nélkül, hogy folynának be a járulék és hátrá lékok. Sajnos azonban, azt kellett ta­pasztalni, hogy önként vajmi kevés tes •tületi tag hajlandó a testület ós beteg sególyző-pénztár iránti kötelességeit tel jesiteni, miért is a tagok maguk kény­szerítik a tisztséget a kellemetlen végre • hajtás foganatosítására — A gyulai huskartell megszüntetése. Gyuláról közlik velünk, hogy ott a mé­szárosok évekkel előbb kartellbe léptek s a hust tulmagas áron 60 krért mérték, a fellépő konkurencziát mindég letudták győzni, de végre N. Szabados An­talban veszedelmes konkurenst kaptak, mert az kellő tőkével 36 krért kezdte mérni a hust ós mikor a mészárosok lát­ták, hogy érdekeik komoly veszedelem­ben forognak, magok is 60 krról egye­nesen leszállították szt 36 krra. — Csendőrszakasz parancsnokság Oros­házán. A belügyminiszter értesiti a vár­megyét, hogy a csendőrségi alosztályok és őrshálózat fokozatos fejlesztése czól­jából az 1897. évi költségvetési törvény alapján a csendőrkerületi parancsnok­ságot utasította, hogy Orosházán egy csendőrszakasz parancsnokság felállítása iránt szükséges intézkedéseket haladék­talanul tegye meg. — Jóváhagyások. A belügyminiszter jóváhagyta a „Gyomai kisróti olvasókör" es a „Gyomai Egyetértéskor" alapsza­bályait. Ugyanaz jóváhagyta a vármegye módosított ügykezelési szabályrendeletét. — A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a bérkocsi iparról szőló vármegyei sza­bályrendeletet. Ugyanaz jóváhagyta a mezőberényi ipartestület kebelében ala­kított betegsegélyző pénztár alapszabá­lyait. — A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye határozatát, mely szerint a kórházi gondnok fizetését 700 írtról 800 frtra, az ellenőr fizetését 650 frtról 800 frtra 1898. január 1 tői kezdődőleg fel emelte ós ezen különbözetet a folyó 1897. évre drágasági pótlékként nekik meg­szavazta. — Kik akarnak hadapródok lenni. A honvédelmi miniszter a cs. ós kir. ha­dapródiskolákban az 1897—98 tanév ele­jen betöltendő magyar áll. alapítványi, egészen ingyenes helyekre palyázatot hirdet. Az uj katonai nevelésről szóló törvény értelmében a 100 uj hely közül 25 fog betöltetni és pedig a budapesti, károlyvárosi, nagyszebeni, pozsonyi, te­mesvári, kameniczi hadapródiskoláknál, a bécsi tüzérségi ós hamburgi utász ha­dapród iskolánál. Pályázhat magyar ho­nos, 14—17 éves ifjú, ki 4, illetve az utász hadapródiskolanál 5 középiskolai osztályt végzett és a felvételi vizsgát si­kerrel letette. A kérvények augusztus 15-ig a honvédelmi miniszterhez adan­dók be. — Tüz volt Csabán e hó nyolciadi kán, csütörtökön. A tüz a negyedik tized­ben levő Gyömbér György házánál ütött ki és a kivonult tűzoltóságnak si­került lokalizálni, ugy hogy nagy kárt nem okozott, sem a tüz tovább nem ter jedt. — Vizbefult. Tótkomlósról irják la­punknak, hogy ott T ó b o r Pál, 78 éves polgár, kubikgödörben fürdött és ott lelte halálát. Énekesek az Árendás erdőben. A gyulai Erkel-dalkör vidám mulat ságot rendezett mult vasárnap. Mintegy háromszázig vajó vendég kocsikon ro­bogott ki az Árendás erdőbe s ott a délutánt eltöltvén kedélyes társasjátékok­kal, szívesen tapsoltak a dalegyesületnek, mely hangversenyt adott, közbe mulat­ságos dolgok estek. Bakó Jakab „Mi újság Gyulán ?" czimen énekelt nagy hahotát keltő kupiét. Ép oly zajos ha­tása volt Farkas Bélának, a ki a i pletykáról pletykált és N é v e r y Ger­I gelynek, a ki huncjut mcdon gúnyolta ki az úrrá cseperedett iparost, melyből Gyulán a másoló hivatalokban több van mint kellene. Este tűzijáték volt, melyet azonban megzavarta felkerekedett vihar. A jelen való szépek egy kevésbbó szép „erdei lakba" menekültek s ott reggelig csár­dást tánczoltak, (turtánczra még gon­dolni sem lehetett). A mulatságon jelenvoltak : Leányok : Domonkos Erzsike, Florek Gizike és Ilonka, Zamecsnyik Juditka, Gáspár nő vérek, Papp nővérek, Verner Erzsike, Szabó Mariska, Beleznay Mariska, Sall Róza, Remele nővérek, Gyöngyössy Er­zsike, Péchv Mariska, Ludvig Linka, Mayer nővérek, Farkas Juliska (Nagy­szalonta), Licska Mariska, Horváth Gi­zike, Bungyán Irma, Lehoczky Mariska, Dózsy Mariska, Nóvery nővérek, Ábra­hám Ágnes, Dávid nővérek, Szilágyi Katicza, Jeszenszky Éva, Galicz Mariska, Lendvay Margit, Bauer Veronika, Farkas Teréz, Kopasz nővérek. Asszonyok : Florek Istvánná, Alcser Istvánné, GÍatz Jánosné. Gáspár Józsefné, Petner Jánosné, Papp Gyuláné, Balogh Józsefné, Sall Sebestyénné, Beleznay Já­nosné, Székely Lajosné, Mayer Ferencznó, Gyöngyössy Lászlóné, Sall Józsefné, Re­mele Józsefné, Nagy Andrásné (H-M.­Vásárhely), Ludvig Józsefné, Mayer Pálné, Licska Józsefné, Horváth Istvánné, Lang Józsefné, Lehoczky Mihályné, Dózsi Imréné, Exner Jánosné, Dávid Andrásné, Molnár Józsefné, Galicz Sándornó, Lend­vay Mátyásnó, Szokolay Lajosné, Petner Józsefné, Domonkos Jánosné, Papp Fe renczné, Dávid Istvánné, Bay Gábornó, Diósy Józsefné, Palotásy Józsefné. Két könyvről. Versek, irta Dombi Lajos. — Johnson Sámuel. Angolból: Aszalaj Gyula. Dombi Lajos, gyulai ev. ref. lelkész és egyházmegyei tanácsbiró, az elmúlt hetekben egy kötet költeményt bocsátott közre „Versek" czimen. Az ev. ref. lelkészek között sok a költő-pap s köztük, hogy a legjobbat, a jelenben élő költők fejedelmét emlitsem, Szabolcs ka Mihály. Az ige hirdetőit mint ideális lelkű letü emberekhez illik, el-el ragadja a vágy a Múzsák hónába térni s elragad­tatasuk eredménye egy-egy dal, avagy ha ihletsógük magasabb régiokba száll velük egy-egy hős költemény vagy iste­nes poézusa, fohász, ének. Dombi Lajos ev. ref. lelkésznek versei a szív közvetlen értelmeit tárják elénk. Van köztük, lyrai hangú, van ok­tató, vallásos ós világi, hős költemény, elégia, elbeszélő s igy tovább. Költeményeiben természetesen nem a felkent bajnok, a született költő tűnik elénk, hanem az ideális lelkületü pap, a nemesen érző ember. Habár verselése a verstan szabályait tekintve, egy pár helyen szigorúbb bírá­lat alá is vonható, ettől eltekintve, sok elismerést ós dicseretót érdemel verseinek tartalma, a gondolat, mely bennük kife­jezest nyer, az őszinte igaz érzelem, mely­nek hangot ad. „Fohász" czimü költeményében, melyet a haza ezer éves fenállásának emlékére vit, a hála Istennek, hogy „S megtartottad nemzetünk Annyi vihar között", a bizalom az Egek urábán : „ — Benned bizni drága kincs, Élünk, vagy föld takar", az ima, a könyörgés a drága hazáért, „Tartsd meg, áldd meg szent Isten A magyar nemzetet", Igen csinos, s az alkalom folytán melyre készült előttünk, bókésmegyeiek előtt értékes kis költeméoye az „Érkel Ferencz szobránál" czimü emlókvers: „Bár „művész hazája egész világ", Mégis főként mi vagyunk büszkék rád — Sirban alvó dalnak nagy mestere, Kinek örökké élni fog neve" bevezető sorok után elmondja a költő, hogy mily megbecsülhetetlen, drága kin­csünk volt nekünk Erkel Ferencz, a ki nek bár szobrot emeltünk, a ki azonban már önkeze által megalkotta az ő érez­né] maradandóbb szobrait bűbájos zene müveivel. S itt felsorolja a világhírű al kotásokat, miqt „Báthory Mária", „Hu­nyadi László", „Bánk-bán", a Hymnus, „Dózsa György" s a többit s végül fejére teszi a művésznek a koronát. Altalán Dombit az aktualitás poe tájának szeretnők nevezni, mert mint a jó katona mindég hadikószen áll, valahány­szor a megyei lapoknak alkalmi vers, czikk kell. Hangja, mindég nemes, mun-J kája jobbára hevenyészett, nem annyira ! a poetai ihlet, mint a szükségesség in i spirálja. A költészet tételes törvényein könnyedén tul teszi magát, de póriasság tói ideális lelke mindég megóvja. Jellemzi a család, az otthon szeretete. Feleségéhez irt költeménye érzése tisztaságával az elsők közül való, habár a forma ebben is megdöccen és néhány nehezen akcep tálható rim is ditharmoniába csap. Szépek kedélyes |dalai, melyeknek szintén igaz hangjával és természetessé­gével hat, Általában Dombi oly őszinte a verselósóben, a minő az életben : nem mesterkélt, nem hint port, nem gyötör nagyképűséggel. Mikor dalol, azt dalolja, a mit szive átérez. Nótáját nem csiszolja, nem formásitja, amint ajkán megtermett irja le, az irodalmi csiszolásra nem ér rá, valami sok kedve sincs hozzá. Eíért az­tán egy pár zökkenő rithmus, szabály­talan cezúra, muszáj rim szemet is szúr annak, aki azzal a feltétellel fogja mag a könyvet, hogy hibákat fog keresni, de a ki egy vidéki nótás ajkú embert az ő mindennapi bajában, őszintén akar hal­lani, az ám vegye kezébe a kötetet, mely a Dombi irodalmi munkásságának csak nagyon kis része. Bizonynyal nagyon sok ujságezikk, nóta fog még teremni a gyulai reformá­tus lelkészház könyvtár szobájában. K. L. * Van Dobozon egy alacsony termetű szittya-megyar, (valóságos második Gyu­lai Pál) a kit méltán lehet a legtudomá­nyosabb állami anyakönyvvezetőnek tar­tani. Voltaképpen ezt a hivatalt inkább becsületből, mint kényszerűségből űzi. Élete a „procul negotiis" elve alapján van berendezve. Valami túlságosan nem bántja az élet gondja, inkább cselekvés­szeretete kiván valamelyes foglalkozást. S aminthogy bizonyos, hogy üóolvadásra kinyit a kikeleti hóvirág, hogy az ellen­zéki lap megbuktatja egyszer-kétszer egy évben a kormányt, akképpen bizonyos az, hogy A s z a 1 a y Gyulának Gyulai Pál eddig 380 kötetre nőtt „Olcsó-könyv­tár" vállalatában megjelenik egy szaba­tos forditása, rendszerint angolból. A 380 szeriesben Aszalay Gyula tisztességes numerussal számit. Gyulai szívesen bizza meg Aszalayt a legszabatosabb munkak­kal, mert tudja, hogy a termetben ós irodalmi lelkiismeretben nekie méltó párja, csak teljesen elfogadható és hűség­ben, meg magyarosságban a legszigorúbb kritikát kiálló fordítást fog bemutatni. Ujabban az angol irodalom mult századbeli legnagyobb Írójának életraj­zát nyújtja, a Johnson Sámuelét Macaulay T. B. után. Ha irodalmi vonat­kozásai nem is, de a „nagy és jóember" jellemzése mindenkit érdekelhet s csak hálásak lehetünk Aszalay iránt, ki a magyar közönséggel e müvet megismer, tette. Ára mesés. Össze-vissza 10 kr. No, de hát azért „olcsó könyvtári" Búcsú. Azon tisztelt megyebeli ösmerőseim, kiktől Mezőhegyesre történt áthelyező sem alkalmából személyesen elnem bú­csúzhattam, fogadják ez uton szívélyes búcsú üdvözletem. B.-Csaba, julius 8 án. Kállay István, százados. Köszönet nyilvánítás. Elmulaszthatlan jól eső kötelessé­güknek tartjuk, hogy a csabai izr. nőegy­letnek aranylakodalmunk alkalmával át­adott szívélyes üdvözieteért ez uton is kö­szönetet mondjunk. B.-Csaba, julius 8 án. Wertheim Jakab és neje. IRODALOM. — Szilágyi Sándor és a Magyar Nemzet Tör­ténete. Az „Athenaeum" r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története" czimü tízkötetes nagy munkát, melyből most jelentek meg a 111., 112. és 113-ik fűzetek, ujabb kitüntetés érte abban a meleg óváczióban, a melyben Szilágyi Sándort, „A magyar nemzet történetének szerkesz­tőjét részesítették születésének 70-ik évfordulója alkalmával. Szilágyi Sándort különben ennek „A magyar nemzet történetének" szerkesztése alatt már a harmadik nagyobb kitüntetés érte. Tavaly a bécsi tudományos akadémia választotta meg tagjai sorába. Ebben a nagy kitüntetésben eddig magyar ember vajmi kevés részesült. Ez is bizo­nyítja azt, hogy Szilágyi Sándor történetírói te­kintélye még a haza határán kívül is megtartja fényét. Nyomban követte ezt a kitüntetést a ki­rályi kegyelem és elismerés megnyilatkozása, midőn O Felsége Szilágyi Sándort miniszteri ta­nácsosi czimmel és jelleggel ruházta fel. Mi pe­dig valóban nem kívánhatunk jobbat az agg tu­dósnak, minthogy legjobb munkabíró erejében és páratlanul álló munkakedvének csorbíthatatlan megőrzésével fejezze be ennek" „A magyar nem­zet történetének" szerkesztését és érje meg annak minél több kiadását. Henneberg-selyem csakis akkor való­di, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színes 45 krajcártól 14 forint 65 kríg méterenként — sima, csikós, koczkázott, min­tázott, damasztot s. a. t. (mint egy 240 kü­lönböző minőség és 2000 mintázatban) stb. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordultával küld: Henneberg <•_. (cs. k. udvari szállító) seljemjjyara Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasz­tandó. Magyar nyelven írt megrendelések pon­tosan elintéztetnek. (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom