Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-18 / 31. szám

A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A török-görög háború. Budapest, ápril. 17. (Saj. tud. táv.) Az athéni hivatalos lap a kitört háború ról tegnapi kelettel a következő kommünikét hozza, mely most már a legteljesebben képét nyújtja a kitört háborúnak : A káneai fölkelők Nicola kolostornál megtámadták a törökök hajóját, mely ágyúzással verte vissza a megtámadókal. E közben két hajó meggyuladt. Sebesü lésekről részletek nem érkeztek be. Ő Felsége a muszka czárnál. Budapest, ápril 17. (Saját tud. táv) Hivatalosan meg van állapítva, hogy királyunk május 14-én megy Varsóba, onnét 15-én Pétervárra, hol az öszszes hatóságok, méltóságok, élén a czárral, a pályaudvaron fogadják. Este a színházban díszelőadás lesz U Felsége tiszteletére. Csaba város közgyűlése. A képviselőtestület április havi rendes ülésének nevezetesebb határozatai ezek : mindenekelőtt a közraktár, mely mint általán minden nagy esemény, előre veti nem árflyát, hanem fényét, ugy halljuk, hogy két nagy tőkével dolgozó terménykereskedő óhajt Csabán letelepedni. A város a folyton szaporodó városi mérnöki munkálatok elvégezhetésére másod, almérnöki állást szervez. Az élőviz-esatornán kapus zsilipre a munkálatot kiadta és a többek kö zött, mikor a város közterheiül megszavazott — a mi helyes volt — ezreket, az ipartestületnek néhány forintos kórházi számláját nem engedték el azoktól a szegény iparossegédektől, akik igazán rosszabb anyagi sorsban vannak, mint az uradalmi éves cselédek. Ez a szűkkeblűség szokatlan ós sajnálatos s a rideg elutasítást az ipartestület nem érdemelte meg. A közgyűlésen a begöngyölitett megyei mozgalomnak egyelőre hattyúdala is elhangzott. Jóformán ezzel a méla akkorddal is kezdődött az érdemleges tárgyalás, melyről a következő tudósításunk tájékoztat: M a c z á k L. György biró megnyitván a gyűlést, a havi jelentések tudomásul vétettek. A 400.000 frt elutasítása. K o r o s y László főjegyző előterjeszti a város képviselőtestületének a 400.000 frt megszavazására vonatkozó határozatnak a belügyminiszter részéről történt megsemmifitő rendelkezését. ha Veres Józsefet a sárga irigység bántja; ha Lepény Pál éhezik ; ha Seres Imre bort iszik. * Nem furcsa: ha Békésen békésen élnek ; ha szarvas (i) férj szarvakat visel; ha Szegh alom emelkedik ; ha F r e i t a g J&nos pe'ntekes ; ha Hegedűs MjháJy sok (bank) nótát szerez ; ha Kr af t Viktor erős karakter; ha dr. Márki arisztokratikus; ha Öröm Ede jókedvű ; ha Torkos Kálmán §§-okkal él; ha Kardos Ferencz parbajozik ; ha Szabó Jánosa betzéd fonalát bőszei ura ereszti ; ha Frac c-sek Llván gőzerővel dol gozik ; ha Kígyóson vipera nyelvek vannak. Sajtó hibák. . . . Maczák L. György bírónak éhes kifakadását Korosy főjegyző röktön visszahágta. ... A vihar Csabán vehemens erővel gombolt. ... A sárréti utakon minden közrekedés megszűnt. ... A Geist istálló Alagon több első dijat nyelt. Két úr. — Ah, ostobaság ! — Mire nézve tetszik ezt mondani ? — Önre nézve mondtam. — De uram 1 mi akar ez lenni? — Mi ? 1 Semmi. Egyszerűen önre néztem, a mikor ezt mondtam. Nem vette észre ? B el i c z e y István felszólalása után, aki most miniszteri döntés előtt áll, tudomásul kívánja venni a rendeletet s egyben kijelenti, hogv már a megyei határozattal a szándék tárgytalanná vált. Dr. Zsilinszky Endre csak azt látja szükségesnek kijelenteni, hogy a vármegye a megyei székhely áthelyezése tekintetében érdemileg nem foglalkozott. 0 is megnyugszik a kérdés ilyetén elintézésében, mert bizton hiszi, hogy a megyei székhelyet Csaba ugy is megkapja, ha érte oly nagy áldozatot nem is fog kellenie hozni, mint a mit a város most önkényt megajánlott; megfogja kapni a megyét, mert Csaba folyton fejlődni fog s nem fognak reá a szomszéd községek féltékenykedni. Ezen két felszólalás után a közgyűlés tudomásul vette a miniszter döntését. A segédmérnök. Az érvényben lévő megyei szabályrendelet szerint a községi közlekedési ós közdűlő utakról törzskönyvet kell készíteni, a munkálat mellett, mely maga egy erőt igénybe vesz, a mérnöki teendők állandóan szaporodnak, a tanács a se gédmérnöki állás szervezését ezer frttal javaslatba hozza. Az ügy vitát keltett. B e 1 i c z e y István felvilágosítást óhajt, hogy a mennyiben ezer forintot vennének a munkálatok elvégzéséig a költségvetésbe, nem lehetne-e a segédmérnöki állás rendszeresítését elhagyni ? Áchim mérnök kijelenti, hogy az utak törzskönyvezése fogadott erővel is 10.000 frtba kerülne. Itt van a szabályozás és más fontos városi kérdés, ha ő erejét a napi munkára fordítja, a mellett, hogy azt sem győzi, nem marad ideje más munkákra, kéri az állás szervezését. — Beliczey Rezső kérdést intéz a mérnökhöz, hogy az állás szervezésével garantirozza e előtte felszólaló, hogy a munkálat (törzskönyvezés) készen lesz. — Áchim mérnök e tekintetben kérdezőt megnyugtatja. — Melegen szólal föl az állás szervezése mellett Vidovszky János, mert kétségtelen, hogy a munka a városnál folytonosan szaporodni fog. — Zsilinszky Endre szerint nem csak az a fontos, hogy a törzskönyvezés mennyibe kerül, de az is, hogy lesz elvégezve, az állást hajlandó rendszeresíteni. — Erre a képviselőtestület a m ásodmérnökiállásszervezésót elfogadta. Közbe még Kovács Mátyás indítványára kimondatott, hogy a mérnöki dijak, melyeket magánosoktól szedhet, a községi szabályrendeletben fogmegállapittatni. Szabályrendeletek, önálló árvaszék. Korosy főjegyző bemutatja a birtok határjelekről szóló szabályrendeletet. Elfogadtatott. A község szervezési szabályrendeleténél főjegyző előterjeszti a bizottsági javaslatot: az uj szabály rendeletben két lovasrendőri állás, az adótiszti állások egygyel szaporittattak, azonkívül városi segódmórnöki állás szerveztetik. Vannak még a tizennégy ivre terjedő tervezetben kisebb jelentőségű változtatások s módosítások. A tanács enbloc kívánja a javaslatot elfogadtatni, hogy a segédmérnöki állást a megyei törvényhatóság jóváhagyása után szervezhesse. A vitából az fejlett ki, hogy a tervezetet csak annak kinyomatása után fogják tárgyalni. —Dr. Sailer Vilmos a szabályrendeletben részletesen kívánná felsorolni, hogy mely állások azok, melyek három évenként újra választás utján töltessék be. — B e 1 i c z e y István óhajtja, hogy a szervezés átdolgozására kiküldött bizottság jelentést tegyen, mert mig a maga részéről nem látja, milyen uj terhet fognak felmerülni a városra ez uj szabályzat érvényével, addig meg nem szavaz semmit. — Szeberényi Zs. Lajos pártolja az előtte való fölszólalá sát s a bizottsági jelentést kinyomatni és mieden bizottsági tagnak megküldeni kívánja. — Sailer Vilmos általában az érvényben levő szabály rendeletek kinyomatását és a lakosoknak esetleg ingyen, esetleg a nyomdai költségek ere jéig való szétosztását kivánja. — Szeberényi indítványa elfogadtatott. i\z árvaügyiszabályrendeletet, melyet nggy gonddal II a a n Béla készített s mely 130§-ból áll, terjesztetett ezután elő. Dr. Zsilinszky Endre felolvasni kivánja a szabályzatot, mert 'tudnunk kell, mi van benne? Ü ugyan nem akar hozzászólni, de lehet, hogy a közgyűlés jogász tagjai változtathatnak azon. Mockovcsák György az elfogadást ajánlja, ne odázzuk el a dolgot, mert ebből zavarok keletkeznek. A délutáni ülés folyamán az ügy elintéztetett. A közraktár. A közraktár létesítése ügyében kiküldött bizottság jelentése olvastatott ezután föl. A bizottság ajánlja, hogy a folyamodó pénzintézeteknek a kaszárnya előtti téren hat kis hold átengedtesséK, a város a földet tulajdonjogba engedi, de oly szolgalmakkal, hogy az meg nem terhelhető ós csak addig marad a takarékpénztárak tulajdonában, mig a terület közraktári czólra használtatik. A város területet sem örök áron, sem bérben másnak közraktári czélra nem adhat. A község 20 évi adómentességet biztositana az indítvány szerint a vállalatnak. Beliczey Rgzső üdvözli az eszme megvalósítását, de aggálya van a tulajdonjog átengedése dolgában. Csodálkozik, hogy az ügyésznek a múltkor mondott és megszivlelést érdemlő kijelentése a a bizottság részéről nem lett kellőleg figyelembe véve. Szeberényi Zs. Lajos melegen pártolja az eszmét, a mivel a város fejlődése biztosítva van. Ó az mindég — és ez esetben is — készséggel szavazza meg. De nem humanitárius mozgalom mai állunk szemben, hanem üzlettel. )Közbeszólás: A mely koczkázattal jár.) Tessékengem meghallgatni. Azt kívánom, hogy ha a vállalatnak 4% vagy 6o/o-os jövedelme lesz, a városi adó kedvezményét ne igényelhesse. Rosenthal Ignácz nagyon méltánytalan követelésnek találja a Beliczey Rezső kívánságát. Meg kell gondolnunk, hogy 200,000 forint összehozása nálunk nagyon nehéz, mert van nekünk földünk, házunk, de nincs pénzünk (közbeszólás : de van adósságunk,) meg kell gondolni, hogy a vállalatot, merly tagadhatatlanul a város fejlődésében való, ne lehetetlenitsük, midőn czéljait nem egyengetnők, de akadályokat gördítünk. Megvallja, hogy a Szeberényi fölszolalását megszív lelné s ha avállalat ugy prosperálna, hogy a tervezők számításaikat megtalálták, a községi adó kedvezményét csak föltótelesen helyezné kilátásba. Sailer Vilmos dr. nem érti, hogy mi külömbség van a város által elfogadtatott s szigorított tulajdonjog és örökbérlet között? Valóságos komédia a város részéről a tulajdonjog átengedése és annak tulajdonjogi biztosítása egy időben ; az örök bérlet mellett nyilatkozik. Mellékes, hogy egy aranyat vagy egy koronát veszünk-e a bérlőktől. Beliczey Rezső személyes kérdésben kijelenti, hogy