Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-29 / 69. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny augusztus 29-iki 69. számához. gának, azonban a jogot, hogy az ovoda az általa kijelölt városnegyedben állítandó fel 8 a tandij megállapításába szintén belefoly. A képviselőtestület a főjegyző felszólalása értelmében határozott s évi 400 frt segélyt szavazott meg. — Alapítványi hely. A csabai megyei földmives iskolánál Csaba városa is lé­tesített egy alapítványi helyet. Az ösz­töndíj elnyer jseért ketten p ilyáztak. M a­z á n Mihály és Hrabovszky Mihály ifjak. A képviselet csütörtökön tartott ülé­sén egyhangúlag az alapítványi helyet Mázán Mihálynak engedte át. — Olcsó házhelyek. Csaba képviselő testületének meghagyásából az előljáró ság a nagy sziken, a bárányi ut ós on­nan elterülő körgát menten 300 • öles házhelyeket, mintegy negyvenet parczel­lázott ki s azt ölenként cO—50 krért en­gedi át több évi törlesztésre, de tartozik a vevő egy év alatt a területen házat építeni. Már eddig igen sokan jelentkez­tek. A képviselet csütörtökön Varga K. Mihály ilyen telek vételét hagyta helybe. ÚJDONSÁGOK. — Békésmegye őszi törvényhatósági gyűlése az eddigi dispozicziók szerint szep­tember hó 27 én lesz. A. vármegye ál­landó választmánya a közgyűlés ügyei­nek előkészítése végett szeptember hó 1-én tart ülést. — Négy rendes megyegyülés. Békés­megye köztörvényhatósaga alapszabályai szerint évenként két rendes közgyűlést tart, tavasszal és ősszel. Vannak azon­ban többfajta ügyek, pl. hogy többet ne említsünk : a választásokat, melyeket csak rendes megyei közgyűlésen lehet elin­tézni, e miatt azutan azok késedelmet szenvedtek. Megfelelő előterjesztés téte­tik tehát a megyei rendes közgyűlés elé, hogy az évi rendes közgyűlések számát kettővel emelje s miután ennek jóváha­gyása karácsonyig remélhető, deczember második felében Bekésmegye régidőtől az első rendes megyei közgyűlését fogja megtartani. Eddig is voltak deczcmberben, mint más hónapokban megyei gyűlések, de ezeket rendkívülinek czimezték, me­lyen tehát póttárgyak sem vétethettek föl, mint a rendes közgyűlési ken. — Személyi hlr. F á b r y Sándor dr alispán Borszékről hazaérkezett s e hó 26-án átvette hivatala vezetését. — No v á k Camill, kúriai biró, kir. törvény­széki elnök szabadsagáról visssaérkezett, a kir. törvényszék vezetését átvette. — Küldöttség a főispán előtt. Békés községéből háromtagú küldöttség tisz­telgett Mezey L tjo3 1 jegyző, Nagy Sándor biró és Kocsor Gergely köz­ségi képviselő vezetése alatt. A küldött­ség nevében M e z e v L jos átnyújtotta azon fényképet, melyek a minapi békési főispáni fogadtatás alkalmából vétettek föl s melyek Békés Gyula udvari fény­képész kiváló ízlését és tudását dicsérik. Az egyik kép azon pillanatot örökíti meg, mikor Mezey Lajos főjegyző üd vözli a főispánt. A főispán megköszönte a figyelmet. A küldöttség két dologban kérte a főispán intervenciáját. Az egyik ügyben, hogy a főgymnasium kifejlesz­tése érdekében hasson közbe minden be­folyásával a közokt. miniszternél; vala­mint, hogy a bélmegyeri birtok haszno­sítása érdekében a belügyminiszter vegye tekintetbe a község kívánságait. A főis­pán megígérte, hogy mindkét dologban Békés városa érdekében kedvező megol­dást igyekszik majd elérni s a maga ré széről mindent el fog követ, hogy a köz ség kívánságai az illetékes helyen telje­síttessenek. — Kinevezés. Ő r 1 e y Ödön dr. szi­gorló orvost a vármegye főispánja a vár­megyei közkórházhoz alorvossá kinevezte. — Megüre :edett tiszti állások. Bar t ó k y József dr. osztálytanácsossá tör tént kineveztetésével megürült főjegyzői állásra, a vármegye közakaratának fényes kitüntetéseként B o d o k y Zoltán dr. orosházi főszolgabíró fog megválasztatni Az sem szenved kétséget, hogy Oroshá­zára^az exponált helyre Ambrus Sándor választatik meg. A szeghalmi főszolgabírói állásra három jelölt van: Csánky Jenő, S z a 1 a y József dr. és Wieland Sándor. Nem fog azonban — mint hir lett — betöltetni a gyulai főszolgabírói állás, igy az állás helyettesítésével to vábbra is Lukács Endre dr. bizatik meg. — Esküvő. O k á 1 y i Adolf, a bán­falvai ág. ev egyhíz kiváló lelkésze, ked­den vezette oltárhoz Nagy Lijos oros­házi polgári iskolai igazgató bájos só­gornőjét Gugenberge rlda úrhölgyet. — A gazdák és a ka onai lóvásárok Legutóbbi számunkban irtczikkben ki­fejtettük, hogy a katonai lóvásároknak, a hogyan azok most tartatnak, nem a gazdaközönség, de a lókupeczek látják hasznát, mert az avató-bizottságnak elő­zőleg olcsón összevásárolt lovakat a leg első alkalommal azok adják el a lehető legmagasabb áron. Ugy látszik azonban, hogy az idei lóavató-bizottság elnöke : Kundegraber József, a 10-ik huszár­ezred századosa teljesen átérzi feladatát, mert levélben felkérte a gazdasági egy let elnökségét, szíveskedne odabatni, hogy a megyebeli lótenyésztők n e a d ják elelőzőleg állataikat a lóke­reskedőknek, hanem várják be a vásárt, mert 145 drb hátas és 20 darab kocsiba való lovat fog most vásárolni, még pedig csak lótenyésztőktől. A százados azt is irja, hogy örvendene, ha a szükségletet a megyéből fedezhetné. — Kinevezések. Lukács György dr. főispán SchubkégelGjula árvaszéki dijnokot saját kérelmére felmentette ós a tartósan szabadságolt Gyöngyössy László árvaszéki iktató helyettesítésével D e n h o f f István kőzijj. írnok, tb. ki adót bizta meg. — Alapító tagok. A veres kereszt-egy­let csabai fiókja tagjai sorába ujabban belépett: gróf Blanckenstein Pál 20 frt, gr. Széchenyi Palné 10 frt, Ká rász Imréné, Batthyáni grófné 20 frttal alapító tagul. — Esküvők. Tafler Bernát med­gyesegyházi kereskedő ós birtokos kedves leányát Irén kisasszonyt szerdán vezeti oltárhoz a csabai izraelita templomban S c h i 1 1 i n g e r Jenő kisjenői kereskedő. — Schwarcz Irén kisaszszonynak, Schwarcz Sámuel csabai kereskedő kedves és szép leányának szeptember 7-én délben 1 órakor esküszik örök hűséget K a t z Lajos, nagyváradi fiatal termény­kereskedő. — Eljegyzés. Löwy Adolf, a csabai méntelep osztály számvevő őrmestere a napokban jegyezte el Wollner Adolf pozsonymegyei Nagy-Joka földbirtokos szép leányát, Hermina kisasszonyt. — A vármegye a tisztképzésért. Pénz­ügyi bizottságunk már megtette javas­latát, hogy Fejérvár y miniszter fel­hívására mily módon tegyen alapítványt Bákósmegye a Ludovika akadémiánál. E szerint a katonabeszállásolási alapot évenkint gyűjteni fogja addig, mig az 12'000 frtra fölszaporodik, ekkor az ala­pítványt lefizetik. A közbeeső időben pe­dig a vármegye fizeti a 600 frt évi ka­matot, hogy már az alapítvány lefizeté­séig joga legyen egy vármegyei ifjút ne­veltetni. — A mai csabai műkedvelői előadás iránt — a midőn Rátkay László poéti­kus szép színmüve, a „Felhő Klári" kerül szinre — általános nagy érdeklődés mu­tatkozik. Az előadáson műkedvelőink java vesz részt s egyik szereplő vig he­lyiérdekű kuplókkal fogja a közönséget megkaczagtatni. A jegyeket délelőtt még mindig lehet kiváltani a „Corvina" nyomda könyvkereskedésében és este a szinhá'-nál. Ajánljuk a jótékonyczélu, ki­váló élvezetet igérő előadást a müpár toló közönség szives figyelmébe. — Nyilvános számadás. A tornaegylet elnöksége következő sorok közlésére kér föl : A b. csabai tornaegyesület 1897. évi aug. hó 20 án rendezett Szent-Istvánnapi ünnepélyének összes bevétele 1160 frt 03 kr, kiadása 843 frt 21 kr, maradványa 316 frt 82 kr. Fogadják ugy a rendezés­ben részt vett hölgyek és urak, mint a Pöhöly apa az ő kezébe is adott egy-egy hantol. János elfogódni érezte a szivét : ha c-akugyan az édes anya fekszik ott lenn ; . . És titokban lecsúztatta a földdarabot maga melle. Hazamentek. Már akkor sötét volt. Pöhöiy apa ráborult az asztalra ós úgy maradt sokáig. Azt hitték : alszik. De nem aludt. Oda vonta őket az ölébe. Megcsókolta az arczukat és azt mondta nekik: — Feküdjetek le édes gyermekeim. János vetkeztesd le a Péterkét. Bújjatok a jó puha ágyba és aludjatok Aludni jó, mert álmodni lehet. Majd később én is lefekszem ; C3ak előbb enni adok a Riskának. A fiúk levetkeztek ós belebújtak az ágyba a dunyha alá. Pöhöly apa kiment a szobából, AZ ajtó becsappant utánna. A fiúk csöndesek voltak. A sötétség megtöltötte a szobát, meg ám a földtől a gerendáig. Egyszer csak Péter fölemeli a fejét és hallgatódzik. — János — mondja halkan a bátyjá­nak. -No? — Hol van édesanyám? — Azt mondják a földben. — ügy e nem igaz ? — Nem tudom. — Ugy-e a másik szobában van ? — Ott. — Beteg ? — Beteg. — Gyerünk át hozzá. Azzal fölemelte a fejét. — Gyerünk felelte János, Megfogták egymás kezét ós az ágy­ból kicsúszva, átfutottak a szobán. Pista lábújhegyre állva, fölnyitotta az ajtót. A konyhán is átm ntek. Az első szoba ajtaja kissé nyitva volt. A gyerekek bedugták a fejőket. A két viaszgyertya még égett a szobában és az apjuk az ágyfejre borulva sirt: — Jaj Isteuöm, jaj Istenöm, milyen egyedül maradtam. A két gyerek befutott hozzá. Meg­álltak mellette. Mi lelte az apjukat ? János megfogta az apja karját : — Ne félj apám, hiszen mink ii itt vagyunk. Gárdonyi Géza. „Hallja maga !" — Illik, vagy nem illik P — Ezt hallani manapság a társaságban élő, a szalonokat látogató emberektől. Ez jelzi a századvégi társadalom el­ferdülósót, azt az elfogadott darabos, fara­gatlan tónust, a mely most a szalonok­ban uralkodik, kiszorítva, nevetségessé téve a mult idők lovagiasságát, udvarias­ságát. A mai gavallér orrfintorgatva nézi azt a fiiisztert, a ki per „nagysád", vagy „kegyed" beszól a „hölgyekkel". Ez a módi már elavult, lomtárba került, mi­ként a krinolin ós a vikler. Ma a „Hallja maga" járja I Igy szólítják egymást, ilyen tónusban beszélnek a „leányok" és „fiuk". Kiveszet az egymás iránti tisztelet s oda a nők nimbusza. Ma a leányokban paj­tásokat látunk, velők lumpolunk és al­kalom adtán brúdert iszunk. Ennek a következménye, hogy a nőhöz nem hó­dolattal közelednek, hanem valami vissza tetsző pajtáskodással ós meg nem enged­hető bizalmaskodással, — Hova fog ez vezetni. Jóra bizonyára nem. rüz nem egészséges viszony, hanem egy társadalmi betegség, mely felemészti a két nem érint­kezésénél okvetlen megkövetelendő kor­látokat s fonákul befolyásolja magát a társadalmi életet. Ha igy haladunk to­vább, ez a nyelv, mondjuk ugy, hogy a garszon társaságok nyelve, sikamlós tré­fái lesznek uralkodó estólyeinken min­denütt, Ez egy tüdővészes társadalom betegségének első nyilvánulása. Az az ellenvetés, mely a nők eman­czipáltabb helyzetét, magasabb képzett­ségót veszi védelmi pontul, elesik. Mondják, hogy a nő a jelen állapot­ban küzdő társává, konkurrensóvé vált a férfinak. Azt hangoztatják, hogy a nő leszállva eddigi magasztos piedesztáljáról s poros akták, bankok rácsa mögött dol­gozva, nem ideálja, hanem társa lett a férfinek, a ki ve^e egyenlő, egyenjogú, nem kiváltságos lény. S igy modern nő edzettebb, erősebb, jobban edzett a mii kor durvaságai ellen — vele szemben ez a moder szabad. Nem ugy I Ez az állapot csak lát­szat, csak külső viszony; a nő az eman czipáltság idején is nő marad. A ki min dig érzékenyebb, mint a férfi, gyöngébb — tehát érdektelenebb is az élet nagy küzdelmeire. A nő szenvedni, tűrni tud s ebben az arányban dolgozni is. Neki mindig külön világa, gondolkozása lesz s azt respektálni kell. Mihelyt e világ­ból ós ezen gondolkozásból kitör, valódi talaját veszíti. Óvakodnunk kell, hogy ezt a változást istápoljuk, provokáljuk, elősegítsük. Akkor pedig, ha czimborákká avat­juk, a gyöngéd érzelmek köréből kira­gadva, a férfivilág durva tónusaikra szok­tatjuk őket — siettetjük a fenn emiitett erkölcsi változást. Hiszen a nők kultusza a társadalom erkölcsének alapjai Régi czitátum az, hogy a világ azon része alegmüveltebb, melyben legnagyobb tiszteletben, becsben a nőt tartják. A nő kultuszával nyer a társadalomban a maga érintkezéseiben izlóst, finomságot, köny­nyed kellemessóget. A nő közelében le kell, hogy csiszolódjék a férfi minden érdessóge, megtisztul a levegő, a beszéd hangja nemességet, változatosságot ölt. A mai társadalom távol áll az esz­mények, az erkölcsi utmutatások becsü­lósétől. Most a szük mancsettával ós ma gassarku bergsteigerrel egyetemben a „hallja maga" ós társai vágynák divat­ban. Frivolitás uralkodik a fesztelenség jelszava alá bujtatva. Nem kimóli a nőt, most magával rántja a porba, majd a sárba. Ez ellen tenni kellene ! Rokkoko nagyanyáink, jöjjön el a ti országotok I Dodo. nagy közönség jóindulalu szives támo­gatásukért az egylet hálás köszönetét. A b.-csabai tornaegylet. — Házvétel. Csabán a Biener B. és Laszky féle főtéri uj emeletes házat pén­teken bírói árverésen az aradi ipar és népbank békésmegyei fiókintézete vette meg 55.200 frtért. Gyanús halál. Nagyszénásról jelen tik, hogy ott a napokban Schmidt­b a u e r Henrik 74 éves uradalmi gépészt halva találták. A kiváló egészséges em­ber halála azt a gyanút keltette, hogy bűnténynek esett áldozatul. A bonczolás azonban kótségkivül igazolta, hogy ha­lálát szívszélhűdés okozta. Hajnalban égő gyertyával kiment az udvarra, holtan összerogyott s a gyertyától ruhája tüzet fogott. Mikor reá találtak, egyik lába égési sebbel volt borítva. — Jóváhagyások. A kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta a vármegye hatá­rozatát, melyben Sámson községnek járda építésre a közúti alapból 600 frt kamatnélküli kölcsönt szavazott meg. A belügyminiszter jóváhagyta a szarvasi d ilkőr alapszabályait. —• Biztosítási akcziók Veszprémme­gye közönsége körlevélben hivja föl Bé­késmegyét, fogadná el, pártolná és ha­sonszellemü felirattal erősítené mozgal­mukat, melyeket a kötelező állami biz­tosítás