Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-03-25 / 24. szám

tése, s ennek némely határozmányai feletti döntés. 2 A vármegyei földmivesis kola igazgatójának 187. sz. megkeresése az egyleti kertnek az iskola tanulójának kiképeztetése czéljából leendő átengedése tárgyában hozandó határozat. 3 Időközérkező ügyek. — A leleplezett socialisták. Az oros háziak socialista vezéreiről a héten rájok nézve kellemetlen dolgok sültek ki. E szerint Bokányit ezelőtt I) e u t s c h Dávidnak hivták s most Bokányi Dezső álnév alatt szedi a szónoki babérokat, azonfelül izraelita is. Épp e bajban leledzik Kardos József, a kit Izrael Jakab nak hivnak. Pfeifer a Tallián Béla el lenjelöltje magát a social-demokracia ha zájából, Németországból jövőnek vallotta s kisült róla, hogy a legsötétebb dob-utczában született, a mely utcza elég germán ugyan, de szerencsére még sincs Germániában. Miután az agrár socialismus is be van vonva egy kis antiszemitizmussal, mint minden külföldről szállított politikai eszme, képzelhető, hogy Bokányiék a körülmények között nem jól érzik magukat, féltvén a népszeriisógöket. — Fényes esküvő. Szól István, békési városi mérnök, az ottani társaság rokonszenves tagja szombaton vezette oltárhoz szép menyasszonyát, László Rózsikát, dr. László Elek várm. tb. főorvos kedves és müveit leányát Oros házán. Az esküvőn mintnyoszolyóleányok és vőfélyek Jurenák Ilona, Székács Linka, Szemes Irén, dr. báró Drechsel Gyula, Berthóty Károly és Hajnal Béla szere peltek. A vőlegény násznagya M e s k ó László orsz. képviselő volt. A lakodal mon Békés és Orosháza intelligenciája nagy számmal vett részt. — Kinevezés. Keller Józsefp.-földvári tanitó, a lemondott Haifai református tanitó helyébe faiskolai felügyelővé neveztetett ki. — Marhasó nagyárudák. Néhány h

jten belül marhatenyésztésünk egyik legfontosabb kelléke, azolcsómarhasó vármegyénk területén kapható lesz. A gyulaipónzügyigazgatóságtegnap tartotta meg az árlejtést arra nézve, hogy kik akarják legolcsóbban a marhasó nagyárudát átvenni. Az árlejtésnél mint legolcsóbb ajánlattevők a következők voltak s a marhasó mótermázsáját Szarvason K m e t z Mihály 14 korona 60 fillérért, Csabán Schreyer József 13 korona 95 fillér, Békésen H i r s c h 1 Márton 15 korona, Szeghalmon özv. K o h n Ignácnó 15 korona, Orosházán Beregi Lajos 14 korona 40 fillér, Gyulán Weisz Mór cognacgyáros 14 koronáért fogjáK árusítani. Mint látható, a marhasó ára Csabán a legolcsóbb s Schreyer már az'előintézkedést megtette, hogy pár nap múlva a gazdák igényeit e tekintetben kielégíthesse. — Kik pályáztak? A komlósi első jegy zői állásra, mint a minap emiitettük, 16an pályáztak es pedig: Bakos Béla komlósi negyedik jegyző, Vangyel Géza csorvási s. jegyző, Német Kálmán komlósi második jegyző, Szabó Lajos komlósi negyedik jegyző helyettes, H a r s á n y i Gyula m.-kovácsházi jegyző, M ic s á n s z k i János mátyáskai körjegyző, Kucsera Ferencz csongrádi s. jegyző, Bakó Mátyás orosházi anyakönyvvezető helyettes, W e n i c h Károly nagy laki nyilvántartó, Józsa György kun marosi főjegyző, Horváth János boros jenői jegyző, K o 1 p a s z k i László csorvási második jegyző, Szatmári Gábor békési adóügyi jegyző, Molnár Mihály gyomai irnok,. Csaba József páhi jegyző és végre Lachata János komlósi harmadik jegyző. — A választás 26-án pénteken lesz. — Jótékony hagyomány. Özv Ném eth Józsefnó, szül. Rudnyánszky Emilia bárónő örökösei, az elhunyt úrnő végrendeleti hagyományaként 50 frtot fizettek be Gyula városa ápolda pénztárába. — Ipariskolai vizsgák. A békés-csabai épitő-iparosok téli tanfolyamu iskolában a tanévzáró vizsgálatok f. hó 28-án, vasárnap d. u. 2 órakor fognak a Brózikfóle iskolában megtartatni, melyre az érdeklődő közönséget ez uton is tisztelet tel meghívja Simkó István, igazgató. — Hymen. J a n c s ó k Endre, a csa bai takarékpénztár tisztviselője, szombaton eljegyezte Eisner János csabai polgár és mészáros szép és kedves leányát, Teréz kisasszonyt. — Mikor próbaszónokolnak a szarvasi lelkészjelöltek ?Emlitettük lapunk legutóbbi számában, hogy a szarvasi lelkészi állásra Zvariny i János csanádi és B ak ay Pétert jelölték. Zvarinyi május má sodikán, Bakay május hetedikén tartják próbaszónoklataikat... — Ki fult be Öcsödön az árokba ? Közöltük a minap, hogy ott Izbéki Bálint belefúlt az árokba. Mivel azonban Izbéki Bálint több is van Öcsödön, többek között a közgy.'m s takarékpénztári felügyelő bifotlsagi tag is, a kinek most többen gratulálnak, hogy a lapok hirei daczára jó egészségnek örvend, azzal kell pótolnunk a minapi tudósítást, hogy a minapi szerencsétlenség halottja I z b ó k i Bálint fuvaros volt. — Lopás. Tóth Lajos csaposlegény volt Csabán a „Fiume" kávéházban s igy naponta látta, hogy Gally Ferencz főpinczér este az ezüstpénzt mindig elzárta egy fiókba. A napokban egy este visszalopódzott a kávéházban s feszilő vassal felnyitotta a fiókot, kivett abból 60 frt ezüstpénzt, négy ezüst órát, hazavitte, betette ládájába s azt másnap el küldte vasúton Nagyváradra. A csendőr ség, mely e lopás ügyben a vizsgálatot vezette, kiderítette a tolvajt, visszahozatta a ládát s abban az órákon, pénzen kivül még egyéb lopott tárgyat is talált. Tóth Laj os le lett tartóztatva s átadva a bíróságnak. — Kossuth halálának évfordulója. A márczius 20-át, Kossuth Lajos halála évfordulóját szokásos kegyelettel ülték meg Gyulán az ev. ref. templomban tartott istenitiszteleten, melyen a város társadalmának minden rétege képviselve vo t, a polgári fiúiskola pedig tanárai vezetése alatt testületileg jelent meg. A gyászünnepélyen Józsa Károly ref. segédlelkész mondott megható gyászimát, Csiszár Sámuel ev. ref. kántor pedig gyönyörű alkalmi gyaszdalt énekelt. A polgári iskola énekkara is rósztvett az ünnepi gyászban s gyászéneket adott elő. — Meglopott szöíötelep. A szóles körben jóhirnek örvendő Kollár féle szőlőtelepen M.-Berényben eddigelé ösmeretlen tettes ugyancsak belemarkolt az ojt ványokba. Rövid időközökben, daczára, hogy a telepen ott lakik a vinczellér, a telep mellett a kapás, elvittek a legrit kább fajú ojtványokból 3182 darabot. A tettest sem a csendőrség, sem a rendőr ség kinyomozni nem tudja. A kár annál inkább tetemes, mert csak a mult év ta vaszán is 300 drb 2 éves anyatőkét ástak ki a nagy gonddal és költséggel ültetett szőlőből. A kert csőszök ugylátszik kényelem szerető emberek lehetnek, kiknek orra elől oly könnyen lehet elvinni ennyi ojtványt. A tulajdonos nagyobb jutalmat tűzött ki annak részére, a ki a tettes nyomárá vezet s lépéseket tett, hogy ne öreg és beteges csőszök alkalmaztassanak a kertekben, kik éjjelenként haza járnak aludni, hanem fiatalabb ós óbe rebb egyének. — Nem mozog a torony Hire ment Szarvason, hogy a szarvasi uj templom tornya annyira mozog, hogy a harangozó, aki a „düledező" toronyban féltette drága életét, —állítólag — leköszönt állásáról. Ujabban az épületet ennek genialis ter vezője, Francsek Imre megszemlélte és konstatálta, hogy a torony rez gése a félhivatalosok cáfoló szavai szerint minden alapot nélkülöz. — Abba maradt soczialista gyűlés Perei és Bacsó m.-berényi soczialisták ós több társa a békési főszolgabiróságnál munkásgyülós összehívását kérték, a mit a főszolgabíró megtagadott. Nehogy a munkások mégis megtarthassák gyülósüket, huszonöt csendőrt köz pontosítottak, minek a socialisták neszét vévén, tartózkodtak minden gyülekezéstől. A mezőberényi soczialis mozgalmat a hatósáy állandó figyelemmel kíséri. — Halálozások. Orosházán V i d ov i c h Sándor, Vidovich József volt ka taszteri becslőbiztos fia, egy szép reményekre jogosított fiatal ember, élte tavaszán 24 éves korában hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. A korán elhunyt ifjút nagy részvét mellett temették el. — Gyulán N u s z b e k Borbála, Andrássy Ignácz volt kórházi gondnok özvegye életének 80 évében, tizenöt óvi özvegy sóg után meghalt. — Novellából újdonság Lapunk egyik ifjú barátja, a ki minden különösebb ok nélkül, sőt minden szükség nélkül novellát küldött nekünk. Nem fosztjuk meg olvasóinkat ama gyönyörűségtől, mely a novella két részletének bemutatásával az olvasóra vár : A 19-ik században, vagyis a millenium esztendőben történt, hogy egy nemesszivü szende kis leány, a kellemes nyári estélyeken egy üde sétányon, bájos zenehangok mellett, édesanyja kiséretében gyakran szokott sétálgatni. Egyszer, midőn szinte hiivöeke szél fútta keresztül az ága* kat, a kis Mariska szive is földobogott, arczocskája elpirult, inai vonaglottak és a szerelemnek első sugara támadt föl testében és lelkében . . . (Ejnye, ejnye, nemesszivü szende kis leány !) Egy sugár termetű, jellemes kinézésű, barna férfiú kecses mosollyal feléje tekintett égszinü szemével és viszonszeretettel mutatkozott a leány irányában. De a szerelmesek boldogok nem lehettek, mert a Mariska szive egyszer a nagy öröm közepette, hogy kedvese szemébe nézhetett, — megrepedt. A jellemes férfi sirkövet rendelt a számára és a kő faragó-mesternél ki is fizette a számlát." Eddig a história s azért adjuk ezt most e helyen és ilyen betűkből, melyiket eddig csak humoros dolgokra pazaroltunk, mert a gyászeset minket is megríkatott, rijjon tehát rajta a mélyen tisztelt közönség is. * Ugyan e munkácskából: A fiatal ember fölvette a földről kedvesének hái(m dsiab n ffcfaf yott sóhajtását és busán távozott. — Késelő ujonezok Szeghalmon a sorozás alkalmával két besorozott ujoncz a sorozás mellékhelyiségében összeveszett s késsel rohanván egymásra, súlyos sérüléseket kaptak. Á csendőrség a vere kedőket letartóztatta. — Tahit pénz. A legközelebb mult csabai országos vásár alkalmával a csabai vasúti állomáson kisebb értékű papírpénzt találtatott, melyet beigazolt tulajdonosa a csabai szolgabiróságnál átvehet. — A fővárosba uíazó vidéki közönségnél első izben nem mellékes dolog, hogy mely szállodát válassza megérkezésénél, mivel az egyik túlzott áraival, a másik kényelmetlen régi berendezi sével, a harmadik a központ távoli fekvésénél fogva riasztja el az utazó közönségét attól, hogy felkeresse. Ezen felsorolt körülmények az újonnan felépült „Adria" szállodánál nem léteznek, mivel a fő- és székváros központjában (Kerepesi ut 41. sz. alatt) fekszik, modern, kényelmes uj berendezéssel, villamvilágitás, telefon, központi fűtés és fürdőszobákkal ellátva. A köziekekés nevezett szállodától a fő- és székváros összes ré szeivel és vasúti indóházaival a legolcsóbban történik még pedig a lóvonattal, villamvasuttal, társaskocsival 6 krajcárért. A szobák árai oly hallatlan olcsók, hogy bízvást versenyez nem csak a fővárosi, hanem a vidéki szállodákkal is. Hogy az „Adria" szállodában lakó vendégeinek teljes kényelmet nyújtson, a szálloda tulajdonosa most nyitotta meg fényesen berendezett éttermeit „Dreher sörcsarnok" czim alatt, ahol csupán a kitűnő Dreher-féle sör, hamisítatlan borok, legjobb konyha, pontos kiszolgálás mellett mesés olcsó árakon nyujtatik a vendégeknek. Ezek után legmelegebben ajánljuk a nevezett szállodát t. olvasóinknak. — Zord és Változó időjárásnál a legtöbb ember megbetegszik s a hülésnek néha súlyos következményei lehetnek, azonban jó és hasznos szerek használata által könnyen eleje vehető ennek. Általánosan tudva van, hogy az igazán jó és valódi mnlátabonbon köhögés és rekedtségnél, általában a légző szervek megbetegedésénél a nyált feloldja s kellemesen hat. Azért nem eléggé ajánlható, hogy meghűlésnél a malátabonbont vegyük, de vigyázzunk arra, hogy a már 50 év óta nagyszerűen bevált malátakivonat mellbonbont a H o f f János cs. és kir. udvari szállító (Bécs, I. Graben, Bráunerstrasse 8.) gyártmányait kapjuk. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A Békésmegyében dolgozó bankár. — A Csajági-féle végtárgyalás. — 1895. óv november havának elején nagy szenzácziót keltett a fővárosban C s a j á g i Lajosnak, a „Magyar gazdák bankbizományi részvénytársaság" vezérigazgatójának letartóztatása. Csajáginak régebben önálló váltóüzlete volt, későbben az Andrássy-ut 51. sz. ház megnyitotta a „Magyar gazdák bankbizományi irodáját", amely néhány havi fennállás után részvénytársasággá változott át. E társaság, melynek Csajági vezérigazgatója lett, azt tűzte ki czéljának, hogy gazdáknak megfelelő jutalék mellett kölcsönöket szerez. Öi&zeköltetósbe lépett ezért több pénzintézettel, amelyek révén na gyobb kölcsönösszegeket vett föl, többnyire szegényebb vidéki gazdálkodók számára. Betábláztatta a kölcsönöket ezek ingatlanaikra, de a pénzt saját czóljaira használván fel, sok szegény embert nagy összegek erejéig megkárosított. Biró Benedek gyomai lakosnak, az egyik károsultnak följelentése folytán Csajágit azután letartóztatták, aminek hírére tömegesen érkeztek a feljelenté sek, összesen mintegy harmincz. Igy került Csajági a vádlottak padjára 22 r e n dbeli sikkasztással, három sikkasztás vétségével, vétkes bukással és okirathamisitással. Védőjéül E d v i 111 é s Károlyt, a hírneves kiimináliftát kérte fel a csaló. Első torban a vádlottat hallgatják ki. Csajági Wassermann Lajos szegedi születésű, 35 éves, izr. vallá&u, sikkasz tásért már büntetve volt. Elnök: Mi volt ön a bankársága előtt. — Biztosítási ügynök. — S esután nyitotta a bankházát? — Igen, 1895-ben Magyar gazdák bankbizománj i irodáját. — Jól ment az üzlet ? -- Nagyon jól. — Mért alakította át akkor részvénytársasággá ? — Mert czégem nem volt bejegyezve. — Mikor történt a csődnyitás? — 1895. november 26-án. — S mikor tartóztatták önt le? — November elsején. Biró Benedek, gyomai lakos, panaszos megbizta Csajágit, hogy ingatlanaira 11,000 frt kölcsönt szerezzen. A folyósított összegből Csajági 5675 frt 13 krt vett vett fel s ezt a pénzt elköltötte. Biró hirét vette e dolognak, amire Csa iági két részletben hosszas huzavona után 3500 frtot kiadott neki. Elnök : miért n m adta ki a többi pénzt ? Csajági: Elszámolásunk volt, jogom volt visszatartani. — De ugyan fizette volna az elszá molás után ? — A pénzemből. — Hiszen csak 130 forintot találtak a kasszájában. — De volt ám hitelem. Ezután W e r n e r Mihály ügyvédet hallgatták ki, a ki vádlottat magát sohasem látta, de tudja, hogy a vádlott Birónak váltókat adott a pénzeért s azok behajtását a segédjére, Gergely Sámuelre bizta. Délután folytatták a tárgyalást, anélkül, hogy valami érdekesebb epizód játszódott volna le. A pana-zosok elmondták, hogy Csajági milyen összeggel rabolta meg őket. Kempner könyv-szakértő megerősítette a könyvek alapján a panaszt s hozzá kikeresték a nagy aktacsomóból a leveleket, a melyekkel a szélhámos bankár hitegette áldozatait. Társoly Péter parasztgazda részére a vádlott 508 forint jelzálogkölcsönt vett fel, de ő abból soha semmit sem látott. Csajági használta el az egész pénzt s máig is megtéritetlen az egész kára. Mészáros ügyész : Igaz e, magának egyéb kára is volt? — Egy 500frtos váltót is odaadtam. — S arra sem kapott pénzt ? — Semmit. Edvi Illés védő : Hova lett ez a váltó ? Csajági: Odaadtem Werner ügyvédnek a Biró Benedek követelésére. Kihallgatták Pap Zoltán, Homok Mátyás, Tóth Ignácz, Bodnár János ós más károsultakat, a kiket 12 ezertől 50,000 frtig csapott be ez a szélhámos kalandor. A törvényszék Csajágit négy hónapi vezérigazgatósága alatt elkövetett bűnsorozatáért hat évi fegyházzal sújtotta. Szerkesztői üzenetek. P. M. (Öcsöd.) Bizony értesíthetne az ottani dolgokról. Akkor aztán pontos tudósításokhoz jutnánk. A monografla ára 6 frt, megrendelhető a vármegye alispánjánál. B. B. (Tótkomlós.) Legyen szerencsénk máskor is ! KOZGAZDASAG. Gabona árak. B.-Csaba, március 24. Budapesti gabonapiaezunk irányzata csendes, ehhez képest csabai hetipiaezunkon sem javul az ár, ma élénkebb kínálat mellett a következő árakban vettek : I-ső rendű piros uj buza . . 7"40—7'50 II-o i rendű sárga buza . . 7"20—7'30 Tengeri 2'70—2'90 Csinquantin 3'40-3'90 Budapest, márc. 24. (Saj. tud. távirata.) A készbuza 5 krral olcsóbb. Tavasz buza 7-69—71, tengeri 3 55-57. Néhány szó a vetőmag-termelésről. — Időszerű théma a gazdáknak. — A vetőmag termelést a legtöbb gazda oly felesleges valaminek tartja, melylyel foglalkozni nem érdemes. Minek bíbelődjön ő még ily csekélységgel is, gondolja magában-mikor a mag úgy is meghozza a termést, csak csiraképes legyen ; sőt tovább megy : a magnak javát inkább eladja s felhazsnálja a maradékot, a szenes, silány minőségűt, melyet a piaezon jól úgy sem értékesíthetne. S mi lesz ennek következménye ? az, hogy beteljesedik ama régi, de igaz közmondás, hogy: „ki mint vet, úgy arat". Elvetette a selejtes magot, Learatja a még silányabbat. S ha eszébe jut e rossz eredmények okát kutatni, azt nem saját hibájában fogja keresni és megtalálni, hanem kivüle eső tényezőkben, legtöbbször az időjárásban. Tagadhatatlan, hogy az időjárás kedvezőtlensóge sokszor gyakorol hátrányos befolyást a termelés eredményére ; de viszont tudva azt, hogy az időjárás szeszélyein nem áll hatalmunkban közvetlen változtatni, iparkodni kell közvetett uton annak káros eshetőségét leküzdeni, iparkodni kell í.zon tényezőkre figyelmünket fordítani, melyekkel mó dunkban áll a bajon segíteni. A vetőmag termelés terén sok ily tényező játszik szerepet, mely tényezőkben együtt véve, meg van oldva a lehetőség arra nézve, hogy a kedvezőtlen időjárás által előidézhető hátrányokat némileg ellensúlyozhassuk. E tényezők következőkben foglalha-