ő a komédia kifejezést visszautasítja, az ügyészt komódiázással vádolni nem lehet. Sailer Vilmos felvilágosítja előtte szólót, hogy őt félreértette. Ó az eljárásra mondotta a komédiát s nem személyre, aztán voltaképpen felfogás dolgában e kérdésben ketten egy gyékényen árulnak. Zsilinszky Endre abból indul ki, hogy előnyös e a gazdára az intéz ménv s miután ugy találja hogy az intézmény a gazdaközönség javára szolgál, szívvel-lélekkel mellette van. Nagyon jelentéktelen kérdés örök tulajdon-e vagy örök haszonbér. S miután a vállalkozók az örök tulajdont kérik, ő azt megadan dónak látja, AZ adókedvezményt is megszavazza. Mert ha nem létesül: eo ipsó nem lesz adó, ha meg létesül, akkor a gazdák látják a hasznát. Az okok nem olyanok, hogy azok megtagadása miatt a tervezőket el lehetne, kellene kedvetleniteni. Beliczey István, mint a bizottság tagja azt indítványozza, hogy a szükséges területet hat hold erejéig adja meg. Erre a közgyűlés szavazással döntött a kérdésben. 35-en a bizottsági javasla tot teljes egészében elfogadták ós a szavazás eredménye ez : Igennel szavaztak : Beliczey Rezső, Beliczey Géza, dr. Fáy Samu, Sailer Vilmos, Kiiment Z György, Kovács Mihály, Lepény Pál, Rosenthal Ignácz, Seiler Gyula, Simkó István, Südi István, Varságh Béla, dr. Zsilin zky Endre, Tadanay K. János, Korossy László, Gally Gyula,MoczkovcsákGyörgy,Reisz Miksa, Kulpin Dániel, Áchim Gusztáv, Fejér Béla, Omazta Elek, Zsiros András, Áchim Pál, Baukó János, Blaskó András, Fili pínyi Lajos, Filipinyi Soma, Hursan János, Janovszky János, Laczó János. K. Szegény Mihály, Kristóffy Károly, Kii ment György, — 35. Nemmel szavaztak : Gajdács Pál, Korén Pál, Kovács Mátyás, Szeberenyi Zs. Lajos — 4. A szavazástól tartózkodtak : Kociszky Mihály, Kovács Sz. Adám — 2. A zsilip. Előterjesztetik még az ólővizcsator nán építendő zsilip építésére beadott ajánlat. Összesen két ajánlattevő volt: Meloccó Lajos, a ki 42.103 frtért és Meloccó Pó ter, aki 43.303 frtért hajlandó a zsilipet fölépíteni. A közgyűlés a szerződést Me loccó Lajossal köti meg, kimondván, hogy a Rótby-féle szabadalommal tartozik a zsilipkapukat építeni. Az épitós 45 napon belől foganatosítandó, ugy hogy junius hó közepére annak készen kell lennie. Előterjesztetnek az alapokról és alapítványokról szóló jelentésekós'zárszámadási tótelek, melyek tudomásul vétettek. Ennek kapcsán egyébként fölszólal Varságh Béla s kivánja a gyógyköltségeket ne engedjük felszaporodni, hanem minden évben a gyógyköltséget számítsák le, mint melyek jobbára behajthatatlanok. Elfogadták. A képviselőtestület elfogadta a közmunka előirányzatot, a tavalyi nyomon, csekély letéréssel. Gazsó A. és társainak portavóteli ajánlata elfogadtatott. Vlcskó András, Fábián György, Sajben Mátyás és Lestyán JózsefnéneK, miután kertjük beleesik a szabályozási vonalba, kárpótlásul az elvett telkekért 300, illet/e 400 frt szavaztatott meg. Az ipartestületnek kérelmét a kórházi költségek elengedése ügyében nem teljesítették, Gyula András kórházi költségét ellenben elengeatettók. Ve mer László, E n g e 1 Miksa a községi lakosok sorába fölvétettek, A gazdakörnek a teremdij elengedtetett. Ezzel a közgyűlés véget ért. ÚJDONSÁGOK. Húsvét. A legfölsógesebb tragédia vallásos hitünk szerint megdicsőüléssel végződött: a kő elhengeredett, az Ur kikelt sírjából tanúságot tenni, hogy nem volt e világból való; tanúságot tenni, hogy az eszmét megölni nem lehet, ha hirdetőjét keresztre is feszitik. A természet mily szépen jelképezi a kereszténység ünnepét: zsendül a határ, az élet ereje támad, és önti el a növé nyek pólusait: zöldbe öltözik a természet és az életrehivó nap tüze adja a viruló életet. Az élet az .égből jön, mint minden áldás, melyet küzködő ember az égi gondviselőtől vár. Boldog húsvétot kedves olvasóinknak. A húsvéti istentiszteletek rendje a következő: Az ág. ev. templomban húsvét első napján Szeberényi Zs. Lajos lelkész mondja a nagy templomban a szent beszédet, a kis templomban Korén Pál esperes-lelkész prédikál a híveknek..Hétfőn Korén Pál lelkész a kistemplomban urvacsorát oszt. A róm. kath. templomban ma délelőtt tíz órakor szent beszéd, melyet Krisztik János mond, ugyancsak segédlettel, szentségkitétellel nagy mise, délután 3 órakor vecsernye. Hétfőn szent beszéd, melyet Molitor Tádé mond, utánna nagy mise, délután vecsernye. * Tegnapelőtt este, az első csillag felragyogásával kezdetét vette izraelita polgártársainknak nyolez napig terjedő Pesszach ünnepe, a mely idő alatt tudvalevőleg nem esznek kenyeret emlékezetére annak, hogy mikor a zsidók a tizedik csapás után kivonultak Egyptomból, nem értek rá kenyeret sütni és ők is napon sült tésztát ettek. Igy hát a száraz pászkák tegnap este az úgynevezett szóderestón kerültek a asztalokra, a hol a családfő felolvasta az egyytomi tíz csapásnakés a zsidók megszabadulásának csodás történetét. A főispáni installáczió. Nagyarányú előkészületeket tesznek Bókésmegye főispánjának minél méltóbb és díszesebb fogadtatására. Mint már jeleztük, a főispán és kisérete szerdán délután 2 órakor ül föl a budapest-tövisi gyorsvonatra. Kíséretében lesznek : Lukács Béla v. b. titkos tanácsos, Zsilinszky Mihály államtitkár, Lukács Antal főrendiházi tag. Lukács Sándor pénzügyi tanácsos és Lukács Ernő huszárhadnagy. A belügyminisztériumból vele jönnek: Bezeródy Viktor, dr. Nómethy Károly, dr. Samassa Adolf. Farkas Zoltán, Szemere Lajos, dr. Wodianer Béla, dr. Kolozsváry, dr. Bosnyák Zoltán, kinek „Becsületbiró" drámáját a jövő héten játszák Csabán, Szontagh Antal,dr. Ghyczy Jenő. ifj. Reiszig Ede, Falk Ernő, Fekete Pál miniszteri fogalmzzók, továbbá Madarász Elemér, az anyakönyvi ügyosztály főnöke, főispánunk előbbi állásának öröklője ; jönnek még dr. Hegedűs Lóránt, Balázsy Antal pénzügyminiszteri fogalmazók. Az uj főispán pályatársai közül jönnek : báró Fejérváry Imre, baranyamegyei, Jankovitz László zalai főispánok. Az országyülésí képviselők közül jönnek: Bonca Miklós, Ruffi Pál. Eddigelé a következő küldöttségeket jelentették be: Biharmegyéét, Beöthy László dr. főispán vezetése alatt: Szunyogh Péter, gr. Korniss Károlylyal, de a küldöttség egészében nincs bejelentve. Hevesmegye küldöttsége a következő tagokból áll: Kállay Zoltán főispán, Okolucsányi László alispán, Kovács Kálmán. Nagyvárad városából: Sall Ferencz ny. polg. m., Rimler Károly főkapitány,