érdekében föl küldtek a törvény­hozáshoz. A törvényhatóság közönsége meggyőzően mutatja ki, hogy mig egy­részt a magán biztosító intézet nagy díj­tételei megszűnnének, a lakosok bizton­sága is nagyobb lenne. Itt emiitjük meg, hogy Mezőberónyben komoly lépések tör­ténnek a községi kölcsönös biztosító­szövetkezet létesítésére azon alapon, a hogy az Torda-Aranyosban prosperál. A közbeeső tárgyalások most folynak, azért egyelőre még részletekről nem Írhatunk. — Uj honpolgár. A belügyminiszter R i e z 1 e r Károly csabai lakos, nyug. századost a magyar honpolgárok közé felvette. — A járási gazdaság tudósító. A föld mivelósi miniszter S z é c h e n y i Káz­mért, a vármegye csabai járására nézve megbízott gazdasági tudósítót saját kérel­mére fölmentvén, neki hosszú ós buzgó működéséért t.eljes elismerését nyilvání­totta. — A mezöherényi tanuló ifjúság által f. évi augusztus 22 én a mezőberónyi Il-ik kerületi evang. egyház nagy termében rendezett jótékonyczélu műkedvelői elő­adás igen szépen sikerült. A terem zsú­folásig megtelt s a közreműködők is sze­repeiknek dicséretes buzgósággal meg­felelni iparkodtak. Vo 1 f József ós S tein János nemes, hazafias hévvel szavalták „Marótbán"-ból azt a jelenetet, midőn a két testvér egymástól búcsúzik. A „Nő­vérekében L i B k a Etelka, Kemény Miczi, D a n k ó Ilona, Kemény Jo­1 in ós a 4 éves kis H e g e d ü s Mar ska igen kedvesen adták szerepeiket. Zajos tetszésben részesült a Kemény Miczi ált il előadott „Oda v a n a m a m a" czimü kedélyes, vig monológ is. Foly­tonos derültségben tartotta ós tapsokra ragadta a közönséget V o 1 f József, a •ú a „Tót tánczmester"-t igen jól adta elő. Jó volt a D a n k ó Ilike „Petiké"-je ós a Liska Etel „Rozgonyiné"-ja is, — mely utóbbival a műsor befejezést nyert. Az egyes darabok között való szüneteket K i s János, czimbalom művész töltötte ki, remek czimbalom-játékával. — Tánczvigalom. A csabai kőmüves­és ácssegédek önképző egylete jósikerü ós vigkedólyü mulatságot rendezett aug. 14 én a ligeti pavillonban. A négyeseket 40 pár tánczolta s már sütött a nap, mi kor még húzta a talpalá valót a Mada­rász jó zenekara. A bevétel 122 frt 76 kr, kiadás 87 frt 39 kr, igy a maradvány 35 frt37kr. Ez alkalommal felülfizettek : Löwy Albert czég 4 frt, Hornyacsek Jó­zsef 2 frt, Páger Pál 70 kr, Kiiment György, Lipták Mihály, Lepény Mihály, Toman Sámuel, Balla Lajos 50—50 kr, Gályik András 10 kr. A felülfizetőknek a rendezőség köszönetet mond. — Szüreti mulatság A b.-csabai ipa­ros-olvasókör szeptember 19-ón tartja szüreti mulatsággal összekötve táncz­mulatságát a Széchenyi-ligetben. A vi­galom sikerén a rendezőség már nagy­ban működik. — Didogók és hebegők gyógyítása. Ki hitte volna, hogy az ilyen szerencsétle­neken is segit a tudomány ? Az államkor­mány a folyó évben ezek gyógyítására képesítő tanfolyamot rendezett s kursusra vidékünk egyik kiváló tanerőjót V a d a y Józsefet küldte ki állami ós városi költ­ségen a nagyváradi községi iskolaszók. Vaday József a kursusról kitünőállami oklevelet hozott haza s egyéb hiva­talos teendői mellett megkezdte a beszéd­hibás egyének, gyógykezelését gyerme­kek ós felnőttek Nagyváradon. Közhasznú tevékenységét lapunk kiadóhivatala szí­vesen támogatja azzal, hogy a hozzáfor dulóknak bővebb felvilágosítást ad a gyógykezelés hozzá fórhetősógóre nóavo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom