Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-02-18 / 14. szám

nem 1ud megélni, mert egy alföldi munkás kereseti eshetősége a következő : Egy munkáscsalád évi jövedelme 307 frt, minimális számítással évi szükséglete pedig 286 frt. — Ezt aztán részletezte ; hang súlyozta a humánus cselédtörvény szükségességét és az egészséges munkáslakások építésének elkerülhetetlen voltát. Háboru-e vagy béke? Vasárnap délután nagy ijedelmet hintett némely budapesti lap háború hire. Ugyanis arról jelentett, hogy a zágrábi hadtestet, melyhez a csabai 101-esek is tartoznak, mozgósítják 24 órán belül. A hir persze nem bizonyult valónak, mint a hogy a lapok hasábos eredeti athéni táviratait redukálni kell. Ugy látszik a háborúság kérdésében a legvalószínűbbnek kell tartanunk a következő tudósi tást: A nagyhatalmak egyetértése Görögország irányában tanúsított egységes ós határozott föllépése bizonyára alkalmas arra, hogy a béke minden barátjára a legkedvezőbb benyomást tegye. Bebizonyult, hogy a nagyhatalmak kivétel nélkül igen komolyan és igen határo zottan intették meg a görög kormányt, bebizonyult továbbá, hogy az athéni orosz követ nemcsak hogy távol nem tartotta magát, hanem határozottan csatlakozott a többi követ eljárásához. Ha tározottan megállapítható továbbá, hogy JJnglia az akció kezdetétől fogva a leglojálisabb magatartását tanúsította. Ausztria-Magyarország már az Athénből ér kező legelső hirekre a béke fenntartásán és a korfliktus elhárításán dolgozott. A kabinetek mind a lehető leghatározottabban elítélték Görögország kvalifikálhatatlan békeszegését. Ebben a tekintet ben Németországnak a magatartása különösen alkalmas arra, hogy mély benyomást teyyen. Németország, mely a keleti kérdésben nincs közvetetlenül érdekelve és mindig bizonyos tartózkodást tanúsított, oly módon foglalt állást Görögország ellen, mely a legélesebb oisszautasitásnak mondható. A német kormány nyilatkozata oly világos, hogy világosabb már nem is lehet. A hatalmak egyetértenek abban, hogy szükség esetében erőszakkal megakadályozzák a Kréta előtt álló görög flottát, hogy valami ellenséges akciót indítson ós annálfogva, hogy az összes hajórajok parancsnokai erre vonatkozólag tökéletesen egybehangzó utasításokat kaptak, szinte képtelenség, hogy Görögország mégis merne valamit tenni. De a hatalmak egyetértése nem éri be csupán ezzel. Nagyon valószínű, hogy a nagyhatalmak maguk fognak gondoskodni Kréta pacifikálásáról; erről még folyik ugyan a nózetváltás a hatalmak között, azonban már most egészen határozottan lehet mondani, — hogy a nagyhatalmak hajói a sziget különböző fenyegetett pontjain csapatokat fognak partra szállítani és pedig olyképen, hogy minden egyes fenyegetett ponton két-két nagyhatalom fog akcióba lépni. Ilyenképpen ugy Törökországot, valamint Görögországot távol fogják tartani Krétától. Arra az esetre, ha Görögország Macedóniában akarná az ellenségeskedést megkezdeni, magától értődik, hogy Törökországot egyetlen hatalom sem fogja abban megakadályozni, hogy mint had viselő hatalom minden rendelkezésére álló erővel védekezzék és vegye föl a harcot. A hatalmak tanácskozásai arról is foly nak, hogy Görögországot sakkban tart sák arra az esetre, hogyha Törökországot szárazföldön akarná megtámadni. Feltétlenül bizonyos, hogy egész Európa a leghatározottabban elitéli Görögországnak népjog-ellenes eljárását és egyértelemmel törekszik az esetleg kitörő görög-török háborút lokalizálni, ugy hogy a nemzetközi helyzetre ártalmas befolyása ne legyen. AZ orosz hadikészülődósekről szóló híreket most egészen másképpen magyarázzák, mint eleinte. — Egészen határozottan tudják, hogy az orosz hadse reg részleges mozgósításának egyáltalában nem az a célja, hogy Oroszország török területet okkupáljon, hanem az, hogy minden körülmény között készen legyen arra az esetre, ha netalán valamely hatalom mozogna. Ebben az esetben Oroszország megszállná a Boszporust. Arról is lemondtak a hatalmak, hogy a görög haji'kat Pireuszba visszakísérjék, mert nem akarják ezzel a görög király trónját veszedelembe dönteni, a mivel a hajók visszaloloncolása okvetetlenül járna. Mindezek a hirek igen megnyugtatók, de azért mégis kételkedéssel fogad ják; valóságukban senki sem kételkedik ugyan, de mégsem hajlandók eredményükben bízni; nem biznak pedig a következő okokból: Görögország már sok kai messzebbre ment, semhogy egyszerre ismét visszarejthetné kardját hüvelyébe. A nagyhatalmak hajói meggátolhatják ugyan a görögög partraszállasát az őrzött három ponton, de Kréta 260 kilométer hosszú ós legnagyobb szélessége ötven négy kilométer. A hatalmak hajói a sziget északi oldalán vannak összpontositva, nincsen tehát kizárva az a lehetőség, hogy a görögög valamely őrizetlen ponton, esetleg a sziget ellenkező oldalán megkísérlik a partraszállást ; hogyha ez megtörténik, akkor sikerül a görögöknek uj helyzetet teremteni ós az esetleges uj tárgyalásoknál mint birtokban levők fognak szerepelni. A legújabb hirek ebben a háborúskodó időben ezek : A szerdai nap már teljesen bizonyossá tette, hogy a krétai esetből nem lesz háború. S a 1 i s b u r y lord az angol felsőházban nyilatkozott s helytelenítette Görögország észszerütlen eljárását. S a vagy, ergo férjjelölt és házasítani fognak mindaddig, amig csak meg nem unod a folytonos zaklatást ós meg nem huzódol egy ujjadra vont karikagyűrű védő ár nyékában. Addig pedig, amig ezt megnem teheted, addig tűrj békosséggel és igyekezzél megszokni a dolgot. Tanulj az ón példámból. Lásd én már beletörődtem, pedig nekem se volt jobb dolgom. Alig, hogy itt az első telet kihúztam, alig hogy elolvadt a jég és elmúlt a farsang, meg indult a beszéd árja. Eleinte csak susogtak, azután han gosan szónokoltak, míg végül a nyár utolján kitört a vihar. A nyarat, amint tudod otthon töltöttem. Nyugalomra volt szükségem, hogy meggyógyuljak (nem a szivem volt beteg), meg holmi dolgom is volt vagyoni önállósításom tekintetében. Csekély öszszegről volt szó, de megérdemelte a fáradságot. A mikor azután visszatértem, azt találtam, hogy az egész fészek velem foglalkozik. Egy csoport vénasszony (lehettek köztük fiatalok is) arró) beszélt, hogy megkértem a törvényszéki elnök leányának kezét, azért kellet dolgaimat rendeznem, hanem kosarat kaptam. Csak nevettem az ostobaságon. En, a szegény aljegyző ós az elnök leánya, a ki különben már majd egy éve in spe menyasszony is volt ! De azután jött meg csak a nagyja I Ezek csak sajnáltak és kinevettek (azt szembe, ezt a hatam mögött), de mások elkezdtek nekem gratulálni. En megköszöntem ós azutan szépen megker aeztem, hogy mihez, mert se születésem, se nevem napja nem esik az őszbe. Erre persze elneveztek képmutatónak, titkolódzónak és még tudja az ég minek ós nem akarták elhinni semmiképen, hogy ón nem vagyok az egyik bíró szép szöghajú leányának vőlegénye. Sokáig tartott, mig végre lecsönde sedtek, hogy azutan átadjanak egy ujabb ozsonnázó társaságnak, mely megint inassal kötötte össze a nevemet. Szép leány ez is, kedves, okos, jókedvű, egészen nekem való is lenne. En szerettem is vele mulatni s a mint lát szik, ő is szívesen tánczolt vagy korcso lyázott, velem. Ő is elment minden mulatságra, én is; ő is korcsolyázott, a mikor csak le hetett, én is — egészen természetes hát, sokat voltunk együtt — de szavamra, még nem láttam a lakásuk belsejét. Nem is jutott egyikünknek se eszébe, hogy a másikba beleszeressen, hanem azért mégis széltében szapultak bennün ket együtt, sőt az egyik élelmes nyom dász ki is szedette az eljegyzési kártyánkat ós elküldte hozzám a kefelevonatot, hogy rendelje meg, olcsón adja. Orszekötötték azután még a neve met sok leánynyal, szőkével, barnával. Eleinte boszankodtam is rajta, de azután megvigasztalódtam. Rossz ízlést egyik se tulajdonított nekem — és azt a fess karcsú leánykát, a ki legjobban a szivemhez nőtt, nem emlegette senki — arra nem gondoltak. Vigasztalódjál hát te is, nem fog megártani neked se, nem haltam bele én se. Ami pedig a leányokat illeti, hogy azoknak lehet ez kellemetlen, óh te gyöngéd lovag 1 no hát az se aggasszon. Megnyugtatásodra elmondom, a mit nekem egy szép leányka mondott, a kit ugyancsak sokat emlegettek egy barátommal : „Hiszen nem is volna az sokszor olyan kellemetlen, ha igaz lenne.

