Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-10 / 81. szám

meneKieT a Bexesmegyei ivoziony UKiouer IU-IKI ÖI. szamanuz. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Közös miniszteri tanács. Budapest, október 9. (Saját. tud. táv.) Bánffy Dezső báró, Lukács, Darányi miniszterek ma Bécsbe utaztak, hol holnap a király elnöklete alatt közös miniszter tanácsok lesznek. Ezen végleg eldől a provizoriumos kiegyezési javaslatok sorsa A botrány vége. Budapest, október 9. (Saját tud. táv.) Bécsből jelentik, hogy Ivó képviselő, ki a hét derekán azokat az óriási par lamenti botrányokat rendezte és kit a bizottság e miatt dorgálásra itélt, mandátumáról lemondott. Egy kormányzó elmozdítása. Budapest, okt. 9. (Saját tud. távirata ) Londonból érkező távirat szerint W e y 1 e r kubai kormányzót állásától elmozdították. Az anarkisták gyermekei. Budapest, okt. 9. (Saját tud. táv. Madridból érkező távirati jelentések sze rint a spanyol regens királynő elrendelte, hogy a kivégzett anarkisták gyermekei az ő költségén neveltessenek. Morvay Mihály Berlinben, — Saját tudósítónktól. — Mikor a második Julius Caesar jött, látott és győzött, vagyis mikor II. Vilmos császár haza ment or»zágába, a következő napihir járta be a lapokat : „Nagyméretű terv van készülőben. Ugyanis a lovagias magyar nemzet, hogy megköszönje méltó formában II. Vilmos császárnak nagyszerű, soha ;sem feledhető szép beszédét, méltó formát eszelt ki a hódolatnak. Terv szerint ugyanis a törvényhatóságok hódoló, miilenaris díszbandériumai elvonulnának Vilmos császár előtt Berlinben. A szép terv elé nem gördült olyan akadály, mely annak sirját ásná. A Parkklubban, a hol az eszmet fölvetették, komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az eszmét megvalósítják. Igy tehát nem lehetetlen, hogy délczeg vitézeink a Spree partja mellett fogják paripáikat már a jövő év május havában vihánczoltatni." Mikor a kérdéses újdonságot elolvastam, valami delejes áram vonult át leendő porhüvelyemen. Csak képzelem, mert nem tudom, hogy aludtam-e ? Álmom talán érdekelheti a szives olvasó közönséget. Elbeszélem. Az itteni életből a túlvilági létre való átmenetnek felfoghatóvá tétele s megérthetése czéljából azonban legczélszerübbnek találom, ha egy meghalt kedves barátunk leírását a következőkben közlöm ; a közlemény szószerint igy hangzik: „Azt már tudjátok, hogy egy nagyobb operacziónak vetettem magam alá, hogy éveimet meghosszabbítva, folytathassam pályámat, ezen tervem azonban nem si került, mert egy nagyobb operáczió kö vetkeztében el kellett hagynom a testet, a budai „Vöröskereszt" kórházban végezték rajtam az operácziót. Aznap délután 3 órakor, midőn feleségem anyósommal meglátogatott, még eszmélet mellett voltam, láttam feleségem kétségbeesett arczát, midőn a papot kívántam, mert önkéntelenül éreztem ennek szükségét; mikor a pap elvégezte teendőit, határozottan éreztem, hogy megerősödtem, tudtam azon pillanatban, midőn az utolsó kenetet fölvettem, hogy esti 7 óránál to vább nem viszem " „Feleségemet megnyugtattam, hogy menjea haza, a ki fél 6 órakor el is ha gyott anyósommal együtt. Ez volt a leg nehezebb pillanat, mire életem kezdete óta emlékezni képes vagyok. — Felesé gem eltávozása után mély és édes álomba merültem, nem tudtam magamról semmit, éreztem, hogy valami teher esik le rólam, mely nagyon nehéz volt." „Azután mintha álmodtam volna, ugy éreztem magam, láttam, a mint a testet, az enyémhez hasonlót, betakarják lepedővel és elviszik ; meg akartam mozdulni, de erre képtelen voltam." „Másnap egy pillanatra megint eszméltem, ekkor már eszembe jutott gyermekkorom, egész életem egy pillanat alatt elvonult szemem előtt s láttam ismét testemet, a mint a ravatalon fekszik, ismét azt képzeltem, hogy álmodom, de akkor már előttem egy eddig ismeretlen világosság jelent meg ós mellettem, előttem rég meghalt barátaim állottak, ezt ismét álomnak képzeltem, mert egészen gyönge voltam." Berlin utczáin sétáltam 1898. május 10-én. Az unter den Lindent, valamint Berlin leghoszszabb utczáját a három km. Fridrichstrassét óriási közönség tartotta megszállva. Csulonghorn siámi király mellett ott állott Gally Béla és hevesen kiáltott időnkint a berlini asszonyoknak; — Kiszt die Hand! Kiszt die Hand! Éppen rá akartam kiáltani Gally Bélára az adjon Istent, mikor két tubákos berlini ném

et egyszerre lekapta a cilinderét és nagy perkálkeszkenővel megtörülte a homlokát, közben pedig ezeket makogta: — Dort geht eiu bőzer Ungar! Oda pillantok. Hát Uramfla kit látok ? A Blankenstein történelmi hiiü szürke lován a mi jeles Heroldunk vigan köszöntött^vissza a berlini dámákra, akik Árpád utódának e békési talajon fakadt gyöngyével, nem birtak betelni. Szépen kétfelé állott magyar virtus szerint a Mihály bácsi tömött magyaros bajusza, egyik markában délczegen forgatta buzogányát, az aranykösöntyük pedig térdét verték a derék paripának. Morvay bácsi meglátott a nagy tömegben. Felém liajitotta a spricceri szót. — Hát Atyus, maga is itt van ? Hogy került a porosz földre? Nem innánk meg egy spriccert ? De erről sző sem lehetett. Ugy bele vol'am ékelve a tömeg közzé, hogy meg sem mozdulhattam. Mikor elment mellettem a békésmegyei bandérium, hápogtak a berlini frájok: Eine grosartiges Ungar, wer auf den Schimmel reitet! A honi önérzet dagasztotta kebelemet, egy a mi heroldunkat földicsérték. Ott imposztorkodott Beöthy Aldzsi is és elmesélte kurucz germán nyelven, milyen emlékeket jegyzett ő föl a békésmegyei heroldról, 1897. junius 10-óről. Kicsit messzecskén volt, de egy-egy hang megütötte a fülemet, nem tudom, mit mesélhetett Aldzsi, de a frájok fene kedvükben voltak, mikor Aldzsi igy pattantotta el a mondókáját. — Nur dass machen sie nicht mit meinen Mann ! Magam is kerültem, fordultam Berlin körül. Sőt ott cékléztem Fridrichsruhe körül is, megirigyelvén az Ábrányi Emil irodalmi sikereit hogy talán én is meginterwiwolhatnám Bismarkot. Hát uram fia, mit látok ? ott komázott a nagy gigász a mi Herolduukkal, Talán az aldunai konfederáczióról értekeztek. * Eddig az álom. Már csak tessék megengedni, hogy leírtam az álmomat. — S. A meginterwiewolt Zay és Zlinszky. A „Molnárok Lapja" szerkesttője két békésmegyei gazda véleményét kérte ki, a Z a y Miklós gróf Orosháza képviselőjét ós Z 1 i n s z k y István gazdasági egy létünk titkárát. A vélemények ezek : A magyar ember természetének egyik jellemző vonása, melyet tán még az ős hazából hozott magával, hogy lelkének minden szálával ragaszkodik a mezőgazdasághoz s még az ipar különböző nemei közül is főleg azok emelkedtek hazánkban magas színvonalra, melyek a mezőgazdasággal szoros összefüggésben álla nak. Virágzó malomiparunk nemcsak büszkeségét képezi, de rokonszenvét is birja a magyar fajnak. Még a legutolsó faluban is jól ós otthonosan érzi magát a szűrös p irasztember a kis gőzmalom ban, a búzával ós liszttel telt zsákok szomszédságában. Nemcsak a mezőgazdaság, de ipari fejlődésünk érdeke az, hogy oly félreértések többé elő ne forduljanak, a milyenek a vámvisszaélések miatt a fővárosi nagymalmok ós a gazdák közt fölmerültek. Mert a magyar malomipar nagy nemzeti jelentősége nem abban áll, hogy egyáltalán létezik, de igenis abban, hogy Magyarország kincsét : az aczólos búzát feldolgozza. Gróf Zay Miklós. A modern malomipar közgazdasági jelentőségét kell, hogy minden gondolkozó gazda elismerje, mert évtizedek óti — amióta t. i. Svájcz elfordult tőlünk ós az aczólos, piros búzát —mal mainak átalakítása folytán — legalább részben mellőzheti, tagadhatatlanul kivitelre dolgozó malmaink voltak a legjobb, legmegbízhatóbb vevőink. Közgazdasági híva tásuk nemcsak abban nyilvánul, hogy búzánkat feldolgozzák a ezáltal ugy a belforgalmat, mint kivitelünket élénkítik, de abban is, hogy az őrlés által nyert mellóktermónyek, minő a dercze ós a korpa, bent maradván, gazdasági czólok ra használhatók fel, miáltal a mezőgazdaság egy másik fontos ága : a hizlalás, mozdíttatik elő. Nem helyeselhetem azonban a malmok azon eljárását, hogy az olcsóbb, de egyszersmind sikerben szegény orosz és román búzának túlságos használatával a magyar lisztnek egykori jó birnevót koczkáztatják, mert ezáltal saját pozicziójukat is gyöngítik a külföld előtt, s mert gyengébb lisztet ott is tudnak előállítani 8 nem fogják hazánkból drágább áron beszerezni. Zlinszky István. Az előfizetési díjjal hátralékban levő tisztelt előfizetőinket kérjük az összegnek mielőbbi szives utalványozására, mert a lap további küldését be kellene szüntetnünk. A kiadóhivatal. ÚJDONSÁGOK. — Zsilinszky Mihály, Csaba város országgyűlési képviselője, a közoktatásügyi kormány államtitkára, mint előre jeleztük, a hét folyamán két napot töltött szerető nejével városunkban és szeretetteljes érdeklődéssel látogatást tett az algym na9Íumban. A város több közkórdésében a vezető egyénekkel tárgyalásokat foly tátott ; több kérdésben a legavatottabb forrásból tájékoztatta magát. Csabán való időzését nemcsak a közíntózetek ós köz kérdések köszönik majd, de módját ejtette képviselőnk, a barátság asztalá nál találkozni azokkal, kik vele élték a gyermekkort és ma férfiúi akaraterővel, kiki tevékenységi körében, tesz a közügyekért, szülővárosának emelésére. Zsilinszky Mihály tegnap reggel utazott Budapestre. — Tisztelgés. Bodoky Zoltán, megyei főjegyző, volt orosházi főszolgabíró a héten Orosházán volt. Ezt az alkalmat a község elöljárósága felhasználta és szívélyes bucsut vett tőle. A küldöttség szónoka V a n g y e 1 Szilárd első jegyző volt s arra kérte a főjegyzőt, hogy uj díszes állásában továbbra is jóakaratú támogatásban részesítse Orosházát. — Intézkedések a háziipar fellendítésére. A községekhez most intézett a háziipari bizottság megkereséseket, hogy a menynyiben a békési kosárfonó tanműhelyben téli tanfolyamokat rendezne, a községek küldjenek 2—3 egyónt közköltségen, a kik ott eltanulván a jövedelmező háziipar ágat, az egész községben elterjesztetnék. Ha a miniszter a békési iskolával kapcsolatosan nem volna hajlandó a téli tanfolyamok újítására, akkor azt kérik a minisztertől, hogy küldjön le vándortanítót, ki a tél folyamán községenként tanítaná a népet a kosárfonásra. A háziipari bizottság megkereste Orosháza képviselőtestületét, hogy mennyiben segítené a bizottságot azon igyekezetében, hogy ott egy müvirágkószitő tanfolyam nyittatnék meg, mely ipari foglalkozás iránt az orosházi asszonyoknak nagy előszere tetuk van. A művirág nemcsak mint dísztárgy, de mint ioko'ai szemléltető eszköz is mind szélesebb módon szerez piaczot, a bizottság hiszi, hogy felkaroltatván, igen "lényeges kereseti ág lenne ez a szegény népre nézve. Legfontosabb azonban a bizottság azon elhatározása, hogy feliratilag kérik meg a belügy , pénz-, kereskedelem-, földmivelés-, honvédelmi minisztert, hogy a tárcájuk ke retében szükséges és háziipari uton előállítható dolgokat Békésmegyében rendeljék meg, hogy igy a népnek munkát tudjanak adni. — Esküvő. K é k u 8 s Vidor tenkei főszolgabíró október hó 4-én tartotta a Tó'-Komlóson esküvőjét bájos arájával : Nagy Saroltával. Az esküvőről nejével együtt másnap tért vissza járási székhe Ivére. A tenkei járás határán Kávásd és Tulka között Lábos Lajos vezetése alatt tO tagból álló bandérium fogadta az uj párt és N ó m e t h Elek görbedi s. jegyző lelkes beszéddel üdvözölte. Kókus Vidor meghatottan köszönte neg a nem várt óvácziót. — V e r n e r Jenő topánfalvi áll. vezetőtanitó, lapunk munkatársa, napokban vezeti oltárhoz B 1 o o s Friderika pénzügyőri biztos özvegyének bájos leányát, Berta kisasszonyt. — Hajózás a Körösön. Irtuk annak idején, hogy a magyar folyam ós tengerhajózási társaság a nyáron át kísérleteket tett váljon hajózható-e a Körös ? Es arra az örvendetes tapasztalatra jött, hogy Köröstarcsáig kisebb alkotású gőzhajók egész vigan közlekedhetnek. Köröstarcsáig különösen teljesen biztosítva van a közlekedés nagy vízállások esetén. Ez ör vendetes tapasztalatok értékesítésére már a legközelebbi időben, eleinte teheráru forgalom közvetítésére gőzhajók fognak járni a Körösökön, miután azonban a rendszeres hajókázás eszközlését korlátozza néhány hid, műtárgy ós árvízvédelmi alkotás, ezek átalakítására, valamint a hajózhatás pontos konstatálására a kereskedelemügyi miniszter kiküldötte K enessey Kálmán, folyamhijózási felügyelőt, ki a megyén alakítandó vegyes bizottsággal próbihajózást fog végezni, mely egyúttal megfogja jelölni a rakodó partok helyét ós a Köröshöz vezető köz utakat. A hír mindenesetre elég nagyjelentőségű arra, hogy a körösmenti községek megvalósulását a legélénkebben óhajtsák. Értesülésünk szerint már a tí»vas^folyamáa-gőzhajók- füstje szállna a örösökön, mely vízi ut az utóbbi időben egyáltalában nem volt kellőleg kihasználva. — Tudoravatás. Dr. Belopotocky György szarvasi születésű törekvő fiatal orvost a budapesti egyetem f. évi szeptember hó 25-én avatták orvossá. A tehetséges orvos rövid 5 óv alatt szerezte meg orvosi diplomáját s most a budapesti szemészeti klinikán dr. S u 1 e k Vilmos egyetemi tanár mellett mint gyakornok működik. — Halálozás. Váratlanul ismét nagy családot borított gyászba a halál. Löwy Zsigmondné, Csaba egyik széles körben ismert úrnője, Löwy Samu divatkereskedő édes anyja övéinek nagy bánatára, élte nyolczvanhatodik óvóben, boldog házassága 55-ik évében örök álomra hunyta le szemeit. Ravatalánál szerető gyermekei, nagyszámú rokonsága ós nagyszámú ismerőse áll könnyezve, kik a szivjóságban gazdag matronát gyászolják. — Aszfaljárda Orosházán. Orosháza képviselete e héten közgyűlést tartott s azon D é g h y Gyula azt az indítványt tette, hogy a város vegyen fel 80 ezer frtos kölcsönt oly czólból, hogy ez összegből a község összes utczái járdával látassanak el. A belváros aszfaltjárdát, a külső utczák gyalogjáróutja pedig kongotóglálával köveztetnének ki. — A képviselet az indítványt elvben elfogadta s a terv, költségvetés elkészítésére bizottságot küldött ki. — Ugyanezen gyűlésen Jankó György községi biró azt indítványozta, hogy a község keleti ós nyugati részén lakóknak, amennyiben a központi ártézi kut távol esik, a viz vascsöveken vezetessék el. Ez is elfogadtatott s javaslattételre bizottságnak adatott ki. — Az állami vetőmig szükséglet bejelentése az egész vonalon megtörtént, A. bejelentések szerint a kis gazdák nem veszik a vetőmag szükségletet oly mórtékben igénybe, mint azt várni lehetett volna. A legtöbb község kijelentette, hogy tekintettel a jelentkezők csekély számára, maga gondoskodik a szükségletről. Az összeírás a földmivelési miniszterhez fölterjesztetett. — A csabai daloskör dalpróbáit a Michnay-féle iskolában (kis templom mellett levő iskola) tartja, I. ós II. tenor minden kedd, szerdán mindkét basszus, pénteken összpróbák. A próbák kezdete este 8 órakor. Az egylet újra fölhívja a dalkedvelőket, lépjenek be a daloskör működő tagjai közzé. — Fogyasztási adók bérlete. Mint tudva van, Gyula városa, Sámson,sz.-szt. Tornya a fogyasztási és italadó bórletet, nem bírván a tulmagas bérösszeget fizetni, az óv leteltével felmondotta azt az államnak. A pénzügyigazgatóság előtt folyt ujabb egyezkedési tárgyalások nem vezetvén eredményre, az igazgatóság most a jogokra árverést hirdet. A jogok a jövő évre adatnak ki. Gyulavárosára az italadó és fogyasztási 44,968 frt 37 kr, a szeszadó fejében 16,432 frt 36 krban állapíttatott meg. Az árverés okt. 29 én, délelőtt 9 órakor a pénzügyigazgatóságnál. Sámson fogyasztási bérletére a kikiáltási ár2610 frt 44 kr, sz.-szt. Tornyáé 1167frt 88 kr. Az árverése jogokra is okt. 29 éntartatik meg. — Szálloda bővítés. Orosháza községnek tulajdonát képező „Alföld" szálloda bórlője, Rosenberg azt kérelmezi a község képviseleténél, hogy az étterem fölött épitessen 10 szobát s ő hajlandó, ha a bérletet még 5 évre meghosszabbítják, a befektetett tőkének 10 százalékját fizetni. A képviselet ezen eszmétől nem zárkózott el, hanem felhívta a bérlőt, hogy a tervet ós költségvetést kószi tesse el s végérvényesen majd akkor fog határozni. — Tanitóválasztás. A csabai róm. kath. sopronyi pusztai iskolákhoz N e w r a 1 Gusztáv okleveles tanítót, a zsolnai székesegyházi orgonista fiát választották hát pályázó közül. — Az uj bélyeg. Az állami nyomdában már elkészültek az uj postajegyek klisé ível. Az uj bélyeg rajza más mint a most forgalomban lévő bélyegé, az alakja és a nagysága marad a régi. A postajegyek értéke krajczár helyett fillérben van ki fejezve. Az okmánybélyegek rajza most már készül. A munkálatok erősen fo ynak, hogy a kötelező koronaórtókszám tas