1' Sokat eltűrnek ők abban a reményben, hogy hátha mégis igaz lesz. Egyébként pedig jó egészséget ós jó mulatást a farsangon. Különben pedig légy készen, mert ha előbb u óbb (inkább előbb, mint utóbb) a fönt említett védő árnyék alá kíván kozom, téged hív el vőfélynek szerető bátyád —ó.—ö. legloyalisabban jelentette ki készségét a hatalmak együttes akciójához. A hatalmak csapatai kedden 4 óra 45 perczkor megszállták Kaneát. Az izgatottság szűnik. Szerdán a börze hangulata teljesen visszajött, jeléül, hogy bizonyos a béke. Takarékpénztári mérlegeink. Csaba, február 17. Szerkesztőségünkhöz nap-nap mellett az 1896. évet feltüntető takarékpénztári mérlegek érkeznek. Nagy örömünk v,i gyon ezekben, mert a nemzeti közvagyonosodásnak alig van érdekesebb és biztosabb tünete, mint tapasztalni nemcsak a takarékpénztárak szaporodását, de látni a betétforgalom növekedését. És méltó örömmel jelezzük, hogy immár Békés megyénkben a takarékpénztári betétek következetes növekedést mutatnak s morális szempontból erejűkben évek becsületes törekvéseivel megerősödve, a leg vérmesebb várakozásokat kielégítik. Csodás, tüneményes az ország hala dása e téren. A takarékpénztári intézmény alig ötven éves Magyarországon. A néhai jó Fáy Andrásnak majdnem oly lázas zturnalisztai tevékenységet kelletett kifejteni az általa kieált „Első Hazai" érdekében, mint a milyen lázas tevékeny séget fejt ki napjainkban B e k s i c s Guszláv, a fajszeretetnek eme lelkes, szines tollú írója. S azóta több száz milliókat megforgató fővárosi takarékpénztárak jöttek létre. A vidéknek is meg vannak a maga pénzintézetei s már minden valamirevaló faluban vagy vannak, vagy szerveztetnek takarékpénztárak, hitelszövetkezetek, sőt a takarékosság ösztönének kifejlesztésére behozták az iskolai takarékpénztárakat, a legszegé nyebb osztályra a postatakarékpénztára kat. S a mily arányban a takarékpónz tári intézmény terjed, épp oly arányban a nemzetgazdasági fogalmak is gyökeret vernek s ezzel egyidejűleg alapos isme retek hintettek szét, micsoda különbség a 4

u/o os és 12

0/Vos pénz, a mi negyven év előtt még szolid uzsorát képezett. A bámulatos haladásban, a melyet Magjarország modern állami berendezéseben fölmutat, talán semmi akkora haladást nem tett, mint teljesen konszolidált hitelviszonyaink. Nem ugy értjük, hogy Magyarország tejjel-mézzel folyó Kánaán s a hitelt csak hírből ismerik, mert ellenkezőleg, ma sokkalta többen szorulnak hitelre, mint hajdanta. Ámde nincsen az uzsorának akkora szédelgése, mint volt régen, a midőn az állami ha talom minden beavatkozása nélkül egye sek a legnagyobb biztonsággal zsarolták, szipolyozták ki embertársaikat. Kélségen kivüli, hogy pénzügyeink kel nem állunk ott, a hol a müveit államok, ezek sorában Anglia, hol a 3% kamatláb van törvényesítve s a gyümölcsözött tőkék 2'/2"/o mellett kamatoznak, de mily haladás van takarékpénztáraink ban is, hol már a 7

u/o-os kölcsönök úgyszólván állandósultak, pedig ezelőtt tele pitési és szervezeti dijakkal egy kis pia frau ot követtek el általaban, olyan pia frausot, mely a kölcsönkivevőnek azt jelentette, hogy voltaké] p.jn 10—12%-os kölcsönt élveznek. A kezeink között lévő és bennünket kétszeresen érdeklő mérle gekre vetvén tekintetünket, mindenek előtt az fog meglepni, hogy megannyi takarékpénztárunk konsolidált s nem csupán a nagy osztalékokra, hanem a jó tartalékalapokra fordítja tekintetét. S a melyik nem ezt az elvet vallaná, vagy azt agyakorlatban nem ugy oldaná meg, a mint kellene, azokat óva figyel meztetjük, hogy a prosperálás első tényezője a nagy lartalék. A papírnak emelkedő piaezt árt á tartalék, a betevőknek garancziát a tartalék nyújt; az osztalék pillanatnyi haszon, a tartalék a legszebben gyümölcsöző lőke. O t van előrelátó üzleti szellem, a hol a tartaléktőke növekedésére gondolnak. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Orosháza község kepviseleti gyűlésén előterjesztésre a gyámpénztári és egyéb számadások megvizsgálására Freunder Mórt, 'Fekete Györgyöt, Tobak Istvánt, Szemenyei Imrét és Kovács Anlalt választották meg. Elhatározta a közgyűlés Freud e r Mór indítványára, hogy az elöljáróság kérvényt meneszt a miniszterhez, melyben kéri, hogy az első negyedi adó lefizetésére nézve adjon halasztást ós a végrehajtást szüntesse be, mert a zárlat miatt gazdáink nem hozhatják be gabonáikat és jószágaikat eladni s igy nem képesek pénzt előállítani. — Községi takarékpénztár Mezöberényben. Emiitettük többször, hogy Mezőberényben a községi takarékpénztár ügye immár a megvalósulás stádiumába lép; a kedden megtartott képviseleti közgyűlésen 26 szóval 7 ellenében a takarék pénztár létesítését kimondották. Mellette szavaztak: M. Braun József, Kunos József, Beregi József, Kostyán János, Brücher Adám, Barna János, Kovács István, Chrapán János, Schlay Márton, Schultz József, Vinter József. Molnár András, Szekeres András, Laász János, Piltz Márton, Bereczki Péter, Beinschrót Márton. Tóth János, Kraisz Adám, Götz Sámuel, Braun Márton, H. Braun Adam, Braun D. Adám, Braun Adám, Braun J. Adám, Horváth János. Ellene: Illyés Endre, Kolozsi András, Borgula György, Machó Pál, Dax György, Bagi Sándor, Bauer Márton. A további intézkedések megtételére pedig az alapszabályok kidolgozására kiküldött bizottság bízatott meg továbbra is. — Szarvas város képviselőtestülete a tervezett iparárucsarnok telkéül 200 • öl földet adományozott azon feltétellel, hogy az ipararucsarnok egészben államköltségen építtessék föl ; azon esetben pedig, ha az áruraktár megszűnnék, az épület a várost illesse. A Deák Ferencz utczának az ev.ref. temető főbejáratáig leendő kikövezését kérik a varmegyétől, az aszfaltjárdát pedig a város főbb utczáira kiterjesztik. „Békésmegyei Közlöny" távirata. A t. Házból. Budapest, febr. 17. (Saját tud. távirata.) A képviselőházban ma is a socialismus volt a vezető thema. Szapáry László gróf egyenesen kiirtani akarja azt preventív rendszaoályokkal. Zichy Jenő gróf beszédében hangsúlyozta az agrár munkaközvetítő szövetkezeteket, K r i stóffy József pedig védte az alföldi józan munkás elemet. A krétai pucscs. Budapest, február 17. (Saját tud. táv.) Az orosz és franczia nagykövetek felszólították a görög kormányt, küldje vissza hajóit és katonáit. A hatalmak a legszigorúbb parancsot adták ki a görögöknek. Most már bizonyos, hogy Európa b ó k é j e semmi zavaroknak nem néz eléje. Ellopott diplomáciái okmányok. Budapest február 17. (Saj. tud. táv.) I n c z é d y Lászlót, a „Magyarország" szerkeszlőjét, a miért lapjában közzé tette a földművelési minisztériumból ellopott okmányokat, a királyi törvényszéknek 3 havi fogházbüntetését a budapesti kir. tábla hat hónapra emelte. A ezim-kérdéshez. — Levél a szerkesztőhöz. — T. Szerkesztő ur 1 Becses lapjának f. évi 13 ik számában „A vármegyei közigazgatásból" cimü cikkben szó van azon konfliktusról, mely köztem és a tanfelügyelő között történt s mely a közigazgatási gyűlésen tárgyaltatott. Ha már az ügy nyilvánosság elé került s megjegyzésekkel közölve lett, szabad legyen nekem is pár szóval eljárásomat, illetőleg a nyíl vánoss ig előtt íelvilágositással szolgálni. A közlemény azt mondja, hogy a „T. iskolaszéki elnökségnek" czimzést négyszer egyszerűen tudomásul veltem ós csak ötödször vettem rosz néven. Igaz, hogy e furcsa czimzés mindjárt feltűnt' de azért elnéztem azt, gondolva, hogy a tanfelügyelő ur, mint egészen uj ember és kezdő a tanügyi pályán, más czimzést nem isinor és másokkal szemben se használ. Az őszszel a csabai községi iskolaszékben jelen lóvén, megnéztem a tanfetugyelő ur levelének címzését, melyet a községi iskolaszéki elnök úrhoz intézett, s ott láttam a „Tekintetes" czimet. Nem tehetek róla, de azonnal azon gondolatom támadt, hogy a tanfelügyelő ur, mint volt gör. kath plébános célza tosan használja az ev. lelkész-zel szemben a kifogásolt cimzóst. Nem személyes ambitióból, mert hiszen cimek után sohasem sóvárogtam, hanem egyházam móltósága érdekében tettem a kifogást és visszautasítást.